Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Köszönöm szépen a szót. Egyvalamiben biztos, hogy igazat adok Nacsa Lőrincnek, hogy van olyan eset, amikor egy képviselő előre megírja a felszólalását. Ez azért van, mert komolyan veszi a munkáját, szeretne olyan szöveget megalkotni, amiben lehetőleg minden mondat a helyén van. Sokkal strukturáltabban lehet elmondani az embernek a véleményét, ha azt előre tudatosan átgondolva, papírra vetve készíti el, majd aztán azt felolvassa. Aztán a vita későbbi szakaszaiban van lehetőség arra, hogy az ember egy kicsit szabadabban vitatkozzon. Ezért én is ezt a megoldást választom, hogy először, mint egy társadalomtudományi konferencián gyakran csináljuk (Közbeszólások a kormánypárti sorokban.), strukturáltan elmondom a véleményemet (Az elnök csenget.), és aztán majd vitatkozunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon sok vitát váltott ki az elmúlt hónapokban. Ennek oka nem valamiféle sorosista háttérhatalom aknamunkája (Közbeszólások a kormánypárti sorokban.), még ha ezt is akarják elhitetni saját magukkal meg egyébként a választóikkal, hanem a törvényjavaslat tartalma és annak üzenete.

Először is, azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, és erről a kormánypárti politikusok is beszéltek sokat már az utóbbi hónapokban, ami a sokéves tagadásuk után merőben új jelenség volt, hogy számtalan probléma feszíti a magyar közoktatás ügyét. Az egyik leginkább szem elé került probléma a pedagógusok alacsony bére. Ebben ma már nincs vita, ez egyértelmű.

Persze ez csak egy eleme a problémahalmaznak, és önmagában a bérek esetleges rendezése sem oldaná meg a rendszert belülről szétfeszítő számtalan problémát, legfeljebb némi időt adna a nagy problémahalmaz rendezésére. Hiszen az alacsony béreken kívül sok olyan területe van az oktatásnak, ami nagyon nincs rendben, és ezért mondjuk azt, hogy válságban van a közoktatás. Ebben már van vita közöttünk, mert szerintem, a Momentum szerint és egyébként azok szerint a sztrájkoló tanárok, tiltakozó pedagógusok (Közbeszólások a kormánypárti sorokban.), diákok, szülők szerint (Az elnök csenget.), akik folyamatosan mondják el a véleményüket, nagyon sok probléma van. Ők is azt mondják, hogy túlterheltek a pedagógusok, túlterheltek a diákok, az iskoláknak nincs szakmai autonómiája, a tanároknak, pedagógusoknak nincs szakmai autonómiája, az alaptanterv ezer sebből vérzik, a fenntartói rendszer rosszul működik, és egyszerűen nagy a pedagógushiány, és még sorolhatnám hosszasan.

Ezek után a kérdés az, hogy mit old meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Rövid válaszom erre az, hogy gyakorlati értelemben szinte semmit. Akkor nézzük egy kicsit részletesebben, négy pontba szedve!

1. pont. Először is érdemes tisztáznunk, hogy nem véletlenül nevezték el ezt bosszútörvénynek az érintettek. Pont azt a mentalitást képviseli ez a törvényjavaslat, mint amit Tősér Ádám, a Blokád című film rendezője mutatott be minap tankönyvi példaként a filmszemlén. Ha nem hallották volna, az önök kurzusfilmjének rendezője nemes egyszerűséggel földre vitte a vele szemben a folyosón sétáló filmkritikust, pusztán azért, mert merészelte leírni a véleményét a filmről, majd, biztos, ami biztos, még az arca átrendezésével is megfenyegette. Most szó szerint nem idézném, amit mondott, ennyire természetesen tisztelem a Házat.

