Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szellemi szülőföldem Sárospatak, szellemi apáim a pataki tanárok, testvéreim az osztálytársak nyolc éven át, az élet legszebb reményeket nevelő nyolc esztendejében. Talán többen is elmondhatnák ezt itt, a tisztelt Ház falai között; Fekete Gyula, a múlt évszázad 30-as éveire emlékező író, szociográfus méltón és szépen fogalmazza meg mindazt, amit Sárospatakról, az iskolavárosról vagy a pataki diákként létezésről mondani lehet.

A tisztelt Ház előtt fekvő T/6068. számú törvényjavaslat többek között a felsőoktatás, a szak- és felnőttképzés, valamint az innováció területén tesz javaslatokat, ezek közül csak egyetlen rövid paragrafussal szeretnék foglalkozni. Talán egy sokak számára apróságnak tűnő kiegészítésről van szó, de a közel fél évszázados múltra visszatekintő Kárpát-medencei református felsőoktatás számára annál fontosabb, hiszen jelzi azt, hogy egy újabb felsőfokú oktatási intézménye egy közel 30 éves folyamatos és tudatos fejlesztési munkának köszönhetően egyetemi rangot kapott, ezzel is kifejezve azt, ahogy ezek a református intézmények  a törvényjavaslat szavaival megfogalmazva  részei Magyarország tudásgazdagságának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltoztatás óta a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem után szintén a nagy történelmi múltú református kollégiumok alapjain, Sárospatakon is egy újabb intézmény öregbítheti a kálvinista oktatás patináját. Az előttünk fekvő törvényjavaslat 19. §-a ugyanis a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellékletét módosítja, mégpedig azon okból, idézem: „A Sárospataki Református Teológiai Akadémia eleget tett az alkalmazott tudományok egyetemévé válás törvényi feltételeinek, így 2024. február 1-jétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik.”

(13.10)

Úgy hiszem, hogy ez egy történelmi mérföldkő az 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium fél évezredes, történelmi fordulatokban is gazdag életében. Nem véletlenül érdemelte ki ez a város a „Bodrog-parti Athén”, a „magyar Cambridge” jelzőket, Sárospatakról a magyar oktatás állócsillagaként évszázadokon át Európában is számon tartott professzorok keze alól híres tudósok, tanárok, orvosok, politikusok kerültek ki, akik igenis jelentős szerepet vittek a magyar tudomány, kultúra és politika forgatagában. Zemplén és Abaúj követeként  és hozzáteszem, egykori pataki diákként is  különösen fontos számomra ez a pillanat, ezt az iskolavárosi minőséget erősíthetjük tovább a törvényhozásban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden érdemes megemlékezni arról, hogy miképpen alakulhatott ki ez a hagyomány, mondhatni, ez a szellemiség, ami jól jellemzi Sárospatakot, különösen a ma előtérbe került teológiai képzés fényében. Fontos jelezni, hogy már a XVI. század végén komoly gondot fordítottak a teológia tanítására, a XVII. század első éveiben pedig Bethlen Gábor már egyetemi rangra kívánta fejleszteni az intézményt, és a Rákóczi-családnak köszönhetően egy akkori felső-magyarországi protestáns tudásközpont jöhetett létre, amelyet sajnos négy évtizedre visszavetett az ellenreformáció.

Aztán a XVIII. század elején, 1703-ban újraindult a kollégium, ahol a tantárgyak többségénél bevezetik a magyar oktatási nyelvet, és létrejön a jogi akadémia. Aztán a XIX. században az iskola életét is a nyelvújítási mozgalmak színesítették, amelyben mind a tanárok, mind a diákok részt vettek. Ekkor már az alsó- és középfokú osztályok mellett a teológiai, a bölcsész- és jogi akadémián is folyt oktatás. Kiemelném, hogy a jogi akadémia hallgatója volt Kossuth Lajos, és a múlt század elején is hatással volt az intézmény nagy alakjain keresztül a magyar jogtudományra, elegendő csak Finkei Ferenc egyetemi tanárnak, a büntetőjog nagy alakjának a nevét megemlítenem.

Aztán itt van a XX. század, ami újabb megpróbáltatásokat hozott a trianoni békediktátum következtében, ugyanis a kollégium elvesztette a beiskolázási körzetének a jelentős részét. De a két háború között újra virágzott az intézmény, a meglévő intézmények mellett tanítóképzéssel, tehetséggondozással, népfőiskolával, falukutatással frissült fel egészen 1952-ig, amikor is a kommunista hatalom leszalámizta és megszüntette az egyházi oktatást Sárospatakon is.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1951 után a teológiai akadémia hallgatói Pestre és Debrecenbe iratkoztak át, és a gimnázium is csak állami fenntartásban működhetett tovább. A híres nagy könyvtár a tudományos gyűjtemények keretében azonban megmaradt egyházi kézben, és innen indult el 1986-87-88-89-ben az a pataki öregdiákok által végzett szervezőmunka, amiben magam is részt vállalhattam, és amelynek eredményeképpen mint a poraiból megelevenedő főnixmadár, újra teljessé válhatott az intézmény.

