Készült: 2024.05.20.02:22:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2023.02.28.), 110. felszólalás
Felszólaló Szászfalvi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:09


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt több mint 75 éves világnézeti párt, amelynek alapvető célkitűzése a magyar nemzet és a magyar haza szolgálata a keresztény értékek alapján. Az elmúlt több mint hét évtizedben ez volt a célunk a magyar közéletben minden időszakban, még a barna és vörös diktatúrák idején is. A kereszténység örök értékei határozták meg máig és határozzák meg érvényes alapelveinket, melyek biztos fundamentumot jelentenek minden korszakban a döntéseinkben és a politikai cselekvésünkben. Ezek az alapelvek ma is meghatározóak, úgymint a szabadság, a szolidaritás, a szubszidiaritás, a keresztyén emberkép, egyén és közösség harmóniája, a teremtett világ védelme, mind-mind fontos és meghatározó érték számunkra, amelyeket a keresztény egyházaink évszázadok óta hitelesen és hűségesen képviselnek.

(15.40)

Tisztelt Ház! Az egyházak jelenléte és tevékenysége hosszú évszázadok óta rendkívüli mértékben hozzájárult Magyarország, a magyar nemzet fennmaradásához, erősödéséhez, fejlődéséhez. Nem véletlenül fogalmaz Alaptörvényünk a következőképpen: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Keresztény egyházaink, jelen esetben a Magyarországi Református Egyház az elmúlt évszázadokban mind a hitéleti, közösségépítési, mind pedig az oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális és karitatív, továbbá kiemelten a felsőoktatási tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az országunk, a nemzetünk fennmaradásához, sőt a magyar történelemben gyakori újrakezdésekhez. A KDNP éppen ezért mindig is kiemelten támogatta és támogatja ma is az egyházak hitéleti, közösségi célú és közösségépítő munkáját.

A rendszerváltoztatás időszakában ezek az egyházaink jelentős módon hozzájárultak a legutolsó nagy újrakezdéshez. Már a nyolcvanas évek végén néhány, leginkább oktatási intézményt az akkori kormányok visszaadtak az egyházaknak, majd a kilencvenes évek elején megkezdődött az egyházi kárpótlási folyamat, amely több mint húsz éven át tartott, egészen pontosan 25 esztendőn át. Két dolgot mégis fontos megjegyeznünk. Egyrészt azt a tényt, hogy a kommunizmus időszakában a magyar állam az egyházakat teljes mértékben megfosztotta minden vagyonától, sok ezer intézményétől és az ezeket fenntartó földektől, erdőktől, bérházaktól és egyházi biztosítóktól egy tollvonással. Másrészt arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az 1992-93-ban meginduló egyházi kárpótlás csak részleges és kizárólag konkrét célhoz kötött kárpótlás volt. Magyarul, az egyházak csak részlegesen és hitéleti, csak hitéleti vagy közösségi céllal igényelhették vissza a volt ingatlanjaikat, jelentős mértékben lelakott és kifosztott állapotban.

Tisztelt Ház! Elnézést a hosszabb bevezető miatt, de innen indultunk el annak idején, 2010 után pedig a kormány radikális paradigmaváltást hajtott végre az egyházpolitikában. Ennek lényegét a következőképpen lehet összefoglalni röviden: az állam és az egyházak nem szemben állnak egymással, az állam és az egyházak nem is pusztán egymás mellett léteznek, hanem miközben természetesen alkotmányjogilag világosan különválasztva működnek, az állam és az egyházak együttműködnek, együttműködhetnek egymással. Azaz mi erre a minőségi együttműködésre helyeztük a hangsúlyt, erre van szükség, amelynek egyetlen célja az ember, a magyar ember, a magyar emberek közössége, a magyar társadalom és a magyar nemzet.

Az elmúlt 13 év tehát erről az együttműködésről szólt. Persze nem jelenti ez azt, hogy mindig mindenben egyet kell értsen állam és egyház, de azt mindenképpen jelenti, hogy az előző időszakokkal ellentétben egy folyamatos dialógus folyik, amelynek célja mindig az emberek, gyermekek, diákok, idősek, betegek, rászorulók segítése az oktatásban, a képzésben, a kultúrában, az egészségügyben, a szociális és karitatív területeken egyaránt.

