Készült: 2024.05.19.23:41:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2023.02.27.), 323. felszólalás
Felszólaló Szabó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:26


Felszólalások:  Előző  323  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha szabad, akkor néhány szakmai kérdésre szeretnék én is kitérni, azonban azzal szeretném kezdeni, hogy van olyan téma, amiben egyetértünk ebben az ügyben, és ez egy keretet ad az ügyünknek.

Történt egy felmérés. Ezt a dél-kaliforniai egyetem orvoskutatói végezték. Tíz éven keresztül figyelték az asztmatikus megbetegedések számát és az ellátásukat, összehasonlítva az elektromosautó-használattal. Nagyjából úgy néz ki, hogy 2 százalék lakosságarányos elektromos autó esetében 3,2 százalékkal csökkent az asztmatikus megbetegedések száma.

Ezt nálunk, Magyarországon még nem tudjuk mérni. Reméljük, nemsokára fogjuk tudni. (Dr. Apáti István: Aksi gyógyítja az asztmát?  Derültség az ellenzéki pártok padsoraiban.) Azt hiszem, ebben egyetértünk, vagy bízom benne, hogy az ellenzéki képviselők tudják, hogy mekkora gondot okoz ma Magyarországon az asztma.

És akkor lépjünk tovább egy picikét, hogy rávilágítsak néhány kérdésre. Itt van az, amikor kimondjuk, hogy egy munkahelyteremtő beruházás nem innovatív, majd külföldi dolgozók lesznek ilyen és olyan arányban.

És mit kezdünk az allokációval, a magyar beszállítói allokációval? Azokat hova soroljuk?  amikor körülbelül nagyságrendileg lehet, hogy az itt alkalmazott dolgozóknak a fele ezekben a beszállítói cégekben fog majd dolgozni. És nem azért, mert oda vannak bejelentve, hanem azért, mert különböző szolgáltatásokat, gyártási és egyéb dolgokat fognak ide beszállítani.

És az energia a másik kérdés. Nagyon érdekesen gondolkodunk. Érdekes jószág maga az áram, maga az energia. Nem oda megy, ahova mondjuk neki, mindig a legkisebb ellenállás felé mozog, és jelen pillanatban nem tudjuk tárolni. Nincsenek magashegyi víztározóink, mint Ausztriának, nem tudjuk sehova eltenni, tehát valamilyen megoldást kell keresni. Új gondolat  és efelé megyünk  az energiaközösségek kérdése.

(0.40)

Nem zárhatjuk ki Magyarország falvait, városait, intézményeit abból, hogy olyan rendszerek épüljenek, ami megújuló energia, megújuló energiaként előállított más típusú energia és mondjuk, tárolás. És ez a tárolórendszer ezt a nagy magyar rendszert is, a magasfeszültségű hálózatokat is ki tudja egészíteni, és ezt az áramot ott is el tudom benne tárolni. Importálhatjuk az akkumulátort, de talán jobb, ha itt Magyarországon, itthon történik meg az előállítása, a kezelése és a gyártása.

Mindenkit invitálnék egy hasonló tűzzel indult gyárba, hogy nézze meg, hogyan néz ki. Ez egy gumigyár, ami Gyöngyöshalászon épült meg. Mindannyian emlékszünk rá, amikor Gyöngyösön nagymértékben támadták ezt a gyárat. Megépült odébb. El kell jönni, meg kell nézni a felméréseket, az engedélyeket betartjáke, rendben működike, környezetvédelmi szempontból helyén vane, és induljunk ki pozitív irányba! Ne egy tétel alapján minősítsünk egy nagy rendszert! Ne azért, mert egy gyárba, egy üzembe  itt többször elhangzott Szabó Rebeka képviselő asszony szájából ez a név, nem akarom megismételni, ne őmiatta minősítsük az egész rendszert, az egész eljárási szabályozást.

