Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az első mondatommal mindenki egyet fog érteni, ezt általában el is szoktam mondani minden ilyen költségvetési vitában, hogy a költségvetési törvény a mindenkori kormánypárti többség társadalom- és gazdaságpolitikáját képviseli, azt a társadalom- és gazdaságpolitikai filozófiát, ami mentén kormányoznak. Ez ennek a gyakorlati megvalósulása. Ebben biztos, hogy egyetértünk.

Azt meg, hogy van egy olyan állításom ezt követően, gondolom, értik vagy látják, hogy mi alapvetően nem értünk egyet azzal a társadalom- és gazdaságpolitikai filozófiával, amivel önök az országot vezetik, értelemszerűen a vitában az ember ezeket próbálja elmondani. Kollégáim beszélnek majd általánosságban, részleteiben jobban ennek a hátteréről. Én csak néhány dolgot emelnék ki slágvortokban, aztán majd inkább a választókerületemről beszélnék egy picit.

Alapvetően azért mondom azt, hogy nem tudunk egyetérteni ezzel a társadalom- és gazdaságpolitikával, mert csak körbe kell nézni az országban, hogy hova jutottunk 2023-ban. Európai uniós rekorder inflációban vagyunk, újabb és újabb adósarcokat vetnek ki, olyan szociálpolitikai támogatási rendszert dolgoztak ki, ami a szegények kárára támogatja a jómódúakat, az oktatók bérét alacsonyan tartják a közoktatásban és az egyetemi szféra egy részében  érdekes módon pont az állami fenntartású intézményekben , no pláne magát az oktatási rendszert meg mély válságba sodorták.

Csak zárójelben annyi megjegyzést megtennék még, hogy ráadásul semmi értelme most tárgyalni ezt a költségvetést. Tavaly már megégették ezzel a kezüket, ugyanígy nyáron tárgyaltuk meg, szavaztuk meg az idei költségvetést, de azt már akkor módosítani kellett, át kellett írni teljes mértékben, mielőtt életbe lépett volna. Ez most is igaz, mert az, hogy mennyi lesz jövőre az infláció, meg mennyire lesz az euró/forint árfolyam, gyakorlatilag most ilyen madárcsontjóslás kategóriába tartozik, nem lehet megmondani fél évvel előre, ezt önök is pontosan tudják, tehát nincs értelme ezt most tárgyalni, de hát benyújtották, tárgyaljuk most.

Mint említettem, én alapvetően a választókerületemmel foglalkoznék egy picit, mert azt gondolom, hogy jelenlegi formájában ez nem a Csepelen és Soroksáron élő, nagyjából százezer ember költségvetése. Ezért nyújtottam be több módosítót ehhez a költségvetésitörvény-javaslathoz, és azt kérem önöktől, hogy ezeket támogassák. Előre jelzem, ezek nem nagy összegek. A költségvetés főösszege 40 000 milliárd forint felett van kiadási oldalon. Amit én kérnék Csepelnek, Soroksárnak pluszban az 20 milliárd forint körül van. Ha kiszámoljuk, akkor ez 0,05 százaléka a teljes kiadási főösszegnek.

Itt csak utalnék egy régi filmre, talán emlékeznek rá, ha jól emlékszem, Bán Frigyes rendezte, a Felmegyek a miniszterhez, Páger Antal volt a főszereplő. A sztori röviden az, hogy be akarják jelenteni a főszereplő falujában, hogy százszázalékos a téeszesítés, de Páger Antal egy csökönyös parasztembert játszik, akit nem lehet behajtani a kolhozba, és ez okoz egy kis problémát. Ismeri személyesen a minisztert a filmben, felmegy hozzá, és próbálja kijárni, hogy kapjon engedélyt, hogy ő ne lépjen be, s a miniszter azt mondja neki nevetve, hogy ó, hát, ha egy ember nem lép be, az nem százalék, csak töredék, nyugodtan be lehet jelenteni, hogy száz százalék a téeszesítés, és ne léptessék be a téeszbe. Itt is ez van, ez a 20 milliárd forint gyakorlatilag érdemben nem kifejezhető része a teljes főösszegnek, ezért különösebben problémát nem okoz ennek az elfogadása.

Másrészt azért egy apró dologra felhívnám a figyelmüket, mert mindig szokta mondani államtitkár úr is, hogy milyen lehetetlen dolgokat szoktunk megadni forrásoldalon. Az a helyzet  és most nem is megyek olyan tételekbe bele, hogy közmédia meg hasonlók, egy nagyon egyszerű dologra hívnám fel mindenki figyelmét. Ott van a kormányzati kommunikáció, amit kiszerveznek Balásy Gyula cégeinek. Ez a jóember 2016 óta 44 milliárd forint adózott nyereséget vett ki a cégéből. Tehát nem ennyi pénzt kapott, hogy kormányzati kommunikációt folytasson, ennyi adózott nyereséget vett ki. Ilyen nagyságrendű pénzek folynak ki a költségvetésből csak kormányzati kommunikációs oldalon.

