A felszólalás szövege:

VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Nem akarok igazán szemantikai vitákba bonyolódni, de mégiscsak: próbálták értelmezni ennek a mai vitanapunknak a címét? Magának a stratégiának a címét? „Legyen jobb a gyermekeknek!”

Tehát nem egy termelési regényt vagy annak a versenyét szeretnék a gyerekek amúgy a magukévá tenni, és valójában nem arról van szó, hogy Gyurcsánytól jobbe vagy nem a gyermekeknek. Az a vállalás, amit önök is aláírtak, és gyakorlatilag minden politikai párt aláírt, arról szólt, hogy tegnaphoz képest ma jobb a gyerekeknek, és holnap a maihoz képest is jobb lesz a gyerekeknek, mert ezt vállalja különben minden normális politikai párt, mert valójában ezért élünk szülőként is és nagyszülőként is. De tényleg jobb a gyerekeknek? Tehát tényleg jobb a gyerekeknek például az önök kormányzása idején?  hogy ne is hasonlítgassuk esetleg össze, mert 14 éve volt, de nem is ez a lényeg.

Államtitkár asszony feltette a nagy költői kérdést, aminek a megoldását is szállította, hogy mi biztosít egy gyermek számára boldog életet. Államtitkár asszony szerint a gyermek számára boldog életet a munkaalapú jövedelem biztosít. Hát, államtitkár asszony, a Kínai Kommunista Párt 46. kongresszusán nem tudtak volna ilyen szép mondatot mondani!

Tehát hogyha egy gyermeket megkérdezünk, szaladjunk ide ki a Kossuth térre, kérdezzünk már meg egy gyermeket, hogy számára mi biztosít boldog életet! A munkaalapú jövedelem biztosít számára boldog életet, vagy valami más biztosít számára? (Sztojka Attila: Értelmezési probléma van itt!) Mert nem hinném, hogy egy gyermek számára ez biztosítana boldog életet. (Sztojka Attila: Értelmezési probléma van!)

Mert valójában mikor jobb a gyermekeknek? Akkor, hogyha jó az egészségügy?  ha egyáltalán van egészségügy. Akkor, hogyha jó az oktatás?  ha egyáltalán van oktatás. Akkor, hogyha jó a szociális háló?  ha egyáltalán van szociális háló. Akkor jó a gyermeknek, hogyha van hol élnie, ha van családja, ha van mit egyen, és nem azon kell gondolkozni különben a szülőnek, hogy tude majd az iskolában rendezni a gyermeknek ingyenétkezést és ingyentankönyvet, hanem ő ezt meg tudja venni és szerezni a gyermek számára, mert ez a jó a gyermeknek. Akkor lesz egy boldog gyermek, akkor lesz boldog gyermekkora, hogyha ő nem érzi ennek a felelősségét.

Ehhez képest hogy is állnak ezek a számok? És még egyszer mondom: nem kell nagyon messzire menni, az önök kormányzása idején. Az önök orbáni, urambátyám, Karmelita melletti, várbeli pompájához képest, a csillogó és talmi világhoz képest a szörnyű valóság teljesen más, mert a magyarok 74 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él. A rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya pedig, talán már elhangzott itt most, az elmúlt 13 évben 19 százalékról 27 százalékra emelkedett.

De hogy mondjak még számokat: a szociális támogatásra fordított európai átlag a GDP-hez viszonyítva 27 százalék, ez az önök Magyarországán 16 százalék. Ott van a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi jelentése, ami évről évre feltárja, hogy hogy is áll különben az Orbán-kormánynak a gyermekekhez való viszonya. Ez egy szörnyű valóság, kérem, mert 2022-ben január és március között valójában 19 688-an születtek Magyarországon, ami 5,5 százalékkal maradt el az addigi negatív rekord, a 2019-es 20 854 fős születésszámhoz képest, de hozzá kell hogy tegyem, hogy 2023-ban ennél is lényegesen kevesebben születtek. És itt nem arról beszélek, hogy ez most havi vagy éves átlag, vagy hogy év elején vagy év végén volt több, effektíve kevesebben születnek.

De a születésszámmal ellentétben sajnos a gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények száma viszont exponenciálisan nő, tisztelt államtitkár asszony. A 2021. évi adatokhoz képest 2022. év végén 110 750 gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyermek volt védelembe véve. A jelentés szerint a családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyermekek száma is tovább emelkedik. 21 172 gyerek közül csupán 14 035-en éltek nevelőszülőnél, holott tudjuk, hogy 2016 végéig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyermeket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, de erre még most sem tud igazándiból lehetőséget biztosítani a kormány. 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyermek élt gyermek- vagy lakásotthonban, míg a hároméves kor alatti, szakellátásban élő gyermekek közül is 332-en éltek gyermekotthonban, közülük 151 0-12 hónapos kor közötti csecsemő volt.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselő Urak és Hölgyek! Ez, amiről itt a Hintalovon Alapítvány szörnyű számai beszélnek, a jéghegy csúcsa, mert ami igazán torokszorító ebben, és hiába jönnek itt, hogy a Gyurcsány alatt mi volt, ami igazán torokszorító ebben az egészben, hogy minden szám és amúgy a kormányzati szinten meghamisított vagy önök szerint inkább elbagatellizált statisztika mögött magyar családok tragédiája, gyermekek szenvedése áll.

