A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem tervezzük a költségvetés visszavonását, a kormány sem tervezi, hiszen ez egy biztonságos költségvetés. Engedjék meg, hogy itt az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adója kapcsán elhangzott ellenzéki felszólalásra reagáljak.Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a kormány adófilozófiájának a középpontjában az élőmunka terheinek a csökkentése áll, hiszen többek között a költségvetésben kitűzött teljes foglalkoztatás elérését is ezen keresztül tudjuk elérni, illetve ennek az adófilozófiának köszönhető az, hogy a 2010-ben még 12 százalék fölötti munkanélküliségi ráta jelenleg most már 4 százalék alatt van. Természetesen a költségvetésben bevételek is kellenek. A bevételeket adóoldalról, a fogyasztási és a forgalmi típusú adókból kívánjuk biztosítani. Ilyen értelemben az alapvető élelmiszerek áfája kivételnek számít.

De szeretném tájékoztatni önöket, hogy lépésről lépésre, ahogy a költségvetési mozgástér lehetővé teszi, és hála istennek, most is lehetővé teszi, na meg a kormány munkájának, haladunk tovább ezen az úton, amit 2014-ben kezdtünk el, amikor is az élő és a félsertés általános forgalmi adóját csökkentettük le 5 százalékra, ezt követően az élő és a vágott szarvasmarha, juh, kecske forgalmi adóját csökkentettük. Ezek még közbülső termékek voltak, a végfogyasztót nem érték el.

Ilyen értelemben 2016-ban egy áttörés következett be, amikor már a végtermék árát is a sertés tőkehúsok forgalmi adójának csökkentésével elértük. Ezt folytattuk ’17-ben a baromfi, tojás, friss tej áfájának csökkentésével, illetve idei évben a hal, illetve sertésbelsőség áfájának csökkentésével. Az előttünk fekvő költségvetésben pedig a tartósított tej általános forgalmi adóját fogjuk lecsökkenteni, és haladunk tovább ezen az úton, ahogy az ország gazdasági helyzete, a költségvetési mozgástér ezt meg fogja engedni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Ahogyan a fegyvert fogók századokon át a külső ellenség ellen védték az országot, a földművelő nép  mint Acsády Ignác A magyar jobbágyság története című nagy munkájában érzékletesen írja  úgy küzdötte a munka terén örökös, tömérdek életet fogyasztó harcait a vad természet szilajságával, midőn duzzadó erejének tetemes hányadát arra áldozta, hogy irtsa az erdőt, zabolázza a vadvizeket, fölszárítsa a mocsarakat, ingoványokat, lápokat, melyek a dús talajt ellepték. Évszázadról évszázadra, soha nem lankadó eréllyel, zajtalan, de hősi kitartással folytatta e dicső feladatát. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy a magyarság a történelem viharaiban megtarthatta a hazát, azt nemcsak honvédő harcainak, hanem éppoly mértékben termelő munkájának köszönhette. A mindenkori korkívánatoknak megfelelő államszervezeti intézmények is önmagukban csak üres váz lettek volna a meghódított föld békés birtokbavétele, a földet művelők nemzedékeinek tettereje és szorgalma nélkül, amelyek nemcsak az ország védelmi képességét biztosították, de alapjaiban a nemzet megmaradásának is legfőbb záloga voltak. Wass Albert szavait szeretném idézni: „Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos is. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát.”

Tisztelt Országgyűlés! Ezekkel a gondolatokkal üdvözlöm az előttünk fekvő előterjesztést, amely elfogadásához kérem a támogatásukat, hogy a társadalomnak ezen legfőbb nemzetmegtartó ereje, a földművesek népének megbecsülése önálló formát nyerjen, és ezzel egyúttal egy új fejezetet is megnyissunk a magyar hagyománytörténetben. Köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy fogadják meg korelnök úr, az általam nagyon-nagyon tisztelt Turi-Kovács Béla javaslatát, és ne keverjenek bele ebbe az emelkedett vitába mindenfajta aktuálpolitikát.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind az előterjesztő képviselője, Győrffy Balázs képviselőtársam, mind a kormány nagyon részletesen szólt és indokolta a törvényjavaslat támogathatóságát; én is csatlakozom ehhez. A földforgalmi törvény megalkotásakor, tehát a tízéves moratórium után, egész pontosan 2014-ben kijelöltük azt a birtokpolitikai irányt, amelyre hosszú távon a magyar mezőgazdaságot vezetni kívánjuk. A hosszú távú stabil szabályozásnak a formai alapját az biztosította, hogy a szabályozás sarkalatos tárgykörbe tartozik, így a módosítása is kellő körültekintést és széles parlamenti felhatalmazást igényel. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a mindennapi élet során felmerült problémákat ne hagyjuk megoldatlanul, ha már kellő tapasztalattal rendelkezünk mind az esetleges hibákról vagy visszaélésre lehetőséget adó joghézagokról, mind pedig az azok kiküszöbölésére alkalmas eszközökről. Ilyen joghézagnak tekinthető az állattartót megillető elővásárlási és előhaszonbérleti jog nem kellően szigorú alkalmazása. Azért beszélek alkalmazásról, mert a törvény eredeti és jelenleg is hatályos megfogalmazása álláspontom szerint  és itt csatlakozom az államtitkár úrhoz  világosan kifejezi, hogy a kedvezmény célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása. Ezt nem keresztfinanszírozással, hanem ténylegesen megtermelt takarmánnyal kell megtenni. Ha kell, akkor így, a jogalkalmazó számára szinte szájba rágva mondjuk ki, hogy a legeltetett állatokhoz legelőt, az abrakolt állatokhoz szántót lehet a kedvezménnyel megvásárolni, illetve bérelni.

Szintén az arcátlanság határait súrolja az a viselkedés, amikor a kedvező elővásárlási pozíció megszerzése érdekében az érintett kijelenti, hogy a jövőben milyen feltételeknek fog megfelelni, majd miután a tulajdonjogot már a zsebében tudja, erről hamar elfeledkezik. Ezen esetek vonatkozásában valóban nagy visszatartó erőt fog jelenteni a vételi jog bevezetése, és a csaló által megelőzött és így hoppon maradt másik elővásárlásra jogosult vagy vevő így kellő elégtételt kap azzal, hogy az eredeti áron szerezheti meg a földet.

