Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány dolgot érdemes újra rögzíteni az Országgyűlés jegyzőkönyve számára, azért is, hogy ez a vita, ami most zajlik a minimálbér kapcsán, ne csak szakmai, hanem politikai keretet is kapjon.

Természetesen nem lehet elvitatni, hogy az európai minimálbér bevezetése nagy küzdelem volt az Európai Parlamentben, és abban, hogy ezt sikerült elérni, Dobrev Klárának elévülhetetlen érdemei vannak. Az, hogy a magyar Országgyűlés kénytelen alkalmazkodni ehhez az európai jogharmonizáció kereteiben, azt jelenti, hogy Dobrev Klára érdekérvényesítő képessége olyan erős volt Európában, amely kihat a magyar Országgyűlésre is.

Ezenkívül nagyon fontos megjegyezni, hogy Nacsa Lőrinc képviselőtársam itt próbálkozott néhány érvvel, de ezek nem nagyon állták ki sem a szakmaiság, sem az igazmondás próbáját. Például azt mondta, hogy devizahitelbe kergette bele a 2002-2010 közötti kormány a magyarokat. Nos, a devizahitelt az első Orbán-kormány vezette be, amikor Járai Zsigmondnak hívták a pénzügyminisztert. Ha nincs a devizahiteles lehetőség, amit az önök kormánya alakított ki, akkor ugyan ki kergetett volna bele bárkit bármibe?

Nagyon fontos az, elhangzott az is, hogy a családi pótlékot utoljára a Gyurcsány-kormány emelte, hogy a minimálbér abban az időben adómentes volt. Aztán nagyon könnyű úgy azt mondani, hogy Magyarországon mennyivel többen dolgoznak vagy mennyit csökkent a munkanélküliség, ha mindazokat beleszámolják ebbe, akik elmentek ebből az országból, és most Németországban, Hollandiában, Angliában, Spanyolországban vagy bárhol élnek. Ezeket az embereket önök beleszámolják a munkanélküliségi adatokba, miközben ezek az emberek Magyarországon nem fizetnek adót, nem fizetnek egészségügyi hozzájárulást, nem vásárolnak semmit. Az a baj, az a nemzeti tragédia, amit önök állítottak elő, hogy ezek az emberek nagy valószínűséggel soha többet nem jönnek haza Magyarországra, mert ott inkább megtalálták a számításukat, mint idehaza.

Az egyik legdrámaibb statisztika, amit önök előállítottak az elmúlt években, például egy tavalyi adat: soha ilyen sokan nem vándoroltak ki Magyarországról egy év alatt. Háború, forradalom, teljesen mindegy, hogy mi volt, annyian még sosem hagyták el Magyarországot egy év alatt, mint tavaly.

Arra, hogy milyen Magyarországot építettek önök, van egy másik drámai statisztika is: még soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, amióta a gyermekek születési számát statisztikákban vezetik, mint tavaly. A Gyurcsány-kormány legrosszabb évében is több gyermek született, mint az Orbán-kormány legjobb évében. Ez azért sok mindent jelent! (Nacsa Lőrinc: Ebben azért nem vagyok biztos!) Ne kételkedjen, képviselő úr, bárhol utána tud nézni, van ilyen statisztika az interneten. (Nacsa Lőrinc: Az interneten! És az hiteles?) Amit mondok, az tökéletesen helytálló.

Úgy is lehet számolni a munkanélküliségi adatokat, hogy jaj, milyen sokan dolgoznak Magyarországon, hogy például csökkentik azt az időtartamot három hónapra, amíg bármiféle segélyre jogosult valami. Ha ez letelt, önök már ki is húzták a statisztikából, pedig nem biztos, hogy talált munkát.

(12.40)

Önök úgy is manipulálják ezt a munkanélküliségi statisztikát, hogy például a legalacsonyabb létszámmal működő cégeket, amelyek ötpercenként szűnnek meg vagy alakulnak, be sem veszik ezekbe a statisztikákba, holott például a Covid-járvány idején tízezerszámra szűntek meg ezek a vállalkozások, csak ezek az önök statisztikáiban nem jelennek meg.

