Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan már az ügyvédek között vicc vagy nevetség tárgyát képezi, hogy mikor is fog elkezdődni érdemben, illetve mikortól fog működni az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer. Talán 2024. október 1-jétől majd sikerül. Mint ahogy egyébként az ügyvédek majd csak 2024. július 1-jétől adhatják be az Ügyvédi Kamarához az újfajta eljárásra vonatkozó kérelmeiket. Tehát valóban egy érdemi előrelépést jelentene ennek a rendszernek a bevezetése. De itt folyamatos késedelmeket és halasztási szándékot látunk.

Én olyan kérdésekre szeretnék rávilágítani, amelyek elsősorban külterületi ingatlanokhoz vagy a külterületi ingatlanok ingatlan-nyilvántartási, adásvételi, tulajdonjog-átruházási kérdéseihez kapcsolódnak, de egyébként a használati rend kialakítása összefüggésében akár a belterületi ingatlanok esetében is felfedezhető számos érintettség.

Talán egyet lehet azzal érteni, hogy a nem hiteles tulajdoni lapokat jövő év október 1-jétől kivezetik a rendszerből. Azt viszont  még mielőtt itt a használati rend és egyéb témakörök alpontjaira rátérek  hadd jegyezzem meg, elég furcsa, hogy rendeleti szintre helyezik a díjtételek meghatározását. Valljuk be őszintén, a magyar emberek döntő többségét ez érinti a legjobban és ez is érdekli a legjobban, hogy mennyit kell majd fizetniük a tulajdoni lapok lekéréséért, akár a szemléért, akár a teljes másolatért. Javasolnánk itt nagy tisztelettel a Mi Hazánk részéről az évi 2 darab ingyenes lekérés jelentősebb megemelését, illetőleg az őstermelő családi gazdaságok vagy mezőgazdasági őstermelők esetén ennek a számnak legalább a tízre való növelését, hiszen azért életszerűen elképzelhető, hogy egy kisebb volumenű családi gazdaság vagy akár egy mezőgazdasági őstermelő az éves 2 darab lekérést nagyon hamar kimeríti. Indokolt lenne részükre egy magasabb darabszámú ingyenes hozzáférést biztosítani, ami nem egy luxusjogosultság, hanem a mindennapi munkavégzésükhöz feltétlenül szükséges.

Ami már régóta komoly anomália a rendszerben és nem igazán világított rá senki, s valljuk be őszintén, nem is akar ezzel senki sem foglalkozni, az döntően az erdőművelési ágú területekhez kapcsolódik, de előfordulhat ez esetleg szántó, legelő vagy gyümölcsös művelési ágú területeknél is. Az ingatlan-nyilvántartásban a jelen állás szerint nincs feltüntetve, külön nyilvántartásban persze meg lehet találni, de a tulajdoni lapon nem látható a földhasználó neve  ez egyébként csak informatikai fejlesztés kérdése lenne , nem látható az, hogy adott esetben a tulajdonos és a földhasználó személye megegyezike, fennálle haszonbérleti jogviszony az adott területre, az adott helyrajzi számú ingatlanra vagy sem. Rendkívüli mód megkönnyítené az eligazodást, a tájékozódást, az esetleges visszaélések, csalások elkerülését nagyban segítené, ha ez a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban egységesen látható lenne.

Különös súllyal esik ez latba az erdőművelési ágú területeknél. Ugyanis az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha az egyszerű magyar parasztember vagy választópolgár szerepel a földműves-nyilvántartásban és szeretne akár egy kisebb erdőterületet venni, akkor nagyon könnyen vagy csalás áldozatává válhat, vagy úgy is kerülhet nehéz helyzetbe, hogy maga a jóhiszeműen eljáró eladó sem feltétlenül akarja tőrbe csalni vagy nem akar csalárd módon eljárni, egész egyszerűen az ingatlan-nyilvántartások párhuzamossága, a különböző típusú nyilvántartások párhuzamossága, egybefuttatásának megoldatlansága okoz problémákat.