(8.40)

Például én azt gondolnám, hogy a csepeliek, soroksáriak szempontjából sokkal fontosabb lenne, ha néhány beruházás elindulna vagy megvalósulna, mintsem hogy folyamatosan óriásplakátokat lássunk az egyébként járhatatlan utak mellett, mert azt a pénzt útfejlesztésre kellene például fordítani.

És akkor néhány költségvetési módosítómról részletesebben beszélnék. Egyrészt Csepel esetében nagyon fontos lenne a gerincút befejezése. Ez egy félbemaradt projekt, most már több mint tíz éve ennek a folytatása áll. Nagyon jó lenne legalább a tervezésig eljutni. A főváros próbált erre már forrást szerezni, saját forrást szeretett volna részben betenni, részben uniós forrásból szerette volna megvalósítani. Már majdnem eljutottak odáig, hogy ez rendben lesz, csak utolsó pillanatban a kormány megemelte az önrészt, ezt már nem tudták kigazdálkodni. Ezért költségvetési módosítót adtam be, hogy jövőre megvalósulhasson legalább a tervezése a gerincút folytatásának és a II. Rákóczi Ferenc út rendbetételének. Csak jelezném, hogy ha nem hiszik, hogy ez mennyire fontos, beszéljenek egy ott élő emberrel, aki, mondjuk, a II. Rákóczi Ferenc út mellett lakik, akinek reped a háza, meg a zajtól nem tud aludni, mert olyan rossz minőségű az út és olyan nagy a forgalom, hogy ez kezelhetetlen.

A következő fontos dolog lenne a választókerületemben, Soroksáron a kiság kotrása, ez a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág egy oldalága, a Molnár-szigetet veszi körül. Nagyon eliszapolódott. Civil összefogásban, részben saját pénzből, részben önkormányzati pénzből próbálják úgy-ahogy rendbe tenni, de a végleges megoldás az lenne, ha azt kikotornák. Erre is kérném a támogatásukat.

Szükség lenne Csepelen a csepeli HÉV déli meghosszabbításának az előkészítésére, itt egy koncepciótervre lenne egyáltalán szükség. Csepel belefullad a forgalomba. Csak az lehet a megoldás, ha a sziget déli részéről érkezők autóval nem jönnek már be Csepelre, hanem Csepel és Szigetszentmiklós határán letennék az autóikat, és átszállnának közösségi közlekedésre. Ez a terv nem létezik még koncepcióterv szintjén sem, éppen ezért szükséges lenne, hogy ezt alaposabban megvizsgáljuk. Ezt eddig költséghiány miatt vagy pénzhiány miatt rendre félretették, hogy alaposabban megvizsgálják.

A következő fontos dolog lenne Soroksáron a vasúti átjáró megépítése és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. A Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása kapcsán maga a vasútvonal megépül, a vasútvonal alatt egy betonszekrény elkészül, de a vasúti átjáró teljes kiépítése és a kapcsolódó infrastruktúra egyelőre forráshiányos. Ez egy alapvető infrastrukturális elem lenne, mert ez a vonal kettévágja Soroksárt, és alig néhány helyen lehet keresztezni csak ezt a vasútvonalat; és amikor járnak a vonatok  most éppen nem járnak a felújítás miatt, de amikor járnak a vonatok , akkor gyakran 15-20 percet kell állni egy helyben, és várni arra, hogy át lehessen menni egyik oldalról a másikra.

Csepelen nagyon fontos lenne a Csepeli út felújítása, ez a második fontos kivezető út délre a II. Rákóczi Ferenc út mellett. Ez semmilyen módon nem felel meg annak a forgalomnak, ami rajta folyik. Nincs rendes alapja, állandóan kátyús, és amióta a Metransot önök odatelepítették hozzánk Csepelre, azóta még az évi 200 ezer kamionnak is egy része arra közlekedik, ezzel végképp ellehetetlenült a Csepeli út. Éppen ezért azt nagyon gyorsan fel kellene újítani.

