Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt a világon másodikként fogadta el Magyarország 2007-ben. Ha az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvvel együtt nézzük, akkor a világon elsőként ratifikálta Magyarország ezt az egyezményt.

Az egyezmény több alapelvet is rögzít. Abból az egyik legfontosabb alapelv pedig a hozzáférhetőség, illetve az egyezményt aláíró államok vállalják, hogy meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a jelen egyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében, beleértve azt is, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a megfelelő, akadálymentes és egyenlő esélyű hozzáférés érdekében.

Ehhez kapcsolódik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely 2019. június 27-én lépett hatályba. Az irányelv implementációs kötelezettséget ró a tagállamokra a benne foglalt rendelkezések végrehajtására. Az irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések a tagállamokban 2025. június 28-ától alkalmazandók. A szolgáltatók számára ettől eltérően 2030. június 28-ig átmeneti időszakot biztosítanak. Ehhez igazodik az előttünk lévő törvényjavaslat is, ugyanis az irányelv szerint az akadálymentességi követelményeket oly módon kell bevezetni, hogy az a gazdasági szereplők és a tagállamok számára is a lehető legkevesebb teherrel járjon.

Látni kell azt is, hogy a fogyatékossággal élő személyek száma az előrejelzések szerint jelentősen emelkedni fog. Ezzel jár az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránti kereslet növekedése, ami már jelenleg is magas.

Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét.

Az irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, illetve fokozza az akadálymentes termékek és szolgáltatások elérhetőségét a belső piacon, valamint javítsa a fontos és szükséges információk hozzáférhetőségét.

Az irányelv támogatja a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és egyenlő társadalmi részvételét az érintett termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által.

Az irányelvben rögzített kötelezettségek szükségessé teszik az akadálymentesség követelményeinek meghatározását, valamint az akadálymentesség folyamatos fenntartását.

A termékek és szolgáltatások hozzáférhetősége kapcsán az egyik legfontosabb és legtöbbet emlegetett elv az egyetemes tervezés elve. Ez a termékek, a környezet, a programok és a szolgáltatások olyan tervezését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek.

(10.50)

Ennek megfelelően az irányelv is az akadályozottságot veszi alapul. Így nemcsak speciálisan a fogyatékos személyek, hanem, minden funkcióképességében korlátozott személy, például az idősek, a várandós nők vagy csomaggal utazó személyek számára is segítséget kívánt nyújtani.

A törvényjavaslat is ezt segíti elő, amikor megfogalmazza: a termékeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat; továbbá lehetőség szerint a termékeken belül vagy a terméken akadálymentesen hozzáférhető információkat kell mellékelni a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről. Rögzíti továbbá, hogy annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékében igénybe vehessék, biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességét, és tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működéséről, valamint az akadálymentességi jellemzőikről és a támogatást segítő eszközökkel, illetve támogató funkciókkal való együttműködési lehetőségekről.

A törvényjavaslat kapcsán szeretném elmondani, hogy az irányelv alapján ez egy kerettörvény lesz, tehát a továbbiakban az érintett ágazatok saját jogszabályokat hoznak létre majd az irányelvben foglaltak alapján.

Szeretném hangsúlyozni, óriási mérföldkövet jelent a fogyatékosságügy területén, hogy a törvényjavaslat személyi hatálya körében megjelölt gazdasági szereplők és azok munkavállalói is megismerhetik a fogyatékossággal élők igényeit és szempontjait, és magát az akadálymentesítés végrehajtásának folyamatát is, hiszen a törvényjavaslat elfogadása esetén a gazdasági szereplő  a mikrovállalkozások kivételével  kizárólag olyan terméket hozhat forgalomba, és kizárólag olyan szolgáltatást nyújthat, amely megfelel a törvényben foglaltak akadálymentességi követelményeknek. Illetve a gazdasági szereplő biztosítja a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében.