Része volt ennek az együttműködésnek  mint ahogyan már említettem  tehát a részleges és célhoz kötött kárpótlás is, a különböző támogatási formák, az intézményfinanszírozásban történt változások, de új irányt vett ez az együttműködés az intézményátvételekkel, felújításokkal, fejlesztésekkel és beruházásokkal. Úgy gondolom, hogy ezekben a folyamatokban az elmúlt évtizedekben különböző intenzitással ugyan, de többé-kevésbé konszenzus volt a politikai pártok között. Az elmúlt időszakban újabb és újabb lakossági igények merültek fel az egyházi intézmények vonatkozásában, hiszen az infrastrukturális intézményi kapacitások több esetben, mondhatom sok esetben szűkösnek bizonyultak. Teljesen világos  és a kormány ebbe az irányba indult el , hogy a felsőoktatás területén is tovább kell fejleszteni ezeket a kapacitásokat, és újabb lehetőségeket kell teremtenünk.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban felsorolt ingatlanok a Magyarországi Református Egyház minél hatékonyabb és korszerűbb munkájához szükségesek, különösképpen is a felsőoktatás területén. Engedjék meg, hogy még egyszer visszautaljak arra, hogy a kommunista diktatúra időszakában az egyházak vagyonát egy tollvonással vették el, s nemcsak belterületi ingatlanokat, iskolákat, szociális intézményeket, egészségügyi intézményeket, hanem külterületi ingatlanokat és azokat az ingatlanokat, azokat a vagyoni elemeket, ha lehet így fogalmazni, amelyek éppen azt a célt szolgálták, hogy ezt a nagy intézményrendszert  oktatási intézményeket, felsőoktatási intézményeket, szociális, és nem sorolom tovább, egyéb intézményeket  gazdasági, pénzügyi értelemben ezek az egyházak, és konkrétan a Magyarországi Református Egyház is fenn tudják tartani. Ezt a vagyont egy az egyben, egy tollvonással kihúzták az egyházak és az egyházi intézmények alól.

Jelezni szeretném tehát azt, hogy a KDNP ezt a törvényjavaslatot örömmel üdvözli és természetesen támogatja. Köszönjük szépen képviselőtársainknak, akik előterjesztették ezt a törvényjavaslatot. Csak költői kérdésként teszem fel, most visszautalva még egy kicsit a részleges kárpótlásra, hogy vajon mi történt azzal a vagyonnal, azokkal a vagyoni elemekkel, amelyeknek a visszaadása nem történt meg, nem történhetett meg az egyházak tulajdonába.

Tisztelt Országgyűlés! A Károli Gáspár Református Egyetem, a református felsőoktatás első számú intézménye, mint ahogy elhangzott, ebben az esztendőben ünnepli alapításának 30. évfordulóját. S ha hozzávesszük ehhez a jogelőd, a Pesti Teológiai Akadémia működését is, akkor itt egy 170 esztendős történelemre tekinthetünk vissza. Nemcsak múltja, de jelene okán is tehát elmondhatjuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem hazánk felsőoktatásának is az egyik kiemelkedő kutató-oktató közössége. A Károli Gáspár Református Egyetem a modern kihívásoknak megfelelő campussal ez idáig még nem rendelkezett. Ennek következtében az egyetem karai szétszórtan működnek, ami értelemszerűen nem segíti sem a hatékonyságot, sem a hallgatók identitásának kialakítását, megerősítését.

Erre a tényre és a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának jubileumára figyelemmel a KDNP tehát egyetért az előterjesztett javaslattal, és azt gondolom, megállapíthatjuk, hogy a magyar felsőoktatás egyéb szereplőinek megerősítését követően eljött az ideje a református egyetem fejlesztésének, fejlesztése támogatásának is. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben, ebben a háborús helyzetben is azt gondolom, nagyon fontos, hogy segítsük és támogassuk az egyetem munkáját, és ezt ilyen eszközökkel tudjuk most megtenni, amely eszközök szerepelnek ebben a törvényjavaslatban.

Mint említettem, amikor a Magyarországi Református Egyház 30 esztendővel ezelőtt döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról, a máig fennálló infrastrukturális nehézségek ellenére jelentős szerepet vállalt az ifjúság nevelése, a korszerűen művelt jó szakemberek képzése terén a határon inneni és túli magyarság közösségei és intézményei számára. Az egyetemalapítással az egyház komoly erőfeszítéseket tett a magyarországi központú, de európai szintű tudományos és közösségi együttműködésért, valamint az egyetemen kinevelt szakemberek szellemi és tudományos közéletben való részvételéért.

Az egyetem megalapításának 30. évében a magyar állam, a magyar Országgyűlés ezzel a döntéssel elismeri, elismerheti az egyház felsőoktatásért, annak fejlesztéséért tett erőfeszítéseit, és elősegíti, elősegítheti a minél hatékonyabb és korszerűbb közösségépítő munkáját is, kiemelten ezáltal az egyház felsőoktatási tevékenységének infrastrukturális fejlesztését, a felsőoktatási tevékenységét kiszolgáló feltételek színvonalának emelését és az ehhez elengedhetetlen beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.

(15.50)

Tisztelt Ház! Mindezek alapján a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási tevékenységének fejlesztése és az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési célok megvalósításának elősegítése érdekében a törvényjavaslatban megjelölt ingatlanok ingyenesen az egyház tulajdonába kerülnek, amelyet a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja jó szívvel támogat. Javasoljuk, hogy minden frakció, minden országgyűlési képviselőtársunk támogassa azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai