A felszólalás szövege:

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Igen tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a kérdését. A helyzet az, hogy ha történelmileg visszatekintünk, a diaszpóra magyarsága mindig mostohagyerek volt, aminek egy nagyon mély történelmi oka van, nevezetesen az, hogy a Kádár-rendszerben a diaszpórát, az emigrációt ellenségnek kezelték, hiszen részint 1945 után, aztán nagy tömegekben 1956 után, illetve a Kádár-rendszer idején mentek Nyugatra.2010 után valóban paradigmaváltást hajtottunk végre e tekintetben is. Először is visszaállítottuk a Magyar Állandó Értekezletet, ahol az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal azonos rangban képviselteti magát a diaszpóra is, sőt létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot pontosan azért, hogy a diaszpóra speciális szempontjai ne legyenek másodlagosak, ne kerüljenek mintegy zárójelbe. Újraindítottuk a cserkészcsapatok jelentős részét, a régieket megújítottuk, magyar lapok, folyóiratok, ifjúsági kiadványok jelentek meg, a magyar nyelv oktatására helyeztük a hangsúlyt.

Csak jelezném, hogy Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Horvátországban vagy éppen Fogarason újraindítottuk a magyar nyelv tanítását, egyébként a vasárnapi iskolák keretében az egész diaszpórában és emigrációban. Itt szeretnék gratulálni ahhoz, hogy Montrealban sikeres magyarnyelv-vizsgát tettek a diaszpóra fiataljai. Könyvtárakat hoztunk létre, például Portugáliában most egy négyezres magyar ekönyvtárat. Népzene-, néptáncoktatás folyik. S önnek mint lelkésznek is különös fontossággal mondom, hogy megállapodás született a református és a katolikus egyházzal, hogy a diaszpórába lelkészeket küldünk ki, illetve olyan világiakat, akik a magyar hitéletet biztosítják.

A honlapokon keresztül, a Nemzeti Regiszter, illetve a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program holnapján keresztül mindenki figyelemmel kísérheti ezeket a programokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Talán még azt érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a programoknak a kapcsán nemcsak az a fontos, hogy a magyar állam ezeket támogatja, hanem arra törekszünk, hogy például a Nemzeti Regiszteren keresztül a clevelandi cserkészeket összehozzuk a gyergyói cserkészekkel, a Sydneyben lévő néptáncosokat, mondjuk, a kassai néptáncosokkal, hogy mintegy vérerekkel, hajszálerekkel, vagy ha tetszik, hajszálgyökerekkel hálózzuk át az egész világot, hogy a magyar élet minél szervesebb és minél szorosabb legyen az egész diaszpóra és a szórványmagyarság tekintetében is. És örömmel jelentem azt is, hogy nem utolsósorban a magyarnyelv-tanításnak és a Kőrösi Csoma Sándor-programnak köszönhetően csak a diaszpórában 140 ezer állampolgárság-megállapítás is történt, ami a nemzet közjogi újraegyesítését szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(16.40)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm, elnök úr. Drága jó képviselő úr, ön valamilyen rejtélyes okból kifolyólag betegesen érdeklődik az én magánéletem iránt. (Dr. Apáti István: Isten ments! - Felzúdulás a DK, a Jobbik és az MSZP soraiból.) A helyzet az, hogy mindaz, amit elmondott, az természetesen hazugság. Maguk a svédek nyilatkoztak arról, hogy minden törvényes, szabályos és korrekt volt. Először is luxusról különben szó sincsen; próbáljon ön egyszer egy légtérben öt, egyébként holtrészeg számival eltölteni néhány éjszakát (Felzúdulás a DK soraiból.), és akkor megtudja, hogy milyen azon a vidéken vadászni.

(17.10)

Egyébként arra a helikopterre azért volt szükség (Az elnök csenget.), mert az adott területen nincsen út, tehát a számik máshogy nem is tudják összeszedni a terítéket. Egyébként a hús is, minden az övék. Amikor a szarvast vitte a helikopter, én természetesen ott sem voltam (Derültség az ellenzék soraiban.), tekintve, hogy nem én helikoptereztem, hanem az adott szarvas, hiszen másképp nem lehet beszállítani, de ezek részletkérdések. (Zaj, folyamatos közbekiáltások az ellenzék soraiból.)

