Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt meghívott Megjelentek! Egy beszámoló esetén a felszólalók részéről óhatatlanul több átfedés adódik, hiszen ugyanarról fogunk beszélni, esetleg időnként más-más aspektusból. Ezért aztán előzetesen is elnézését kérem a jelenlévőknek, hogyha akár az elnöki beszámoló, akár az előterjesztő által elmondottak esetében ugyanazok a mondatok megjelennének.

Ismeretes mindannyiunk számára, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény írja elő a beszámolót, amelyet évente kell megtennie a Kúria elnökének. Ez megtörtént az Igazságügyi bizottság előtt, és az imént megtörtént az Országgyűlés előtt is.

A beszámoló egy keret, meghatároztatott, hogy mikről kell ebben a beszámolóban szólni: a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról.

A 2020-as évről készült kúriai beszámoló sajátossága, hogy egy olyan évről szól, amit  elhangzott már  teljes egészében Darák elnök úr vitt végig  köszönjük az ő munkáját. De, ahogy az elnök úr is mondta, az év utolsó negyedévében már mint tanácselnök ő is jelen volt a munkában, tehát a keze nyomát láthatjuk a beszámoló témakörein is.

Tisztelt Országgyűlés! Az október 19-én megválasztott elnök úrnak jutott az a feladat  a folyamatosság biztosítása érdekében , hogy ezt a beszámolót itt előterjessze, noha ’21. január 1-jén lépett hatályba az ő kinevezése.

Mindannyian tudjuk, hogy a Kúria funkciója kettős, egyrészt ítélkezési tevékenységet végez, másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét. A beszámoló egy meghatározott keretrendszer és egy meghatározott szempontrendszer szerint készült; felsorolásszerűen: a 2020. évi szakmai célkitűzések és megvalósulásuk, a bírósági jogalkalmazás egysége érdekében kifejtett tevékenysége, a felmerülő szakmai problémákat és az azok érdekében tett intézkedések. Beszámol az új jogorvoslat, a jogegységi panasz tapasztalatairól  erről az elnök úr már részletesen beszélt jogelméleti szinten is , a nemzetközi kitekintésre is figyelemmel, az Önkormányzati Tanács 2020. évi tevékenységéről, továbbá a ’21. évi szakmai célkitűzésekről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország legfelsőbb bírói fóruma számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki maga elé a 2020-as esztendőre is. A joggyakorlat-elemző csoportok keretein belül folytatódott az ítélkezési gyakorlat aktuális kérdéseinek vizsgálata. Országos szakmai tanácskozás keretében született javaslatok figyelembevételével a Kúria kollégiumi véleménye alapján öt vizsgálati tárgykörben került sor joggyakorlat-elemző csoportok felállítására. Ezek: a kártalanítás és feltételes szabadságra bocsátás feltételei a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban; az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat; a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény bírói gyakorlata; az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata; az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlatának vizsgálata.

Jogbiztonság szempontjából fontos, hogy a Kúria a jogszabályi változásokra, továbbá az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmező tevékenységére figyelemmel felülvizsgálja a jogegységi aktusait. 2020-ban a Büntető Kollégium öt esetben hozott büntető jogegységi határozatot; a Közigazgatási Kollégium négy önálló, ezenkívül pedig két, a Polgári Kollégiummal közös jogegységi határozatot; a polgári, gazdasági szakágú Jogegységi Tanács pedig három jogegységi határozatot hozott.

(9.40)

Tisztelt Országgyűlés! A szakmai célkitűzések és eredmények ismertetése mellett, mint ahogy már hallhattuk, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül  akárcsak minden más intézmény esetében is , milyen hatásokat gyakorolt a koronavírus-járvány a Kúria működésére. Erről az elnök úr részletesen beszélt, én ezt megismételni nem szeretném, de azt azért megjegyezném, hogy ebben az időszakban, amely egy korábban nem ismert és tulajdonképpen rendkívüli helyzetet eredményezett, nem akadt meg a Kúria működése, az a két hét rendkívüli ítélkezési szünet igazán nem számottevő, és így nem került sor a Kúria teljes bezárására. Majd ezt követően jogszabályban került meghatározásra, hogy mely eljárási cselekményeket folytathatják a bíróságok elektronikus hírközlési hálózat vagy más eszköz útján. Sor került elnöki intézkedés kiadására, amely pontosan meghatározta a bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint az ügyfelek egészségi állapotának igazolását, az épületekben tartózkodás szabályait, a távmunkavégzés feltételeit. Ez egyébként elősegítette az elektronikus eszközök használatát a jövőben, akár a tanácskozásokat, akár az ítélkezési gyakorlatokat is illetően. Tehát bizonyos értelemben némi paradigmaváltás is ezáltal megkerülhetetlen a jövőt illetően.

Mindezek eredményeként a Kúria ebben a kihívásokkal teli, nehezített környezetben feladatainak stabilan eleget tudott tenni, az átállás és a visszaállás is zökkenőmentesen zajlott, sőt a Kúrián, mint ahogy hallhattuk, az ügyek befejezésének száma meghaladta az érkezések számát. Azt kell mondanom, hogy ez elismerésre méltó, köszönettel tartozunk ezért az elnök uraknak és a Kúria valamennyi munkatársának, akik ebben a nehéz helyzetben is helytálltak és biztosították a legfőbb bírói szerv folyamatos működését.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria Önkormányzati Tanácsának működését illetően néhány szó. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan 2020-ban is a helyiadó-szabályozás törvényességének megítélése körében született döntések aránya volt a legmagasabb. Az indítványok jelentős része, hasonlóan a korábbi esztendőkhöz, konkrét normakontroll-eljárás keretében, azaz a bíróságoktól érkezett az Önkormányzati Tanácshoz; tovább nőtt a helyi építési szabályzat törvényességi vizsgálatának tárgyában született döntések száma; eltérően a korábbi évektől, költségvetési és zárszámadási rendelet megalkotásának elmulasztása tárgykörében 2020-ben a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem hozott határozatot.

A mulasztásos jogsértések körében a korábbi évek gyakorlatához képest új ügycsoportként már 2019-ben is kerültek a Kúria Önkormányzati Tanácsa elé olyan indítványok, amelyek értelmében az önkormányzat elmulasztotta a településképi rendeletek megalkotására vonatkozó kötelezettségét. Kiemelendő, hogy 2020-ban jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására kizárólag e tárgykörben került sor két esetben, pedig tudvalevő, hogy az előző kormány ideje alatt a településképi rendeletek megalkotásához külön állami támogatást biztosított a kormány, és mindezek ellenére is volt mulasztás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Kúria hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősítéséhez. Mindezek mellett a Kúria nemcsak legfőbb bírói fórum, hanem intézményként maga a jogszokás keletkezésének és megszilárdulásának helye, valamint a magyar jogi tradíció megteremtője is egyben.

A beszámolóban foglaltakat és a határozati javaslatot, amit a bizottság elnöke előterjesztett és ismertetett, a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy szintén támogassák. Vejkey elnök úr ismertette egyébként a bizottság egyhangú döntését, a szavazati arányokat is. A jövőre vonatkozóan mind az elnök úrnak, mind pedig munkatársainak jó munkát kívánunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.  Dr. Varga Zs. András tapsol.)