A felszólalás szövege:
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 24-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy mezőgazdasági, agrártémával foglalkozó salátatörvény. A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslat elsősorban nyelvhelyességi és kodifikációs pontosításokat tartalmaz.
A termőföld védelméről szóló törvény módosításának célja, hogy a benyújtott stratégiai tervben foglaltakra tekintettel speciális szabály megállapítása szükséges a tájképi elemek kapcsán, hiszen azok 2023-tól támogatható területnek minősülnek, tekintettel arra, hogy azok a vízvisszatartás, a biodiverzitás és a mikroklíma javítását szolgálják.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat módosítása egyértelműsíti, hogy csak a gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőterületek esetében merülhet fel a rendelkezések alkalmazása. E tekintetben az erdőterületek állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természeti állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú fölcsere vagy csere útján, a megfelelő állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.
A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat a visszaéléseket akadályozza meg, ugyanis a módosítás keretén belül legalább három éve állattartással foglalkozó személy számára nyit lehetőséget, hogy maximum 25 évre legeltetés céljából rétet, védett természeti területet haszonbérbe kaphasson. Feltétele, hogy a kijelölést megelőző három évben nem követett el szerződésszegést.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló javaslat módosításának célja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az adásvételi szerződések véleményezése során nyert adatokból megfelelő adatbázissal rendelkezik a földárak alakulásáról, így indokolt ezen adatbázis alapján készített átlagárak alkalmazását előírni. A NAK az adásvételi szerződések véleményezése során nyert adatokból megfelelő adatbázissal rendelkezik a földárak alakulásáról.
A földeken fennálló, örökléssel létrejövő osztatlan közös tulajdon megakadályozása érdekében, ha a földet több örököstárs közösen örökli, az örököstársak annak érdekében, hogy az ingatlanon ne keletkezzen osztatlan közös tulajdon, osztályos egyezséget kötnek, megosztják az ingatlant az egyes örököstársaknak az ingatlan meghatározott részéhez történő hozzárendelésével, hogy az ingatlant egyben értékesítik, vagy az állam javára ingyenesen felajánlják. A módosítási javaslat azzal ösztönzi az örökösöket a jogügyletek végrehajtására, hogy örökösödési illetéket kell fizetniük egyenes ági rokonok között történő öröklés esetén is, amennyiben egy éven belül nem osztják meg a felsorolt formák szerint az osztatlan közös tulajdont.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatandó, ezért javaslom annak elfogadását. Köszönöm szépen.
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az agrártermékek eredetvédelméről szóló T/1841. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet célja a kizárólag a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, a borászati termékek, valamint a szeszes italok, együttesen agrártermékek földrajzi árujelzőire és a hagyományos különleges termékekre vonatozó egységes nemzeti szabályozás megalkotása. A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos rendelkezéseket jelenleg a szellemitulajdon-jogi és ezen belül az iparjogvédelmi aspektusokra fókuszáló, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény állapítja meg.
Az agrárpolitikai célok megvalósulását azonban a védjegytörvény nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységeket ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők mint minőségrendszerek magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjéhez szükséges előfeltételek és jogkörök biztosítását.
Emellett a védjegytörvény a szintén minőségrendszerként működtetett hagyományos különleges termékekre vonatkozó törvényi szabályok megalkotására sem alkalmas, mivel a bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezések nem képezik az iparjogvédelem részét.
Mindezek alapján szükségessé vált egy olyan önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termék elnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen a termelők és csoportosulásaik érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva a magyar agrártermék-előállítók számára.
A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslat főként nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, valamint megteremti az összhangot egyéb más törvényekkel összefüggésben is. A módosítás tartalmazza, hogy a bitorlás miatt indított perekben ideiglenesen intézkedést különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni a polgári perrendtartás rendelkezései alapján. Azonban a módosító javaslat bevezet egy időbeli kizárást, mégpedig ha a bitorlás megkezdése óta eltelt 6 hónap, valamint a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta már 60 nap eltelt.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a javaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 24-én tartott ülésén megtárgyalta a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló T/1840. számú törvényjavaslatot.
Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta. A törvényjavaslat célja, hogy a korszerűbb, hatékonyabb és átláthatóbb döntéshozatal érdekében az európai uniós és a nemzeti forrásból folyósított agrártámogatások igénybevételével összefüggő eljárási szabályokat új alapra helyezze.