A legfontosabb kérdés az, hogy én soha senkinek nem intéztem semmit ilyen vonatkozásban. Tehát először is: kompetenciám sincsen rá; másodszor: fel sem merült, hogy én bárkinek bármilyen szívességet intézzek e tekintetben. (Kunhalmi Ágnes: Önnek tettek szívességet!) Erről egyébként megjegyzem, hogy mondjam, miután nyilas házmester szellemi elődjéhez hasonlóan a feljelentgetés tekintetében az ügyészségtől kezdve a NAV-on keresztül a Mentelmi bizottságig feljelentéseket tett, egyébként kéz a kézben a transparency-s kollégájával, akinek nevére már nem emlékszem, ezek után önöknek papírja van arról az ügyészségtől (Dr. Vadai Ágnes: Jajaj!), a NAV-tól (Dr. Vadai Ágnes: Jajaj!) és a Mentelmi bizottságtól, hogy önök hazudnak, nekem pedig igazam van. (Kunhalmi Ágnes: Hála…) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Képviselő Úr! Az ügyészségnél feljelentettek, az adóhatóságnál feljelentettek, a Mentelmi bizottságnál fél tucatszor jelentettek fel. Minden létező hatóság megállapította, hogy önök hazudnak, nekem pedig igazam van. (Zaj, közbekiáltások.)A morális kérdésről pedig ön az utolsó, aki ebben a Házban beszélhet, két ok miatt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Először is, néhány mondatot mondhatna a szerencsejátékkal való kapcsolatairól e tekintetben (Dr. Vadai Ágnes: Öt részeg számi…), a morális ügyek tekintetében. (Szilágyi György: Milyen szerencsejáték?) A másik ügyben pedig ön annak a pártnak a képviselője, amelyik a Magyar Gárdától eljutott a Spinoza Házig, aki Budaházytól eljutott Heller Ágnesig, két árulásnak a mérgezett gyümölcse (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.): egy alkoholista oligarchának és Vona Gábor aposztáziájának. Tehát maguk az utolsók, akik ebben a Házban a „morális” szót kiejthetnék. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Semjén Zsolt meghajol a kormánypártok felé. - Z. Kárpát Dániel: Bohóc! - Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Cirkuszi bohóc!)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr az óvodákkal indított, remélem, hogy egyetért azzal, hogy a hazafias nevelés helyes az óvodában, és amit ön elmondott, azt a sort inkább úgy kellene elmondani, hogy ezt a hazát Árpád megszerezte, Szent István az államot megalapította, a Hunyadiak megvédték, és így tovább és így tovább, és a végén a Jobbik pedig elárulta. Most mindaz, amit itt összezagyvált, e tekintetben, ha bármilyen bűncselekményről tudomása van, tegyen feljelentést, egyébként pedig ne hazudozzon! (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Képviselő úr, mi a magyar nemzetnek nem önön keresztül fogunk válaszolni, ön az utolsó, akin keresztül a magyar nemzetnek üzennénk. (Arató Gergely: Ez a parlament!) A magyar nemzetnek a politikánk, a kormányzásunk az, amiben bemutattuk azt, hogy mit akarunk tenni értük, és mit teszünk értük. Ezt a magyar nemzet oly mértékben értékelte, hogy harmadszor kétharmados többséggel ruházta fel ezt a kormányt. Tehát a magyar nemzet pontosan érti azt, hogy mi mit és miért teszünk, ellentétben önnel. Az ön diszlexik…  diszlexiáján, és, hogy mondjam, pszichológiai problémáin én biztosan nem fogok tudni segíteni. (Z. Kárpát Dániel: Ha le akarod oltani, tanuld meg kimondani!   Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ezek valóban nagyon komoly kérdések és nagyon súlyos problémák, és biztosíthatom önt arról, hogy a magyar kormány erőfeszítéseinek a homlokterében áll az egészségügy. Ugye, azt nyilván ön sem állítja, hogy az egészségügy problémái 2010 óta keletkeztek, vagy gondolom, azt sem állítja, hogy 2010 óta nem történtek előrelépések.Én önnel egyetértek abban, hogy nagyon sok probléma van. Azzal is egyetértek, hogy nagyon sok tennivalónk van, de kérem, azért azt méltányolja, hogy nem akármilyen erőfeszítéseket tettünk az egészségügy támogatására. A vidéki kórházaknak a felújítása, Budapesten most hatalmas kórházakat fogunk építeni, vagy például csak hogy egyetlen számot mondjak: a háziorvosi ellátás tekintetében 2010-ben 79 milliárdot, 2018-ban már 137 milliárdot fordítottunk rá. És itt még sorolhatnám a nyertes pályázatoktól kezdve végig, amivel igyekszünk az egészségügy helyzetén javítani, beleértve a rezidenseken keresztül azoknak az anyagi érdekeltté tételét.