Aztán hogy ki hogyan próbálta Magyarországot képviselni, és az emberek számára otthonossá tenni a hazát: 2002-ben 50 százalékos béremeléssel kezdődött a kormányzás, amit például pedagógusok és egészségügyi dolgozók kaptak. 50 százalékos béremeléssel!

Azzal is elő szoktak jönni, hogy milyen sokkal emeltek bizonyos összegeket, béreket és így tovább, és így tovább. Nem ez a kérdés. Az a kérdés, mennyit ér. Ha ehhez hozzáveszem Európa legnagyobb inflációját, akkor ezek a bérek korántsem érnek annyit, mint amit önök mondanak. Ezen logika alapján akár milpengőben is fizethetnének, mert jó sok nulla van a végén, csak éppen egy kiló kenyeret nem lehetett érte kapni.

Nacsa képviselőtársam még azt is szóvá tette, hogy az Európai Parlament megszavazott egy olyan határozatot, amely az Európai Bizottságot perli például a magyarországi uniós pénzek ügyében. Hát ehhez két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik, hogy ezt az Európai Néppárt megszavazta, az Európai Néppártnak pedig tagja a KDNP. Nem hallom, hogy a KDNP tiltakozott volna az Európai Néppártnál… (Nacsa Lőrinc: Pedig tiltakozott!) Akkor lépjenek ki, mert ez egy ilyen rossz brigád, ez az Európai Néppárt, akkor a KDNP nyugodtan fordítson hátat egy ilyen, a magyar nemzeti érdeket eláruló nemzetközi szervezetnek! Egyébként pedig 2006-ban Orbán Viktor volt az, aki egy külföldi látogatását kihasználva arra buzdította az európai döntéshozókat, hogy vegyék el Magyarországtól az uniós forrásokat; más kérdés, hogy ezt nem tették meg, mert Magyarország akkor demokrácia és jogállam volt… (Derültség a kormánypártok soraiban.) Hát ez kétségtelen, mert az… (Rétvári Bence: Szemkilövetés!) Ugye, hát egy jelző… (Nacsa Lőrinc: Le ne szakadjon a plafon!) Egy mércéje biztosan van (Rétvári Bence: Lovasroham-demokrácia!), egy mércéje biztosan van annak (Az elnök csenget.), hogy Magyarország demokrácia és jogállam volt-e: hogy jötte például az uniós pénz. (Nacsa Lőrinc: Ne hazudj, Zsolt!  Rétvári Bence: Attól van demokrácia?!  Az elnök csenget.) Ugye, az uniós pénzt akkor adták (Közbeszólás a kormánypártok soraiból.), most pedig nem adják, azért, mert Magyarország nem jogállam és Magyarországon nincsen demokrácia. (Nacsa Zsolt: Zsolt, ne hazudj!) Ez nem igaz? (Az elnök csenget.) Ez mind igaz. (Nacsa Lőrinc: Ne hazudj!) Azért nem adják a pénzt, ez a hivatalos döntés…

ELNÖK: (Nacsa Lőrincnek:) Képviselő úr, egy kis türelmet kérek.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Mert Magyarország nem demokrácia és nem jogállam, ez a hivatalos döntés.

Ezenkívül azt is szeretném még elmondani… (Rétvári Bence: Ezt hol is döntötték el?!) Tessék? (Rétvári Bence: Ki döntötte el?!) Ki döntötte el?

ELNÖK: Államtitkár úr! (Rétvári Bence: Elnézést!)

GRÉCZY ZSOLT (DK): Az Európai Unió döntötte el, amelynek Magyarország a tagja. Tehát ha az Európai Unió így dönt, és ezért nem jön a pénz, önök hiába magyarázzák azt, hogy az Európai Unió a hibás, ezt nehéz lesz elmagyarázni annak az önkormányzatnak, annak a magyar cégnek, amely számolt azzal, hogy ez az uniós forrás meg fog érkezni. Ennek meg a felelőtlen gazdálkodásuknak az az eredménye többek között, hogy az első három hónapban  talán tegnapi adat  a költségvetési hiány tervezett összegének több mint a 90 százalékát sikerült már megtermelni. Ez az önök gazdaságpolitikájának az eredménye. Ma itt tartunk.

