A felszólalás szövege:
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm a kérdését. És látja, az idő meg a történelmi visszatekintés azért is hasznos, legalábbis számomra, mert pontosan emlékszem arra az időre, amikor ugyanezen párt képviselői még azért ostoroztak engem, hogy miért nem léptetem ki az Európai Unióból Magyarországot, és hogy lehetek ennyire lojális és szerviens az Európai Unióval kapcsolatban.
Én maradtam ugyanott, ahol akkor voltam, ott vagyok most is. Ahogy látom, a Jobbik mintha homlokegyenest ellenkező nézeteket vallana. Azt kérdezte, hogy mi az érvrendszerem, amire hivatkozom, amikor tárgyalok a Bizottság képviselőivel vagy éppen másokkal. Ez nagyon egyszerű, hiszen 2010-14 között is sok tárgyalást folytattam már az akkori Bizottság képviselőivel, Neelie Kroesszal, Vivien Redinggel, és azt tanultam meg akkor is, és azt képviseltem akkor is és ma is a magyar politikában, hogy egy vitahelyzetben mindig van olyan, hogy az embernek igaza van, ezt sikerül érvényesítenie, van olyan, hogy igaza van, de nem sikerül érvényesítenie, és van olyan, hogy nincs igaza, és engednie kell.
Erre vagyok felkészülve a mostani vitában is. Vannak érveink, elmondjuk az érveinket, bizonyítjuk az érveinket. Van olyan, ahol bebizonyosodik, hogy nekünk nincs igazunk, észszerű kompromisszumot kell kötni, van olyan, ahol igazunk van, és a tárgyaló fél lép hátra egy lépést. Szerintem nincsen ebben semmi botrányos. Egy tárgyalási folyamat közepén vagyunk. A határidő még bőven engedi, hogy tárgyaljunk. Azt látom, hogy a tárgyaló felek szakértői szinten is és politikai szinten is nyitottak a mi érvelésünkre.
Csak még lábjegyzetben az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra egy kommentet engedjen meg! Laura Codruța, az európai főügyész éppen a napokban nyilatkozta, hogy a magyar hatóságokkal kiváló az együttműködése, sokkal jobb az együttműködése, mint sok olyan ország hatóságával, amelyek csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. Ha a kettő között kell választani, én azt mondanám, hogy maradjon kiváló az együttműködésünk az Európai Ügyészséggel, azon kívül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, nem szeretem a személyeskedést, de ha gondolja, lehet azt is. Nem tudom, hogy 32 évvel ezelőtt miért az ORF-en kellett megnéznie Nagy Imre temetését, amikor a Magyar Televízió teljes műsoridőben adta (Derültség a kormánypárti sorokból. Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Nem az volt előfizetve!), de ez az ön választása, ezt ön tudja. Ön tudja, hogy miért az ORF-et nézte.
Nem álruhát vettem magamra. 2003 óta a KDNP tagja is vagyok. Kikérem magamnak azt, hogy engem álruháskodással vádoljanak. Abban pedig, hogy akkor valami pozitív végkicsengése is legyen, végképp egyetértünk, hogy a Jobbik ott van, ahol lennie kell, nézzék meg! (Derültség a kormánypárti padsorokból.) Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, ahogyan Ovádi képviselőtársam mondta: alig több mint száz nap múlva, január 21-én elkezdődik a Veszprém Európa kulturális fővárosa kulturális évad. Ez a dátum számunkra különösen fontos, hiszen nemcsak a magyar kultúra napjának előestéjéről van szó, hanem egyúttal a Himnusz 200. születésnapjának előestéjéről is, amely tökéletesen példázza azt, ami számunkra a magyar kultúra: magyar és európai, európai és magyar, kijelöli a magyarság helyét Európában, és kijelöli Európa helyét a magyarság szívében.
(9.30)
Éppen ezért nem is lehet szebb kezdetet találni a kulturális évadra, mint január 21-én este, amikor reméljük, hogy nem lesz annyira rossz idő, hogy ne tudnánk ünnepelni szabadtéren is, hiszen egy olyan programsorozat veszi kezdetét, amely közel 200 ezer ember számára nyújt majd mindennapi élményt Keszthelytől Várpalotáig, Marcalitól Bakonybélig, hiszen Veszprém, amikor a pályázatát benyújtotta, arra is ügyelt, hogy ne egyedüli városként, hanem az őt körülölelő térségként pályázzon és bevonja ezeket a településeket, több mint száz települést a programsorozatba. Ennek köszönhetően abban bízunk, hogy 2023 nemcsak a város szorosabb értelemben vett rendezvénysorozata és ünnepségsorozata lesz, hanem egyben a Bakony-Balaton térségé is.