És azt gondolom, az, hogy Kásler professzor úr elvállalta az egészségügynek is az egész humán világ mellett a vezetését, az egy garancia arra, hogy egy megkérdőjelezhetetlen tekintélyű szakember áll az élén, aki az életét adta, az egész szakmai életét és személyes életét a magyar egészségügyért, és az Onkológiai Intézet esetén és példájában nem akármilyen eredményeket tud felmutatni.

Úgyhogy én egyet kérek öntől: az elért eredményeket méltányolja, és ha konkrét javaslatai vannak, azokat készséggel megfontoljuk. Köszönöm.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Csak a praxispályázatok tekintetében, amiben tudtunk segíteni, 537 ezer volt korábban, 175 ezer most, akiknek még tudtunk segíteni olyan lakosok ellátásában, akiken a praxispályázataink segítettek, és a háziorvosok még plusz 4 milliárdos támogatást kaptak. Nagyon sokáig lehetne itt még a számokat sorolni, hogy mennyi pályázati lehetőséget, mennyi konkrét támogatást tett hozzá a kormány. Természetesen mindig lesznek és most is vannak olyan helyek, amelyek valóban nincsenek betöltve, és ami a lakosság számára jogos problémát okoz. Én csak egyet tudok önnek mondani: a magyar gazdaság fejlődésének a lehetőségével élve minél inkább igyekszünk ezt a területet prioritásként kezelni és a szükséges támogatásokat odatenni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(14.10)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy mondotta, hogy ez a bíróságok kompetenciája. De hadd mondjam azt azért, hogy valóban erkölcsi forradalom volt, amikor a kormány a bankok tekintetében világossá tette, hogy a becsapott hiteles emberek mellett áll a bankokkal szemben. Azt gondolom, hogy nagyon sok minden tettünk a devizahitelesek megsegítéséért. Először is nem árt azt leszögezni, hogy az előző baloldali kormány terelte az embereket a devizahitelezés irányába. A jelenlegi kormány pedig gyakorlatilag betiltotta a kockázatos jelzálogalapú devizahiteleket, és másfél millió devizahiteles családnak nyújtott segítséget. Azt is megjegyzem, hogy az ellenzék gyakorlatilag nem támogatta a kormánynak ezeket a lépéseit. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem, mert szakmailag alkalmatlan volt!)

A lakhatás megoldásának tekintetében szintén döntő fontosságúnak gondolom azt, hogy 84 ezer család CSOK-kérelmét fogadtuk be 240 milliárd forint összegben. Tehát a devizahitelesek tekintetében azt kell mondanom, hogy elmentünk a falig, megtettük mindazt, amit meg lehetett tenni, rengeteg embert kihoztunk a devizahitelesség csapdájából, a lakhatás tekintetében pedig olyan mértékű támogatást adunk az önálló lakás megszerzéséhez, amire korábban soha nem volt példa. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Képviselő Úr! Nem egy, nem kettő és nem tíz kormányülésre emlékszem, ahol órákon keresztül jogilag is néztük ennek a kérdésnek a megoldását, pontosan abból az irányból, hogy ne egyesével kelljen a devizahitel sújtotta embereknek  akiket szerintem is becsaptak az apróbetűs részekkel és egyebekkel  pereskedni. A jogi helyzet azonban az, hogy a bíróságok illetékesek ebben az ügyben. Ha ön úgy érzi  és ezt most nagyon komolyan mondom -, hogy az ön által fölolvasott dokumentum megalapozza azt, hogy ezzel a hitelbe sodródott embereken segítve módosítani lehessen alkotmányos módon, úgy, hogy az átmenjen az Alkotmánybíróságon is, és erre javaslatot tesz, akkor az igazságügyi kormányzattal együtt ígérjük, hogy azt részleteiben megfontoljuk és megvitatjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Szándékosan nem akarok most politikai oldalvágást tenni, de Közép-Kelet-Európának a lemaradása a nyugati térségtől a szocializmusnak köszönhető. (Cseresnyés Péter: Többek között!  Arató Gergely közbeszól.) Ha a második világháború után, mondjuk, Barankovics István lett volna a miniszterelnök és nem Rákosi Mátyás, és ha ’56-ban a szocialisták áldatlan működése folytán nem a szovjet megszállás következik be, hanem Magyarország Ausztriához hasonlóan a nyugati világhoz tartozik, akkor egészen más lett volna a helyzetünk. Azért azt is kérem megfontolni, hogy 2010-hez képest hogy állunk. 2010-hez képest ekkora reáljövedelem-fejlődés még nem volt, ekkora fogyasztás még soha nem volt. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Következésképpen a magyar társadalom általános élethelyzete nagyságrendileg javult  nagyságrendileg javult az önök kormányzásához képest. Micsoda munkanélküliség volt a Gyurcsány-kormány idején! Most gyakorlatilag munkaerőhiány van. És ezt most végig lehetne sorolni a makroszámoktól kezdve a tényleges fogyasztásig, ami a konkrét embereknek az életminőségét jelzi.

