Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egy átfogó, több törvényt módosító tervezet, amely által 17 törvény kerül módosításra.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításának szükségességét az indokolta, hogy a bennük szereplő törvények anyagi jogi és eljárási szabályait technikailag pontosítani kell, az elmúlt időszak hiányosságait pótolni, egyes európai uniós irányelveket átültetni a magyar jogrendbe, továbbá más törvényekkel megteremteni a szabályozási összhangot.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény kedvező szabályokat állapít meg az őstermelők adókötelezettségére vonatkozóan, ezért egyre több mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó jelezte, hogy a jövőben őstermelőként folytatná tevékenységét. Az egyéni vállalkozói jogállás megszüntetésének esetére az szja-törvény a megszűnés szabályait rendeli alkalmazni, amely olyan esetekben is adókötelezettség keletkezéséhez vezet, amikor a mezőgazdasági vállalkozó tevékenységét nem fejezi be, csak a tevékenység végzésének kereteit módosítja. A mezőgazdasági tevékenység továbbfolytatására tekintettel indokolt, hogy speciális adózási szabályok segítsék azokat, akik a tevékenységüket nem megszüntetni szeretnék, hanem őstermelői keretek között folytatni. A szabályok lehetővé teszik a korábban igénybe vett kedvezmények további érvényesítését, az értékcsökkenés folytatását és az elhatárolt veszteség további figyelembevételét.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi XLVI. törvény módosításának célja a vadgazdálkodási ágazathoz kapcsolódó egyes törvényeknek a megváltozott közigazgatási környezethez való igazítása, egyes rendelkezéseknek az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében történő egyértelműsítése, pontosítása, az ágazati szereplők és a hatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése, az elektronikus ügyintézés bevezetése a vadászkamara feladatellátásában, továbbá az egyes ágazati szintű törvényi szabályok összhangjának megteremtése, valamint a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben az utóbbi években már többször felmerült és jelenleg szakmapolitikailag is támogatott, jóváhagyott, valamint az érdekképviseleti szakmai szervezetek által is egyetértően véleményezett szabályozási javaslatok és társadalmi igények kodifikálása.

(18.10)

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása vonatkozásában ágazati stratégiai cél a digitális környezet megújítása és ezzel párhuzamosan egy új, egységes tagnyilvántartó rendszer létrehozása. Az elsődleges szempont, hogy a vadászkamara a jogszabályok által előírt ügyviteli feladatait maximális hatékonysággal tudja ellátni.

Az új tagnyilvántartó rendszer első lépcsője egy online elérhető rendszer kialakítása volt, melyet a vadászkamara a 2021. évre a pandémiás helyzetre tekintettel soron kívül végrehajtott. Ehhez szorosan kapcsolódik a jelenlegi papíralapú vadászjegyek új típusú műanyag vadászjegyre történő cseréje.

A vadászjegy érvényesítésének és a vadászjegy formájának megváltoztatására szolgáló törekvések már több évre visszavezethető ágazati igények, melyek kialakításához e módosítás a jogszabályi alapokat megadja. A jogszabály-módosítás további fontos összetevői, hogy a fenti célok eléréséhez a vadászok nyilvántartásba-vételi eljárásának pontosítására, a vadászkamarai kötelező tagság előírásaival való összhang megteremtésére, a vadászkamara által alkalmazott eljárások pontosítására, valamint számos, adminisztrációval kapcsolatos kérdés egyszerűsítésére, más jogszabállyal való koherenciájának kialakítására jelentkezik ágazati igény. A kamarai törvény módosítása ezen célokat szolgálja, megalapozva a vadászati törvény egyes módosításaival az új típusú vadászjegyek érdekképviselet általi kiadásának és kidolgozásának feltételeit.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárással egészíti ki a törvényt. Továbbá az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanokhoz kapcsolódó kötelező, jogilag jelentős tények felsorolását kiegészíti a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításával kapcsolatban.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának célja: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 2017-ben történt módosításával a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó, régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések a törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyette új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A szerződéseket eredetileg 2018. december 31-éig kellett volna kivezetni, azonban a határidő többször is módosult. Végül 2021. de-cember 31-ére módosult a végső határidő.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása a magyar állam javára öntözésfejlesztési céllal megszerzett  illetve a jövőben megszerezni kívánt , a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatályát meghatározó rendelkezéseknek meg nem felelő, kivett területek Nemzeti Földalapba történő kerülését, a Nemzeti Földügyi Központ útján történő gyakorlását biztosítja. Az elismert vállalatcsoportként működő mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a földművesek mintagazdaságként történő kijelölésének különös szabályait állapítja meg. A javaslat szövegcserés pontosításokat, jogtechnikai célú módosításokat hajt végre; továbbá a törvényjavaslat segíti a „Tokaji életpálya” program megvalósítását is.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása csak szövegezést pontosít. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása, az agrárkamarai tagdíj megállapításához szükséges adatok átadása a tagság adminisztrációs terheit csökkenti, mivel az adatok hatóság általi szolgáltatásával az érintettek részéről való adatszolgáltatás az agrárkamara részére elkerülhető.