Hadd mondjak önöknek egy konkrét példát. Erdőterület megvásárlásánál szintén nem látható a tulajdoni lapon, hogy az adott erdőterülettel kapcsolatban fennálle haszonbérleti, integrációs vagy erdőkezelői jogviszony. Nagyon sokáig itt is csak a haszonbérlet volt az egyetlen hasznosítási forma, ha nem a tulajdonos kezelte a saját erdejét, de ez néhány évvel ezelőtt kibővült  egyébként nagyon helyesen  az integráció és az erdőkezelés jogcímekkel. Csak az a helyzet, hogy ezeket az erdőfelügyelőségek vezetik, és az ingatlan-nyilvántartások, a földhivatalok ezzel kapcsolatban semmilyen adatot nem tartalmaznak. Magyarán, meg lehet úgy venni, meg lehet úgy szerezni adott esetben egy értékes erdőterület tulajdonjogát, hogy nincs azzal tisztában a vevő, hogy arra még esetleg évtizedekig valaki másnak fennáll a haszonbérleti jogosultsága, amelynek ismeretében, ha ezt tudta volna, vagy nem veszi meg az adott területet, vagy jelentős értékcsökkenéssel veszi csak meg. S amikor elkövetkezik az első fahasználat, lehet, hogy az adásvétel után több év elteltével, akkor szembesül azzal az erdőfelügyelőség tájékoztatása alapján, hogy lényegében egy csökkent értékű portékát vett, mert más termelheti le a faanyagot, más értékesítheti, és gyakorlatilag az ablakon dobott ki sokmillió forintos összegeket csak azért, mert a földhivatalnál a tulajdoni lapon nem volt feltüntetve az az egyszerű tény egy sorban, hogy adott személynek vagy gazdasági társaságnak meghatározott időpontig vagy határidőig a területen haszonbérleti joga áll fenn. Ha nem kellően alaposan járnak el  és ez az alaposság nem feltétlenül várható el egy átlag állampolgártól , és nem fésülik egybe, nem nézik meg az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapot, az ingatlan-nyilvántartási térképet és nem bányásszák elő az erdőfelügyelőség adattárából a műveleti lapokat, leírólapokat vagy üzemtervi lapokat  mindegy, hogy mondom, mert gyakorlatilag mind a három ugyanazt jelenti , akkor erre nem fognak rájönni. És nagyon gyakran előfordul, hogy nem az eladók birtokában vannak az erdőfelügyelőségi nyilvántartás adatai, hanem az erdészeti szakirányító vagy szakszemélyzet birtokában, vagy adott esetben csak az erdőfelügyelőség irattárában lelhetők fel.

Erre mondtam az előbb, hogy nem feltétlenül kell abból kiindulni, hogy az eladó be akarja csapni a vevőt. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, a régi mondás itt különös értelmet nyer. Próbáltam már pár éve eljuttatni az illetékes döntéshozókhoz, illetve próbáltam megértetni velük annak a fontosságát, hogy akár a tulajdoni lap harmadik részén kerüljön feltüntetésre, ha létezik ilyen, a haszonbérleti jogviszony fennállása. Nagyon szépen megmagyarázták nekem, hogy erre nincs szükség, holott az előbb elmondott egyszerű példából is könnyen kikövetkeztethető, hogy erre nagyon nagy szükség lenne.

Azt is megmondom önöknek, hogy én magam a saját szerény kis praxisomban is találkoztam már ilyen esettel, amikor az egyik kedves ismerősömnek segítettem. Az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni az adásvétel létrejöttét, mert akkor szembesültünk azzal, hogy a megvásárolni kívánt erdőterületen még 15 évig, az adásvételt követően még 15 esztendeig egy harmadik személynek áll fenn a haszonbérleti joga. Az érdeklődő vevőjelölt így természetesen el is állt az ügylettől.

