Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, nem fognak meglepődni, hogyha én az agrárium szemszögéből fogom ezt a témát megközelíteni, de előtte, azt gondolom, el kell mondjuk azt, hogy őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak, akiknek személyi veszteségük volt a harcok során, a halottakat pedig a Jóisten nyugosztalja.

Arról lehet vitatkozni, hogy kelle, lehete, és ha igen, milyen módon Ukrajnának segíteni, vele szolidaritást vállalni, de meggyőződésem szerint egy európai uniós tagság nem szolidaritás kérdése. Nézzük meg, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az Európai Unió egésze, illetve Ukrajna egy esetleges csatlakozás esetén! Ukrajna mezőgazdasági területe a mostani európai uniós mezőgazdasági terület egyharmada. Ez önmagában jól mutatja, hogy egy rendkívül nagy jelentőségű döntést hozunk meg abban az esetben, hogyha Ukrajna felé nyitunk, és úgy gondolom, hogy az a fajta megalapozottság, amit látunk, alapvetően lehetetlenné teszi ennek a vitának az érdemi lefolytatását.

Nézzük meg, hogy néz ki az ukrán mezőgazdaság szerkezete! Azt látjuk, hogy magyar szemszögből nézve egészen elképesztő, sőt mondhatom, elképzelhetetlen méretű gazdaságok vannak. Van olyan mezőgazdasági termelő, aki több mint 500 ezer hektáron gazdálkodik. Csak hogy legyen viszonyítási alap, Magyarországon senki nem szerezhet 300 hektárnál több földet. Ezek a viszonyok jól mutatják, hogy milyen elképesztő nagy különbségekről beszélünk.

Hogy egy kicsit a tulajdonosi szerkezetnek is utánajárjunk, azt látjuk, hogy a tíz legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági termelőből egyetlenegy az, aki Ukrajnába van bejegyezve, kilenc külföldi tőkés vállalkozások kezében van, jellemzően egyébként tengerentúli, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett vagy oda kötődő vállalkozásokról beszélünk.

Mindemellett azt gondolom, hogy az ukrán mezőgazdaság egyébként meg nem EU-kompatibilis. Nem azért, mert nagyobbak az üzemméretek, hanem maga a működési logika az, ami nem alkalmas arra, hogy hozzáigazítsuk az Európai Unióhoz.

(12.40)

Mi történik most? Hozzák be a termékeket nyakló nélkül egy felelőtlen brüsszeli döntés következtében úgy, hogy nekik semmilyen szabálynak nem kell megfelelni, amit az Európai Unióban termelő gazdálkodóknak, élelmiszer-előállítóknak meg kell tenniük. Gabona, méz, tojás, baromfi, óriási volumenben jön be. Tojásból például egy hónap alatt több jött be, mint az azt megelőző egész évben. Azt gondolom, hogy ez is jól mutatja, hogy mekkora a baj.

Kipróbáltuk, tisztelt hölgyeim és uraim, milyen az, amikor az ukrán mezőgazdaságot ráengedjük az európaira, és ki kell jelentenünk, hogy nem megy. Ebbe mi  értem ez alatt a magyar gazdákat  tönkre fogunk menni. Írd és mondd: tönkre fogunk menni. Nem elnagyzolt szavak ezek, hanem egyszerű ténymegállapítás. Az Európai Unió a világ legszigorúbb állatvédelmi, növényvédelmi, környezetvédelmi, és most már lassan megjegyezni sem tudjuk, hogy milyen szabályozók mellett próbálja az európai élelmiszer-előállítást keretek közé szorítani, amit egyébként Ukrajnában nem tartanak be. Mégis jöhet be az a sok, a jó isten tudja mivel kezelt növény az Európai Unióba.

Az ellenzékkel megy a verseny, hogy ki a zöldebb. Én nem akarok súgni nekik, de egy nagyon jó pálya lenne, például harcolhatnának azért, hogy ezek az egyébként meglehetősen környezetromboló körülmények között előállított élelmiszerek ne kerüljenek be az Európai Unióba. De nem szól senki, és azt gondolom, hogy ez jól mutatja azt, hogy önöknek, tisztelt képviselőtársak az ellenzékben, a környezetvédelem nem egy cél, hanem egy eszköz, hogy politikai felületet kapjanak.

De játsszunk el a gondolattal, ha Ukrajna belépne az Európai Unióba, az mit jelentene a számok nyelvén, a pénz nyelvén! Nagyságrendileg 100 milliárd euró járna nekik csak mezőgazdasági kifizetések jogcímen. Ez 30 000 milliárd forint. Ide, a papírra leírni is meglehetősen sokkoló volt. Na de, hogy ezt ki kapja meg? Először is tisztázzuk, képviselőtársaim, ne egy ukrán kisparasztot képzeljenek el  az előbbi számok ezt jól mutatják , de a helyzet még rosszabb, még csak ne is ukrán embert képzeljenek el. Ennek a pénznek a nagyon nagy része egyetlenegy ukrán embernek a látókörébe sem kerülne, nemhogy a tulajdonába. Egyébként Ukrajna szerintem nem is tudná teljesíteni ezeket a feltételeket, amiket nekünk kell teljesíteni, és úgy gondolom, nem is akarja.

Egy példa arra, hogy amikor hozták be a napraforgót Ukrajnából, akkor jelezték nekik a feldolgozók, hogy ISCC-papírt kellene produkálni hozzá  ugye, ez a fenntarthatósági dokumentum. Megkérdezték, hogy az mi. De lám, mit ad isten, másnapra volt. Kiderült, hogy mégis volt nyomon követés. Tilki képviselőtársam elmondott szavaira reagálnék, ez körülbelül a jogosítványhoz hasonló beszerzési mód volt.

A múlt hét végén V4-es agrárkamarai egyeztetés volt a Magas-Tátrában, ahol volt szerencsém a V4-es gazdaszervezetek vezetőivel tárgyalni. Egyhangúlag elfogadtunk egy nyilatkozatot, hogy semmilyen formában nem tudjuk támogatni ezt a fajta belépési szándékot, ami Ukrajna részéről megnyilvánult. De ugyanezt gondolják a német, az olasz és a francia gazdálkodó parasztok is. Teljesen mindegy, hogy mit mond a kormányuk, a gazdálkodók ezt így gondolják.

Zárógondolatként annyit, tisztelt képviselőtársak, hogy én azt gondolom, ez az egész felvetés méltatlan. Méltatlan a Nyugat-Balkánnal szemben, méltatlan Törökországgal szemben, mert egész egyszerűen úgy érezhetik, hogy nevetségessé tesszük őket. Úgyhogy én azt tanácsolom saját magunknak, tisztelt képviselőtársaim, hogy sem bohócot, sem földönfutót ne csináljunk magunkból. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)