És néhány apró ellentmondás, amit nem tudok hová tenni, mert szakmaiatlannak tartom. Szabó Rebeka képviselő asszony azzal kezdte az első felszólalását  benne volt, meg kell nézni , hogy mert gázt fogyaszt, áramot fogyaszt és sok vizet fogyaszt. Kósa Lajos képviselőtársam ugyanezt a gondolatot elmondta, nagyon szívesen megmondom, hogy egy tonna zöldborsó feldolgozásához mennyi víz kell. Nagyon szívesen elmondom, hogy hány hűtőház, egyéb feldolgozó, élelmiszeripari üzem van Debrecenben, ahol jóval több vizet használnak föl, amit jelen pillanatban a városi rendszer bír, és el tud látni mindenféle alapanyaggal, nyersanyaggal, egyéb dologgal. A gáz pedig nem villanyáram előállításához, hanem például gőzhöz kell. Vagy éppen fűtéshez. De ez más ilyen jellegű dolog volt.

Tehát szerintem ez megint nem egy teljeskörűen átnézett, áttekintett indok, amivel tovább lehetne lépni. Egyébként nagyon érdekes, mert ilyen alapon akkor élelmiszeripari üzem nem működhet és nem épülhet Debrecenben? Ugyanúgy területre épül, ugyanúgy infrastruktúrába, energetikába, vízbe kerül, ellátásokat igényel, és nem is akármilyen minőségben. Tehát úgy gondolom, hogy ez sem egy teljesen jó logika.

A másik dolog, amit még szerettem volna mondani, ez a területi elhatárolás kérdése, a fenntartható fejlődés kérdésköre. Ne tegyünk úgy, hogy fogunk egy területet, és az körbe van zárva, fogunk egy területet, körbe van zárva falakkal, és mondjuk, ha északnyugat felől, szénbányák vagy széntüzelésű erőművek felől fúj a szél, akkor nem kapunk szén-dioxidot, vagy nem kapunk olyan kéntartalmú fertőzést, ami idejön Magyarországra! Ne mondjuk azt, hogy a vizeink nem szennyeződhetnek máshogy! Tisza. Felszíni víz, folyóvíz. De nyugodtan ezt el lehet mondani lent a rétegvizekben is. Tehát nem arra kell koncentrálnunk, hogy egy üzemet megépítsünk vagy ne építsünk, hanem arra, hogy milyen környezetvédelmi paraméterek szerint építsük meg. Hogyan vigyázzunk ott a környezetünkre? Tudják, az alapszemlélet egy: kivágok egy fát, kettőt ültetek, és ha ez a gondolat végigmegy minden területen, akkor nem lehet gond.

Egybefüggő Európának a teljes levegőrendszere, a teljes vízrendszere, a teljes talajrendszere, nem tudunk különbséget tenni. Ha Németországban üzembe állítanak egy elektromos autót, az nekünk is jó. És azt hiszem, hogy ez az egész Földre igaz, hiszen pont az ellenzéki pártok közül többen mondogatják ezeket a gondolatokat, hogy minden mindennel összefügg, lásd, szén-dioxid-kibocsátás, szén-dioxid-kvóta.

Én nem szeretném tovább folytatni, nagyon szívesen elbeszélgetek még erről a témáról, szakmai alapon, de csak szakmai alapon, nem érzelmi, valami ellen történő alapon. Én úgy gondolom, hogy az első és legfontosabb: munkahelyteremtés, egy olyan ipari üzem, ami hosszú távon bizonyítja ezt a munkahelygondolatot. Ha elmennek bármelyik faluba, megkérdezik, mennyi munkahelyre van szükség, akkor két dolgot mondanak az emberek. Egy: a falu szélén legyen. És tudják, mennyi? Négyszerese, mint amennyi munkavállaló van a faluban, mert akkor van a fizetésben, a munkakörülményekben, mindenben verseny. Szerintem ehhez kellene nekünk tartani magunkat, ha felelősen gondolkodunk, és ha felelősen tekintünk előre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  323  Következő    Ülésnap adatai