Veszprém ugyanis komolyan gondolja azt, hogy a küldetés felelősséggel is jár. Hogyha valaki kiérdemli azt a címet, hogy Európa kulturális fővárosa legyen, akkor a többi település számára is tegye lehetővé azt, hogy részesülve ebben az élményben, megmutathassa magát Magyarországnak, a magyar turistáknak, de megmutassa Európának is. Hiszen számosan, akik ott élünk ebben a térségben, pontosan tudjuk, hogy a Bakony-Balaton térség szépségében, az ott élő emberek műveltségében, a táj szofisztikáltságában, a gasztronómiai élményekben bőven fel tudja venni a versenyt néhány, sokkal ismertebb nyugat-európai régióval. Most rajtunk a sor, hogy megmutassuk, hogy ez a térség méltó versenytársa számos turisztikai desztinációnak Nyugat-Európában.
Ugyanakkor arra is figyelni kívánunk, hogy mindez ne csak kitárulkozás legyen Európa felé, hanem egy kicsit a saját közösségeink megerősítésére is fordíthassunk figyelmet. Ennek következtében a programsorozat számos eleme éppen a kis közösségeket fogja támogatni; azokat a helyi rendezvényeket, amelyekre adott esetben több évszázada már sokszor a külvilág fel sem figyel, de ott vannak, és meghatározzák a hétköznapokat, az ünnepnapokat és az ott élő emberek odatartozását, kötődését az adott településhez vagy éppen az adott tájegységhez.
Ebből adódóan azzal számolunk, hogy 2023-ban a nagyrendezvények mellett mindennap történjen valami olyan apróság a térség valamely településén, amely egyrészt az ott élőket újra és újra meggyőzi arról, hogy jó ott élni, másrészt pedig az odalátogatók számára is elegendő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy valóban Európa, Magyarország, a Dunántúl egyik legszebb, legvonzóbb térségébe jöttek látogatni, és az ottani közösségek pedig a legnyitottabb, legszimpatikusabb közösségek.
Az „Európa kulturális fővárosa” programsorozatnak ugyanakkor nemcsak az a célja, hogy a kultúra mint a szabadidő egyik igényes eltöltésének formája jelenjen meg számunkra. A veszprémiek hisznek abban, hogy a kultúra egyben munkahelyteremtő, a gazdasági növekedést beindító tényező is lehet. A kreatíviparra, a gasztronómiára, az ott élők kézművesipari hagyományaira támaszkodva, a táj szépségét kiaknázva, az ottani közösségek erősségét felhasználva olyan gazdasági modellt kíván felépíteni ez a térség, amely Magyarország és Európa számára sem ismeretlen, hiszen tudunk Észak-Olaszországból, Dél-Franciaországból, akár Németországból is említeni olyan térségeket, amelyek éppen a kreatíviparra, éppen a kultúrára építik a saját gazdasági modelljüket.
Veszprém és a Bakony-Balaton térség most erre tesz kísérletet. És azt, hogy ezt meg tudjuk próbálni, hogy ehhez az országos politika párthovatartozásra való tekintet nélkül támogatást tud nyújtani, azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés a város polgármesterének és a térség országgyűlési képviselőjének. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mi a béke pártján állunk, ez teljesen egyértelmű. Erőnkhöz mérten segítjük Ukrajnát. Több mint egymillió ukrán menekült lépte át már az ukrán-magyar határt, ami azt jelenti, hogy egy főre kivetítve, a magyar népességhez viszonyítva mi vagyunk azon kevés európai országok egyike, amely jelentősen, erején felül segít az ukrán menekülteknek.
(16.40)
De nemcsak itt, Magyarországon segítünk nekik, hanem Ukrajnában is. Újraépítünk, újjáépítünk iskolákat, ahol az már lehetséges, segítünk az ukrán népnek újrakezdeni az életet akár itt, Magyarországon azzal, hogy lakóhelyet, munkahelyet biztosítunk nekik, akár Ukrajnában azzal, hogy segítünk humanitárius segítséggel, az infrastruktúra újjáépítésével. Nem kérdéses számunkra, hogy a béke és Ukrajna támogatása egymással összeférő dolog.
