Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy talán a mai nap általános vitái után, amelyek eléggé széles spektrumon mozogtak, de inkább a két szélső pólus felé, talán egy olyan témát érinthetek, amely sokak szívét megdobogtatja, és mindenki, aki a vidék Magyarországán vagy Budapesten él, talán érti és érzi, hogy a turizmus közös ügyünk, hiszen a kultúránk, az épített, a tárgyi örökségünk, a természeti szépségünk vagy azok különféle megnyilvánulásai mindannyiunk számára fontosak, és mint ilyen, a nemzetgazdaság egyik kiemelkedő ágazatáról beszélünk. Ezért is fontos az, hogy helyén kezelve nézzük meg, hogy hogyan nézünk ki jelenleg a világban, hogyan nézünk ki ebben a vészterhes időszakban, és nézzük meg, hogy a magyar kormány hogyan tekint előre ezen ágazat jegyében. Ha egy kis visszatekintést megengednek, akkor 2019-ből néhány olyan fontos, kulcsadatot szeretnék ismertetni, amely bizonyítja, hogy az elmúlt tíz év ennek az ágazatnak az egyik sikertörténete volt, hiszen rendszerbe szedve, komplex módon kezelve a fejlesztéseket a kapcsolódó infrastruktúrán keresztül az attrakciókig, a látnivalókig és mindaz, ami része ennek a nagy körforgásnak, részét képezte a hazai fejlesztéspolitikának.

2019-ben a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,9 milliót, a vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 31,5 milliót. Kiegyensúlyozott volt a külföldi és hazai vendégek aránya, és ezt igazolja az, hogy az elmúlt években dinamikusan nőtt a belföldi turizmus, a külföldivel megegyezően; tavaly az összes vendégéjszaka felét, 15,8 millió éjszakát a belföldi turisták és 15,8 milliót szintén a külföldi vendégek töltötték el hazánkban. A kereskedelmi, valamint az egyéb szálláshelyek forgalmi adatait összesítve még kedvezőbbek a számok, mely alapján azt mondhatjuk, hogy 2019-ben 16,5 millió vendég közel 43 millió vendégéjszakát töltött el hazai szálláshelyeken. Jelentős növekedés látható az összesített bevételi adatok esetében is, 10,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele, és 2018-hoz képest közel 10 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 561 milliárd forintot. A SZÉP-kártya, amely támogatja a hazai turizmus, illetve annak lehetőségei kihasználását, ennek a felhasználása során pedig megközelítettük a 31 milliárd forintot, a panziókban 34,4 százalékos, a szállodákban pedig 46,5 százalékos volt a SZÉP-kártyás költések növekedése.

Mindez minek lehetett az eredménye? Annak lehetett az eredménye, mint említettem, az elmúlt tíz év átfogó, áttekintő fejlesztéspolitikát vont maga után; részben hazai, részben uniós forrásból táplálkozott ez az ágazat. Úgy intézményi, mint civil szervezeti és önkormányzati szinten is számtalan olyan szervezet vett részt ebben a folyamatban, amelynek eredménye egy olyan kiváló eredmény is, amelyet büszkén vallottunk mindannyiunk magunknak, én vidékiként is, hogy Európa legvonzóbb turisztikai célvárosa Budapest volt a tavalyi évben.

Milyen turisztikai fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban, kapcsolódva az uniós terminusokhoz? A 2007-13-as uniós költségvetési időszakban mintegy 1239 olyan projekt több mint 336 milliárd forint támogatást nyert el, amely természetszerűen vonzotta a további forrásbevonás lehetőségét, így közel 500 milliárd forintot mozgatott meg a hazai turisztikai típusú fejlesztési körben.

(19.30)

A 2020-ig tartó ciklusban összesen már több mint 500 milliárd forint volt csak a hazai és az ezt kiegészítő uniós forrás, amely nyilván ettől lényegesen magasabb összeget fog majd végeredményként hozni a teljes költségvetésben, illetve a megmozgatott pénzeszközökben.