1990. június 1-jén az egyház visszakaphatta az iskola épületének egy részét, és szeptembertől újraindult a kollégium gimnáziuma. Aztán elkezdődött a teológiai akadémia újjászervezése is, egy évvel később, ’91. október elején negyvenévi szünet után 49 hallgatóval folytatta a munkát az akadémia, államilag elismert hittudományi főiskolaként.

Ekkor kezdődött az intézmény XX. század végi megújulása. A teológiai akadémia újrainduláskor megfogalmazott küldetése, hogy a Kárpát-medence vonzáskörzetükhöz tartozó részén a hagyományos lelkészképzés mellett az egyházi és civil közösségek számára megfelelő minőségű szakembereket képezzenek. Ennek megfelelően egyre több szak indult évről évre az intézményben, amelynek köszönhetően ma már megfelel az egyetemi cím törvényileg megszabott feltételeinek, amely négy alapszakot és két mesterképzési szakot írt elő.

Ahogy már korábban említettem, tisztelt képviselőtársaim, mindez annak a kitartó fejlesztési munkának is köszönhető, amit a Sárospataki Református Teológiai Akadémián oktató és tudományt szervező kollégák évek óta folytattak és ma is folytatnak, jelenleg Enghy Sándor rektor és Rácsok Gabriella oktatási rektorhelyettes vezetésével. Nekik, kollégáiknak és elődeiknek is ezúton szeretném megköszönni a munkájukat, aminek, lám, most beérett a gyümölcse. Ugyanakkor köszönet jár Csák miniszter úrnak és az oktatási kormányzatnak, hogy befogadták és támogatták a patakiak, illetve a fenntartó egyházkerületi tanács kérését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A pataki iskola szerepe sok mindenben kiemelkedő; csak néhány dolgot szeretnék említeni. Itt tevékenykedett Comenius, 1807-től saját nyomda, tipográfia működött, de meg kell említeni egy érdekes dolgot, a 165 éves tornatermet is, amely az országban az első fedett tornacsarnok volt.

Úgy is mondhatnám, hogy mindennek a különleges oktatási térnek pedig egy sajátos gazdasági hátország adott alapot, az iskolának saját földjei, bora volt, vagyis szellemi autonómiáját gazdaságilag igyekezett biztosítani. Az előttünk fekvő törvényjavaslat által Sárospatak azon ritka városok közé fog tartozni, ahol két egyetem is fog működni. A város másik felsőoktatási intézménye, a Tokaj-Hegyalja Egyetem a Comenius Tanítóképző Főiskola szellemi és infrastrukturális örökségére alapozva a borvidék hagyományaira, a turizmusra épít, természetesen a kollégium hagyományai mellett.

Az 1531-ben alapított iskola máig meghatározó a városban az oktatás szellemiségére nézve, és ennek is köszönhető, hogy számos olyan kiművelt emberfővel büszkélkedhetünk, akik pataki diákéveiket követően munkájukkal a magyarság közösségét gazdagították a világ bármely területén. Általuk a hely szelleme, a genius loci a magyarság közösségének egészére képes hatni, így ez az évszázadok óta kitartóan végzett munka méltó lehet az elismerésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét Fekete Gyula sorait idézem, immár 2007-ből: nincs fontosabb közügy, mint a közösség élete, s ezt csak az foghatja fel, aki nem csupán alanyban, állítmányban, de népben, nemzetben is képes gondolkodni. Úgy hiszem, hogy ez a pataki iskola közel ötszáz éves történetének kvintesszenciája, lényege, leglényege, a közösségben való gondolkodás, a nyitottság, a kitekintés képessége, amely évszázadokon át visszahatva segítette a kollégium, a pataki iskola fennmaradását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most, amikor a teológiai akadémia tekintetében a törvényi követelmények teljesültek, el kell mondanunk, hogy a „magyar Cambridge”, a „Bodrog-parti Athén” öröksége előtt, úgy érzem, tisztelgés e törvény által megítélendő cím. Amennyire méltó a pataki diákok számára is, hogy ebben a szellemiségben folytassák elődeik munkáját, ugyanígy, úgy vélem, kiemelten fontos, hogy ezt a törekvést a törvényhozás is elismerje, a magyarság közösségének egésze nevében figyelmet fordítson arra a munkára, amelyet Sárospatakon sokan és elhivatottan ma is végeznek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)