Ugyanakkor valóban, részben az energiahelyzet miatt, a kiszolgáltatottságunk miatt kapcsolatot tartunk Oroszországgal. Nem vagyunk egyetlenek. Macron francia elnökkel szemben például nem ön, de mások éppen azt a kritikát fogalmazzák meg, hogy szinte hetente beszél Vlagyimir Putyinnal, és próbálja megtalálni a megoldást. Mi nem ezt a megoldást választjuk. Mi azt a megoldást választjuk, hogy Ukrajnát támogatjuk, segítjük, és közben, ami a kiszolgáltatottságunkat illeti, azt megpróbáljuk enyhíteni jó megállapodások elérésével. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Mivel úgy látom, szövegértési problémák merültek föl, ezért emlékezetből visszaidézem az előbbi válaszomat. Több mint egymillió ukrán menekült lépte át az ukrán-magyar határt. Ez egy kevesebb mint tízmilliós nemzethez képest azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb terhet viseljük az ukrán menekültek ellátásában. Magyarországon munkahelyhez, otthonhoz juttatjuk őket, Ukrajnában az infrastruktúrát építjük újjá, és ahogy tudunk, segítünk Ukrajnának. Nem kérdéses, hogy Ukrajnát támogatjuk. Ezt mondtam az imént is.
Ugyanakkor mi alapvetően a béke pártján vagyunk. Remélem, megértette a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim és Képviselőtársam! Valóban nem vagyok nyugdíjreform-szakértő. Azt kell mondjam, hogy ami a magyar munkavállalók helyzetének a leírását illeti, ha nem is ennyire drámai jelzőkkel, de sok tekintetben egyetértünk. De ez szerintem egy hosszú út, nem most keletkezett ez a probléma, gyakorlatilag a morbus hungaricus óta, azt mondhatjuk, hogy 150-180 éve ez a helyzet. Lépésről lépésre léphetünk előre. Szerintem ez tipikusan egy olyan terület, ahol nemzeti konszenzust lehetne kialakítani.
Amin dolgozunk, ami a lehetőségeinken belül van, az az egészségügyi ellátórendszer javítása, a munkavállalók helyzetének a munkajogi szabályozáson keresztül történő javítása. De teljesen igaza van, az anyagi körülmények nem érik még el azt a szintet, hogy elégedettek lehetnénk. Az ország egészségügyi állapota is aggodalomra ad okot. Tudjuk mindannyian, hogy majdnem minden rossz egészségügyi statisztikában az élen vagyunk, és minden jó egészségügyi statisztikában hátul.
Én azt javaslom, hogy egy több nemzedéken keresztül formálódó nemzeti konszenzus jegyében tegyünk ennek érdekében lépéseket. Én biztos, hogy készen állok erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen. Látja, önt meglepte az én korrektségem, de engem nem lepett meg, hogy ön nem fogadta el az én korrektségemet. Végül is itt vagyunk Magyarországon, ez a magyar politika. Ennyit a nemzeti konszenzusról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Válaszolok én, csak ahhoz az kell, hogy befejezze a felvezető kérdését. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásunk értelmében 2023-ban a pedagógusok átlagfizetése a diplomások átlagfizetésének a 64,7 százaléka lesz, 2024-ben 71,8, 2025-ben pedig 80 százalék, ez összegszerűen azt jelenti, hogy 2025-ben, ha maradnak a mostani kereseti arányok, akkor a diplomásátlagbér 2025-ben bruttó 972 901 forint lesz, a pedagógusok bére pedig átlagosan 777 673 forint. Hogy miért nem a 100 százaléka a diplomásátlagbérnek? Azért, mert a diplomásátlagbérbe beleszámít például a pénzügyi szektor keresete is, a magánszféra keresete. A közszférában sajnos nem vagyunk annyira versenyképesek, mint a magánszférában, a diplomások sem.
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásunk lehetővé teszi, hogy társfinanszírozásban az első években az Európai Bizottság viseli a társfinanszírozás nagyobbik részét, az utolsó két évben pedig a magyar kormány veszi ezt át. Így meg tudjuk oldani azt, hogy 2025-re 777 673 forint legyen a pedagógusok átlagbére. Természetesen bízunk abban, hogy minél többen efölött lesznek majd. (Kordás László: Költségvetés sincs, miről beszélünk?! Gréczy Zsolt: Nincs költségvetés se!) Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Én megértem az indulatát, de az nem jó tanácsadó. Ha ön azt kéri, hogy a jegybankelnöknek a fizetését szállítsuk le, azzal megint csak az Európai Unió haragját vívnánk ki (Szabó Timea: Jaaaj!), és azt semmiképpen sem tenném, mert ők a függetlenség egyik legfontosabb biztosítékát abban látják, hogy a jegybankelnök a kereseti viszonyait tekintve is kiemelkedik a többiek közül. (Szabó Timea közbeszól.)