A tagságmegszűnés megállapításához a tag elhalálozása időpontjának ismerete elengedhetetlen. Több esetben szükséges a NAK számára kiegészítő adatkérés, többek között a kamarai tagdíjmegállapítás, valamint a tagságijogviszony-keletkezés és -megszűnés megállapítása vonatkozásában. Ezeken felül pedig jogtechnikai célú szövegpontosításokat hajt végre a javaslat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása azért szükséges, mert a hatályos megfogalmazás nem biztosítja maradéktalanul a jogalkotói szándék érvényesítését arra vonatkozóan, hogy a halgazdálkodási jog átadása során olyan jogosult legyen választható, amely esetében a jó és jogszerű halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása reálisan elvárható.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása azért szükséges, mert a visszaélések megakadályozása érdekében pontosításra kerülnek a személyes művelési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések.

A földforgalmi törvény módosítását indokolják még a jogalkalmazói visszajelzések, valamint az irányadó kúriai joggyakorlat áttekintése alapján indokolt a több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása egyes eseteinek pontosítása.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítására jogtechnikai pontosítás szempontjából, a visszaélések megelőzése miatt kerül sor.

Az ökológiai gazdálkodás az elővásárlási, valamint az elő-haszonbérleti jogosultság sorrendjében olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a jogtalanság megakadályozásához. A jogalkalmazói gyakorlat alapján a visszaélések megelőzéséhez szükséges a már meglévő kötelezettség kiegészítése, így a jogosultnak azt is igazolnia kell a mezőgazdasági szerv felé, hogy megkezdte az ökológiai gazdálkodásra való átállást.

Az eredetvédett termék előállítása az elővásárlási, valamint az elő-haszonbérleti jogosultság sorrendjében szintén olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a visszaélés megelőzésére. Ilyen rendelkezés az a kötelezettségvállalás, amely szerint legalább tízéves időtartamban az ilyen elővásárlási joggal megszerzett földön eredetvédett termék előállítására fog sor kerülni, amely kötelezettség a tulajdonjog időközben történő átruházása esetén a vevőt is köti, kötelezi.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény számos esetben hivatkozik a borászati termékekkel kapcsolatos szabályok megállapítása során az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletére.

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény megalkotásával azonban a korábban miniszteri szinten szabályozott követelmények egy része kormányrendeleti szinten kerül megállapításra, így szükséges a hivatkozások erre figyelemmel való pontosítása.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása azért szükséges, mert 2021. június 10-én hatályon kívül helyezték a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egy bekezdését, mely szerint a családi gazdálkodó, illetve az őstermelők családi gazdaságának tagja az őstermelőként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjából levonhatta az egyéni vállalkozóként megfizetett szociális hozzájárulási adó alapját. Erre a levonásra 2021. június 10e után nincs lehetősége.

Tekintettel arra, hogy a járványügyi intézkedések miatt az őstermelőnek a veszélyhelyzet végéig lehetősége van azt a döntést meghoznia, hogy az őstermelők családi gazdasága tagjaként mint őstermelő folytatja a tevékenységét  és ezzel párhuzamosan az őstermelői tevékenységeit törölteti az egyéni vállalkozói nyilvántartásból , vagy pedig egyéni vállalkozóként, így indokolt a hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezés lehetőségének visszaállítása 2021. december 31-éig.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása szakmailag indokolt. Az öntözési körzet fogalma a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra kerül. A cél, hogy elkerüljük a túlzottan nagy és szétdarabolt körzetek kijelölését. Az öntözési kerület átnevezésre kerül öntözésfejlesztési területre, ezzel megkönnyítve a mindennapi szóhasználatban öntözési körzettől való elhatárolást.

(18.20)

Az állami tulajdonba került harmadlagos művek üzemeltetése érdekében bevezetésre kerül az üzemeltetési szerződés fogalma. Továbbá a folyamatos és biztonságos vízszolgáltatás biztosítása érdekében szükséges az öntözési közösségi taggá válás lehetőségének megteremtése az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek számára is.

A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása indokolt, mert az állam tulajdonába került, korábban tsz-földhasználati joggal érintett földrészletekre vonatkozó vételi jog kapcsán indokolt a miniszter számára döntési lehetőséget adni, hogy védett terület ne kerüljön ki automatikusan az állami tulajdoni körből.

A földek fennálló osztatlan közös tulajdona felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítására jogtechnikai pontosítások miatt kerül sor, melyek a törvényt egyrészt kiegészítik, másrészt az ellentmondásokat feloldják; és végezetül a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása szükséges, mert a családi gazdaságokról szóló törvény értelmében a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységből származó bevétele után a kedvező őstermelői adózást csak akkor tudja alkalmazni, ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó bevételének az egynegyedét.

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése a földforgalmi törvény alapján kiegészítő tevékenységnek minősül, így a termelési tényezők hasznosítása, értékesítése gyakran azt eredményezi, hogy az őstermelő kiegészítő tevékenységének bevétele meghaladja a bevételi arányt. A bevételi arány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) átlépése miatt a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és így nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági termelőként. Az értékesítés során felmerülő egyszeri nagybevétel viszont semmilyen módon nem illeszthető be az őstermelői (Az elnök ismét csenget.) bevételekbe. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági őstermelő a kiegészítő tevékenység vonatkozásában se essen el az őstermelői adózás adta kedvezményektől (Az elnök ismét csenget.), a termelési tényezők értékesítése miatti speciális szabályozás szükséges, különös tekintettel arra (Az elnök ismét csenget.), hogy a termelési tényezők értékesítése nem gyakran fordul elő, így egyfajta rendkívüli gazdasági eseménynek tekinthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az elhangzottak fényében támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)