Amellett, hogy a hazai turisztikai szakma kiemelt desztinációkat kezel  ilyen a Balaton, a Balaton környéke, ilyen a Sopron-Fertő turisztikai térség, vagy hogy közelítsek kicsit szülőföldem felé: Tokaj-Hegyalja, a Felső-Tisza, a Nyírség turisztikai attrakciós körével , ezt kiegészítették azok a kiemelt városi programok is, amelyeknek épp a minap történt egy nagyon fontos bejelentése. Palkovics miniszter úr a tegnapi napon jelentette be, hogy Debrecen mint a térség meghatározó városa, annak szellemi és egyéb gazdasági kisugárzásával a következő tíz évben 600 milliárd forintot fog majd átmozgatni olyan célok érdekében, amelyek egy része a turizmust fogja gazdagítani.

Milyen lábakon áll ma a hazai turizmus? Az egyik legfontosabb a hazai turisztikai célelőirányzat, amelynek az intézményesült szereplője a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az ügynökség maga is rendelkezik olyan forrásokkal, amelyekkel attrakciókat, különféle beruházásokat, fejlesztéseket tud támogatni. Emellett nagyon fontos, hogy az idegenforgalmiadó-bevétel, amely helyben és magasabb szinten is jelentkezik, tovább gazdagítja annak lehetőségét, hogy forrásokkal tudjuk táplálni a turisztikai fejlesztések okkal-joggal igényt tartó területét.

Nagyon fontos elmondanunk, hogy harmadik lábként emlegetjük a „Modern városok” programját, amely csak az elmúlt időszakban 2336 milliárd forintot jelentett bevonandó forrásként ebbe a körbe, és ebből mintegy 135 milliárd forint lesz az, amely fejlesztési értékén kifejezetten turisztikai célok megvalósítását szolgálja. A „Magyar falu” program tovább fogja javítani a maga komfortérzetének biztosításával a magyar falu vonzerejét, annak lehetőségeit. Hiszen a „Magyar falu” program során részben a közutak újulnak meg, a közösségi létesítmények, az egészségügyi szolgáltatások és sok minden más, ami élhetővé, lakhatóvá teszi az egyébként is szép vidék Magyarországát.

Mi várható az idén? Az idén a koronavírus megjelenésével, és ez nemcsak magyarországi, hanem európai és azon túl pedig világjelenség, hogy az első olyan nagy terület éppen a turizmus volt, amely megsínylette a vírus megjelenését. Az országhatárok lezárásával, a nemzetek bezárkózásával, azon belül pedig ki-ki a karantén időtartamának kijelölésével, meghosszabbításával vagy éppen megélésével pontosan ettől a lehetőségtől zárja el, zárta el a maga turisztika iránt érdeklődő polgárait. Nagyon fontos, hogy mely ország hogyan, milyen ütemben tudja megnyitni határait a fegyelmezett védekezés után, és ebben Magyarország élen járt, hiszen jól látható módon nálunk alacsonyan tudtuk tartani a megbetegedések számát és a kapcsolódó halálesetek számát is. Bár minden magyar ember elvesztése súlyos veszteség az ország számára, mégis nemzetközi összehasonlításban jó eredményeket tudunk ebben is felmutatni.

A turizmus résztvevőinek az egyik legfontosabb üzenet az, hogy ha a határok nyitásával elsősorban a határokon belüli, de ahogyan majd lazulnak a nemzetközi mozgást gátló különféle jogszabályok, akkor a határon túli szolgáltatást igénybe vevők száma is meg fog nőni. Mi azt szeretnénk, ha a magyar értékek az idén előtérbe kerülnének. Azt szeretnénk, ha a magyar polgárok újra és újra rácsodálkoznának mindarra a csodára, amit Magyarország szépségének nevezünk. Nem véletlen, hogy egy olyan programmal haladunk most már évek óta ütemesen, amelyet hungarikumprogramnak nevezünk, amelynek nem titkolt célja, hogy lajstromba szedje, értékláncba próbálja meg összerakni mindazt, ami fontos számunkra, és ami unikális, ami megkülönböztet bennünket más nemzetek fiaitól és azok erényeitől. Ezek a mi saját büszkeségeink, és ezek mind-mind részt vesznek a turisztika nagy-nagy körforgásában.