Én magam pedagóguscsaládból származom, magam is így-úgy pedagógus vagyok, még ha a felsőoktatásban dolgozom is, ebből adódóan elhiheti nekem, hogy egyetértek a pedagógusok bérkövetelésével. Ennyit tudunk most teljesíteni, ilyen időtávban tudunk teljesíteni.
Annyit még megjegyeznék, mielőtt a fogalmakat véglegesen összekeverné, hogy a 3000 milliárd forint felfüggesztés nem büntetés, hanem felfüggesztés (Szabó Rebeka közbeszól.), az a pénz nem vész el, azt megkapjuk (Szabó Timea: Csak átalakul!) nagyon szellemesnek tetszik lenni (Derültség a kormánypártok soraiban.) , azt meg fogjuk kapni abban a pillanatban, amint a végrehajtási időszakunk lezárul március végére. Ezt maga az Európai Bizottság erősítette meg a legutóbbi sajtótájékoztatón, ha esetleg lemaradt róla (Vajda Zoltán közbeszól.), akkor javaslom, hogy nézze meg, megtalálhatják. (Arató Gergely: Ahhoz teljesíteni kéne a feltételeket! Szabó Timea közbeszól.) Örülök neki, hogy ilyen érdeklődést váltott ki Arató úr részéről (Az elnök csenget.) is a hozzászólásom. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen a figyelmet. (Arató Gergely közbeszól. Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Ukrajnát megtámadták. Lehetnek különböző véleményeink a háborúról, az odavezető okokról, de tény, hogy Ukrajnát megtámadták, több millió ember vált földönfutóvá, akiknek otthont kell találniuk, akiknek újra kell kezdeniük az életüket, és Ukrajna, az ország jelentős területe hadműveleti terület most. Segítenünk kell, szerintem ez humanitárius segítség. És míg a magyar kormány álláspontja az, hogy nem értünk egyet a közös európai uniós hitelfelvétellel, részben azért, amit ön is mond, hogy ne kelljen a kamatokat a magyar embereknek megfizetni, de humanitárius okokból magától értetődőnek vesszük, hogy segítséget nyújtsunk azoknak az ukrán családoknak, akiknek a hétköznapi élete, a munkahelye, a családja, az épületei semmisültek meg.
Úgy gondoljuk, hogy ez az a kötelezettség, amit nemcsak mint európai uniós tagállam, hanem mint közép-európai állam, mint Ukrajna egyik szomszédja, mint egy olyan állam is, amelynek közösségei ott is élnek, meg kell tennünk, erkölcsi kötelességünk. Ezért gondoltuk, hogy kétoldalú alapon segítséget nyújtunk a megtámadott Ukrajnának. Kérem, hogy ön is legyen erre belátással. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypárti sorokból.)
(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Szomorúan bár, de természetesen tiszteletben tartom a Mi Hazánk álláspontját ebben a kérdésben. Ez a helyzet, amikor középen áll egy kormány: az egyik ellenzéki párt azért támadja, mert túlságosan oroszbarát, a másik ellenzéki párt azért támadja, mert túlságosan ukránbarát. Ez mutatja a legjobban, hogy jó helyen vagyunk valószínűleg és jó politikát folytatunk. Ha két oldalról támadja az ellenzék, akkor biztosan középen vagyunk. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypárti sorokban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a homokhátság az egyik olyan kitüntetett térsége az országnak, amely sajnos nem a jó hírekkel hívja fel most már évtizedek óta magára a figyelmet. A homokhátságnál tapasztalhatjuk a leghétköznapibb módon és a legközvetlenebbül is az elsivatagosodás, a klímaváltozás és az általában kedvezőtlen folyamatok környezeti pusztító hatását is.
Erre figyelt már fel 2014-ben is az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, amikor a homokhátsággal kapcsolatban alapvetően három szempont, három beavatkozási terület kijelölésével próbálja a jövő vonatkozásában is kezelni a térségi problémákat, egyrészt a mezőgazdaság révén, a megváltozott éghajlati körülményekhez igazodó mezőgazdasági termelések kialakítása és a gazdálkodási formák váltásának elősegítésével, a vízgazdálkodás révén, a homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezésével, illetve a tanyai gazdaságok fennmaradásának és termelésük piacra jutásának segítésével.