A szegénység kérdésében az egy nagyon nehéz és  ezt szociológusként is mondom  komplikált kérdés, hogy egy adott szituációban, egy adott társadalomban mi tekinthető szegénységnek és mi nem. Egészen más nyilván a helyzet, mondjuk, Bulgáriában, mint Luxemburgban. Más tekinthető szegény embernek Bulgáriában, és más tekinthető szegény embernek Luxemburgban. Ezért az, hogy a KSH milyen adatokat értelmez és publikál a szegénységgel kapcsolatban, egy szakmai kérdés, ebben a kormánynak a világon semmilyen befolyása nincs. A KSH egy független intézmény, ami belátása szerint szakmai alapon mondja vagy nem mondja a különböző metódusoknak megfelelő adatokat. Tehát én mindezeknek a megfontolását kérem öntől. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen. Azért egy tanulságos dolog volt ez a szerelmi vallomás a szocializmus iránt. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Azért az egy ténykérdés, hogy Közép-Kelet-Európa akkor szakadt le a nyugati fejlődéstől; azt hiszem, ezt ön se vitathatja, noha a Szocialista Pártban ül, és szerintem a Szocialista Párt sem állítja azt, hogy a Kádár-rendszer vagy a Rákosi-rendszer egy sikertörténet lett volna a Nyugathoz való viszony tekintetében. Amire a miniszterelnök úr utal, az az, hogy miközben az Európai Unió nyugati felén, ami sokkal-sokkal kedvezőbb pozícióból indult, a GDP-ben, a munkanélküliségben és egyéb tekintetben egy lefelé menet van, aközben Közép-Kelet-Európa, például Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország adja GDP tekintetében is az Európai Unió fejlődésének és növekedésének a húzóerejét. Tehát ebből viszont az következik, hogy az idő múlásával, és annak a gazdaságpolitikának köszönhetően, amit ez a kormány tett, ennek következtében ez a különbség csökken.

(15.00)

Arról pedig, hogy hányan mennek el az országból, csak egyetlen mondat: a térség országai közül még mindig Csehországgal együtt Magyarországról mennek el a legkevesebben, és hála istennek, egyre kevesebben mennek el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Tisztelt Képviselő Úr! Fogalmam sincs, hogy jutotte neki pénz. (Derültség.) Honnan kellene nekem ezt tudni? (Az elnök csenget.) Nézze meg a megfelelő közlönyöket, és abból meglátja, hogy kaptak vagy nem kaptak!Egyébként az ön felszólalásából az összevissza való vádaskodásán túlmenően egy dolog kiderül (Z. Kárpát Dániel: Teljesen konkrét volt!): az, hogy ön valamilyen ügyben tett egy feljelentést, és kiderült, hogy összevissza beszélt, mert a feljelentését elutasították. Következésképpen, képviselő úr, úgy tűnik, hogy az ön készülékében van a hiba. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Egyébként pedig a vádaskodásai tekintetében: ha bármilyen bűncselekménnyel kapcsolatos dolgot gondol, akkor tegyen bátran feljelentést (Z. Kárpát Dániel: Ezt a stílust!), és ha az megalapozott, akkor annak nyilván meglesz a következménye. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Megtette!  Közbeszólás ugyanonnan: És Polt Péter mit csinált?  Az elnök csenget.) Ha pedig nem megalapozott, mint az ön saját maga által elmondott mondataiból is kiderült, hogy a feljelentése megalapozatlan volt, akkor pedig ne beszéljen összevissza! (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Abból is látszik, hogy mennyire belefojtjuk a szót, hogy ezt az összevissza beszédét most itt is elmondhatta. (Dr. Lukács László György: Ezt hívják parlamentarizmusnak!) Ráadásul az önök pártmédiája, ez az N1TV vagy például az Alfahír kifejezetten pártmédiaként működik, ha valaki fake newsokat nyom, akkor azok ők. A másik pedig: éppen Z. Kárpát Dániel elszólásából tudjuk, hogy ez a zsúrpubi nevű valami is az önök közvetlen irányítása alatt áll. (Z. Kárpát Dániel: Volt elszólás?) Tehát a helyzet az, hogy önök működtetnek egyfajta pártmédiát, és ezek után ön vádol minket valamifajta médiabefolyásolással.