A Turisztikai Világszervezet szerint 3-4 százalékos növekedés volt várható 2020 egészére. Nos, az új számok már 20-30 százalékos visszaesést prognosztizálnak valamennyi kapcsolódó szolgáltatás tekintetében, úgy a szállás, mint a közlekedés, a logisztika és minden egyéb vendéglátás területén, amelyik kapcsolódik a turizmushoz.

Magyarországnak e tekintetben, mivel jelentős GDP-bevétel is keletkezik a turizmusból, az egyik legnagyobb vesztesége az, hogy az a 400 ezer ember, aki ebben az ágazatban dolgozik, veszélybe került állását tekintve. Nem véletlen volt a kormánynak az a szándéka, hogy az elmúlt napokban, elmúlt hetekben különböző könnyítésekkel igyekszik hozzájárulni az ágazat fennmaradásához, hiszen pontosan tudjuk, hogy ha a nehéz napokon túl leszünk, akkor az emberek érdeklődése vissza fog térni. Ezt igazolják vissza a növekvő foglalások, a növekvő érdeklődés a hazai szolgáltatások iránt, legyen az fürdő, legyen az aktív turizmus, vagy legyen szállás, mindezek iránt megnőtt a kereslet.

Június 30-áig teljes egészében elengedik a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét. A munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik, nem kell fizetniük nyugdíjjárulékot, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken. Továbbá helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, s a bérleti díjakat sem lehet megemelni, valamint az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét.

Nos, a változó helyzethez változó feltételeket kell hozzáigazítanunk, és bízunk abban, hogy a nyár, a nyár vége meghozza azt a változást, hogy a hazai turizmus is újra megpezsdül, és újra lehetőségekkel lesz teli.

Engedjék meg, hogy a hozzászólásom utolsó részében egy kicsit közelítsek szűkebb hazámhoz, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez és azon belül is Ózdhoz. Ózddal kezdeném, szülővárosomnak tekintem, hiszen születésemtől itt élek, és bár bennünket mindig a nehézipar fellegváraként emlegettek, de az elmúlt években visszatértünk a turizmus hazai palettájára. Visszatértünk olyan rekonstruált gyári épületekkel, amelyeket új tartalommal töltöttünk föl honi segítséggel, európai támogatással, és olyan megújult régi gyárépületeket tudtunk visszaadni, mint a volt erőmű épülete, a Fúvógépház, amelyek közül már nemzetközi építészdíjat is nyert és nem is egyet az itt megvalósuló beruházás.

Nagyon fontos volt, hogy az állam megértette azt, hogy a kiemelt desztinációk mellett a vidék Magyarországában számtalan olyan kincs van még, amelyet megfelelően bevonva a fejlesztéspolitikába, a hazai fejlesztési körbe, szerepet tud majd adni, vállalni mindannak, ami a hazai érdeklődés és a külföldi vendégek számára is vonzóvá válhat.

Ózd mellett, mondom, nekünk nagyon lényeges, hogy be tudjunk kapcsolódni a hazai körforgásba, hiszen az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park a közvetlen közelünkben van, és az ő értékeik nagyjából 18, illetve 20 kilométerre vannak tőlünk, és ha mi az attrakcióinkkal kapcsolódni tudunk a két nagy kiemelt nemzeti park egyébként fontos szolgáltatásaihoz, látnivalóihoz, attrakcióihoz, akkor részesei tudunk lenni ennek a nagy körforgásnak mi is.

Mi a teendő, mit tudunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tenni? Először is számba vesszük mindazt, ami kincsünk, ami számunkra is kedves, ami látvány, élmény, az a vendég számára is azzá válik, válhat, ha már nem vált azzá. Hiszen vannak olyan világörökségi helyszíneink, mint az Aggteleki-karszt és a tokajhegyaljai történelmi borvidék, amelyek nemzetközi szinten is védettek, kiemeltek. És vannak olyan klasszikus turizmusterületek, mint a fürdő- és gyógyturizmus. Ilyen Sárospatak, Miskolc, Mezőkövesd Zsóry fürdője, vagy ha Bogácsot említem, akkor a gyógyulni vágyó emberek megtalálják ki-ki a maga gyógyvizét.