Egy komplex fejlesztési, területmegőrzési stratégiáról van szó, amelynek most már az egyeztetése folyik részben a megyei intézményekkel. Belekerült Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójába, illetve Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest klímastratégiáiba a homokhátság problémáinak kezelése.
Ugyanakkor legalább ennyire fontos az is, hogy együttműködünk a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanáccsal. Jelenleg a tervezés a végéhez közeledik. A beavatkozások megvalósításánál elsősorban európai uniós forrásokat kívánunk felhasználni, egyrészt a TOP Plusz a ’21-27-es időszakban a településfejlesztés, a közszolgáltatások területén, a KEHOP a vízgazdálkodás, illetve a vidékfejlesztési program a kistelepülések fejlesztése terén próbál új megoldásokat finanszírozni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar Országgyűlés 1996-ban fogadta el a területfejlesztési törvényt, és az azóta eltelt 27 évben számos olyan fejlődési irány bontakozott ki mind Magyarország gazdasági, társadalmi fejlődését illetően, mind pedig magát a területfejlesztési politikát illetően, amely indokolttá tette, hogy elemeiben új szemléletű területfejlesztési törvényt terjesszünk most az Országgyűlés elé.
Engedjék meg, hogy csak két olyan alapvető tényezőt említsek meg, amelyek döntően befolyásolták a területfejlesztési politika magyarországi helyzetét és folyamatait. Az egyik az, hogy bár maga az 1996-os törvény is amely egyébként egy magas színvonalú jogalkotás előre készült már az európai uniós csatlakozásra, a 2004-es európai uniós csatlakozás Magyarország számára olyan források lehetőségét nyitotta meg, ugyanakkor olyan szakpolitikai keretrendszer igazodási pontjait is jelenítette meg, amelyek Magyarország számára is a továbbiakban eligazító erővel bírtak.
A felzárkózás üteme 2004 és 2023 között meglehetősen jó ütemű volt. Magyarország felzárkózására talán a legjobb jellemzés, ha azt az összehasonlítást adjuk, miszerint mára Magyarország meghaladta fejlettségi szintjét tekintve az első, úgynevezett régi európai uniós tagállam, Görögország fejlettségét, és utolérte Portugália fejlettségét is. Azt mondhatjuk tehát, hogy országos átlagát tekintve a felzárkózási ütem sikeresen zajlott le.
Ugyanakkor, ha az országos adatok mögé megyünk és a felzárkózást a régiókra kivetítve is megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy sajnálatos módon ez a felzárkózás meglehetősen széttartó irányú. 2004-ben Budapest, amely már akkor is jelentősen meghaladta fejlettségét tekintve az Európai Unió átlagát, az Európai Unió egy főre eső nemzeti össztermékének 129 százalékán állt, 2021-re 156 százalékra tudta növelni előnyét az országon belül is és az Európai Unió átlagához képest is. Mindeközben a Budapesttől nem olyan messze elhelyezkedő észak-alföldi régió a 2004-es 42 százalékról csupán 49 százalékra tudta felhozni magát 2021-re.
Mindez jól érzékelteti azokat a széttartó növekedési tendenciákat, amelyek parlamenti ciklusokra, kormányokra, párthovatartozásra való tekintet nélkül érvényesültek az elmúlt húsz évben, és amelyek azt a kötelezettséget róják számunkra, hogy legalább célként és komoly erőfeszítésként vegyük napirendre az országban létező területi egyenlőtlenségek arányának csökkentését.
Ugyanakkor ez a folyamat azt is jelenti és jól mutatják a Budapest fejlődésére vonatkozó statisztikai adatok , hogy maga a fejlődés nemcsak hogy területileg nem egyenlő módon és nem összetartó irányban zajlott le, hanem a fejlődés jelentős része egy helyre, egy térségre koncentrálódik. Jól mutatja ezt az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2021-ben megvalósuló összes beruházás 26 százaléka Budapest területén valósult meg és további 15 pedig Pest vármegye területén, ami azt jelenti, hogy a 2021-es összes beruházásnak 41 százaléka Budapesten és környékén valósult meg.
