Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Szeretném megköszönni, hogy az Országgyűlés egy tartalmas megbeszélést folytatott a rendelettervezetről. Ahogyan az Európai Ügyek Bizottságának tegnapi ülésén, úgy az országgyűlési vitában is egyértelművé vált, hogy a parlamenti frakciók között egyetértés van, és az Alaptörvényben foglaltak fenntartása mellett a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett tudunk kiállni. Azonban úgy, ahogy Illés Boglárka képviselőtársam is említette, azért volt némi furcsaság, amíg eljutottunk idáig, de erről egy kicsit később szeretnék említést tenni.

Mivel többféle szám is elhangzott a vitában, ezért engedjék meg, hogy egy rövid tájékoztatást adjak mindarról, amit az Európai Ügyek Bizottsága tegnapi ülésén az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondott, mégpedig hogy hogyan is állunk tagállami szinten a rendelettervezet támogatása, illetve nem támogatása kapcsán. Ez idáig 22 uniós tagállam nyilatkozott a rendelettervezettel kapcsolatosan, és valóban, a reakciók többségében elutasítók. Ebből következik, hogy van még öt olyan tagállam, amelyik nem nyilvánította ki a jogszabálytervezettel kapcsolatosan a véleményét. A támogató tagállamok: Dánia, Svédország, Portugália, Hollandia, Észtország, Csehország és Finnország. Ez összességében hét tagállam. Magyarország és Ausztria  a szokásos két hangos GMO-ellenes tagállam  mellett Lengyelország, Szlovénia, Németország, Luxemburg, Görögország, Franciaország, Horvátország, Litvánia, Málta, Ciprus, Románia, Szlovákia és Lettország is az ellenzők között szerepel. Ez összesen 15 tagállam.

Az Országgyűléshez benyújtott jelentésben kifogásoltuk, hogy a rendelettervezet szerint az Európai Bizottság hatáskört kapna arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az NGT-növények hagyományos növényekkel való egyenértékűsége kritériumában. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus lehetőségét Magyarország és Ausztria mellett kifogásolja Szlovénia, Franciaország, Németország, Luxemburg, Olaszország és Lengyelország. A rendelettervezet 25. cikke alapján a 2-es kategóriájú NGT-növényekkel kapcsolatban a tagállami intézkedés, az opt-out lehetőségét Csehország, Portugália, Svédország, Észtország és Hollandia kifejezetten indítványozza, illetve kéri annak kizárását Magyarország és Ausztria mellett Málta, Franciaország, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Litvánia, és Szlovákia is ellene van, tehát kifogásolja azt. Összességében valóban elmondható, hogy reális esély mutatkozik arra, hogy Magyarország ne csak következetesen képviselje az álláspontját, hanem a szövetségesekkel együtt eredményes is lehessen a tekintetben, hogy mind a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kikerüljön a rendelettervezetből, mind pedig az opt-out lehetőség bent maradjon.

Az a furcsaság, amiről említést tettem: a lisszaboni szerződés második jegyzőkönyve alapján november 6-ig van lehetőség lefolytatni az eljárást. Ez tette szükségessé a kivételességi eljárást. S itt valóban furcsa volt az, hogy 125 igen szavazattal a Fidesz és a KDNP képviselői mellett az LMP és majdnem teljes egészében a Jobbik szavazott igennel, Ritter Imre képviselő úrral egyetemben, ugyanakkor a DK, a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Mi Hazánk és Sas Zoltán független képviselő nemmel szavazott, annak ellenére, hogy most olybá tűnt, hogy támogatólag állnak a javaslatunk mellett.

Én készültem azzal is, hogy képviselőtársaim felszólalásaira röviden reagálok, de elég kevesen maradtak már a felszólalók közül a teremben, úgyhogy ha megengedik, akkor ettől most eltekintek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)