Mielőtt képviselő lettem volna, a siket és nagyothalló személyek országos érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője voltam, jelenleg pedig ugyanennél a szervezetnél elnökségi tag vagyok. Ebbéli minőségemben is üdvözlöm azt, hogy a törvényjavaslat kifejezetten említi az érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködést. Továbbá mint siket és jelnyelvhasználó érintett személy, fontosnak tartom, hogy a tervezet kitér külön a jelnyelvre mint az akadálymentesítés egyik elemére is.

Nagyon fontos és pozitív, előremutató, hogy a termékek és bizonyos szolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozóan, a gazdasági szereplők kötelezettségének ellenőrzésére a törvénytervezet kijelöl egy hatóságot, mivel ez növelheti a jogbiztonságot és a jogtudatosságot. Egyértelművé teszi, hogy mulasztás esetén hol lehet kérelmet benyújtani. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű vagy akadályozott társadalmi csoportok számára.

Itt lenne egy észrevételem. A törvénytervezet 8. § (3) bekezdése szerint, idézem: „Ha az ellenőrzés eredményeként az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatás nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja a jogsértő gazdasági szereplőt a jogszabályok betartására, valamint egyeztetést kezdeményez arról, hogy az érintett gazdasági szereplő milyen határidővel vállalja az ellenőrzéssel megállapított hiányosságok kezelését.” Javasolnám, hogy az ellenőrző hatóság ne felhívhassa a jogsértő gazdasági szereplőt, hanem felhívja azt a jogszabályok betartására, hiszen a jogszabályokat betartani kell, és nem csak betarthatjuk, ha akarjuk. Bárkiről is legyen szó, a hatóság hívja fel a jogsértés megszüntetésére és a jogszabály betartására.

Továbbá fontosnak tartom, hogy a törvénytervezet szerinti megfogalmazásban a közérthető információt pontosabban kellene definiálni, hiszen mindenkinek mást jelent a közérthető információ; értelmi fogyatékossággal élőknek a könnyen érthető kommunikáció, az információ a fontos, míg az autizmussal élőknek inkább a szimbólumokkal bemutató, jól értelmezhető ábrasor segíti elő az információk megértését.

Végül néhány gondolat a mikrovállalkozásokkal kapcsolatban. Az irányelvben és a törvényjavaslatban rögzített definíció szerint a mikrovállalkozás olyan, tíz főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amelynek éves árbevétele nem haladja meg a 2 millió eurót. A korlátozott versenyképességük, az aránytalan adminisztratív terhek miatt az irányelv szerint is mentesülnek az irányelv szerinti követelmények alól, így a törvényjavaslat is mentesíti a hazai mikrovállalkozásokat.

Ugyanakkor az irányelv megfogalmazza azt is, hogy valamennyi mikrovállalkozást ösztönözni kell olyan termékek gyártására, behozatalára vagy forgalmazására, valamint olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy javuljon versenyképességük és növekedési potenciáljuk a belső piacon. A tagállamoknak ezért iránymutatással kell szolgálniuk, és eszközöket kell biztosítaniuk a mikrovállalkozások számára, hogy elősegítsék az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartanám, hogy a törvényjavaslat valamilyen formában utaljon erre is, vagy fogalmazza meg célként, hogy az akadálymentességi követelmények alóli felmentés mellett segíti, ösztönzi a kisvállalkozásokat abban, hogy ők is részesei lehessenek ennek a piaci szegmensnek, szélesítve a társadalom befogadókészségét.

Összefoglalva: nagyon fontos és előremutató törvényjavaslat van előttünk, amely elfogadása esetén, bár csak 2025-ben lép hatályba, időt adva az érintetteknek a felkészülésre, reményeink szerint jelentős számú gazdasági szereplőt fog bevonni az akadálymentesítés, az egyenlő esélyű hozzáférés világába, ezáltal is kiszélesítve az akadálymentes termékek és szolgáltatások palettáját, és elősegítve a fogyatékossággal élő személyek és egyéb társadalmi csoportok önálló életvitelének, illetve életminőségének további javítását.

A Fidesz-frakció nevében a törvényjavaslat elfogadását, illetve a javaslataim esetleges figyelembevételével ugyanezt támogatom.