Mindez annak ellenére történik, hogy egyébként az elmúlt években a kormány határozott és célzott iparpolitikai és befektetéspolitikai lépéseinek köszönhetően ma már, ha a jövedelmi statisztikákat megnézzük, az infrastrukturális fejlettségi statisztikákat megnézzük, akkor egyértelműen látszik, hogy az a fejlődési vagy fejlettségi sáv, amely hagyományosan Soprontól Budapestig, Magyarország északnyugati részén húzódott dél felé, a Balaton északi, esetleg a déli partját is magába foglalva, mára két irányban lépésről lépésre terjeszkedik tovább. Egyrészt Eger-Miskolc, illetve Debrecen irányába, az ország északkeleti részére, köszönhetően egyrészt nagyberuházásoknak, másrészt pedig az M3-as autópálya folytatásaként megépült gyorsforgalmi utaknak. Másrészt pedig a Duna mentén, elsősorban a kecskeméti Mercedes-beruházásnak, Dunaújváros ipari térségének, illetve az attól délre megvalósuló beruházásoknak, Iváncsa, Paks és a többieknek köszönhetően dél felé, a horvát határ irányába is húzódik egy olyan sáv, amely talán a jövőben a felzárkózás gyorsabb ütemének ígéretét hozza magával.
Ugyanakkor tudjuk, hogy ez nem elég, az ország déli részei, a Dél-Dunántúl, a Dél-Alföld, helyenként az északkeleti részek tartósan küzdenek a felzárkózás nehézségeivel. Mindez azt is jelenti, hogy a jövőben fokozott figyelemmel kell kísérnünk ezeknek a térségeknek a felzárkózását, mint ahogyan tettük ezt az Európai Bizottsággal kötendő partnerségi megállapodás tárgyalásai során is, amikor azt a döntést hoztuk, hogy az európai uniós források kétharmad része ezekben a felzárkózó régiókban fog majd hasznosulni a jövőben.
A másik tendencia, amely részben kapcsolatban van az európai integrációval, másrészt azonban általános európai urbanizációs, egészen pontosan szuburbanizációs folyamatokról beszélhetünk, aminek lényege, hogy a nagyvárosok lakossága csökken, a környező településeké nő. Azaz a magyar településeket is elérte az a folyamat, amely Nyugat-Európában már hosszabb ideje megfigyelhető, amelynek következtében elővárososodnak a magyarországi városok, illetve a fejlesztéspolitikában is hangsúlyosan jelenik meg részben ennek eredményeként a nem közigazgatásiegység-alapú, hanem térségalapú fejlesztéspolitika fogalomrendszere, koncepciója és szakpolitikai eszköztára.
Mindezek indokolták azt, hogy a most beterjesztendő új területfejlesztési törvény ezeknek a céloknak feleljen meg. Azaz, célul kitűzve azt, hogy Magyarországon a területi különbségek csökkenjenek, ezáltal Magyarországon a fejlődés területi metszetben arányosabbá váljon, továbbá segítve azt, hogy élhetőbbé tegyük a magyar polgárok számára is az országot, és ezáltal a fejlesztési tervek megfogalmazásánál ne faluhatárokban, városhatárokban, járáshatárokban és vármegyehatárokban gondolkozzunk csak és kizárólag mint ahogyan ez eddig történt jobbára , hanem térségekben gondolkozzunk, ezért a területfejlesztési törvény tervezete olyan fogalomtárat és olyan szakpolitikai eszközrendszert szándékozik bevezetni, amely a jövőben könnyebbé teszi a területi tervezést, illetve a területfejlesztési politika végrehajtását a fenti célok jegyében.
(12.20)
Ezt szolgálja az együtt kezelendő térség fogalmának bevezetése, amely a nyugat-európai tapasztalatokra támaszkodva részben a funkcionális várostérségekkel, azaz azon nagyobb városok és körülöttük lévő települések együttes kezelésével és együttes fejlesztésével próbálja megoldani azokat az agglomerációs problémákat, amelyek Budapest környékén már hatványozottan jelentkeznek, de az egyes megyeszékhelyek környékén is már ingázásból, a közszolgáltatások használatából adódóan, egyéb terhelésekből adódóan jelentkeznek és találkozhatunk ezekkel. Mellette pedig azokat a térségi fejlesztési térségeket is bevezeti és a területfejlesztési politika alapeszköztárának részévé teszi, amelyek talán a hétköznapi életben is magától értetődően együtt kezelendők, mégis a fejlesztési politika mind ez idáig nem nagyon teremtette meg annak a lehetőségét, hogy szándékos kormányzati, politikai lépésekkel is támogathassuk ezeket. Gondolok itt például a Balatonra, a Közép-Duna térségére, a Tokaj-hegyvidékre és a többi és a többi.