Megint csak azt tudom mondani az alapítványi javaslatával kapcsolatban, hogy ha valaki alapít egy alapítványt, és az értelmes célokat hirdet meg, azokat támogatni fogjuk (Dr. Lukács László György: Ne felejtsd ki a baloldali médiatúlsúlyt!), ha nem értelmes célokat hirdet meg, akkor meg nem fogjuk támogatni, ennyire egyszerű. (Taps a kormánypártok soraiban.  Zaj.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Képviselő Úr! Mi nemcsak meg akarjuk állítani a migrációt, hanem tényszerűen meg is állítottuk a migrációt. Azért engedjen meg néhány adatot! (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) 300 kilométeren építettünk biztonsági határzárat, 155 kilométer hosszan egy második védelmi vonalat is kiépítettünk; 2017 óta intelligens jelzőrendszer és új hőkamerák segítik a határvédelmet (Dr. Lukács László György: Kivezettük a kötvénybizniszt!); több ezer rendőr, katona teljesít szolgálatot; büntethetővé tettük, ha valaki illegális migrációt szervez; a hetedik alkotmánymódosítás tartalmazza a genfi konvencióból következő „első biztonságos ország” elvét és az idegen népesség betelepítésének tilalmát, így garantálja Magyarország szuverenitását és biztonságát. Ennyit a migrációról. A klímaváltozás valóban egy nagyon súlyos probléma az egész emberiség számára, és azt gondolom, hogy Magyarország mindenben megtette azt, amit Magyarország megtehet. (Tordai Bence közbeszól.) Ha megengedi, néhány dolgot elmondanék önnek. (Tordai Bence: Na, mit?!) Először is Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világon, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás 15 százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 35 százalékkal csökkent. Ma Magyarországon… (Tordai Bence közbeszól.) Ez nem igaz, mert nem ’90-hez képest van, hanem 2010 óta is 24 százalékkal csökkent, tehát tényszerűen nem igaz, amit a képviselő úr bekiabál. (Tordai Bence közbeszól.)