Mindezt meg tudnánk spórolni, ha az erdőművelési ágú területek esetében  azt gondolom, erre a legjobb elhelyezés a tulajdoni lap harmadik része  a terhek rovatban, ugyanúgy, mint például egy haszonélvezeti jog, bármilyen banki kölcsön vagy bármilyen típusú tartozás megléte kerüljön feltüntetésre, hogy kinek milyen jogcímen és milyen határidőig áll fenn erdő esetében, megismétlem, haszonbérleti jogosultsága, integrációs jogosultsága vagy erdőkezelési jogosultsága. S ugyanez igaz lehet haszonbérleti jogcím esetében a más művelési ágú külterületi ingatlanokra is.

Mint ahogy ugyanígy  de itt már a belterületi és külterületi ingatlanokról egyaránt beszélek  kötelező elemként kellene rögzíteni a törvényben, hogy az adásvétel folyamatban létének ténye egészen addig, míg az adásvétel folyamata nem zárul le, a jogerős tulajdonjog bejegyzése kerüljön feltüntetésre.

(10.50)

Ismereteim szerint jelen pillanatban ez 6600 forint eljárási díj megfizetése ellenében lehetséges, és opcionális, tehát nem kötelező. Ez lakóingatlanoknál és földterületeknél is egyaránt rendkívül fontos lehet. És természetesen az a Mi Hazánk kérése és elvárása, hogy ez díjmentesen kerüljön feltüntetésre. Ez, ugye, a földadásvételek vagy külterületi ingatlanok esetében némileg bonyolultabb, hiszen egy lakóingatlannal ellentétben itt egy hosszas, legjobb esetben 3, rosszabb esetben 6-12 hónap időtartamig terjedő procedúra előzi ezt meg.

Jogász legyen a talpán, aki egyébként a mai napig is végig tudja követni egy földterület megvásárlása esetén az ügyvédi irodától a jogerős tulajdonjog-bejegyzésig terjedő útvonalat, meg hogy közben az iratok mely hatóságnál, hatóságoknál fordulnak meg. Azt tudjuk, hogy megfordulnak a megyei földhivataloknál, a megyei agrárkamaránál, a helyi földbizottságoknál, majd az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál, de gyakorlott jogászoknak is nehéz nyomon követni, hogy az eljárás melyik fázisában éppen hol tart. Az a legegyszerűbb, amikor látjuk azt, hogy most már egy előrelépés történt, hogy nem 60 napig, hanem csak 30 napig kell kifüggeszteni; megjegyzem egyébként, hogy ha már elektronikus ingatlan-nyilvántartásról beszélünk és digitális világról meg digitalizációról, akkor szerintem ezt a 30 napot még tovább lehetne csökkenteni, 15 nap is bőven elég lenne, hiszen nemcsak papíralapon függesztik ki ezeket az adásvételeket az adott, az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, hanem egyúttal a magyaroszag.hu-nak a megfelelő felületére is felkerül. 15 nap tiszta játékidő, 15 nap kifüggesztési idő bőségesen elég ahhoz, hogy az elővásárlásra jogosultak el tudják dönteni azt, hogy élni kívánnake ezzel a jogosultságukkal, vagy nem. De az visszaélésekre adhat okot, hogy az adásvétel folyamatban létének tényét nem kötelező feltüntetni. Hát, ha már annyi hatóságot, hivatalt megjárnak ezek az ügyiratok  persze ezt is lehetne egyszerűsíteni , akkor talán beleférne az is, hogy az adásvétel folyamatban létének tényét az eladó és a vevő, de főleg a vevő biztonságának érdekében felvezetik az ingatlan-nyilvántartásba.