Ezen fogalmi felújítás és megújítás mellett a területfejlesztési szolgálat intézményének bevezetésével egy olyan szakpolitikai eszközrendszert is kívánunk bevezetni a jövőben, amely rugalmas működésének köszönhetően ott segít, ahol erre szükség van. Nem országos, standard, szabványosított és egységesített munkamódszerek és elvárások mentén, hanem területileg specifikált, szofisztikált módon azon vármegyék esetében, amelyek felkészültebbek arra és az eddigi idő is bizonyította, hogy felkészültebbek voltak eddig is arra , hogy fejlesztéspolitikai céljaikat önállóan fogalmazzák meg, sikeres fejlesztéspolitikát folytattak, nos, ezekben az esetekben a területfejlesztési szolgálat inkább csak kiegészítő jellegű szerepet lát el. Azon vármegyék esetében, amelyek pedig eddig nem tudták ellátni ezeket a területfejlesztési feladatokat vagy híján voltak akár a szakértelemnek, akár az intézményi struktúrának, amely segítette volna ezen törekvéseik ellátását, ott pedig aktívabban vesz részt a jövőben a területfejlesztési szolgálat.
A célunk az, hogy az az új területfejlesztési politika, amely szervesen építve az 1996-os területfejlesztési törvény hagyományaira és sikeres megoldásaira, Magyarországon a jövőben a területi különbségek csökkentésén dolgozzon, egy olyan fenntartható növekedési modellt valósítson meg, amely eleget tesz annak a célkitűzésnek, miszerint Magyarország az Európai Unió egyik legélhetőbb országa legyen a jövőben.
A területfejlesztési törvény ezeket a célokat szolgálja, ezeket a célokat próbálja meg a jövőben valósággá tenni. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igazán csak röviden válaszolnék néhány felvetésre a jelen lévő képviselők által tett észrevételekre; illetve Gy. Németh Erzsébetre csak egy adatfelolvasás szintjén, mivel ő konkrétan azzal vádolta meg az egymást követő Fidesz-KDNP-kormányokat, hogy azokban a kormányzati ciklusokban inkompetencia és korrupció uralkodott a fejlesztéspolitikában.
Ha megnézzük a 2004-2010 közötti regionális fejlesztési adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy a közép-dunántúli régió a 2004-es 59 százalékról 2010-re 57 százalékra esett vissza. Ezt követően 2021-ben az 57-ről 70 százalékra növekedett. Az észak-magyarországi régió a szocialista kormányzási időszakban 2004-2010 között 40 százalékról 39 százalékra esett vissza, hogy aztán a Fidesz-KDNP kormányzati ciklusa alatt 39-ről 52 százalékra zárkózzon fel. Némileg szerencsésebb volt a szocialista hatalommal kapcsolatban az Észak-Alföld, ami legalább nem veszített, hanem 42 százalékon maradt 2004-ben és 2010-ben is ez most 49 százalékon áll, de természetesen nem vagyunk elégedettek ezzel , illetve a Dél-Alföld, amely szintén 44 százalékon állt 2004-ben, és 44 százalékon 2010-ben, és most 54 százalékon áll.
Tehát sok mindent elmondhatunk, de azt nem mondhatjuk el, hogy a szocialista időszak és sajnálatosan a Demokratikus Koalíció képviselői közül összesen senki sincs bent a teremben, bár ilyen érvek hallatán meg is értem, hogy nincsenek itt , tehát sok mindent elmondhatunk, de azt, hogy a szocialista kormányzati időszak sikeresebb lett volna a területfejlesztési politika szempontjából, mint a fideszes, ezt, azt hiszem, nem mondhatjuk el.
(A jegyzői székben Bakos Bernadettet dr. Vadai Ágnes váltja fel.)
Ami Keresztes László Lóránt képviselőtársam észrevételeit illeti: nem akarom kínos helyzetbe hozni, de 90 százalékban egyetértünk a megállapításaival. Szerintem, ha megvan a kölcsönös akarat, akkor tudunk is együtt dolgozni. Mi most dolgozunk a Dél-Dunántúl komplex fejlesztési tervén; felajánlom, hogy esetleg a még munkafázisban lévő tervezetekkel ismerkedjen meg, tegye meg az észrevételeit. Nyilván, amiben dűlőre jutunk, ott azt beépítjük. Nem biztos, hogy mindenben dűlőre jutunk. Nagyon sok mindenben egyetértek azzal, amit ön mond. Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy még a partnerség tekintetében is olyannyira, hogy Pécs megyei jogú város polgármestere éppen tegnap délután járt legutóbb nálunk; a NetZeroCities kezdeményezés kapcsán működünk együtt.