Ezenkívül még az is elhangzott szokás szerint, amikor már végképp nincsen érv; látjuk azt, hogy itt van Magyarország minden idők legnagyobb költségvetési hiánya, itt van Magyarország minden idők legnagyobb államadóssága, 60 ezer milliárd forintról beszélünk. 2010-ben 20 ezer milliárd volt, most 60 ezer! 40 ezer milliárd forintot tettek önök hozzá a magyar államadóssághoz úgy, hogy az első, a Covid előtti években totális pénzbőségben fürdött a kormány, mert konjunktúra volt a világban, és érkeztek az uniós források. (Rétvári Bence: Emlékszem, akkor is a csőd szélén állt az ország szerintük! Most már pénzben dúskálás, akkor csőd széle!) Most 40 ezer milliárd forinttal nagyobb a magyar államadósság, mint 2010-ben volt.

Egyébként pedig 2002 és ’10 között nemcsak jöttek az uniós források, mert Magyarország demokrácia és jogállam volt (Derültség a kormánypártok soraiban.), hanem felújítottak több száz iskolát (Varga Gábor: Aha!  Rétvári Bence: Bezártak!), orvosi rendelőket, hat új egyetemi központ épült. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Az elnök csenget.) Akkor építették az első magyarországi szélerőműveket, amelyeket önök egyébként azóta is üldöznek. (Nacsa Lőrinc: Ott vannak egy helyben!) Akkor érkezett a Mercedes gyár Magyarországra. Nem a poklok pokla volt 2010 előtt Magyarországon, hanem egy gyarapodó ország volt (Rétvári Bence: A választók nem így látták!), amelyben 2009-ben egy gazdasági világválság igen sok kárt okozott.

De amit önök itt 14 év kétharmad, totális hatalom és rendkívüli állapot kihirdetése és háborús vészhelyzet kihirdetése mellett elértek, az annyi, hogy soha ekkora nem volt a költségvetési hiány, soha ekkora nem volt az államadósság, nem születnek meg a magyar gyerekek, az emberek kivándorolnak  ez az önök gazdaságpolitikájának és társadalompolitikájának a totális sikertelensége. És egyébként én tudom, hogy rendkívül kellemetlen ezt önöknek hallani, de 2010-ben a román minimálbér a fele volt a magyar minimálbérnek, most pedig a román minimálbér veri a magyar minimálbért. (Nagy Bálint: Ez nem igaz! Fordítva van! Ez nem így van!) Ez az önök legnagyobb, egyik legnagyobb szégyene.

Nagyon nehéz úgy nemzeti büszkeséget hirdetni, hogy közben gyakorlatilag Magyarországot mindenki minden szinten lehagyja. (Rétvári Bence: Boldog névnapot!) Tessék? (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úr, még egyszer figyelmeztetem. (Rétvári Bence: Bocsánat, elnézést!)

GRÉCZY ZSOLT (DK): Én megértem ezt az aggódást, mert időnként rossz önöknek szembesülniük azzal, hogy valakik máshogy éltek és máshogy gondolkodnak erről az országról, mint ahogy önök gondolkodnak, és lehet más a véleményük akár egy előző kormány teljesítményéről.

Szerintem tehát nyugodtan legyenek büszkék arra, hogy Dobrev Klára kiharcolta az európai minimálbért, legyenek önök is büszkék arra, hogy hátha ez növelni fogja a magyarországi minimálbért is, és azt kell hogy mondjam, hogy ebben a helyzetben a magyar Országgyűlésnek az a dolga, hogy támogassa azt, amit a Demokratikus Koalíció elért a nemzetközi színtéren. Köszönöm szépen. (Varga Ferenc tapsol.)