Nagyon nagyra értékeljük az elektronikus ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos innovatív gondolatokat, de az is kimaradt belőle  és talán nem is gondol erre úgy különösebben senki , hogy mi a helyzet a használati rend kialakításával. Mivel az osztatlan közös tulajdont az esetek döntő többségében még mindig nem sikerült felszámolni, tehát rendkívül lassan halad ennek a múlt rendszerbeli csökevénynek, a múlt rendszer egyik  egyik, nem kizárólagos, de egyik  nagy átkának a felszámolása, ezért nagyon fontos lenne az ezzel kapcsolatos szabályokat leegyszerűsíteni és ennek szintén a tulajdoni lapon vagy esetleg más módon az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen könnyen átlátható relevanciát adni. Ennek már szerepe lehet akár egyébként értékes építési telkek esetében is, de szintén nagyon gyakran előforduló probléma mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok esetén, legelők, szántók, ritkábban gyümölcsösök és a már korábban emlegetett erdőterületek esetén.

Nagyon gyakran az osztatlan közös tulajdont nagyon nehéz, még most is nagyon nehéz megszüntetni, és sok esetben az ingatlantulajdonosoknak komoly érdeke fűződne ahhoz, hogy rugalmas keretek között használati rendet tudjanak kialakítani. Tehát ha már egyszer nem tudják megszüntetni az osztatlan közöst, ennek… Szóval, ez sem egy ritka esetkör, higgyék el nekem, hogy végül arra jutnak, mert olyan az ingatlan fekvése és olyan a sok évtizede kialakult, becsontosodott helyzet, hogy nem lehet ennek érdemében nekifutni, meg nem is érdemes, viszont a használati rend kialakítása keresztülvágná a gordiuszi csomót. Igen ám, csak ennek is van egy végletekig elbonyolított rendje, főleg egyébként erdőterületek esetén, tehát nem józan paraszti ésszel menne ez sem, hogy kijelöljük, hogy mondjuk, melyik fasortól melyik fasorig terjed az egyik vagy a másik tulajdonostárs tulajdonjoga vagy használati jogosultsága, hanem erdőmérnöki pontossággal kimért, GPS-koordináta-alapú őrületet kellene végrehajtani, ami nagyon megnehezíti az észszerű gazdálkodást, jelentősen meg is drágítja, és legfőképpen egyébként nem szerepel, könnyen elérhető módon legalábbis nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

A földhivatalok sokszor azt mondják, hogy erdőterület esetében őket ezzel ne is fárasszák, hagyják őket békén, majd az erdőfelügyelőséghez be kell ezt adni, holott egyébként föl lehetne tüntetni, vagy legalább utalni lehetne rá szintén, mondjuk, a tulajdoni lap III. részében, hogy az adott területtel kapcsolatban használati rend kialakítására került sor  nem egy külön nyilvántartásban. Szántóknál meg lehet keresni, de azt is egy külön nyilvántartásban. Szántó művelési ágú területek esetében sincs föltüntetve a tulajdoni lapon, hogy használati rendet kialakítottake vagy sem; a papír papírozásának a papírozását is megint meg kell csinálni, meg újabb kutató- meg búvár-, szinte már ilyen adminisztrátori vagy könyvtáros munkát kell ahhoz végezni, hogy ezt valaki megtalálja.

Hát, ha már most egyszer gatyába akarjuk rázni, rendbe akarjuk tenni az ingatlan-nyilvántartást, tisztelt képviselőtársaim, akkor az előbb említetteken túl a használati rend fennállásának tényét is lehetne rögzíteni, hogy legalább ezzel az alapinformációval tisztában legyenek a tulajdonosok, és egy egységes nyilvántartásban, e-nyilvántartásban kezelni, hogy még egy kattintással vagy egy PDF-dokumentum letöltésével megtalálják azt is, hogy az adott területen konkrétan hogyan került kialakításra ez a használati rend, mert sokkal több területet sikerülne így művelésbe fogni, és ez nagyon jelentősen megkönnyítené azoknak az életét, akik nem tudnak, nem akarnak, vagy adott területen nem lehetséges az, hogy egy hosszabb procedúra eredményeként megszüntessék az osztatlan közös tulajdont.

Úgyhogy nagyon kérem önöket arra, hogy a Mi Hazánknak ezeket a konstruktív és innovatív javaslatait szíveskedjenek befogadni, magukévá tenni, és szeretnénk ezeket viszontlátni majd a törvény normaszövegében is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)