Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Eljött végre a pillanat: T/637. és T/638.

Tisztelt Honfitársaim! Kedves Finn és Svéd Barátaink! Jugoszlávia szétesése és az ott okozott elképzelhetetlen fájdalom után senki nem hitte, hogy lesz olyan politikus Európában vagy a szomszédságában, aki fegyvert használva, életeken és sorsokon átgázolva, emberek millióinak fájdalmat okozva megtámad egy másik országot. 2022. február 24-én azonban bekövetkezett az elképzelhetetlen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, Oroszország és annak politikai vezetője úgy döntött, hogy félredobja az ENSZ alapelveit, a helsinki záróokmány minden pontját, a budapesti megállapodást és a genfi konvenciókat, majd totális, egyben törvénytelen és gyilkos háborút indít Ukrajna népe ellen. Minden képzeletet felülmúló szenvedést és pusztítást hozott ez a döntése. Civil áldozatok sokasága, megerőszakolt nők és gyerekek, menekültek milliói, elpusztított épített és természetes környezet. Bucsa nevét és az ott történteket soha nem fogja elfelejteni a világ, mert sajnálatos szimbóluma lett egy morálisan megbukott, törvényes és jogállami kontroll nélkül uralkodó diktátornak, aki nem kíméli ukrán szomszédait, de aki saját népét is hajlandó feláldozni lázálma megvalósítása érdekében.

A háború egyszer  reméljük, minél hamarabb – véget fog érni. A szabad világ viszont nem mehet majd el szó nélkül amellett, amit Oroszország politikai vezetői tettek. Mert a szabad világnak nem csupán az a felelőssége, hogy az orosz agresszióval szemben segítse Ukrajnát és annak népét, hanem az is a felelősségünk lesz, hogy igazságot szolgáltassunk az áldozatoknak. Ehhez pedig karakán, bátor és pávatáncmentes politika kell. Mondom ezt mindazoknak, akik lapítva, sunnyogva meg akarnak úszni. (Zsigó Róbert: Ne fenyegess!)

Tisztelt Ház! Magyarország 1956-ban két dologgal szembesült: a szovjet katonai és politikai gépezet brutalitásával, és azzal, milyen az, ha egyedül maradunk. ’56 októberében egy nép fellázadt a szovjet megszállás ellen, hősiesen küzdött, ám eljött a no-vember, amikor a szovjet csapatok megindultak Magyarország ellen. A túlerővel szemben szövetségesi segítség nélkül a magyar forradalmat és valódi szabadságharcot leverték. 1956 egyik nagy tanulsága: ha nincsenek valódi barátaid és szövetségeseid, akkor a szabadságharcaidat, bármennyi is a hősöd, le fogják verni.

1956-ban egy pillanatra szertefoszlott a magyarok ezeréves álma a szabad, európai Magyarországról. Azonban az 1989-es változásokkal megnyílt az út előttünk, hogy szabadon válasszuk meg a haza sorsát. 1999-ben pedig úgy döntöttünk  helyesen , hogy nekünk, magyaroknak a világ legerősebb védelmi szövetségében, a NATO-ban van a helyünk. Nemzeti biztonsági stratégiánk alapja a NATO-tagságunk, még akkor is, ha manapság kormánypárti politikusok propagandista barátaikon keresztül támadják a szövetséget. Még akkor is, ha az ország politikai és katonai vezetői az európai uniós tagságunk mellett a NATO-tagságunk kapcsán is megindították a pávatánc-hadműveletet.

Lehet és kell vitatkozni, lehet és kell kötelező magyar érdeket érvényesíteni a NATO-n belül, nem lehet viszont az ország NATO-tagságát relativizálni, a Magyar Honvédséget NATO-tlanítani és folyamatosan kétértelmű, NATO-ellenes üzenetekkel manipulálni a magyar közvéleményt. A NATO garantálta kollektív védelem nélkül nincs szabad Magyarország, mert a mostani orosz agresszió is rávilágít arra, hogy vannak olyanok külföldön, akik hazánkat a NATO-n kívül szeretnék látni; leigázva, a saját érdekszférájuk bólogató részeként.

Sajnálatos, hogy immár a Házban is vannak olyanok, ellenzékben és kormányon egyaránt, akik számára a NATO szitokszó lett. A haza biztonsága elsődleges. Ennek garanciája a Magyar Honvédség, polgáraink patrióta elkötelezettsége és NATO-tagságunk. Bármelyik hiányzik e három elemből, megbillen a biztonsági garanciarendszerünk. Aki a NATO-tagságunkat bármilyen módon támadja, a hazát támadja.

Tisztelt Ház! Oroszország politikai vezetésének törvénytelen és minden tekintetben elítélendő agressziója Ukrajna ellen alapjaiban változtatta meg az európai kontinens biztonsági struktúráját. Két európai ország, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság többgenerációnyi semlegesség után éppen a törvénytelen orosz agresszió után döntött úgy, hogy csatlakozik a világ legerősebb védelmi szövetségéhez, a NATO-hoz. 2022 májusában két északi szövetségesünk be is nyújtotta a csatlakozási kérelmet. A szabad világ üdvözölte a lépést, és a 2022. június végi történelmi madridi NATO-csúcson Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy minden NATO-ország támogatja e két ország felvételét a NATO-ba. A csúcstalálkozót követően elindult a tagállamok ratifikációs eljárása, 2022. szeptember 27-én Szlovákia ratifikálta 28.-ként a két ország csatlakozását.