Persze az emberben felmerül a kérdés, hogy mindez miért, valójában miért is nem fontos önöknek, hogy legyen jobb a gyermekeknek, mert valójában persze hallottuk már önöktől, hogy önök egy családbarát kormány, és jobb a gyermekeknek. És valóban, ha megnézzük, létezik egy olyan réteg, akik családjainak, gyermekeinek tényleg jobb, hiszen 2010 óta önök létrehozták az úgynevezett nemzeti tőkésosztályt, és valójában a nemzeti tőkésosztály tagjai, családjai és azok gyermekei nagymértékben javítják az önök statisztikáit. Ott nem ritka az, hogy a gyerek jachton tölti a nyári szünetet, nem ritka az, hogy magánrepülővel mennek el nyaralni, nem ritka időnként, hogy kiderül, hogy egy-egy kormányzati gépre is sikerül nekik feljutni. Tehát itt tartunk.

Valójában tudjuk nagyon jól, hogy ennek az elitnek milyen az összetétele, tudjuk nagyon jól, hogy valójában az önök kormányfője az, aki ezt a nemzeti tőkésosztályt létrehozta, és ő a kis kezével mutat rá azokra a családokra, emberekre, politikusokra, akikből lehet a nemzeti tőkésosztály tagja, és mutat rá azokra, akik kegyvesztetté válnak, és eltűnnek ebből a rendszerből. De a magyar családok tízezrei, százezrei élnek mélyszegénységben. Jöjjenek el velem, én Csák miniszternek is felajánlottam, jöjjenek el velem Hajdú-Bihar megyébe, és nézzék meg, hogy ott hogy élnek magyar családok, akik csak vágynak arra például, gyermekek, hogy a szüleiknek legyen bankkártyája, hogy egyáltalán megfoghassák, hogy lássák, hogy ez hogy néz ki.

Tehát amikor arról beszélünk, hogy legyen jobb a gyermekeknek, és egy ilyen stratégiáról beszélünk, akkor a gyermekek nem arra kíváncsiak, hogy mi volt 2010 előtt, meg hogy a Gyurcsánnyal most önök milyen viszonyban állnak. (Dr. Selmeczi Gabriella: Kínos, mi? Kínos!) A gyermek most szeretne boldogabb és jobb életet élni, tegnapról mára, máról holnapra. Önök biztosítják ezt számukra? Vagy csak annak a nemzeti tőkésosztálynak biztosítják a jobb és boldogabb életet, és utána a statisztika mögé bújnak, hogy valójában tessék, hát jobban élnek. De nem élnek jobban!

(18.20)

Tehát ebben ez a szörnyű, hogy ha megnézzük, egy gyermek élete akkor boldog  ahogy az előbb is fogalmaztam , ha a családja boldog. És természetesen belemehetnénk abba, hogy a nevelőszülői rendszer hogy áll  beszéltünk erről az azonnali kérdések órájában , vagy belemehetnénk nyilván a pedofilhálózatok ügyébe is. Abba, hogy hogy néznek ki ma Magyarországon a gyermekotthonok, hogy milyen megalázó körülmények között kell gyermekeknek élni, hogy az egész életük tönkremegy bele. Csak azért, mert az önök számára nem fontos, mert az önök számára csak egy olyan statisztikai adat minden gyermek szenvedése, könnye, ami egy család számára tragédiát jelent egy adott pillanatban.

Mert önök azt mondják, hogy persze, a munkaalapú társadalom. De nem jönnek el például Bojtra megnézni, hogy a munkaalapú társadalmat nagyon szeretnék az ott élő gyermekeknek a családjai és szülei, de egyszerűen nincsen lehetőségük arra, hogy ezt ők meg tudják élni, hogy a gyermekeiknek egy méltóságos gyermekkort tudjanak adni. És igenis azt tudom mondani, hogy persze lehet itt bármiről beszélni, de én azt látom, hogy önök számára a gyermek a saját gyermeküknél ér véget, vagy esetlegesen a nemzeti tőkésosztály gyermekeinél, mert azokat védik körömszakadtáig maguk. Ahelyett, hogy azt mondanák, hogy igen, nézzük meg, hogy hogy élnek azok a gyermekek, akik egyik napról a másikra élnek, akiknek igen, kénytelen igénybe venni a szüleje azt a támogatást.