A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata elsősorban nyelvhelyességi, jogtechnikai, valamint kodifikációs pontosításokat tartalmaz. A módosítás tartalmazza, hogy a mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél törvényes képviselőjén, valamint elsődleges képviselőjén kívül kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is eljárhat. A javaslat további részei kitérnek a kamarai meghatalmazotti képviselet részletszabályaira. E tekintetben az agrárpolitikáért felelős miniszter a kamarai meghatalmazás létrehozására, megszűnésére, tartalmának meghatározására a részletszabályokat rendeletben állapíthatja meg.
A módosító javaslat a fentieken túl tartalmazza, hogy a kormányzati munkamegosztás változása miatt a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsák meg az agrár-Széchenyi-kártya-program igénybevételének és működésének szabályait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elhangzottakra való tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslatot, hiszen a cél, hogy megújítsuk és erősítsük a vidéki Magyarországot. Köszönöm szépen.
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. június 8-án tartott ülésén megtárgyalta a T/3677. számú, az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja, hogy a költségvetéshez igazítsa a fejlesztéseket, a „többet kevesebbért” elvet helyezze előtérbe, megakadályozza, hogy felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások valósuljanak meg. A beruházásokat alaposabban kell tervezni és racionálisabban kell megépíteni, továbbá gazdaságilag fenntartható beruházásokat kell végrehajtani a hosszú távú energiahatékonyság és költségoptimalizálás érdekében. Fontos kiemelni, hogy erősebb piacvédelmet tesz lehetővé, továbbá biztosítja, hogy a környezeti szempontok és a fenntarthatósági, üzemeltetési szempontok a teljes beruházás életciklusa során érvényesüljenek.
A törvénytervezet alapján az állami építési beruházásokkal kapcsolatban a kormány új mechanizmusban dönt. Az állami építési beruházások végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram, amely szakpolitikai ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. A törvényjavaslat alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31. napjáig tartó programozási időszakról szól.
A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazódott módosítási igénynek megfelelően a közbeszerzési eljárásokban szükséges közbeszerzési szakértelem nyújtásának a feltételeiben való átfogó változások miatt indokolt átmeneti rendelkezéssel bizonyos közbeszerzési tárgykörök tekintetében lehetőséget biztosítani az új szabályozás alkalmazására való felkészülésre. A módosítási javaslat szerint 2026. június 30. napjáig a kormányrendeletben meghatározott, közbeszerzésre kötelezett szervek árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárásaikban a törvényjavaslat hatálybalépése előtti napon a hatályos szabályok alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vonhatnak be.
Az új állami beruházási törvény új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét, új lehetőséget teremt a szakma képviselői számára, végső soron pedig új fejezetet nyit egy erősebb, az Európai Unió legfejlettebb országaihoz közelítő Magyarország megteremtésében. Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. június 8-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4028. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 43. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat tartalmazza mindazokat az uniós jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által szükségesnek vélt módosításokat, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy hazánkban egy jól működő közlekedési és beruházási szektor szolgálhassa a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, illetve a lakosság és a gazdasági szereplők mobilitási igényeivel összefüggő feladatok teljesítését.
A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása pontosítja a közúti fuvarozásban részt vevő munkavállalókkal kapcsolatos egyes szabályokat, így meghatározásra kerül a munkakezdés, munkavégzés helyéül szolgáló, a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ fogalma. Emellett a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján pontosítja a járművezető kiküldetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó új uniós szabályokat átülteti a magyar jogszabályba.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása megteremti a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot, az emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokat biztosító közlekedési létesítmények, azaz az intermodális csomópontok üzemeltetésének jogi kereteit. A jogszabály kiegészítése révén a pályahálózat-működtető társaságok pályahálózatra vonatkozó működtetési tevékenysége kiegészül az intermodális csomópontok részét képező vasúti pályaudvar és a hozzá szorosan kapcsolódó, a közösségi közlekedést elősegítő létesítmények és az azokat hordozó ingatlanok üzemeltetésével. A javaslat ezáltal hozzájárul a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának fejlesztéséhez, megfelelő színvonalú alternatívát biztosítva az egyéni motorizált közlekedési módokkal szemben, ezzel hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, a klímavédelmi és környezetvédelmi célok teljesüléséhez.
A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazódott módosítási igénynek megfelelően a taxifuvar-szervező diszpécserszolgálatokra vonatkozó, az adatkezelési kötelezettséget módosító tervezet szabályozásából „a személytaxi-szolgáltatásért felszámolt viteldíj összegét” pont törlése szükséges. Ennek a tartalomnak az úgynevezett manuális és utólagos rögzítése, valamint kettőzött adatszolgáltatása komoly mértékben jelentene terhet a fuvarszervező szolgáltatóknak.
Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. június 8-án tartott ülésén megtárgyalta a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló T/4025. irományszámú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat legfőbb céljai a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek átültetése a hazai jogba, valamint a gazdasági versenyképesség fejlesztésére irányuló törvényi rendelkezések megalkotása, kiemelt körben érintve a versenyképességet és az állami vagyon hasznosíthatóságát támogató részletszabályokat.
A módosítás a zöldkártya fogalmát is újraszabályozza, amelynek révén a zöldkártya az eddigi papíralap mellett a jövőben elektronikus tanúsítványként is előállítható lesz.
A javaslat módosításokat tartalmaz többek között a tőkepiacról szóló törvénnyel kapcsolatban is, amely megteremti annak a lehetőségét hazai tőkepiaci szereplők számára, hogy a nemzetközi piacok gyakorlatának megfelelően az intézményi befektetők között az értékpapír-kölcsönzési ügyletek határozatlan futamidőre is létre tudjanak jönni.
(19.40)
A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazódott módosítási igénynek megfelelően bővítésre kerül a hitelesített energiamegtakarítások bejelentésére kerülő adatok köre, valamint pontosításra kerülnek az ezen adatok kezelésével összefüggő szabályok. A módosítás egyértelműsíti, hogy a cashback-szolgáltatás keretében történő készpénzátadás kizárólag vásárláshoz, vagyis áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelethez kapcsolódhat, ellenkező esetben a kereskedő engedélyköteles pénzforgalmi szolgáltatást végezne.
Az általános gyakorlatnak megfelelően a cashback-szolgáltatásnál meghatározásra kerül egy minimum vásárlási összeg, valamint az egy tranzakció terhére igényelhető készpénz összege megegyezik a legnagyobb bankjegy címletével. Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. június 8-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló T/3768. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló javaslat egy 33 törvényt módosító salátatörvény, amely agrár-, mezőgazdasági témával foglalkozik. A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslat jogtechnikai, szövegcserés módosításokat és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításának célja a zárttéri vadtartásra vonatkozó általános szabályok kiegészítése a kereskedelmi célú tartással és szaporítással. A módosítás megteremti továbbá annak jogszabályi alapját, hogy a zárttéri vadtartás engedélyezése tárgyában hatáskörrel rendelkező vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítményekről meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezessen, amelynek személyes adattartalmára vonatkozóan is előírásokat állapít meg a javaslat. Továbbá a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indokból a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök is használhatóak vadászati eszközként.
Fontos kiemelni, hogy a javaslat megteremti a lehetőségét az ifjúsági vadászat jogi kereteinek kialakítására, amely a részletszabályok megalkotásával együttesen azt fogja eredményezni, hogy lehetőség lesz a 18. életévét be nem töltött személy számára egyéni vadászati módok gyakorlására, ami természetesen kizárólag nagykorú és legalább öt év vadászati gyakorlattal rendelkező személy közvetlen felügyelete alatt és állandó kísérete mellett, illetve a felügyeletet ellátó személy ideiglenesen átadott fegyverével történhet.
A szakmai érdekképviseleti szervezetek részéről régóta megfogalmazott igény, hogy a vadászjegyhez hasonlóan a vadászati engedély is az ország összes vadászterületén jogosítson a vadászatra. A módosítás ennek lehetőségét teremti meg.
A kisajátításról szóló törvény módosításának célja, hogy a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célok kiegészítésre kerüljenek az öntözéses gazdálkodás esetkörével. Az érintett módosítás szerint a lakosság élelmezéséhez szükséges alapanyag fenntartható módon történő megtermeléséhez fűződő érdek indokolhatja a vízvisszatartást szolgáló lehetséges tározási helyszínek területének megszerzéséhez kisajátítási jogcím biztosítását.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a helyhez kötöttség külön nevesített eseteit bővíti. A jogalkalmazói gyakorlat alapján a helyhez kötöttség külön nevesített, tipikus eseteként került meghatározásra a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigény.
A földforgalmi törvény módosítása a földek vételár-arányosságának vizsgálatára irányul.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény módosítása azért vált szükségessé, mert a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal mint segítő közreműködésével zajló eljárás külön szabályait állapítja meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatandó, ezért javaslom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)