Pont ugyanezt üzenik most önök is, élükön Pintér Sándor rendőrminiszterrel a pedagógusoknak: tiltakoztatok, ellenkeztetek, problémákról beszéltetek? Na, akkor majd most megkapjátok, nesztek! Ezért nevezik ezt bosszútörvénynek a pedagógusok, mert a pedagógusok, diákok, szülők sokszor sztrájkoltak, tiltakoztak, élőláncot szerveztek, tüntetést szerveztek az oktatás problémái miatt az elmúlt hónapokban, elmúlt nagyjából egy évben. A problémák megoldása helyett azonban csak a bosszúállást kapták.

2. pont. A közoktatás rövid távon megoldandó és megoldható legnagyobb problémája az előbb már általam említett alacsony fizetések ügye. Önök lassan egy éve mondják azt, hogy ha majd az EU-tól megjön a pénz, akkor emelnek fizetést, miközben eddig is világos volt, hogy enélkül is meg lehetne emelni a pénzt. Ráadásul a reménybeli uniós források is a beígért béremeléseknek csak egy töredékére lennének elegek. Állapítsuk tehát meg, hogy önmagában ettől a törvényjavaslattól nem lesz érdemben magasabb a pedagógus fizetése, bármilyen szép számokat is írtak bele a kodifikált szövegbe. A trükk ugyanis az, hogy a pénzt erre önök továbbra sem akarják odaadni. Így nemes egyszerűséggel olyan széles sávokban határozták meg a fizetési kategóriákat, hogy gyakorlatilag az éhbértől a luxusfizetésig abba bármi belefér, illetve beleférne, de valójában érdemi emelés nem lesz, amíg az uniós pénzek meg nem jönnek, hiszen megmondták, hogy önök erre pénzt saját nemzeti forrásból nem akarnak adni, egészen addig a fizetési sávok alján fogják tartani a fizetéseket, amíg önökön kívül valaki más ezt ki nem fizeti.

Arról az apró szakmai problémáról már ne is beszéljünk, hogy a béremelésnek eddig sem a törvényi szabályozás volt az oka. Ráadásul, még ha így is gondolnák, veszélyhelyzetben önök folyamatosan alakították a törvényeket kormányrendeletekkel, rendeleti kormányzásban élünk. Ez azt jelenti, hogy bármikor átírhattak volna bármilyen törvényt. De, mondom, nem a törvény miatt nem lehetett béreket emelni. A valóságban önök nem akartak fizetésemelést adni a pedagógusoknak, meg másra költötték a pénzt, mert ha meg szeretnék adni a fizetésemelést a pedagógusoknak, akkor nem törvényeket farigcsálnának, hanem egyszerűen magasabb számokat írnának be utaláskor az összeg rovatba, az összes többi rizsa.

(19.10)

3. pont. Külön ki kell emelni a problémahalmazból az egészen döbbenetes pedagógushiányt. Ma már nemcsak eldugott vidéki iskolákban hiányzik a szakos tanárok egy része, hanem a nagyvárosokban, sőt Budapesten is egyre inkább ezt tapasztaljuk. Ma már nagyítóval kell keresni például a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokat. Nekem például van olyan ismerősöm, aki nemrég érettségizett egy átlagos színvonalú budapesti gimnáziumban úgy, hogy az utolsó két évben csak ideiglenes pótlásokkal volt matektanára, ha éppen az a helyettesítő pedagógus bement a matekórát megtartani.

Ismerek olyan megyét, és ez nem légből kapott szám, szaklapban megjelent számokat idéznék, szóval, ismerek olyan megyét, ahol a feladatellátási helyek 70 százalékában nincs helyben foglalkoztatott kémiatanár. Budapesten a gimnáziumok 38 százalékában nincs helyben foglalkoztatott kémiatanár. Ezek 2021-es adatok, nem olyan régi, gondolom, Szakmány Csaba neve ismerős államtitkár úrnak. Természetesen, ha nincs helyben foglalkoztatott kémiatanár, ez azt jelenti, hogy még ha helyettesítéssel oldják meg, bár azt is csak kis részben tudják megoldani, akkor is romlik a pedagógiai munka minősége, romlik a gyerekek teljesítménye, tehetséggondozásról pedig nem is beszélhetünk ilyen esetben. Nem véletlen, hogy alig jelentkeznek például kémiatanári szakokra.