A visszaélések mindennapi megjelenési formája volt a csere és a felesbérleti vagy részesművelési szerződés. A csereügyleteknek hatósági kontroll alá vétele és a felesbérleti és részesművelési szerződéses jogcímek megszüntetése sok bosszankodástól fogja megkímélni a gazdatársakat, és növeli a közbizalomba vetett hitet is. Számomra megnyugtató örömet jelent, hogy jelen módosítás az ügyeskedők számára leáldozó időszakot fog hozni.

Ami a képviselő-testületek szerepének megszüntetését illeti, itt vita van, hogy ez vajon hatáskörcsorbítás vagy esetleg tehermentesítés. Én húsz évig voltam települési önkormányzati képviselő, tudom, hogy választott testületként milyen döntéseket tud szakmailag felvállalni a képviselő-testület, de ezek között a kamara állásfoglalásának felülbírálata csak kevés testület esetében mondható el. Ez ma olyan nyűg inkább a településeknek, amelytől örömmel szabadulnak, a kamara pedig lehetőséget kaphat, hogy a helyi gazdák érdekeit megjelenítve kialakíthassa és akár a bíróság előtt is képviselhesse az álláspontját.

Én nem osztom azon aggodalmakat, hogy a kamara visszaélésszerűen fogja gyakorolni a jogosítványait, már csak azért sem, mert mind maga a kamara mint köztestület, mind pedig annak települési agrárgazdasági bizottságai a gazdákból álló és a gazdák által választott szervezetek. Ma Magyarországon a helyi gazdálkodói érdekek megjelenítésére alkalmasabb szervezetet nem nagyon lehet ezen kívül mondani. Számomra pedig a bíróság kasszációs joga kellő garanciát jelent, mert habár a döntést közvetlenül nem változtathatja meg, de az ítéletben kötelező jelleggel leírhatja, hogy az új eljárás során milyen tartalommal kell helyesen meghozni a döntést.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megtisztelő figyelmüket megköszönve kérem a törvényjavaslat támogatását, és természetesen a kormánypárti frakciók is nyitottak módosító indítványok befogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vidék gerince a mezőgazdaság, ezt a yorki egyezmény mondta ki, és ez talán egy olyan gondolat, amivel itt legalábbis elvi szinten mindannyian egyetértünk. Tehát ha a mezőgazdaság fejlődik  de számokkal fogom alátámasztani, hogy a magyar mezőgazdaság az utóbbi nyolc évben hogyan fejlődött , akkor a vidék is fejlődik, szemben azzal, amit itt jó néhányan, Vadai Ágnes, Ander Balázs állítottak, hogy tönkretettük a mezőgazdaságot, tönkretettük a vidéket. És nagyon lenézi az a képviselő, aki itt bekiabált, hogy azért nyertünk, mert vidéken egy zsák krumpliért vettük meg a szavazatokat, kedves Gréczy képviselő úr. (Gréczy Zsolt: Két zsákért!) Vadai Ágnes említette, hogy a magyar mezőgazdaságot tönkretettük. Úgy látom, hogy ő a DK legújabb agrár- és vidékfejlesztési szakértője (Dr. Vadai Ágnes: Én kérdést tettem fel.), de ilyen szerény számú frakcióban nyilván minden képviselőnek mindennel foglalkoznia kell…

ELNÖK: Képviselő asszony! Képviselő asszony, szordínó!

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): …és a szegény ember vízzel főz. Az előző napirendnél a hozzászólásából kiderült, hogy fogalma sincs a közös agrárpolitikáról, amikor itt a természetvédelemmel, a környezetvédelemmel kapcsolatos dolgainkat kritizálta. Ehhez joga van, de ha ismerné a közös agrárpolitika lényegét, akkor tudná azt, hogy az egyik legfontosabb célkitűzése a közös agrárpolitikának, hogy fenntartható gazdálkodás folyjon a természeti erőforrásokkal, ugyanis, ahogy azt meg szokták indokolni, ezzel lehet a nyugat-európai adófizető polgároknak elmagyarázni azt, hogy a közös agrárpolitikán belül többről van szó, mint mezőgazdasági termelésről; környezetvédelemről, természetvédelemről és vidékfejlesztésről, a vidéki életminőség javításáról is szó van. És ha ismerné a közös agrárpolitikát, akkor tudná, hogy a közvetlen támogatások kifizetésének van egy olyan feltétele, hogy helyes mezőgazdasági gyakorlat, kölcsönös megfeleltetés; akkor tudná, hogy a területalapú támogatások 30 százaléka az úgynevezett zöldítés alatt kerül kifizetésre, amelynek van egy olyan lába, hogy diverzifikáció, leegyszerűsítve: vetésforgó alkalmazása, van egy okszerű gyepgazdálkodási része, illetve ökológiai célterület alkalmazása. Ez mind természetvédelemmel és környezetvédelemmel kapcsolatos feltétel. A II. pillérben van az akg-támogatás rendszere nagyon szigorú feltételekkel, vagy az ökológiai gazdálkodás, és még sorolhatnám. Tehát ha ön tisztában lenne a közös agrárpolitika lényegével, akkor nem mondta volna azt, amit egyébként mondott; de ami késik, nem múlik, mindent be lehet pótolni.Ami a mezőgazdaság tönkretételét jelenti: 2010-2017 között az ágazat kibocsátása folyóáron 52 százalékkal nőtt, ez első ez alatt az időszak alatt az Európai Unión belül, és változatlan áron pedig 27 százalékkal nőtt, ez a harmadik legmagasabb növekedést jelenti ez Európai Unión belül. Így tettük tönkre a mezőgazdaságot, kedves Vadai képviselő asszony. Az agárexportunk most már eléri a 9 milliárd eurót. Minden idők legmagasabb agrárexportértékét értük el, és ez 52 százalékkal nagyobb, mint 2010-ben volt, és az aktívum is, hiszen itt nagyon jelentős aktívumról beszélünk, az szintén 50 százalékkal növekedett. Az utóbbi nyolc évben a magyar mezőgazdaság többször is húzóágazata volt a nemzetgazdaság növekedésének. Nőtt a foglalkoztatás 27 százalékkal, nőtt a beruházások értéke 33 százalékkal, nőttek a nettó jövedelmek és nőtt a nemzeti költségvetésből, tehát az uniós támogatásokon kívüli támogatások összege, amit a mindenkori költségvetésből fizetünk, másfélszeresére emelkedett, többek között a sertés-, baromfiágazatot ebből tudtuk életben tartani. Tehát ha önök szerint ez a tönkretételt jelenti, akkor ám legyen!