Mint ahogyan egy évvel ezelőtt is megkezdtük az együttműködést, már akkor is Budapesttel is és Miskolccal is. Úgy segítjük őket, ahogy tudjuk. Budapest főpolgármesterével is rendszeresek az egyeztetéseink, váltakozó sikerrel, hozzá kell hogy tegyem, de a partnerség önmagában nem hordja mindig azt magával, hogy mindenben konszenzusra is jutunk, de a partnerség a részünkről is és az én tapasztalatom szerint a tárgyalópartnereink részéről is fennáll. Igyekszünk folytatni, és igyekszünk értelemszerűen ezt minél gyümölcsözőbbé tenni.
Abban is egyetértek, ami az ön konklúziója: végső soron az a lényegi kérdés, hogy az új területfejlesztési törvény és az új területfejlesztési politika elhoze egy olyan fordulatot a magyar szakpolitikák körében, hogy az eddigi, szinte kizárólagos ágazati logika mellé bejön a területi logika is. Mi ezen vagyunk, ezen dolgozunk. Abban bízunk, hogy a hátralévő időszakban sikerül ezt a fordulatot elérni, és valóban egy fenntartható területfejlesztési politika eredményeként kisebbek lesznek a területi fejlettségbeli különbségek a jövőben.
Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy szavazatukkal támogassák a területfejlesztési törvény tervezetét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar politika hagyományai közé tartozik a kormány szervezetalakítási szabadságának elismerése és tiszteletben tartása is. Megszoktuk, hogy egyes törvényhozási ciklusok elején a mindenkor hivatalba lépő kormány képviselői indítványok mentén megfogalmazzák elképzeléseiket a kormányzati szerkezetre vonatkozóan.
(14.00)
Ugyanakkor azt is megfigyelhettük az elmúlt időszakban, hogy időnként a kormányzati politika hangsúlyai változnak, és tekintettel arra, hogy a kormányzati szerkezet, a minisztériumi szerkezet nem öncél, hanem a kormányzati politika céljainak megvalósítását szolgálja, ennek megfelelően időről időre a minisztériumok szerkezete, a minisztériumok összetétele és a minisztériumok felépítése is változhat.
Erről van szó most is, amikor a területfejlesztési politika és általában a fejlesztési politika területi dimenziójának hangsúlyozása kibővül a közigazgatás dimenziójával is. A törvényjavaslat arra tesz kezdeményezést, hogy jöjjön létre a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium, amely a területi politika célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Azokat a területi politikai célokat, amelyekről az előző törvényjavaslat vitája során, a területfejlesztésről szóló törvényjavaslat vitája során is már szót ejtettünk, amelynek a célja, hogy Magyarország a jövőben egy olyan fejlesztéspolitikát tudjon megvalósítani, amely a fenntarthatóság jegyében a területi különbségek csökkentését tűzi ki maga elé célul. A közigazgatás ebben nem alárendelt, hanem mellérendelt szerepet játszik, és a fejlesztéspolitikai és közigazgatási célkitűzések együttesen valósulhatnak majd meg az új minisztériumban.
Az államigazgatási reform 2010 szeptemberében kezdődött Magyarországon, amikor egy alkotmányellenes helyzetet felszámolva ismét létrejöttek a közigazgatási hivatalok. Ezt követően 2011-től kiépült a vármegyei kormányhivatalok hálózata, ennek intézményeként a kormányablakok hálózata is, 2013. január 1-jétől pedig létrejöttek a járási hivatalok. Ez az államigazgatási reform mind a mai napig a polgárok megelégedését szolgálja. Felméréseink szerint folyamatosan pozitív visszajelzéseket és nagyon nagyfokú elégedettséget tapasztalunk mind a kormányablakok, mind a kormányhivatalok tevékenységével kapcsolatban.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Természetesen nem gondoljuk, hogy hibátlan lenne ez a működés, éppen ezért tovább kell haladnunk ezen az úton, és a fejlesztésekkel azt kell céloznunk, hogy az ügyfélbarát közigazgatás a jövőben is minél magasabb színvonalon valósuljon meg. Ezt egészítené ki a jövőben a partnerség, az együttműködés kultúrája mind a közigazgatásban, mind a fejlesztéspolitikában, amely azt a célt szolgálja, hogy a jövőben a helyi, regionális közösségekre épülve, az ő céljaikat az országos fejlesztési célokkal összhangba hozva minél hatékonyabb fejlesztéspolitikát tudjunk megvalósítani. A létrejövő közigazgatási és területfejlesztési minisztérium alapvető célja és küldetése ez.
Ennek jegyében kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)