Ma eljutottunk oda, hogy egyre többen hagyják ott a pedagógus szakmát, miközben beszakadt az egyetemek tanári szakjaira jelentkező fiatalok száma, és aki végez, azoknak is csak egy kis része marad a pályán. Egyszerűen nincs utánpótlás, és erről önök tehetnek, hiszen 13 év kormányzás után viszonylag nehéz másra mutogatni.

4. pont. Ami különösen felháborító, hogy önök folyamatosan azzal kábítják a közvéleményt, hogy mennyit egyeztettek. Én azonban nem tartom érdemi egyeztetésnek azt, amikor kivételesen, egy alkalommal a rendőrminiszter leereszkedik egy tárgyalásra, ott azonnal kijelenti, az érintett diákok, szakszervezetek vezetői nem kapnak szót. Én ezt nem tekintem érdemi egyeztetésnek. És azt sem tekintem érdemi egyeztetésnek, amiről folyamatosan beszámoltak azok a szakmai szervezetek, amelyekkel papíron önök nagyon jókat egyezkedtek. Ők folyamatosan arról számoltak be, többek között nekem is, hogy éppen megjelent ott egy államtitkár, egy helyettes államtitkár vagy egy főosztályvezető, aki közölte előre, hogy neki aztán döntési jogköre nincs, fölveszik az elhangzott véleményeket, mint egy postás, elvitték valahova, és akkor majd később vagy lesz válasz, vagy nem lesz válasz. Ez nem egyeztetés!

Szóval, összefoglalva: ez az egész egy színjáték, ez az egész csak arról szól, hogy egy nagyot rúgjanak a pedagógusokba, miközben körülöttünk a világ átalakul, recseg-ropog. Itt van egy rakat új technológia, itt van a mesterséges intelligencia. Gyakorlatilag mindent új alapokra kell helyeznünk az életünkben nagyon rövid távon, tényleg öt-tíz éven belül. Nagyon gyorsan, nagyon hatékonyan kellene ehhez alkalmazkodnunk, aminek az alapja nem lehet más, mint a modern, progresszív oktatás. De ezt önök nem látják, így gyakorlatilag vakon, letolt nadrággal megyünk bele a XXI. század sűrűjébe, és ezért fogunk lemaradni a világ többi részétől. Egészen döbbenetes azt látni, hogy pár év alatt miként veszítjük el az egész XXI. századot az önök teszetoszasága miatt, és ráadásul még csak a század elején tartunk.

Ezért azt kérjük, hogy ezt a javaslatot vonják vissza. Forduljanak végre nyitottan és megértően a pedagógusok és diákok felé, hallgassák meg a kéréseiket, szolgálják ki őket, mert ez lenne az önök dolga, a szolgálat, nem pedig a bosszúállás és az ostorcsattogtatás! Forduljanak oda feléjük, nézzenek úgy, hogy a tekintetükben ott legyen a megértés és a nyitottság! Az sem baj, ha közben egyébként nem figyelnek oda, és valójában azon gondolkoznak, hogy a következő Mezőcsát-Kisvárda rangadón mi fog történni. (Nacsa Lőrinc: Mezőkövesd!) Pusztán tűnjön úgy, hogy nyitottak és megértőek, egyből könnyebb lesz a dolguk, és a pedagógusok is megnyugodnak. Utána meg tegyék azt, amit a szakértők javasolnak, és ne a saját fejük után menjenek.

Higgyék el, a problémák nagyobb része automatikusan megoldódik önmagától, pusztán attól, hogy hallgatnak a hozzáértő szakértők véleményére, nem olyan bonyolult dolog ez  én azt hiszem, ezt hívják kormányzásnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd soraiból.)