Az aktív turizmus szereplői is megtalálják mindazt, ami számukra vonzó lehet, a vizet, a csodálatos környezetet, a jó levegőt, amely mint mondtam, az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Parkok mellett számtalan olyan lehetőséget kínál, mint a Bódva-völgy, a Sajó-völgy, amely különös szépségével, látnivalójával megragadja az idetérő kerékpárosokat, bakancsos turistákat, és olyan újszerű szolgáltatások is helyet kapnak, mint a Bodrog vagy a tiszai kishajós szállás-, pihenési lehetőségek, túralehetőségek, amelyek tovább segítik megismerni a mi egyébként gyönyörű környékünket.

(19.40)

Nagyon lényeges számunkra, hogy olyan települések is, mint Szendrő  amely olyan földvárral rendelkezik, amit sokan nem ismernek, és az egyik olyan épített várunk volt, amely végvárként éppen a Felvidéket védte, és az 1300-as évektől már emlegetett védőhely volt , most újra visszakapják a maguk szerepét, helyét a történelmi távlatokban úgy, mint a mai turizmusban. Ehhez igyekeznek olyan attrakciókat teremteni, amelyekhez kormányzati segítséget kaptunk s kapunk a jövőben is, mint a Rakaca-víztározó, amely az Északmagyarországi Regionális Vízművek tulajdonában vagy kezelésében áll. Nemzeti kincsünk, hiszen ivóvízbázisunkat gazdagítja, és olyan turisztikai attrakciókkal gazdagszik a jövőben, amelyeknek a terveit a közelmúltban készítette el, éppen állami támogatás segítségével, az ÉRV vezetése, illetve azok a szolgáltatók, kapcsolódó vállalkozók, akik mindebben érdekeltek és érintettek.

Nagyon fontos számunkra az a konferencia- és emellett az élményturizmus  ilyenek is, mint a szerencsi csokifesztivál, vagy a miskolci operafesztivál, a kocsonyafesztivál, Tokaj vagy Kazincbarcika a kolorfesztiváljával , amely egy-egy napra, de néha több napra is meg tudja ragadni az odatérő vendéget, aki ott alszik, megpihen, körülnéz. Ugye, a turizmus egyik fontos velejáró szándéka, hogy nem az egynapos, egyéjszakás vendég felé törekszünk, hanem a többnapos pihenőturizmust szeretnénk erősíteni, aminek egyik velejárója, hogy csomagban kínáljuk a magunk turisztikai lehetőségeit az oda betérőknek. Most ez jellemezte a kormány elmúlt időszakbeli munkáját, a Turisztikai Ügynökség munkáját is, hogy nem egyedi attrakciókat és egyedi szolgáltatásokat igyekeztek támogatni, hanem mindazokat a térségeket, amelyek a kiemelt desztináció mellett mindinkább csomagban kínálják a maguk különféle szolgáltatását a természeti és kulturális látnivalók vagy attrakciók mellé.

A gasztronómiai, borturizmus mindig része volt a megyének, hiszen Tokaj-Hegyalja, Miskolc ennek bízvást adott otthont. De olyan komplex élményközpontok is kialakultak, mint Sátoraljaújhely kalandparkja, vagy Tokaj borhoz kapcsolódó valamennyi olyan attrakciója, amely odavonzza az embereket.

A költségvetés, amely a 2020-as magyarországi célokat szeretné megvalósítani, lehetőséget biztosít arra, hogy ez a szektor tovább erősödjön. Hogyan fogunk tudni erősödni ezen a területen? Úgy tudunk erősödni ezen a területen, ha egyrészt figyelembe vesszük, hogy a kormányzat nemcsak egy jogcímen segíti Magyarország költségvetésében a turisztikai lehetőségek kibontását, kibontakoztatását, hanem egyrészt az ügynökségen keresztül közvetlenül, amellett a települési önkormányzatokon, illetve azokon a civil szervezeteken, szolgáltatókon keresztül, akik beruháznak, fejlesztenek, attrakciót készítenek elő. Ezeknek a különféle jogcímen történő támogatását is más-más soron találja meg az érdeklődő, aki a magyarországi turizmus és ennek jövő évi lehetőségét igyekszik megkeresni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy a magyar turizmusról beszélhettem, és bízom benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek velem, hogy ez mindannyiunk kincse, mindannyiunk öröme. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)