Kedves Schmuck Erzsébet! Nemcsak Jakab képviselőtársunk szokott szenvedélyesen beszélni, hanem ön is, és ezt én pozitív tulajdonságnak ítélem meg, tehát nincs ezzel semmi baj. Azt szeretném megkérdezni így költőien, nem tudom, hány polgármesterrel tetszett beszélni (Schmuck Erzsébet: Sokkal.), hogy ezt a jogkört elveszik vagy elvesszük tőlük a javaslat szerint. Én is beszéltem sokkal, hiszen választókerületem van most már több mint húsz éve, és a polgármesterek közül egyetlenegy olyan nem volt, akivel beszéltem, aki azt mondta volna, hogy harakirit követ el, ha ez a feladatkörük el fog majd tűnni; én inkább azt éreztem, hogy örülnek, hogy megszabadulnak ettől a nyűgtől.

(13.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném mondani, továbbra is fenntartom, hogy nyitottak vagyunk minden módosító javaslat elfogadására, illetve megvitatására, és ha úgy alakul, akkor elfogadására. De azt hiszem, hogy ezt majd a szakmai berkeken belül, bizottsági ülésen a részletes vita keretében fogjuk megbeszélni; itt nem sok értelmét látom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden, hiszen az előttem szólók részletesen indokolták az előterjesztést.Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításának lényege, hogy a megnyitott törvényeknél a törvény életbelépése óta eltelt időszakban tapasztalható, gyakorlat által megmutatott kérdésekre választ adjunk, illetve az eljárásrendeket finomítsuk.

A tervezet olvasatakor látható, hogy nem átfogó, sok törvényi helyet megnyitó indítványról van szó, hanem mindösszesen öt törvény kerül megnyitásra, és a vad védelméről, valamint az agrárkamaráról szóló törvényjavaslatnál kerül sor több szakasz megnyitására. Ennek megfelelően mindösszesen néhány mondatban indoklom, hogy miért ért egyet a Fidesz és a KDNP frakciója ezzel az előterjesztéssel.

A természetvédelemről szóló törvénynél azt szabályozza az előterjesztő, hogy a védett állatok által okozott kárt is meg kell téríteni, mégpedig a természetvédelmi hatóságnak, ami triviálisnak tűnik, hiszen egy gazdálkodó szenvedett kárt, és a védett állat mivolta miatt még nem is tudott védekezni ellene.

A vadászatról szóló törvény megnyitásának lényege, hogy a vadgazdálkodási tájegység határának módosítását az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján az üzemtervi időszakon belül is lehetővé teszi.

A vízi társulatokról szóló törvény megnyitásával azt kezdeményezi az előterjesztő, hogy a tagok felé kirótt díjfizetést csak közgyűlési határozattal és ne küldöttgyűlési határozattal lehessen elrendelni.

A szakképzési törvénynél arra reflektál az előterjesztő, hogy az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus szakképesítésre.

Az agrárkamaráról szóló törvénynél pedig eljárási rendet egyértelművé tevő indítványt terjeszt elő az előterjesztő.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, valamennyi frakciót, képviselőtársamat, hogy az előterjesztést, ugyanúgy, mint a Fidesz frakciója, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/4481. számú törvényjavaslat, ahogyan azt államtitkár úr ismertette, lényegében az eljárási törvény legújabb frissítési csomagja, amely az elmúlt év gyakorlati tapasztalatain alapszik.Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások, amint azt hallhattuk, vitán felül a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálják. Céljuk, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó eljárásrendek a lehetőségekhez mérten minél egyszerűbbek és hatékonyabbak legyenek. Fontos, hogy a termelők érezzék, tapasztalják, a támogatási rendszer a boldogulásukat, az életüket minél hatékonyabban igyekszik segíteni, tapasztalhassák, hogy a bürokrácia érezhetően csökken.

A törvényjavaslattal kapcsolatban az elhangzottakon kívül nehéz lenne érdemben többet és mást mondani, ezért az elhangzottakkal egyetértve államtitkár urat nem szeretném ismételni. A Magyar Államkincstár és a magyar termelők közötti agrártámogatási jogviszony zavartalan működésének elősegítését, az egyes eljárási részfeladatok egyszerűsítését és gördülékenyebb végrehajtását csak támogatni lehet. Különösen támogatandónak tartok minden olyan javító szándékú javaslatot, amely a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer hatékonyságát, egyszerűbb használatát kívánja segíteni.

Talán mindannyian tudhatjuk, de a mezőgazdaságban jártas, mezőgazdasággal foglalkozó képviselőtársaim egészen biztosan tudják, mennyire fontos, hogy az a rendszer, amely az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere, a gazdáknak minél kevesebb gondot okozva, gördülékenyen működjön. A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások valóban a hatékonyabb közfeladatellátást, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni.

Kérem tehát, támogassák a szóban forgó törvényjavaslat elfogadását. Mi ezt fogjuk tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány és a gazdák közös erőfeszítéseinek eredményeként a magyar mezőgazdaságban 2010 után kedvező folyamatok indultak el. A mezőgazdaság kibocsátása dinamikus növekedésnek indult, Európa élvonalába került, ennek révén pedig az agrárium több éven keresztül is hozzájárult a GDP növekedéséhez. Évről évre nőtt az agrárexportunk, annak egyenlege pedig szintén folyamatosan javult. Kedvezőbbé vált a mezőgazdaság kibocsátásának szerkezete is, hiszen azon belül, ha kismértékben is, de nőtt az állattenyésztés aránya. Ez utóbbi tény azért is nagyra értékelendő, mert a világban zajló gazdasági folyamatok nem kímélték a hazai állattenyésztést sem. Egymást érték a piaci válságok, ezeket pedig eredményesen átvészelte az ágazat. Az állattenyésztés nehéziparának mondott szarvasmarha-tenyésztésben például különösen figyelemreméltóak a hazai adatok. A szarvasmarhák, azon belül pedig a tehenek állománya 2010 óta folyamatosan növekszik, holott a húsmarhatenyésztők dolgát a végletesen ingadozó piaci kereslet, a tejesgazdák életét pedig az éveken át tartó tejpiaci válság nehezítette.

Hadd hívjam föl tisztelt képviselőtársaim figyelmét az állattenyésztés foglalkoztatásban betöltött szerepére is! A legutóbbi gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint csaknem 3 ezer gazdasági szervezet és mintegy 260 ezer egyéni gazdaság foglalkozott állattartással vagy -tenyésztéssel.

Ezek a gazdaságok félmillió embernek, családnak adtak fő vagy kiegészítő keresetet. Egy nemzetgazdasági szempontból fontos, gyarapodó, az európai fejlődéssel lépést tartó hazai állattenyésztésről tudunk beszélni.