A következő fontos dolog lenne helyben egy többfunkciós közösségi ház kialakítása Soroksár-Újtelepen. Ott nagyjából nyolcezer ember lakik. Érdemi közösségi tér, ami minden célra használható, nincs. Egyházi közösségi terek vannak mind a katolikus templomban, mind az új református templomban, de értelemszerűen bizonyos rendezvényeket nem lehet templomba meg plébániára bevinni, ezért szükség lenne egy széleskörűen használható közösségi házra. Ráadásul ott most egy óriási ingatlanfejlesztés is zajlik, ezres nagyságrendben költöznek oda emberek, ezt szükséges megoldani. Hozzá kell tenni, hogy egyébként kormányhatározat korábban már született a soroksári fejlesztések támogatásáról, szerepelt is ez a projekt benne, csak ez a Lázár János minisztériuma által lehúzott projektek listájára került.

A következő módosítóm, amiben kérem a támogatásukat, a csepeli lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére kiírandó pályázati alap feltöltése. Csepelen nagyon sok társasházi lakás felújítása, részben hőszigetelése, részben energetikai célú felújítása nem történt meg forráshiány miatt. Ezt nagyon gyorsan fel kellene pörgetni. Itt nagyjából 20 ezer társasházi ingatlanról beszélünk, amelyek nagyobb része esetében teljes körű felújítás még nem valósult meg. Olyan konstrukcióban kellene ebben továbbhaladni, ami eddig többé-kevésbé működött, amikor még volt pénz; részben uniós pénz, részben magyar pénz, részben a lakosok hozzájárulása, önereje kellene ehhez.

A következő projekt, amihez kérném a támogatásukat, a molnár-szigeti kis híd átépítése Soroksáron. Az előbb már említettem a kiság kotrását, ehhez kapcsolódik ez a hídátépítés, mert hiába kotorjuk ki, ha a hidat nem építjük át, ami alatt van egy betonküszöb, ami a feliszapolódást újra és újra kialakítja, akkor az egy ablakon kidobott pénz lenne, tehát szükség van a kis híd átépítésére is.

A következő projekt, amire kérném a támogatásukat, a Gubacsi híd felújításának a megkezdése. Aki szokott arra járni, az láthatja, hogy óriási probléma van a Gubacsi híddal: elképesztő méretű a korrózió most már a hídon, ráadásul nagyon keskeny a kapacitása, kétszer egy sáv. Én gyakran már rossz érzéssel megyek át ezen a hídon, mert azt várom, hogy mikor szakad le a busz alatt  tömegközlekedem , úgyhogy ezt nagyon gyorsan meg kellene oldani, és ezt persze önök is tudják, hiszen többször már született erről döntés, támogató határozat, s a többi, s a többi. Soha nem történik semmi. Amióta képviselő vagyok, mindig az a válasz erre, hogy most már mindjárt kezdjük. Csak én 2014-ben lettem képviselő, most meg 2023 van. Úgyhogy a Gubacsi hidat mindenféleképpen fel kell újítani.

A következő költségvetési módosítóm a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház csepeli telephelyéhez kapcsolódik. Valamikor ez önálló kórház volt. Sajnos magát az önálló kórházat és az ott folyó tevékenység nagyobb részét most már jó 15 éve, több is mint 15 éve, lassan 20 éve megszüntették; azok nem önök voltak. És ugye, jelen pillanatban az a helyzet, hogy ez egy telephelye a Dél-pesti Kórháznak, ami nagyon fontos feladatokat végezne, ha ott lenne megfelelő számú szakszemélyzet, csak sajnos nincs, és ezért szükség lenne egy olyan program elindítására, amely az itt dolgozók részére megfelelő pótlékokat tudna biztosítani, hogy ez egy vonzó munkahellyé tudjon válni, és így tudja kiszolgálni a csepelieket.

A következő projekt, amihez a támogatásukat kérem, egy szociális idősotthon létesítése Csepelen. Csepel is egy elöregedő társadalmú kerület, ahol az alacsony jövedelműek, a kisnyugdíjasok nem tudják magukat befizetni a piaci alapú idősotthonokba, ezért szükséges, hogy épüljön nálunk is további olyan idősotthoni ellátóintézmény, amely a szegényeket be tudja fogadni.

De ezenkívül adtam be módosítót a Csepel Művek úthálózat-fejlesztésére, a Maros és a Szebeni utca egyes szakaszainak az aszfaltozására, a Corvin-csomópont átépítésére.

Mint említettem, nem nagy összeg összességében ez a módosítócsomag, hiszen az esetek egy részében itt nem konkrét projektek beindításáról van szó, hanem egyszerűen el kell kezdeni a tervezést vagy a koncepciótervet, a beruházásoknál pedig a jövő évi részt fedezné. Én azért kérem, hogy szavazzák meg, mert ha ezek belekerülnek, akkor a csepeliek és a soroksáriak el tudják majd azt mondani utólag, hogy ez tényleg mégis az ő költségvetésük, mert, mint említettem, jelenleg ez sajnálatos módon nem az. Köszönöm szépen.