Felszólalás adatai
95. ülésnap (2023.11.28.), 10. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Berki Sándor (Párbeszéd) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend előtti felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 3:45 |
Felszólalások: Előző 10 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A hétköznapokban történő beszélgetéseim során gyakran hallok olyan történeketeket, hogy a dolgozó csak utólag jön rá, hogy nem jelentették be, vagyis a tudta nélkül feketén dolgoztatták. Utánanéztem, mert érdekelt a dolog, hogy ez csak véletlen, vagy egy elterjedt problémáról van szó. Kiderült, hogy nagyon sok munkavállalót érint ez a probléma.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium időről-időre kiad egy jelentést arról, hogy mit tapasztaltak az ellenőrzéseik során. A legfrissebb jelentésük szerint a dolgozók több mint 14 százaléka nem volt bejelentve, vagyis minden hetedik munkavállaló feketén dolgozik. Azt nem állítom, hogy egyetlen dolgozó sem tud arról, hogy őt feketén dolgoztatják, a visszajelzések alapján viszont állítom, hogy szép számmal vannak olyanok, akiket átver a munkáltatója.
Mit lehet tenni? A dolgozók átverése már önmagában is aljas dolog. Ráadásul ez a fajta átverés nagyon súlyos következményekkel jár. A nem bejelentett dolgozóknak nem jár sem egészségügyi ellátás, sem nyugdíj. Nem mellesleg a feketemunka a költségvetési bevételeket is csökkenti.
Milyen irányban keressük a megoldást? Az irány aligha lehet más, kedves képviselőtársaim, mint hogy tájékozottabbá tegyük a dolgozókat a saját munkaviszonyuk és a társadalombiztosítási jogviszonyokat illetően. A dolgozónak már ma is van lehetősége arról tájékozódni, hogy bejelentette a munkáltatója. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő online rendszerében tudja ezt ellenőrizni ügyfélkapus azonosítás után.
Sajnos azonban a dolgozók nagy többsége nem tud erről a lehetőségről, vagyis ha valaki esetleg hallott is róla, gyakran elfelejt élni vele, vagy nincs erre lehetősége. Félreértés ne essék, jó, hogy van ez a lehetőség, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy megoldja azt a problémát, amelyről eddig beszéltem.
Javaslom ezért, hogy a dolgozók az okmányok lejáratára figyelmeztető automatikus értesítésekhez hasonlóan arról is kapjanak automatikus értesítést, ha a munkavállaló be- vagy kijelenti őket. Az ehhez szükséges informatikai fejlesztés legyen a közigazgatás digitalizációjának egyik következő lépése. Az ügyfélkapuval rendelkezők automatikus értesítése nem jelenthet problémát a kormány számára, ezért bízom benne, hogy javaslatomat elfogadják. Gondoljunk azokra is, akiknek nincs ügyfélkapuja, esetükben telefonos vagy postai értesítés lehet a megoldás.
Itt egy kicsit még kitérnék arra is, amikor a dolgozó úgy tudja, hogy minden rendben van, tehát be is van jelentve, de nem fizetik utána a járulékokat. Számomra ez teljesen elfogadhatatlan, amikor egy cég ezzel él vissza, hogy a dolgozó úgy érzi, hogy rendben van, biztonságban van, minden papírja oké, és közben a járulékbefizetésekkel pedig csúszik a cég. Tudom, hogy ilyenkor az állam figyelmezteti a céget, de akkor is azt mondom, hogy a dolgozónak is joga van arról tudni, hogy mikor és mennyi időn keresztül csúszik a munkáltatója, vagy éppen nem fizeti akár véletlenül, akár szándékosan, vagy bármilyen okból az ő járulékait. Ez visszaélés az emberi évekkel, ez visszaélés az emberi, a dolgozói bizalommal, és én ezért kérném.
Tehát ennek a célnak az elérése érdekében határozati javaslatot nyújtok be, ezért kérem, kedves képviselőtársaim, hogy az ügy fontosságára tekintettel mind a munkavállalók szociális biztonsága, mind a költségvetés bevételeinek érdekében támogassák majd javaslatomat. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Párbeszéd soraiból.)
Felszólalások: Előző 10 Következő Ülésnap adatai