Egy modern ágazat működése pedig korszerű jogi kereteket kíván. A 26 éve megalkotott állattenyésztési törvény és azok végrehajtási rendeletei mára már megértek a megújításra. Ennek kereteit természetesen az európai uniós rendelet szabja meg, amelyhez a jogszabályi harmonizációval igazodnunk kell.

(15.30)

De meg kell alkotni azokat a jogi kereteket is, amelyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, hiszen az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár- és sertésfajok fajtáinak tenyésztését szabályozza.

Ezért az egyéb közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, amely természetesen nem ütközhet az EU egyéb szabályaival, főként a versenyjogi előírásaival.

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk hazánk állatgenetikai erőforrásainak, valamint a kiemelt genetikai értéket képviselő védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták védelmére is. Lehetőséget kell adnunk a határon átnyúló tenyésztőszervezeti tevékenységekre is, de ez terveink szerint csak szabályozott keretek között, a hazai tenyésztési hatóság kontrollja mellett lesz lehetséges. A hazai tenyésztésszervezés és a hazai tenyésztők érdekei megvédésének kormányzati szándéka szintén ott van a törvénytervezetben.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő javaslat mindazonáltal egy újszerű, a modern jogalkotás elvárásainak is megfelelő dokumentum. A dereguláció jegyében született, azaz csak azok a tárgykörök kerültek be a törvénytervezetbe, amelyeket jogi, szakmai szempontból nem lehetett alacsonyabb szintű jogszabályokban szabályozni.

A korszerű állattenyésztés kereteit biztosító modern törvénytervezet született tehát, amelynek támogatását természetesen én is javaslom, és a frakciónk is fogja támogatni. Ehhez kérjük az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ha jól figyeltem, több mint két órája zajlik az előterjesztés általános vitája, egyébként igen tartalmas vitája, mégis engedjék meg nekem, hogy mielőtt a törvényjavaslattal kapcsolatos gondolataimat mondom el, engedjenek meg egy rövid történelmi visszatekintést a tisztánlátás, vagy ha úgy tetszik, inkább a tisztábban látás céljából.Szakmai nagyzolás nélkül nyugodtan kijelenthetjük, hogy a földtulajdon- és birtokstruktúra Európa, de akár az egész világ bármely országában a társadalmi, a politikai és a gazdasági kérdések középpontjában áll. Magyarországon a birtokpolitika történelmi okok miatt jóval bonyolultabb és szerteágazóbb, mint sok más, évszázadok folyamán végbement társadalmi és gazdasági fejlődést megélt nyugati országban.

A földek körül zajló vita hazánkban mintegy évezredes múltra tekint vissza. Ugyanakkor sajnálatos gyökeres történelmi fordulatoknak köszönhetően a magyar birtokstruktúra mindennek ellenére is számos olyan jellemzőt hordoz magában, amely a versenyképességet és a fejlődést akadályozza. A tömegek földhöz jutása Magyarországon a nyugati országokhoz képest mintegy 150-200 évvel megkésett polgárosodással, egészen pontosan a parasztoknak a földesúrtól való feudális jogi függőségét eltörlő 1848-as áprilisi törvényekkel vette kezdetét.

Ezt követően a kiegyezés hosszú időre stabilizálta az agrárfejlődés 1848-ban kialakult kereteit, majd a Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter nevéhez kötődő földreform kívánt adni újabb lendületet a változásoknak. A politikai háttéralkuk sajnálatosan nem engedték kiteljesedni az eredeti jó szándékú elképzeléseket, így csak a második világháborút követően, 1945-47-ben vehette kezdetét az agrárnépesség tömeges földhöz juttatása. Ennek nyomán a súlyos társadalmi és birtokpolarizáció csökkent, ugyanakkor az életképességi küszöb alsó értékét el nem érő és ezért gazdasági szempontból kevéssé előnyös méretű, 5 hold körüli birtokok száma növekedett. Ez utóbbi körülmény tudott alapot szolgáltatni a kommunista hatalomátvételt követő erőszakos kollektivizálási folyamatokhoz, amelyek alapvetően egy célt szolgáltak: a vidéki embereknek a földtől mint alapvető mezőgazdasági termelési eszköztől és vagyontárgytól való megfosztását.

A rendszerváltoztatást követően is megállapíthatjuk, hogy a földek tulajdoni és használati viszonyainak az alakítása az egyik legátpolitizáltabb területe azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyeknek a szabályozását minden politikai rendszer kiemelt súllyal kívánta kezelni. Ez egyaránt jellemezte a kárpótlási folyamatokat, valamint a szövetkezeti struktúra lebontásának törekvéseit, amelyek a kilencvenes évek agrárpolitikáját alapjaiban határozták meg. Az akkor akarva-akaratlanul elkövetett hibák az eltelt majdnem három évtized alatt mára akkora problémává duzzadtak, amelyek a mezőgazdaság versenyképességének egyik legnagyobb akadályát jelentik.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti ügyek kormánya 2010-től következetesen alapvető nemzetstratégiai fontosságú kérdésként tekint a földügyekre. A 2007-es megszüntetését követően 2010. szeptember 1-jével ismételten felállításra került az önálló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. 2011-től megindult az állam tulajdonában álló földek pályázat útján történő haszonbérbe adása a „Földet a gazdáknak!” program keretében. 2013-ban elfogadásra került a földforgalmi törvény, amely sarkalatos szabályaival hosszú távon kívánja megvédeni és hazai kézben tartani ezen nemzeti kincsünket. 2015 második felétől pedig a „Földet a gazdáknak!” program folytatásaként árverés útján az állam tulajdonában álló földek megvásárlására nyílt lehetőség, ami a korábbiakhoz képest soha nem látott létszámban és mértékben juttatott földet a gazdálkodók számára.

Fennáll még azonban számos olyan birtokpolitikát érintő akadály, amelyek az elmondottak szerint a mezőgazdaság versenyképességének gátját jelentik, és több évtizede megoldatlan problémaként tornyosulnak az agrárkormányzat előtt. Ezen problémák megoldása mára már elodázhatatlan, mert a gazdálkodók számára mindennapos problémaként, a fejlődésük akadályaként jelentkeznek. A legfontosabb ezek közül a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon mint kényszerközösség megszüntetése.

