Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÁLMÁN OLGA, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Emlékeznek még? 2017, Velence, kihelyezett Fidesz-frakcióülés, a miniszterelnök ismertette 12 éves, három kormányzati ciklusra szóló, meglehetősen derűlátó elképzelését. Felvázolta, hogy 2030-ra hazánk lekörözi Ausztriát. A nagy tervet a gazdasági növekedés adataiból vezette le, hozzátéve, hogy ezek a zseniálisan jó mutatók a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek köszönhetők.

Hát, Orbán Viktor egy vátesz, egy igazi látnok. 2017-ben, tehát hat évvel ezelőtt pontosan tudta, hogy hazánk le fogja hagyni Ausztriát. Nézzük el neki, hogy egyetlen dologban tévedett, nem 2030-ra, hanem már 2023-ra megtörtént a csoda, mára nemcsak utolértük Ausztriát, hanem tényleg meg is előztük, mint ahogy az Unió többi tagországát is. Ez a magyar csoda, igazi hungarikum; úgy hívják, hogy orbáni infláció.

Bizony, lehagytuk Ausztriát az élelmiszerárakban. Az orbáni infláció miatt a magyar élelmiszerárak két év alatt megduplázódtak, ilyen drágulás pedig sehol sem volt az EU-ban. Amíg árakban elsők, addig bérekben az utolsók közé kerültünk az Unióban. Már a román bérek is megelőzték a magyart, csak a bolgárok keresnek kevesebbet, mint a magyarok. Egy átlagos európai polgár háromszor annyit keres, mint egy magyar, de egy osztrák például ötször annyit.

Ma a magyaroknak Európa egyik legalacsonyabb fizetéséből kellene kifizetniük Európa legmagasabb árait. Nem azért van ez, mert a magyarok kevesebbet vagy rosszabbul dolgoznak. Nem! Azért történik mindez, mert a magyar kormány az olcsó munkaerőre építette a magyar gazdaságpolitikát. Az Orbán-kormány nem megoldandó problémaként, hanem előnyös, kívánatos dologként tekint az alacsony magyar bérekre, hogy ezzel csábítson kínai akkumulátorgyárakat, összeszerelő üzemeket és rosszul fizető, alacsony hozzáadott értékű beruházásokat Magyarországra.

Háromszor akkora az orbáni infláció, mint az európai uniós átlag, és négyszer akkora, mint az eurózónában. Míg az Eurostat szerint az orbáni infláció 24,5 százalékos, addig a második legrosszabb, Lettország inflációja csak 15 százalék. Két és félszer nagyobb az orbáni infláció, mint Romániáé, ami 10,4 százalék, és még a háború sújtotta Ukrajna inflációjánál is magasabb a miénk. De mielőtt elkezdenének halandzsálni szankciós meg a háborús inflációról, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezt már senki nem hiszi el önöknek. Az orbáni infláció miatt a legtöbb élelmiszer ára két év alatt megduplázódott. Elértük az 1000 forintos kenyeret, az 1000 forintos vajat, és már egy kiló trappista sajt és 5-6 ezer forintba kerül. Egy átlagos magyar család havonta 130 ezer forinttal költ többet az orbáni infláció miatt.

A vágtató orbáni infláció miatt tovább zuhant a magyarok reálkeresete. A KSH friss adatai szerint csaknem 7 százalékkal érnek kevesebbet a fizetések, vagyis a nettó átlagbérrel számolva közel 30 ezer forintot vettek ki a magyarok zsebéből; ezt vette ki az Orbán-kormány. Utoljára a második világháború pusztítása után, illetve a Rákosi-korszakban volt ilyen hatalmas élelmiszer-drágulás, amit nyugodtan nevezhetünk történelmi mértékűnek, a maguk tevékenységét pedig történelmi bűnnek.

Tudom, hogy maguknak ezek ismeretlen fogalmak, de megpróbálkozom a lehetetlennel, megpróbálom elmagyarázni önöknek, hogy Magyarországot hogyan lehetne kivezetni a bajból. Nem az árakat, hanem a béreket és a nyugdíjakat kell emelni, ahogyan azt Dobrev Klára árnyékkormánya tűzte ki célul. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Az árnyékkormány felkészült a feladatra.