Az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunk 24 százalékkal csökkent, nem ’90-hez, hanem 2010-hez képest. Ez azt jelenti, hogy mindaz, mindazok  így például ön is , akik szerint a kibocsátáscsökkenésünk kizárólag a ’90 utáni ipari összeomlás következménye, egyszerűen nem mond igazat. (Tordai Bence közbeszól.  Az elnök csenget.  Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Képviselő Úr! A párizsi egyezményt betartjuk, ezzel Magyarország megteszi azt, amit Magyarország tehet. Egyébként hogy a klímaváltozás, a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében az Egyesült Államok milyen szén-dioxid-kibocsátást művel, hogy Kína mit művel, vagy hogy Brazíliában hogyan vágják ki az őserdőket, ebben Magyarországnak aligha van kompetenciája. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Magyarország, ami Magyarországra tartozik, a párizsi szerződést betartja. Többet igazán nem kívánhat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Részint a kérdésre a szakmai jellegű választ államtitkár úr már az előző interpellációnál megadta, de azt gondolom, hogy ez valóban egy komoly kérdés. Noha a települési szennyvíziszap behozatalát közvetlenül alkalmazandó uniós szabályok, valamint hazai és kormányrendeleti szintű rendelkezések szigorú keretek között teszik csak lehetővé, és fontos, hogy megfeleljünk az uniós jogszabályoknak, de azok keretei között törekszünk és törekedni fogunk a legszigorúbb szabályozási keretek biztosítására. Mindazonáltal semmiképpen sem tartjuk megengedhetőnek, hogy bárki Európa szeméttelepeként vagy Európa hulladékhasznosító műhelyeként gondoljon Magyarországra, és ezért a hazai ágazati jogszabályokat, valamint a hazai stratégiai terveket felül fogjuk vizsgálni. (Dr. Lukács László György: Üzenjük Zágrábnak!  Közbeszólás a Jobbik soraiból.  Dr. Lukács László György: …valami pápai fideszes képviselő érdekelt benne?  Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Megnyugtatom képviselő asszonyt, hogy semmi ilyen vonatkozás nincsen. Egész egyszerűen vannak uniós irányelvek, van egy hazai szabályozás, amely egyébként elég szigorú, van egy gyakorlat, a gyakorlat a felszínre hozott olyan problémákat, ami szerintem is súlyos probléma. Ezért én felelősséggel két dolgot tudok önnek mondani. Az a politikai oldalvágás, amit tett, az nem megalapozott. Abban a tartalmi kérdésben pedig, hogy ezt a kérdést felül kell vizsgálni, ezért én itt most miniszterelnök-helyettesként azt mondtam, ezt a kérdést felül fogjuk vizsgálni. Tekintse ezt ígéretnek. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Kedves Képviselő Úr! Az igazság az, hogy a futballügyekben aztán végképp a miniszterelnök úr kompetens, pláne Fehérvár tekintetében. (Derültség az ellenzéki padsorokból.  Kunhalmi Ágnes: Óriási!) Azt gondolom, az a korrekt válasz, hogy a jövő hét folyamán részletesen tájékoztatni fogom önt a konkrét kérdésben. Természetesen néhány szóvirágot tudnék mondani az ügyben, de a helyzet az, hogy miután egy konkrét kérdést tett fel egy  hogy mondjam  komoly ügyben, mégpedig egy szakkérdést, ezért az a korrekt, ha részletes és szakszerű választ fog kapni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a kérdést, képviselő asszony. A helyzet az, hogy a települési klímastratégiák tekintetében a kormány a szükséges támogatást megadta, készülnek a települési klímastratégiák, ehhez a KEHOP pályázati felhívás keretében 1,5 milliárd, tehát másfél milliárd forintot biztosít a kormány. A felhívásra, örömmel tájékoztathatom, hogy 238 darab támogatási kérelem be is érkezett, több mint 3 milliárd forint az igényelt összeg. Tehát a települések elkészítik a saját települési stratégiájukat, amelyeket, mint láthatja, ezekből az összegekből a kormány támogat. Az pedig, hogy a kormány nem cselekszik, tételesen nem így van, tekintve, hogy a 2020-as vállalások teljesítése tekintetében a kibocsátáscsökkentés terén az uniós és a tagállami cél 2020-ig 20 százalék. Ezt Magyarország már teljesítette, sőt olyan jól teljesítettünk e téren, hogy nagy számban tudunk túladni a feleslegessé vált kibocsátási kvótáinkon, amivel zöldgazdasági fejlesztésekhez biztosítunk forrást.