Az osztatlan közös földtulajdon vitathatatlanul a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb felszámolandó akadálya. Magyarországon az adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen valósulhat meg. A gyakorlatban a földhasználat gátját jelenti az osztatlan közös tulajdon. További, az agrárgazdasági finanszírozásban megnyilvánuló hátránya, hogy a tulajdonosok nem tudnak beruházni, illetve csökkentett értékkel tudják banki hitelfedezetként használni a területet.

Az agráriumból érkező képviselőtársaim, de szinte bármelyik vidéki választókörzet képviselője számtalan olyan extrém esettel találkozott és találkozik fogadóóráin rendszeresen, ahol akár a földtulajdonos vagy akár a földhasználó választópolgárok kérik a segítségünket, akik keresik a kiutat jelentő megoldást, ami mögött a föld megművelésének tisztességes szándéka áll. A probléma méretét jól jellemzi, hogy a 2012-ben indult megosztási programban mintegy negyedmillió kérelem érkezett több mint 50 ezer földrészlet megosztására.

Helyesnek és fontosnak tartom, hogy az agrárkormányzat értékelte az elmúlt időszak tapasztalatait, és átfogó megoldási javaslattal állt az Országgyűlés elé. Jó irány, hogy a törvényjavaslat a keletkezési okától függetlenül kiterjed minden osztatlan közös tulajdonú földre. Szintén előnyének tartom azt a felismerést, hogy a megosztással kapcsolatos döntéseket az érintett tulajdonosokra bízza, hiszen elsősorban a tulajdonosi akarat legteljesebb érvényesülését kell tiszteletben tartani mind a megosztás megindítása, a megosztás módja és iránya vagy az utak kialakítása tekintetében.

Korrekt módszernek tartom az egyezségalapú eljárást, mert az annak hiányában jelenleg alkalmazott sorsolás a természeténél fogva semmilyen jogos tulajdonosi igénynek vagy szakmai alapú elvárásnak nem tud eleget tenni. Ügyfélbarát és a gyors folyamatot elősegítő hozzáállás az állam részéről, hogy biztosítja a megosztáshoz szükséges adatokat és a megosztás eredményét ábrázolni képes számítógépes osztóprogramot. Innentől tényleg csak az érintett tulajdonostársak szándékától függ, hogy sikeresen együttműködve hozzájussanak az önálló ingatlanként megjelenő tulajdonukhoz.

A tulajdon, különösen a földtulajdon nemcsak jogokat, hanem felelősséget is jelent. Ahogy a gazda nem hagyhatja el a jószágát, úgy a földjét sem, vagy ha mégis megteszi, akkor annak következményeit viseli. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége eleve megköveteli, hogy az abban szereplő adatok pontosak és naprakészek legyenek. Ez igaz a tulajdonosok személyi vagy címadataira, és igaz az ingatlan adataira is.

Ha a megosztáshoz mégis úgy kezdenek hozzá, hogy hibás adatokból indulnak ki a tulajdonosok, akkor ennek következményeit nem háríthatják másokra. Annak persze semmi akadálya, hogy a munkához azzal fogjanak hozzá, hogy tisztázzák a valós adatokat, és csak ezt követően vágjanak bele a megosztási eljárásba.

A törvényjavaslat nem marad adós a kisebbségbe kerülő tulajdonosokat biztosító garanciákkal sem. Rögzíti, hogy kinek-kinek a jussát ki kell adni, azaz nem kaphat kevesebbet a tulajdoni hányadánál, csak ha ebbe kifejezetten beleegyezik. Szintén a hosszú távú működőképességet biztosítja a föld mezőgazdasági művelésre való alkalmasságának követelménye, amivel elkerülhetőek a valóban életképtelen viszonyokat teremtő nadrágszíjparcellák kialakulásának veszélyei.

A törvényjavaslat előremutató elemének tartom, hogy a birtokkonszolidáció érdekében is tartalmaz lehetőségeket a tulajdonosoknak. Ilyen a megosztással egyidejűleg végrehajtott kivásárlása a másik tulajdonostársnak vagy a megosztással egybekötött csere lehetősége. Fontos ugyanis, hogy a tulajdonosoknak lehetősége legyen akár a már meglevő másik földjével egy birtoktagként használni az osztatlan megszüntetésével kialakított földrészletet.

Végül az állami szerepvállalás végső esetekre tartott formáját, azaz a kisajátítás lehetőségét is érdemes megemlíteni. Az olyan földek vonatkozásában ugyanis, ahol százas nagyságrendű tulajdonosi kör található, semmilyen józan lehetőség nem mutatkozik az előrelépésre.

(16.00)

Az ilyen földek gyakorlatilag foglyul ejtik a tulajdonosaikat, amely helyzetre csak az állam aktív szerepvállalása tud olyan megoldást adni, hogy egyszerre jussanak megfelelő értékhez a tulajdonostársak, és legyen biztosítható a föld megfelelő megművelése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat másik nagy eleméről, a „holt lelkek” kérdéséről is szeretnék pár mondatot szólni. Szintén nagy terhet tudunk levenni a gazdálkodók válláról ennek a problémának a megoldásával. Az elérhetetlen tulajdonosok és az elmulasztott hagyatéki eljárások miatt eddig súlyos adminisztratív feladatokat kellett elvégezni a termelőknek, ami a gazdálkodástól vonta el a figyelmüket és az idejüket. A javaslat hatékony módon tudja visszavezetni ezeket az ingatlanokat a földpiacra. Javaslom az eredmények figyelemmel kísérését és a tapasztalatok alapján a földnek nem minősülő további ingatlanokra való kiterjeszthetőség vizsgálatát.

Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy a tárgyalt törvényjavaslat évtizedes távlatokban nézve történelmi jelentőségű. Meggyőződésem, hogy érzékelhető módon fogja javítani a mezőgazdaságunk versenyképességét, ezért kérem önöket, hogy támogassák annak elfogadását.

Ugyanakkor tisztelettel kérem a kormányt, miniszter urat, hogy ne tekintsük befejezettnek a feladatot, mert a most megkezdett intézkedésekhez és azok sikeréhez szorosan kapcsolódik a földkonszolidációt biztosító tagosítás kérdése, valamint a generációváltás és az agráröröklés szabályozásának a problémaköre. Ezek elmulasztása ugyanis néhány évtized leforgása alatt újra birtokpolitikai problémákkal állítja szembe a hazai agráriumot.