A béremeléshez öt fontos kormányzati intézkedésre lenne szükség. Az első, hogy Magyarországon is be kell vezetni az európai minimálbér-szabályozást, azok után, hogy az EU-ban ezt már sikeresen kiharcoltuk. Ezzel a lépéssel legalább 50 ezer forinttal fog emelkedni a magyar minimálbér, és nagyjából ennyivel fogja feljebb tolni a többi fizetést is.

(17.00)

Másodszor: az államnak példát kell mutatnia. Egyszerre kell béremelést végrehajtani az állami alkalmazottak, a pedagógusok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, mentősök, óvodai-bölcsődei dolgozók, közigazgatásban dolgozók esetében. Ez nemcsak a közalkalmazottaknak fontos, akiknek ezzel emelkedni fog a bérük, hanem azért is, mert az állam így közvetlenül tudja emelni a bérszínvonalat. Közgazdasági tény: ha az állam bért emel, akkor a magánszektornak is bért kell emelnie, különben jobb esetben már senkit nem fog tudni elcsábítani a közszférából, rosszabb esetben akár el is veszítheti a dolgozóit, ha nem tart lépést az állammal. Dobrev Klára kormánya ezt tenné.

A harmadik lépés, hogy a kormánynak segítenie kell a kis- és középvállalkozásokat a béremelésben, de ehhez a jelenlegi multibarát adórendszert igazságosabbá kell tenni. Az Orbán-kormány ma éppen a legnagyobb, leggazdagabb nemzetközi óriásvállalatoknak tartja alacsonyan az adóit, holott az így megkeresett profitot ezek a cégek külföldre viszik. Éppen ellenkezőleg kell eljárni: a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, hiszen ez a támogatás duplán fog hasznosulni, itt lesznek belőle magasabb fizetések, amiket itt fognak elkölteni, növelve a gazdasági teljesítményt. Dobrev Klára kormánya ezt tenné.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A negyedik lépés nem egy intézkedés, hanem sokkal inkább egy új gazdaságpolitikai szemlélet: csak olyan beruházásnak szabad uniós vagy magyar állami támogatást adni, amely vállalja, hogy az adott területen az addig megszokottnál magasabb, versenyképes bért fog fizetni az alkalmazottainak. Ma ez nem szempont a stratégiai partnerségek kialakításakor. Ez önöknek nem szempont. Ezért van tele az ország nyomott áron dolgoztató multikkal, akkugyárakkal és összeszerelő üzemekkel. Az Orbán-kormány ma azt nézi, hogy ki fizet többet a magyar államnak. Mi azt fogjuk nézni, hogy ki fizet többet a magyar embereknek.

Az ötödik intézkedés talán a legegyértelműbb egy szociáldemokratának: meg kell erősíteni az oktatást, a szakképzést, a magyar szakszervezetiséget. Ahhoz, hogy meredeken növekvő pályára állítsuk a magyar béreket, versenyképes tudásra és erős érdekképviseletre van szükség. Csak így tudjuk hosszú távon is visszaadni a munka becsületét. Dobrev Klára kormánya ezt tenné.

Higgyenek nekem, ebből a gödörből, szegénységből, reménytelenségből, megélhetési válságból egyetlen módon kerülhetünk ki, úgy, hogy az „orbáni infláció, az orbáni urambátyám, oligarchám, vejem, kedvenc gázszerelőm” korszaknak véget kell vetni. Ennek az országnak egyetlen reménye van, hogy újra európai jólétben élhessen, és ezt a reményt Dobrev Klára árnyékkormánya jelenti.

Nincsenek hiú ábrándjaim, tudom, hogy önök most ismét össze fognak hordani tücsköt-bogarat szankciókról, Brüsszelről, gonosz baloldalról. Egyet viszont ne feledjenek: amit maguk művelnek ezzel az országgal, ezzel a néppel, az a történelemkönyvek fekete lapjaira fog kerülni, és utólag önök mind nagyon, de nagyon fogják magukat szégyellni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)