Az elejétől fogva világos volt, hogy Törökország garanciákat fog kérni a két csatlakozó államtól, amelyet az úgynevezett madridi memorandumban rögzítettek a felek. Stoltenberg azonban éppen a napokban jelentette ki, hogy meglátása szerint Finnország és Svédország teljesítette az Ankara által felvetett kéréseket. A három ország jövő héten Brüsszelben újra tárgyalóasztalhoz ül, és reméljük, hogy megnyugtató megoldás születik.

Magyarország Kormánya szintén támogatta a két ország felvételét a NATO-ba. Feltételeket nem szabtunk. Nem is igen lett volna rá okunk. E két ország szövetségesünk az Európai Unióban. Jól ismerjük őket. Ám nemcsak európai ügyekben működünk együtt régóta, hanem védelmi kérdésekben is. 2001-ben éppen az akkori Orbán-kormány döntött úgy, hogy Gripen típusú vadászgépeket vásárolunk Svédországtól. Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter 2020 februárjában svédországi útja alkalmával mondta el, hogy Svédország fontos haderőfejlesztési partnere hazánknak. Sokat profitáltunk, mondta, a Gripenek mellett a Carl Gustaf M4 többcélú páncéltörő fegyverrendszer és a Saab által gyártott mobil karbantartó hangárok beszerzéséből. Akkor fontos elemnek tartotta a helikopter-oktatók extrém körülmények közötti képzése és a légi utántöltő-képesség fenntartását is.

Finnországhoz speciális viszony fűz bennünket a nyelvi rokonságunk kapcsán is. A finnugor kapcsolatok ápolása minden egyéb hóbortos kormányzati kísérlet ellenére is erős. A világ parlamentjeit tömörítő Interparlamentáris Unión belül a finnugor együttműködés kiemelt fontosságú, hiszen évente legalább kétszer  lehetőség szerint többször is  a közgyűlések alkalmával mindig szoktunk találkozni a finnugor népek képviselőivel. De a védelmi területen is erősítettünk Finnországgal. Pápán jött létre 2008. szeptember 23-án az a többnemzetiségű stratégiai légiszállítási képesség, amely C-17 nagy hatótávolságú teherszállítókat üzemeltet. A programban tíz NATO-országon kívül Finnoroszág és Svédország is részes. 2017-ben éppen Helsinkiben közös NATO-EU-kezdeményezésre jött létre a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ, amelyhez Magyarország 2019-ben csatlakozott.

Ismerjük tehát a két országot. Számtalan területen, így a védelem területén is együttműködünk. Tisztában vagyunk a katonai képességeikkel, és pontosan tudjuk, hogy Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz erősíteni fogja a szövetségünk és növeli Magyarország biztonságát is.

A kormány 2022. július 14-én  helyesen, nem késlekedve -benyújtotta tárgyalásra a T/637. és 638. számú törvényjavaslatokat a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-csatlakozásának ratifikációjáról. Ma meg 2023. március 1-je van. Lehetett volna ez egy gyors és egyszerű ügy a magyar Országgyűlésben. De nem lett. Nem lett, mert kormánypárti részről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzási taktika.

(13.30)

Először azt mondták, elfoglalt az Országgyűlés, mert az EU-s források érdekében törvényeket kell módosítani. Így került sor 2022. július 12-én a 2021. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek képviseletében eljáró, az afrikai- eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás UNEP által ellátott titkársága között az afrikai-eurázsiai vándorló madarak védelméről szóló megállapodásban részes felek találkozója 8. ülésének megrendezéséről szóló megállapodásról szóló törvényjavaslat általános vitájára; és így került sor  a nagy elfoglaltságuk közepette  2020. október 4-én például a Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájára. De nem került sor ebben az időszakban a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációjára.

Másodszor, szokatlanul hosszú parlamenti szünetet tartottak. Az Országgyűlés  meglehetősen meglepő módon  2022 decemberének első hetében befejezte a plenáris munkáját, és nem is kezdtük meg a munkát egészen február végéig. Értem, hogy önöknek pihenésre volt szüksége, de azért általában december közepéig ülésezni szoktunk, február közepén pedig elkezdjük az ismételt ülésezést. Az alatt az idő alatt, amíg önök pihentek  hiszen sok dolgunk amúgy sincsen, mert a miniszterelnök elintéz önök helyett mindent, már ami a jogalkotást illeti, a költségvetést is ők rakták össze, önöknek nem sok dolguk volt ezzel , szóval, ez idő alatt is lehetett volna ratifikálni a csatlakozási kérelmeket.