A most kitűzött irány jó, haladjunk tovább céljaink érdekében. Várjuk a módosító javaslatokat, meg fogjuk beszélni, és remélem, kedvező döntést fogunk hozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az agrárágazat a különböző kockázati tényezők által talán a leginkább fenyegetett gazdasági ágazat. Ilyen kockázati tényezők többek között a piaci kockázatok, elsősorban itt az áringadozásokra gondolok, de az árfolyamváltozás vagy akár az olajárak kedvezőtlen változása is idetartozik. Ilyen kockázati tényező a termelési kockázatok, vagyis lemaradás a gyorsan fejlődő termelési technikák tekintetében, a növény- és állategészségügyi kockázatok, ezeket sajnos jól ismerjük. Vannak politikai jellegű kockázatok, mint például az orosz embargó, vagy a szabadkereskedelmi egyezmények, Mercosur-egyezmény, természeti kockázatok, szélsőséges időjárás, elég csak az idei évre gondolni, hiszen csapadékhiány, fagykár, homokvihar, sok minden volt már az év első részében, és akkor még a koronavírus-járványról nem is beszéltem. Egyre gyakoribb, hogy egy adott területen egymással ellentétes szélsőségek figyelhetők meg, akár egy időben van belvíz, árvíz, illetve aszály. A mezőgazdaság ilyen mértékű veszélyeztetettsége, illetve a társadalom jóléte szempontjából kiemelkedő szerepe teszi szükségessé az azt védő kockázati intézkedéseket.Tisztelt Ház! Ahogyan önök előtt is ismeretes, Magyarország úttörő volt az Európai Unióban az állami keretek között működő kockázatkezelési rendszer kiépítésével, és mára az Európai Unió tagállamaihoz képest igen fejlett kockázatkezelési eszköztárral rendelkezünk. A 2012 óta megreformált és azóta is folyamatosan fejlődő hazai mezőgazdasági kockázatkezelési eszközöket a termelők már ismerik, és egyre tudatosabban használják. Ezt a rendszerben részt vevő tagok létszámának és a rendszer által lefedett termőterületek nagyságának dinamikus növekedése is egyértelműen bizonyítja.

A jelenlegi rendszer kockázatkezelési eszközei, mint az agrárkárenyhítési rendszer, a mezőgazdaságibiztosításidíj-támogatás és az országos jégkármérséklő rendszer az egyre szélsőségesebben jelentkező időjárási kockázatok ellen ugyan védelmet nyújtanak a növénytermesztők számára, azonban az állattenyésztőket érintő és az időjáráson kívüli egyéb kockázatokat nem kezeli. Jelenleg termelőink számára nem áll rendelkezésre semmiféle eszköz a világpiaci folyamatokból, állat- és növénybetegségekből, járványokból adódó jövedelemcsökkenés elleni biztosításra.

A kockázatkezelés terén szerzett eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy az állami kezdeményezés nélkül önkéntes termelői szerveződéssel létrejövő kölcsönös kockázatkezelési alap létrejötte nem valószínű. Sajnálatosan hazánkban a történelmi hagyományok sem erősítik a termelők önszerveződésén alapuló érdekcsoportok kialakulását, ezért a hatékony kockázatkezelés megvalósulásában az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen. A tervezet a meglévő kockázatkezelési rendszer újabb eszközzel történő kibővítésére, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer bevezetésére tesz javaslatot, amely a jövőben a mezőgazdasági termelőknek már abban az esetben is segítséget tudna nyújtani, ha jövedelmük az értékesítési piac elvesztése, a megtermelt termékek piaci árának csökkenése, a termelési költségek növekedése vagy az állategészségügyi járványok miatt kialakult válsághelyzetek következményeként csökken drasztikus mértékben.

(16.40)

A tervezetben bemutatott jövedelembiztosításnak megfelelő rendszer bevezetése esetén a közelmúlt jól ismert ágazati kríziseket okozó eseményei  miniszter úr ezeket részletesen említette  miatt nehéz helyzetbe került termelők támogatásai a nemzeti költségvetést kímélő módon rendszerszinten valósulhatnak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a bevezetésre javasolt rendszer még éppen a koronavírus által okozott jelenlegi piaci és gazdasági körülményekből adódó helyzet kezelésére is alkalmas.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az uniós tárgyalási eredmények fényében készülnünk kell arra, hogy a Bizottság javaslata alapján akár kötelezővé is válhat a tagállami mezőgazdasági kockázatkezelési beavatkozások alkalmazása, illetve a termelők öngondoskodását ösztönző kockázatkezelési eszközök megjelenésének erősödése várható. Azáltal, hogy az új rendszerrel összefüggő feladatokat ellátó krízisbiztosítási szerv a Magyar Államkincstár keretei között kerül kialakításra, az agrárkárenyhítési rendszerben felhalmozódott sokéves tapasztalatokra is lehet építeni. A krízisbiztosítási rendszerhez valamennyi mezőgazdasági termelő önkéntes alapon csatlakozhat, csatlakozás esetén azonban a tagsági jogviszonyt legalább három évig fenn kell tartani.

A krízisbiztosítási rendszer működésének lényege, hogy először a termelő csatlakozási kérelmet nyújt be a krízisbiztosítási szervhez, vagyis a Kincstárhoz, majd adatot szolgáltat az elmúlt három évben megszerzett mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelméről. A termelő évente méltányos krízisbiztosítási hozzájárulást fizet be a Kincstár erre a célra elkülönített számlájára. A csatlakozás évére vonatkozó lezárt könyvelési adatok rendelkezésre állását követően a termelő megadja a tárgyévi mezőgazdasági jövedelméből származó adatot is. Amennyiben a termelő tárgyévi jövedelme az előző három év átlagos jövedelméhez, vagyis a referenciajövedelméhez képest 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik, a Kincstár krízisbiztosítási kompenzációt fizet a számára.

A krízisbiztosítási hozzájárulás összege a termelő által megművelt földterület, illetve a termelő által tenyésztett állatok éves átlagos létszáma alapján kerül meghatározásra. A termelők által befizetett krízisbiztosítási hozzájárulás és esetlegesen egyéb, nem állami szereplők által befizetett összegek képezik a krízisbiztosítási rendszer saját forrását, amely kizárólag a kompenzáció kifizetésére használható fel. A rendszer saját forrása mellé a krízisbiztosítási szerv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatást is lehívja. Az így rendelkezésre álló összes forrás a krízisbiztosítási pénzeszköz, amely nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható.

