Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ami a javaslatnak a munkavállalói résztulajdoni programmal vagy rövidebben az MRP-vel kapcsolatos részét illeti, csak annyit fűznék hozzá, hogy az valóban kedvezményes bónuszjuttatást tesz lehetővé a munkavállalók részére vagy a munkavállalók javára.

Ez idáig még rendben is lenne, viszont talán a konstrukció merevsége és a kelleténél gyakoribb szabályváltozások miatt ez valahogy nem terjedt el a mi ismereteink szerint olyan széles körben. Tehát ahhoz képest, hogy milyen lehetőségek rejlenének benne, vagy milyen lehetőségét lehetne kiaknázni, ahhoz képest valahogy nagyon ritkán, rendkívül ritkán akarják igénybe venni. Az már más kérdés, hogy mennyire változtatható át a gyakorlatban egyfajta bújtatott fizetésemelésként vagy rejtett fizetésemelésként.

De úgy hiszem, hogy ebben a nehéz világban talán lehetnek olyan területek, ahol a munkavállalók javát szolgáló módon az átlagosnál elnézőbb lehetne a törvényhozás. Hiszen meg kell becsülni azokat a reményeink szerint még megmaradt magyar munkavállalókat, akik nem mentek el ebből az országból, hiszen hogy ha ők is itt hagynak minket vagy nagyobb számban fognak minket itt hagyni, akkor önök által  ez nyilván nem az ön sara vagy nem az ön felelőssége, államtitkár úr, félre ne értsen  még nagyobb térhódítását fogjuk majd megfigyelni a vendégmunkásdömpingnek. De ez csak egy zárójeles megjegyzés volt.

Ami az önkormányzatok javára történő vagyonjuttatást illeti, több észrevételt és több kérdést is igényel. Egyrészt kérdezném öntől, tisztelt államtitkár úr, hogy milyen elvek alapján döntötték el, hogy pont az 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú településeket lövik be. Miért nem szélesebb ez a sáv? Mi indokolta, hogy ezt a meglehetősen szűk mezsgyét választották?

Feltételezem, hogy kiszámolták  akkor kérem, hogy tájékoztasson minket , hogy ez hány települést érinthet. Tehát hány magyar település tartozik ebbe a körülbelül 3171 magyar településbe? Durván milyen aránya a magyar településeknek? Mert ez a magyar közjogtól meg az önkormányzati jogszabályanyagtól meglehetősen idegen meghatározás. Tehát ha ez valóban nemes célokat szolgál, akkor nyilván el lehetne képzelni ennél szélesebb sávot.

Fő kérdés az is, elhangzott Nacsa képviselő úrtól, hogy ez csak lehetőség az önkormányzatok számára, és nem kötelező ezzel a lehetőséggel élni. Lehet, hogy most a gyanakvásom erősebb az átlagos ellenzéki képviselőhöz képest, de ha  nyilván informálisan  olyan jelzést kaptak az önkormányzatok, hogy aztán majdan mondjuk a pályázati úton elnyerhető támogatások esetében figyelembe fogják venni a döntéshozók, hogy az ilyen jellegű juttatást elfogadtáke vagy sem, akkor nyilván, ha tetszik, ha nem tetszik, valószínűleg el kell hogy fogadják az önkormányzatok, hacsak később valamikor, akár ennél jelentősebb támogatásoknál vagy juttatásoknál nem akarnak kedvezőtlen helyzetbe kerülni.

Az is szerepel a szövegben, hogy kármentesítési vagy kármegelőzési, hulladékkezelési és egyéb kötelezettségek is átszállnak az államtól az önkormányzatokra. Tehát adott esetben szolgálhat olyan célokat is, amikor az állam nem feltétlenül javakat akar juttatni az adott önkormányzat részére, hanem tehertől, nyűgtől, bajtól, elképesztő pluszköltségtől akar szabadulni, és mondjuk, az önkormányzat nyakába lőcsöl olyan kötelezettséget, amelyre az elmúlt másfél évtizedben kivéreztetett, alulfinanszírozott önkormányzatok nem lesznek képesek, tehát nem lesznek képesek a költségek fedezésére.

Milyen szempontok alapján fogják meghatározni a juttatható vagyon körét? Nagyon kíváncsiak leszünk arra is egyébként, ha ez valóban az önkormányzatok előrejutását, épülését, szépülését szolgálja, valóban értékeket ad át az állam, és nem pedig terhektől szabadul az állam, hogy „nesze, sánta, itt egy púp” alapon még nagyobb terhet rójon az önkormányzatokra, nagyon kíváncsiak leszünk arra, hogy mondjuk, a fideszes polgármesterek és a nem fideszes polgármesterek által vezetett vagy a fideszes vagy nem fideszes vezetésű települések egymáshoz viszonyított aránya milyen lesz majd ebben a körben.

Az is felmerül kérdésként, hogy itt egy nyilvános kormányhatározatról van szó, vagy elképzelhető, hogy hoznak majd egy határozatot, aztán ezt többször módosítják, vagy több külön határozatban június 30-áig bezárólag, mert most ezt a határidőt jelölik ki, azt az ingatlanvagyonkört, amelyet az ingóságokkal együtt ingyenesen átadnak az önkormányzatoknak. Itt egy elég széles, közel 1,7 milliárdos együttes érték szerepel. Azt hiszem, hogy nagyon ritka lesz annak az együttes ingatlan- és ingóvagyon-értéknek az esetköre vagy darabszáma, ami ezt meghaladja.

A Mi Hazánk Mozgalomnak sincs azzal semmi gondja, ha sportcélra történik a vagyonjuttatás. Ugyanakkor itt valóban a József kaszárnya kérdése lehet izgalmasabb. Miért akarják megszüntetni a műemlékvédelmi jelleget? Egyáltalán összhangban vane ez a módosítás a műemlékvédelmi jogszabályokkal? Vagy valamilyen felülről jövő, most még nem teljesen látható hatalmi vagy gazdasági-pénzügyi érdek van emögött is? Hiszen azért ez egy I. kerületi, vélhetően rendkívül értékes ingatlan, és az ilyen ingatlanok műemlékvédelmi jellegének a megszüntetése bizony, ilyen 14 év után, amit magunk mögött tudhatunk, tisztelt államtitkár úr, azért a kevésbé gyanakvó ellenzéki képviselőkből sem a támogatási szándékot fogja kiváltani, nem a támogatási szándékot fogja erősíteni.

Tehát én azt kérném öntől nagy tisztelettel, hogy válaszában majd ezt az önkormányzatok részére történő vagyonjuttatást vagy vagyonátruházást mint témakört járja körbe az előbb említett kérdések megválaszolása mellett. Hiszen azt is látjuk, hogy egyre szűkülnek az állam lehetőségei, és én nagyon tartok attól  bár ne legyen igazam, tehát én azért szurkolok megint, hogy ne legyen igazam, és a szimatom rossz irányba vigyen el , hogy olyan terhektől igyekszik szabadulni az állam, amelyeket az egyre szűkösebb költségvetési lehetőségei miatt már nem óhajt tovább viselni. Csak az a kérdés, hogy akkor a nagyon kevés kivételtől eltekintve még rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok hogyan fogják ezeket a terheket cipelni 2024. július 1-jét követően.

Úgyhogy ezekre szeretnénk az államtitkár úrtól egyenes és megnyugtató válaszokat kapni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Mi Hazánk soraiból.)