A ’30-as vállalások és az elérésükhöz szükséges lépések tekintetében pedig a kibocsátáscsökkentési vállalásunk 2030-ra 40 százalékos csökkentés 1990-hez képest, a megújuló energiák részaránya terén a vállalásunk 2030-ra 20 százalék, az energiahatékonyság terén pedig azt vállaljuk, hogy 2030-ban is legfeljebb a 2005-ös szintet éri el a végső energiafelhasználásunk, ezt 8-10 százalékos megtakarítással érjük el. Tehát azt gondolom, hogy mind országos szinten cselekedtünk, mind a települések esetében a pályázati forrást biztosítottuk, és láthatja, hogy az önkormányzatok és a települések éltek is ezzel a lehetőséggel. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Képviselő asszony, azt természetesen mindig lehet mondani, hogy kevés a pénz, de az a helyzet, hogy az LMP eddig a szép szóvirágokon kívül mással nem rukkolt elő, ehhez képest a magyar kormány mind a ’20-as, mind a ’30-as vállalások tekintetében teljesítette, amit vállalt, és mégiscsak ezt a több milliárdot biztosítottuk arra, hogy a települések elkészíthessék a saját programjukat. Azt gondolom, hogy ezért inkább dicséretet érdemlünk és nem lehordást. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzetpolitika legnagyobb tette és a magyar közigazgatás talán legnagyobb vállalkozása a honosítás. Ezekben a napokban ennek különös aktualitást ad egyfelől a trianoni nemzetszétszakíttatás 100. évfordulója, másfelől a kedvezményes honosítás 10. évfordulója.2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés 98 százalékos többséggel az állampolgársági törvény módosítását, ami a határon túli magyarság számára megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét. A számok tekintetében a Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság-megállapítás lehetőségével élve, illetve hagyományos módon mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. Összesen tehát 1 millió 100 ezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A honosítás kezdetén külhoni magyarok sokasága jött át a határon, hogy magyarországi önkormányzatoknál adja be honosítási kérelmét, majd erdélyi, délvidéki, kárpátaljai konzulátusaink váltak a honosítás központjaivá, ma pedig a legtávolabbi külhoni kis faluba is kimegyünk konzuli napokat tartani. A honosítás lehetősége természetesen mindig nyitva áll, de kimondhatjuk, hogy aki magyar állampolgár akart lenni, az magyar állampolgár lett. Fontos tudni azt is, hogy Magyarország állampolgársági információt nem ad ki, így azok a honosítottak is biztonságban vannak, akik esetében az adott utódállam elvileg tiltja a kettős állampolgárságot.

Tanulságos felidézni azt is, hogy honnan indultunk: a kifejezett közigazgatási és politikai magyarellenességtől. A közigazgatásban a restriktív bürokrácia okozott keserűséget és csalódást a külhoni magyaroknak. Jellemző, hogy például a csángókat nem ismerték el magyarnak, ezért is kellett a mi törvényünkbe külön betennünk a csángó klauzulát. Politikai vonatkozásban pedig ama 2004. december 5e, ami maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és szocialista kormánya nem átallott a határon túli magyarok ellen kampányolni, kirekesztve őket a közjogi nemzetből, lelki Trianont okozva. Hála istennek, mostanra mindez már a nemzeti emlékezet szégyenpadjára került.

De azt sem rejthetem véka alá, hogy meg kellett küzdenünk némely kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinformációs aknamunkájával, amiben sajnos néhány itteni újságíró és orgánum is dicstelen szerepet játszott. A nehézségek tanulságosak, az eredmények maradandók. Ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb a hazai anyakönyvezés, az útlevél és elektronikus személyazonosító igazolvány kiadása, és külhoni magyarjaink előtt is megnyílt a magyarországival azonos módon számos lehetőség az anyasági támogatástól a babakötvényig. A honosítottak gyermekei magyar állampolgárnak születnek, és ezzel is a Kárpát-medencébe mintegy visszatér a magyar államhoz való közjogi kötelék, és ami a nemzet közjogi egyesítésének sarokköve, a szavazati jog. Így az Országgyűlés immár valóban nemzetgyűlés.

Tisztelt Nemzetgyűlés! Persze, fontosak a számok, fontos a statisztika. De ami igazán fontos, hogy a számok mögött hús-vér emberek vannak, családok története, oly sokszor kálváriája, akiket egy évszázadon át bozgoroztak, hazátlannak neveztek, de a kedvezményes honosítás lehetőségével egyfajta igazságot szolgáltattunk véreinknek. Nemzetpolitikánk egységes, koherens és mostanra cizellált ívet alkot, aminek integráns, kitüntetett része a honosítás. Ennek az ívnek a tekintetében szólnunk kell arról, hogy az identitásőrzés és -erősítés jegyében több mint megtízszereztük a külhoni magyarok költségvetési támogatását az erdélyi Sapientia Egyetemtől a határokon túl, a Kárpát-medencében épített és újjáépített ezer magyar óvodán át a diaszpórába küldött több száz Kőrösi Csoma Sándor-os ösztöndíjasig, és ami paradigmatikus jelentőségű, a határon túlra menő hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanzió. Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen. Ez így együtt az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye a Trianonra ma adható reális válasz.

Erre a munkára büszke lehet az Országgyűlés, a magyar közigazgatás, a külhoni magyar szervezetek, az egyházak, önkormányzatok. Az életben, így a közéletben is sok minden mulandó, de a honosítás műve maga a történelem. Köszönöm szépen. (Taps.)

(12.00)