A termelők által elszenvedett jövedelemkiesés kompenzálására tehát a krízisbiztosítási pénzeszköz nyújt fedezetet, amelynek 30 százalékát a rendszer saját forrása, 70 százalékát pedig a nemzeti társfinanszírozással megszerezhető európai uniós forrás biztosítja. Tehát minél nagyobb a rendszer saját forrása, annál nagyobb vidékfejlesztési támogatás kapcsolódhat hozzá. Látható, hogy a termelő kismértékű öngondoskodásának eredményeként a rajta kívülálló okokból bekövetkezett jövedelemcsökkenésének meghatározó része kerülhet ellentételezésre.

A vonatkozó uniós jogszabály értelmében a krízisbiztosítási kompenzáció összege a kimutatott jövedelemcsökkenés kevesebb mint 70 százaléka lehet, vagyis maximum 69,9 százalék; ez került be a javaslatba. Tehát ha a termelő átlagos jövedelme a csatlakozást megelőző három évben elért jövedelemadatai alapján 100 egység és a tárgyévben elért jövedelme, mondjuk, csak 60 egység, akkor a 40 egységnyi jövedelemkiesésnek legfeljebb a 69,9 százaléka kerülhet kompenzálásra maximum, vagyis a kompenzáció összege mintegy 28 egység lehet.

A mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységből elért jövedelmének számítása a számára előírt könyvvezetési kötelezettségen alapszik. A jövedelem meghatározása alapvetően úgy történik, hogy a mezőgazdasági tevékenység bevételeiből levonásra kerülnek a mezőgazdasági tevékenység során felmerült termelési költségek. A bevételbe minden piacon szerzett bevétel beleszámít, így például az értékesítés árbevétele, valamennyi állami támogatás, a káreseményre tekintettel biztosítótól kapott kifizetések és a kárenyhítő juttatás is. Például egy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében ez praktikusan az eredménykimutatásból ismert üzemi tevékenység eredményének felel meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a termelőnek kizárólag a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemkiesésének meghatározott része kerülhet kompenzálásra.

A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra természetesen akkor nem jogosult, ha a jövedelemcsökkenése gondatlanság, üzemméret-változás, a körülmények mesterséges létrehozása miatt következik be. Amennyiben a termelők által benyújtott összes krízisbiztosítási kompenzáció iránti kérelem alapján a krízisbiztosítási pénzeszköz nem nyújtana elegendő fedezetet a kompenzálható termelői jövedelem csökkenésének a teljes összegére, a kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi kompenzációra jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell. Nagyszámú termelői érintettség, illetve drasztikus mértékű jövedelemkiesés esetén azonban a pótbefizetés előírására vonatkozó lehetőség mérsékelni tudja a visszaosztás mértékét. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez való csatlakozás a törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadása esetén a részletszabályok kidolgozását követően akár 2021-ben elindulhat.

Összefoglalva az elmondottakat: a tisztelt Ház előtt lévő javaslat elfogadásával Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy az Európai Unióban elsőként egy előremutató, az öngondoskodást is ösztönző új mezőgazdasági kockázatkezelési eszközt vezessen be, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet valamennyi mezőgazdasági termelő valamennyi kockázat ellen biztosíthassa.

A törvényjavaslat a krízisbiztosítási rendszer létrehozásán túl pontosításokat is tartalmaz a mezőőri szolgálattal, illetve az úgynevezett támogatási törvénnyel kapcsolatban.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg és fogadja el. A Fidesz-frakció tagjai így fognak tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hittem, a törvényjavaslat kapcsán teljes az összhang, de Schmuck Erzsébetnek sikerült egy kicsit az összhangot felborítani, egészen elképesztő dolgok is elhangzottak. Az a baj, hogy vannak részigazságok is abban, amit ő mondott, és vannak olyan dolgok, amelyek, mondjuk, a közös agrárpolitikával kapcsolatosak. Ez a nagybirtokellenes kirohanás  hát, a nagybirtokot is ugyanúgy érinti az aszály, mint a kisbirtokot. Elmondtam már többször, még egyszer elmondom: szükség van a magyar mezőgazdaságban kicsikre, közepesekre, nagyokra, egyéni gazdálkodókra, társas vállalkozásokra, mindenkire szükség van. Azok a javaslatok, maradjunk ennél, amelyeket ön elmondott, cirka minimum 30-40 százalékkal csökkentenék a magyar élelmiszeralapanyag-előállítást, ha bevezetésre kerülnének, de ezt az Unióban kell megbeszélni.

Ami megihletett még itt az összhang kapcsán, Magyar Zoltán néhány konkrét kérdést tett fel. Itt a fogalmak néha kicsit keverednek: más a kártalanítás, más a kártérítés, és amiről most beszélünk, az a kárenyhítés. Ahogy a nevében benne van, nem 100 százalékos visszatérítésről, kompenzációról van szó, hanem részlegesről, amit egyébként az Európai Unió által jóvá kell hagyatnunk, tehát notifikáltatni kellett az eddigi kárenyhítési rendszert is és a mostani rendszert is. És ahogy itt a megfogalmazásban hangzik, nem lehet kevesebb mint 70 százalék ez a kompenzáció. Tehát a maximumot adjuk, senki nem tud többet adni az Európai Unióban, mint ez a 69,9 százalék, ez a maximum.

Két része van ennek a kompenzációnak, és nem az adófizetők fizetik, hanem az alanyai, tehát a mezőgazdasági termelők a hozzájárulással, és önkéntes befizetés is lehetséges. Ez teszi ki a kompenzáció 30 százalékát és 70 százalék az EMVA, amiben egyébként van hazai társfinanszírozás is, 15 százalék. Úgyhogy gyakorlatilag az a lényege, hogy minél többet fizet valaki be a rendszerbe, annál nagyobb kompenzációra számíthat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Csak a kollektív emlékezés okán, tisztelt szocialista képviselőtársaim, illetve Szakács képviselő úr, önök elvették a 13. havi nyugdíjat, mi pedig visszaadjuk. Ez elég nagy különbség, azt hiszem. (Dr. Szakács László: Majd jövőre valamennyit!) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által előterjesztett 2021-es költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása áll. Én most a felszólalásomban a 2021. évi költségvetési tervezet agráriumot érintő részeiről szeretnék beszélni. Mielőtt erre kitérnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a mezőgazdasági ágazatban a Covid-19 koronavírus okozta gazdasági problémák kezelésére már az idén 25 milliárd forint többletforrást biztosít az agrárium leginkább érintett szereplői részére.