A harmadik a társadalmi egyeztetés. Ilyen típusú ügyekben eddig soha nem volt ilyen típusú társadalmi konzultáció. Miközben egészségügyi, oktatási, honvédségi személyzeti kérdésekben nem érezték a szükségét a társadalmi egyeztetésnek, hirtelen, amikor már kínos volt az időhúzás, kitalálták, hogy mégiscsak legyen ebben a két ügyben társadalmi egyeztetés, és mindezt a Házbizottság ülésén tudtuk meg, ahol egy kérdésemre bökte ki a kormány képviselője, hogy ez az újabb trükk a halasztásra. És akkor vita a kormánypárti frakcióban, országgyűlési delegáció.

A kormánypárti frakció  és ez is elhangzott  vitatkozik a miniszterelnökkel a finn és a svéd NATO-csatlakozás ügyében. Ne haragudjanak, tisztelt képviselőtársaim, ez még önöktől is meglehetősen sekélyes indoklás. Önök még arra is engedélyt szoktak kérni Orbántól, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkoznának vele. Látjuk a munkamegosztást a Fidesznél. Novák és Orbán a jó pávatáncos, legyen végre meg a ratifikáció; Szijjártó a rossz pávatáncos, csúnya finn és svéd politikusok kritizálták a magyar kormányt, és most szívességet kérnek. Ez utóbbi ügyben nyilván majd meghallgatjuk itt a Fidesz biztonságpolitikában is kevésbé járatos kollégáit, de hallottunk már ezzel kapcsolatosan is előterjesztői megjegyzéseket.

Legyen világos! Finnország és Svédország nem szívességet kér. Az orosz agresszió következtében feladják több évtizedes semleges álláspontjukat, csatlakoznak a világ legerősebb védelmi szövetségéhez, és ezzel erősítik az észak-atlanti térség és az úgynevezett like-minded, hasonló gondolkodású országok, mint Japán, Ausztrália, Dél-Korea, Új-Zéland erős együttműködését is. Erősebb lesz a NATO keleti szárnya. Ez szolgálja hazánk nemzeti érdekeit. Nem hiszem, hogy önök ezt ne értenék. Az pedig, hogy a finn és a svéd politikusok a demokratikus alapelvek és a jogállami feltételek betartását kérik önökön számon, az önökre nézve kínos, mert az önök illiberális, azaz autoriter kormányzása az oka annak, hogy mára hazánk folyamatosan szégyenpadra kerül.

Tisztelt Ház! Sajtóhírek szerint országgyűlési delegáció megy Svédországba és Finnországba Hende Csaba és Németh Zsolt részvételével, legalábbis ezt hallottuk. Szeretném kérdezni, hogy minek. Ha beszélgetni akarnak svéd és finn kollégákkal, számtalan helyen megtehetik ezt: a NATO Parlamenti Közgyűlésben, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben, az Európai Unióban, és képzeljék el, itthon is. Itthon is nyugodtan lehet beszélgetni a két ország képviselőivel. Ez csak újabb időhúzás, újabb talmi erőfitogtatás.

Önöknek a választási rendszer átírása miatt úgy van kétharmada, hogy az ország fele sem támogatja magukat. Kérem, ne felejtsék el, hogy az országhatáron kívül önöknek nincsen kétharmaduk. Játszhatják a folyton problémás fenegyereket az EU-ban és a NATO-ban, de ennek eredménye csak az lett, hogy aláásták Magyarország hitelességét és szövetségesi hűségét a NATO-ban. Elfelejtették a normális dialógus, a tárgyalásos párbeszéd műfaját, ennek pedig Magyarország az elszenvedője.

Na de mi az oka, mi lehet az oka annak, hogy ilyen időhúzásra játszottak, és mostanra ilyen meglehetősen gyermeteg indokot találtak ki arra, hogy miért kell halasztani, húzni tovább Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját? Sokan állítják, hogy Oroszországnak, egészen pontosan Putyinnak tesznek ezzel szívességet. Orbán Viktort nem kevesen Európában és Magyarországon is Putyin trójai falovaként és kijáróembereként tartják számon. Mások azt gondolják, hogy Erdoğant segítik az ő saját, Törökországon belüli ratifikációs folyamatában, hogy legyen indoka, hogy ő miért halasztja. És persze van egy harmadik teória is, az úgynevezett váltságdíj-politika, és bármennyire is mást állítanak, látjuk, hogy nyilvánvalóan megpróbálják ezt a kérdést az európai uniós pénzekhez kötni, mert nem akarják azokat a feltételeket teljesíteni, amely Magyarországot újra demokratikus jogállami állammá tenné.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Demokratikus Koalíció és Dobrev Klára árnyékkormánya minden fórumon és lehetséges módon támogatta a ratifikációs folyamatot. Napirend-kiegészítéssel, kivételes eljárás kezdeményezésével éltünk, és folyamatosan magyaráztuk itthon és külföldön a nyilvánosságnak, hogy Magyarország támogatja a finn és a svéd NATO-csatlakozást, a magyar kormány az, amely vonakodik. Mi üdvözöljük Finnországot és Svédországot a világ legerősebb védelmi szövetségében, és reméljük, hogy végre a magyar Országgyűlés is megszavazza e két ország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Ez a NATO érdeke, ez Finnország és Svédország érdeke, és ami a legfontosabb, ez Magyarország érdeke. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)