Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Állatvédők! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezérszónokaként tisztelettel köszöntöm önöket. Ugyan ez a mostani előterjesztés a Btk. szigorításáról szól, de most engedjék meg, hogy először az előzményekről beszéljek itt a tisztelt Háznak, arról, hogy hogyan is jutottunk el idáig.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, ezért mindig megkérdezzük az emberek véleményét, és azokat figyelembe is vesszük a fontos döntések előtt. Eddig már 14 témakörben, 14 alkalommal tartottunk konzultációt, a magyar polgárok 14 alkalommal tudták elmondani két választás között is a véleményüket. Ezeknek a konzultációknak, véleménykéréseknek mindig az volt a célja és mindig is az a célja, hogy egyetértési pontokat találjunk a magyar társadalom számára, amelyeket aztán a kormányzat beépíthet a döntéseibe.

Egyetértési pontokat kerestünk és találtunk az állatvédelem és a felelős állattartás ügyében is, amit Magyarország Kormánya felhasznál a döntései meghozatalához. Az állatvédelmi felmérés egy új irányt jelent a magyarországi állatvédelem területén.

A kérdések megfogalmazását több egyeztetés előzte meg szakemberekkel, állatvédő civil szervezetekkel, a szervezetek vezetőivel, önkénteseivel, aktivistáival, különböző kormányzati szereplőkkel, állatorvosokkal, és az előzetes kutatások során kérdeztük meg az állampolgárok véleményét. Közös egyetértés született abban, hogy a felmérésben szereplő 13 kérdés az, amelyekre mielőbb választ kell találnunk.

A kitöltés egy hónapos időszaka alatt közel 263 ezren mondták el a véleményüket. Azok a konzultációk, amelyeket Magyarország Kormánya folytat, sosem maradnak következmények nélkül, ezt mindig követi valamilyen kormányzati vagy országgyűlési döntés és új szabályozás.

Magyarországon közel kétmillió kutyát és valamivel több mint két és fél millió macskát tartanak. Az állatvédelem talán még soha nem kapott akkora figyelmet, mint most, a XXI. században, így az eszközöknek is XXI. századiaknak kell lenniük.

A kitöltések kiemelkedő száma a társadalmi összefogás súlyát mutatja, és rendkívüli lehetőség előtt állhat ez a terület, ez a kérdéskör. Az állatvédelem fejlődését szolgáló kormányzati intézkedések szorosan illeszkednek az ágazat versenyképességét támogató döntések sorozatába.

A kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatására. A magyar polgárok egyhangú véleményként mondták el azt, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, a hatóságoktól a magyarok szigorúbb fellépést várnak, azt gondolják, hogy megoldást jelenthet, ha a három csapásként ismert büntetőjogi szabályozás mintájára szigorúbban büntetnénk akár azt, aki többször is állatkínzást követ el vagy tiltott állatviadalon vesz részt.

A vélemények szerint egy országos ivartalanítási programra is szükség van, és meg kell reformálni a kóbor kutyák befogadását. Fontos az állatok sérelmére elkövetett cselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsának mielőbbi rendezése.

(10.50)

A konzultációt kitöltők fontosnak tartották azt is, hogy egy haszonállatok számára létrehozott menhely alapítása is történjen meg, jó ötletnek tartották, és az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács működésének társadalmasítását is célszerűnek találták, a döntéshozók figyelmébe ajánlották.

Ütközőpontként jelent meg ebben a konzultációban a pirotechnikai eszközök engedélyezésének megreformálása és a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének a betiltása.

A konzultációnak tehát ezek voltak a legfontosabb kérdései, és itt el tudták mondani a magyar polgárok a véleményüket. Mindig az a fontos, hogy a konzultációt mi követi, és  ahogy az előbb említettem önöknek  Magyarországon eddig egyetlen konzultáció sem maradt következmények nélkül, válaszok nélkül. Én nagyon örülök, hogy a magyar kormányzatban felelős gazdái vannak a területnek, ilyen Nagy István agrárminiszter és ilyen Ovádi Péter miniszteri biztos, akik folyamatos kapcsolatban és párbeszédben állnak az állatvédő civil szervezetekkel és érdekképviseletekkel.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabályi háttér kialakításánál figyelembe kell venni az ember és állat együttélésének legkézzelfoghatóbb eszközeit. Gondoljunk csak arra, hogy bevezetésre került a kötelező csipezés, vagy arra, hogy több száz millió forintot biztosítottunk ivartalanítási programra  ezek mind a felelős állattartást segítik elő, és a kóborállat-populáció számát igyekeznek csökkenteni.

Fontos az állatvédő civil szervezetekkel történő közös munka. Én külön köszöntöm azokat az állatvédőket, akik itt vannak ma a páholyban a magyar Országgyűlésben; köszönjük az eddigi jelzéseiket, és számítunk erre természetesen a jövőben is. Magyarország Kormánya folyamatosan törekszik az állatok védelmét szolgáló intézkedések bevezetésére és a civil szervezetek támogatásának a bővítésére.

Az előbb említett felmérés kiértékelését követően több eredményes válasz született már mostanáig is, engedjék meg, hogy ezek közül a legfontosabbakat elmondjam itt önöknek.

Magyarország Kormánya pénzügyi támogatással segíti közel száz állatvédő civil szervezet munkáját. A kormány év elején indított állatvédelmi online párbeszéde, felmérése nyomán született meg ez a döntés, hiszen ott erre egy nagyon komoly igény alakult ki.

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, ennek a tanácsnak egyértelműen az a célja, hogy a különböző témakörben megszületett legfontosabb kérdéseket és pontokat megvitassa, a témakörben megszületett jogszabályokat pedig felülvizsgálja, és akár javaslatot tegyen új szabályozás megszületésére is.

A „Magyar falu” program keretein belül ivartalanítási program indult.

Létrejött az állatvédelmi kódex, amelynek a megszületése és kialakítása azért is rendkívül fontos és jelentős, mert a hazai állatvédelem történetében gyakorlatilag először a hatóságok, a szakmai szervezetek, a civil szervezetek, a tudomány képviselői, a kormányzat képviselői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, ráadásul az állatok világnapján történt mindez. Ez egy etikai szándéknyilatkozat, amelynek az a célja, hogy az abban szereplő pontokat a mindennapok folyamán mindegyik részt vevő szervezet betartassa a saját területén.

Elindult a „gazdajogsi” online képzés, amelyről a miniszteri biztos úr is beszélt, és folyamatosan zajlanak, mennek előre az egyeztetések a nemzeti állatvédelmi program kialakításával kapcsolatban a jogszabályok változtatásáról, szigorításáról  ennek kapcsán jöttünk ma itt össze a magyar Országgyűlésben.

A mostani törvénymódosítás az illegális szaporítókkal, állatkínzókkal szembeni szigorúbb fellépést sürgeti, valamint kiemelten foglalkozik a visszaesők esetével.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya nemcsak beszél az állatvédelemről és a felelős állattartásról, hanem tesz is érte. Az intézkedésekből és a konzultáció, a felmérés eredményére adott válaszokból látható, hogy Magyarország Kormányának igenis fontos az emberek véleménye, meghallgatja azokat, és munkája, döntései során figyelembe veszi a javaslatokat.

Az előttünk fekvő javaslatot a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja, és erre biztatjuk a többi parlamenti frakciót is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)