Debrecenben a Demokratikus Koalíció minden hónapban ételt oszt. Egyre több gyermek jelenik meg a debreceni ételosztásokon. Egyre több gyermek van ott. No, most azt mondják meg, nekik hogy biztosítanak jobb gyermekkort? Hogyan lesz jobb azoknak a debreceni gyerekeknek? Erre varrjanak gombot, ezt mondják meg nekem! Mert minden más, amiről beszélünk, amiről önök beszélnek, az nem más, mint porhintés. S amit mi itt ellenzékiként megpróbálunk különben elmondani, az, hogy a gyermekeket nem érdekli az, hogy 2010 előtt mi volt. A gyermekeket az érdekli, hogy egy boldog, szerető családban tudjanak felnőni, hogy el tudjanak menni nyaralni, és időnként kapjon, tudjon nekik az apjuk vagy az anyjuk venni túrórudit. Nincsenek nagy igényeik, csak önök még ezt sem tudják, mert nem akarják nekik biztosítani. És ebben ez a szörnyű. Köszönöm szépen.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nos, úgy tűnik, hogy miközben a pedofilbotrány és a kegyelmi ügy megrengette a magyar társadalmat, az Orbán-kormány háza táján semmi nem változott. Ugyanis a miniszterelnök pedofil haverjainak továbbra is mindent szabad, és persze mindenki másnak is, aki a szűk család vagy a pórázon tartott oligarchák vagy a legfelsőbb fideszes vezetés tagja.

Az a legnagyobb gond, hogy szó szerint mindent szabad. Ha úgy hozza úri kedvük, mert hát persze, látjuk, hogy Orbán beteg koordináta-rendszerében ezek az emberek, urak, vagy legalábbis ezt gondolják magukról, ők bármit megtehetnek. A kormányfő által kijelölt és menedzselt, a lopott pénzekből milliárdossá, sőt százmilliárdossá vált, amúgy továbbra is nagyrészt suksükölő, és valljuk be, zsírosakat böfögő új arisztokrácia tagjai, szóval, ha úgy hozza úri kedvük, hát, repkedhetnek a ma már nem is titkoltan az Orbán-klán számára közpénzen vásárolt és fenntartott repülőgépeken. Vehetnek a lopott szajréból focipálya méretű jachtokat, szerezhetnek kastélyokat, megszerezhetik Budapest szívét vagy akár a Balaton javát a család számára. Valójában ez a szűk, de jól behatárolható orbáni kör minden törvény felett áll. Még úgy is minden törvény felett áll, hogy valójában már hosszú-hosszú évek óta ők erőszakolják és gyötrik a törvényeket a saját képükre.

Sajnos ugyanez az elv érvényes a gyermekek sérelmére elkövetett legaljasabb bűnügyek tekintetében is. Ha valaki az orbáni akolmeleg prominense, akkor neki olybá tűnik, hogy megengedett a pedofília, a gyermekek vagy a nők abuzálása és bármilyen más gazdasági vagy gusztustalan szexuális bűncselekmény is. A jelszó a Karmelitában  ha elhangzik nyilvánosan, ha nem  nyilván az, hogy bármit megtehetsz, csak ne legyen belőle nagyon nagy botrány. Ne derüljön ki, és ha mégis kiderül, még az sem nagy gond, majd megvéd benneteket a rendszer  ha máshogy nem, hát, kegyelmet ad.

Ez történt nemrég a napvilágra került és az egész magyar társadalmat megrázó K. Endre esetében is, de ugyanez volt, emlékezhetünk, Kaleta Gábornál, ahol még haza is menekítették a dél-amerikai állomáshelyéről az Orbánnak valamiért oly kedves diplomatát, akinek a hivatali számítógépén az ottani rendőrség több száz pornográf tartalmú pedofil felvételt talált. És most, bár ez már végképp nem kapott igazán kellő nyilvánosságot, bizony-bizony kiengedték Orbán volt iskolatársát, haverját, aki ugyanazt az aljas bűnt követte el, mint a többiek az Orbán-klán kebelén belül.

N. Jánosról beszélünk, a Nemzeti Földügyi Központ egykori elnökéről, akit tavaly nyáron váltottak le, szeptemberben pedig le is tartóztatták, miután a hivatali laptopján neki is 397 gyermekpornográf fényképet és videót találtak. Megdöbbentő és nagyon hátborzongató, vérlázító, de részben 12 évesnél fiatalabb gyermekek szerepeltek ezeken a fotókon és videófelvételeken. A férfi egyébként Orbán Viktor gimnáziumi osztálytársa volt Székesfehérváron. Értjük, ugye? Nem számít, hogy egy ország szisszent fel, és mondta egy emberként, hogy elég volt, hogy a kegyelmi maffia tetteibe beleremegett még a Karmelita is.

A rendszer továbbra is úgy működik, ahogy 14 éve nap mint nap tapasztalhatjuk: ha Orbán haverja vagy, bármit megtehetsz, bármit, semmi nem számít. Lehetsz pedofil, lophatsz, amennyit csak kedved kívánja, lehetsz a kábítószer rabja, rendezhetsz orgiákat akár közpénzből is, verhetsz nőket, megerőszakolhatod a teljes magyar társadalmat is. Nem számít, bármit megtehetsz.

Ezért kell Orbánnak és pedofilsimogató kormányának buknia  ezért is. Ezért kell szociáldemokrata új kormány, és ezért lesz Dobrev Klára Magyarország első női miniszterelnöke is rövidesen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)