Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános indoklás szerint a törvényjavaslat az állami feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésére tesz javaslatot azzal, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatokat  az erdőtervezési feladatokat és az öntözési ügynökségi feladatokat  az agrárpolitikáért felelős miniszter munkaszervezeteként működő Agrárminisztérium, míg az agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó térinformatikai feladatokat a nemzeti kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár vegye át.

(11.00)

A Nemzeti Földügyi Központ szervezeti jogutódlással az Agrárminisztériumba olvad be, de feladatok kerülnek át bizony a Magyar Államkincstárhoz is. A szervezeti változtatástól a feladatok hatékonyabb és olcsóbb ellátását várja a kormány, ami létszám-megtakarítással is járhat. A hatékonyabb és olcsóbb működtetésre már több esetben volt a kormánynak terve. Csak egy példát szeretnék bemutatni: 2014-ben döntöttek úgy, hogy központosított beszerzések lesznek a kormányzati kommunikációra. Látjuk ennek az eredményét, a mértéktelenül és nagyrészt feleslegesen elszórt százmilliárdokat.

A Nemzeti Földügyi Központ 2019. július 1-jétől működött. Közel négy évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy kiderüljön, a szervezet a rábízott feladatokat nem látta el sem hatékonyan, sem pedig olcsón. A tervezet egy olyan állami szerv megszüntetéséről rendelkezik, amelyre korábban a korrupció árnyéka vetült, korábbi vezetője pedig gyermekpornográfia gyanúja miatt 2024. március 14-éig előzetes letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll. Remélhetőleg ebben az esetben működnek azok a technikai eszközök, amelyekkel a volt vezető mozgása folyamatosan ellenőrizhető. Vajon vane összefüggés a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésére tett javaslat és a korábbi vezető, Nagy János büntetőügye között? Vajon miért csak most vált szükségessé a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetése? Milyen valós indokok állnak a megszüntetések mögött?

A Nemzeti Földügyi Központ fejlesztési feladata lett volna a mezőgazdasági termelés biztonságát célzó vízellátási rendszer kidolgozása és elindítása. Idetartozik a vízkezelés agrárcélú felhasználása is. Ezt a feladatot a Nemzeti Földügyi Központ még csak részben sem végezte el. 2023-ban a mezőgazdasági területek 5 százaléka, 258 ezer hektár volt öntözhető. Ebben a korban, amikor a klímaváltozás és az aszály határozza meg a termelést, magyar öntözés szinte nincs is. A Demokratikus Koalíció szerint víztározók és csatornarendszerek építésével, új technológiák alkalmazásával, állami és uniós források bevonásával kell fejleszteni a mezőgazdasági öntözést.

A Nemzeti Földügyi Központ feladata lett volna az ország erdősítésének fokozása, az erdők egészségi állapotának, az éghajlatváltozás hatásainak és a veszélyeztető szükséghelyzeti károsítóknak a folyamatos figyelemmel kísérése, valamint az erdőgazdálkodás szabályozásához szükséges erdészeti informatikai rendszerek üzemeltetése is. Sajnos ezen a területen is nagy a lemaradás a tervezetthez képest, hiszen az látható, hogy főként kultúrerdők és ültetvények létrehozásával emelkedett az erdősültség. A jelenleg zajló erdőtelepítések zöme továbbra is a kultúrerdők, faültetvények mennyiségét gyarapítja, amiről mindenképpen beszélni szükséges. Az ország mezőgazdasági területe 2023-ban meghaladta az 5,1 millió hektárt, amelynek 82 százaléka szántó, 16 százaléka pedig a gyepművelési ágba tartozik. Ne feledjük, hogy a termőföld a mezőgazdaság egyik fundamentuma.

Mi történik akkor, ha egy kormányzat jogi, gazdasági és szervezeti átalakítás után a neki kedves szereplőknek adja az állami földeket, a neki hízelgőkre írja ki a szabályokat? Akkor új Csák Máték, Kán Lászlók és Kőszegi Henrikek jelennek meg, akik vagyonukat homályos hátterű magántőkealapokba helyezik át. A DK szerint Magyarország adottságai révén Európa legolcsóbb élelmiszereit állíthatná elő, ehelyett 2023-ban az élelmiszerek inflációja 25,9 százalék volt. Az elhibázott gazdaságpolitikának köszönhetően egyre kevesebb élelmiszert tudunk venni egyre drágábban. A DK versenyképes árutermelő, egészséges élelmiszert előállító, a környezetet is ápoló mezőgazdaságot szeretne.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben elveszítette évtizedes versenyelőnyét a velünk együtt csatlakozó országokkal szemben. 2023-ban a növénytermesztő gazdaságok aránya már 73 százalék volt, 10 százalékponttal magasabb, mint három évvel korábban. Hogy segít az állam ilyenkor?

A javaslat tartalma: a javaslatok alapvetően adminisztratív jellegű szabályozásokat tartalmaznak, amelyek a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésével kapcsolatos, pusztán technikai jellegű módosítások; kisebb jellegű salátatörvény. Szakmailag nem található benne olyan módosítás, amit lehetne támogatni. Felteszem a kérdést: még mindig igazak azok a kijelentések, amelyek a hatásvizsgálati lapon találhatók, miszerint a törvényjavaslattal az ország versenyképessége nem változik, és hogy a közigazgatási szereplők esetében az adminisztratív terhek csökkennek a 2024-26 közötti időszakban?

A DK szerint minden olyan javaslat, amely az agráriumban dolgozók terheit csökkenti, támogatható. Viszont fontos megemlíteni, hogy az Orbán-kormányok alatt a minisztériumok és hivatalok jelentős mértékű létszámhiánnyal küzdenek, így a színvonalas feladatellátás folyamatosan nehézségekbe ütközik. A DK nem támogatta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, és nem támogatja azok működését sem, mivel azok nem függetlenek a kormányzattól. Ezenfelül a Demokratikus Koalíció nem támogatja az állami vagyon magánkézbe játszását sem. Köszönöm szépen.