Tisztelt Országgyűlés! 2021-ben agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 782 milliárd forint kerülhet kifizetésre, amelyből tisztán hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatásokra 94 milliárd forint, uniós társfinanszírozással működő piaci támogatásokra 30 milliárd forint, tisztán uniós finanszírozású közvetlen támogatásokra 455 milliárd forint, az uniós társfinanszírozással működő vidékfejlesztési program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program működésére 203 milliárd forint fordítható. Ebben a számban nincsen benne az öntözésfejlesztés több mint 15 milliárd forintos támogatása. A nemzeti agrártámogatásokra  amely a Gazdaságvédelmi Alapban szerepel  a 2021-es költségvetési javaslatban 78,5 milliárd forint került beállításra, amely magában foglalja a korábbi nemzeti agrártámogatások előirányzat mellett a tanyafejlesztési program, a zártkerti program, valamint az állattenyésztés támogatása előirányzatot is.

A betervezett források lehetővé teszik az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások biztosítását. Ezt az Európai Unió 2021-re még engedélyezi. Ez elsősorban a szarvasmarha, juh, illetve a dohányágazat támogatását tudja biztosítani. Azt is lehetővé teszi a betervezett forrás, hogy az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordíthat a közvetlen uniós forrásokból nem támogatható baromfi- és sertéságazatra is. Ezeket az állatjóléti támogatásokon keresztül tudjuk finanszírozni. Az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatására, az állati hulla biztonságos elszállítására és megsemmisítésére vonatkozó jogcímek, amelyek valamennyi állattenyésztési ágazatot érintenek, szintén tovább lesznek finanszírozhatók. A mezei őrszolgálatok alapításának és működtetésének támogatása szintén biztosítható lesz az olyan speciális jogcímekkel együtt, mint például a 2016-ban bevezetésre került, a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége elleni támogatás. Az úgynevezett csekély összegű támogatások között meg kell említeni a szárított takarmány, a zöldség, a fűszerpaprika, a gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövényszárítmány-előállítók, a fűszerpaprika minőségi árutermelésének, a nyúltenyésztésnek, a méhészeti járművek, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez, a rendezett piaci kapcsolatok kialakításához, a tenyészkos, tenyészbak, tenyészbika-tenyésztés beállításának, az árutermelők, galamb, a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolaj támogatását is. (Sic!)

Fontos ezen intézkedések támogatási szintjének fenntartása. Továbbra is kiemelt cél marad az agrárgazdaság finanszírozási feltételeinek kedvezményes hitelezési eszközökkel történő javítása. A 2011. évben indult és immár 200 millió forint összegű Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelhez elérhető költségvetési kamattámogatás, valamint a kezességvállalási díjhoz kapcsolódóan nyújtott költségvetési támogatás a továbbiakban is biztosításra kerül.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett különböző hitelkonstrukciók kamattámogatása, kezességvállalási díja továbbra is fennmarad. Az állattenyésztési feladatok előirányzat 1,3 milliárd forintos keretösszege 2021-ben is biztosításra kerül, amely a magyar tenyésztő szervezetek, állattenyésztők versenyképességét és esélyeit javítják a globális szerepre törekvő tőkeerős külföldi tenyésztő vállalkozások terjeszkedésével szemben. Nagyon fontos a mezőgazdasági kockázatkezelés, főleg olyan évben, mint az idei is. Nagyon komoly fagykárok voltak, aztán aszály, most a napokban éppen vihar- és jégkárok. A nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatán a termelői befizetések mellett 4,3 milliárd forint költségvetési forrás biztosítja az előírt állami 50 százalékos hozzájárulást.

Állat, növény- és GMO-kártalanításra 2021-ben 3,5 milliárd forint került betervezésre. Az uniós programok kiegészítő támogatása 13 milliárd forinttal került betervezésre. Ez mintegy félmilliárd forinttal nagyobb összeg, mint 2020-ban. Ennek keretében folytatódik a méhészeti nemzeti program, továbbá az iskolatejprogram. A 2019-2020-as tanévben már 2678 oktatási intézmény 435 ezer tanulója jut rendszeresen friss tejhez, tejtermékhez. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program iránt a 2010. évi beindulása óta szintén folyamatosan nő az érdeklődés. A 2019-2020. tanévben már 2309 oktatási intézmény 536 ezer tanulója kap hetente több alkalommal friss zöldséget, gyümölcsöt. Mindkét program, az iskolatej- és iskolagyümölcs-program támogatása mintegy kilencszeresére emelkedett 2021-re 2010-hez képest.

Az Európai Unió által közvetlenül térített támogatások összege 472 milliárd forint lesz jövőre. Ebből közvetlen támogatás 455 milliárd, ugye, ez a területalapú támogatást jelenti, amely alaptámogatásból, zöldítésből és sok ágazat számára nagyon fontos, például a cukorrépa számára nagyon fontos, úgynevezett termeléshez kötött támogatásokból áll.

(12.50)

Itt jegyzem meg, hogy az Európai Unió 2021-től induló új hétéves költségvetési periódusát megalapozó büdzséről a megállapodás a tagállamok közötti, valamint az EP és az Európai Bizottság javaslatai közötti markáns különbségek miatt legkorábban is csak 2020 második felében születik meg. Ebből következik, hogy az agrártámogatások szempontjából a ’21-es év úgynevezett átmeneti év lesz.

Az Európai Bizottság már elismerte a csúszást, és 2021-re átmeneti rendelkezésekről szóló rendelettervezetet nyújtott be, amelynek tárgyalása során egyáltalán nem zárják ki azt sem, hogy akár két átmeneti év is lehet az agrártámogatások tekintetében, tehát a ’21-en kívül lehetséges, hogy ’22-ben is még átmeneti évvel kell számolni. Ebben az esetben a közvetlen támogatások a jelenlegi struktúrában és feltételekkel lesznek nyújthatóak, nyilván azzal a megkötéssel, hogy már az új büdzsé keretei vonatkoznak az adott évre. Ami jó hír, hogy a 70 százalékos előlegfizetési lehetőség, amivel a kormány élni szokott minden évben, ez a lehetőség fenn fog maradni.

Vidékfejlesztési program 200 milliárd forint, a halgazdálkodási operatív program pedig 3,2 milliárd forint lesz. Ennek keretében a közeljövőben új, 80 milliárd forintos mezőgazdasági beruházási pályázati csomag kerül meghirdetésre az állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára.

Az állattenyésztés telephelyeinek fejlesztésére 50 milliárd forint, a kertészeti ágazat fejlesztésére pedig 30 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

Egy korábbi felszólalásban talán az LMP egyik képviselője az alapvető élelmiszerek áfájával kapcsolatosan fogalmazott meg kritikát a kormány felé, amire Banai államtitkár úr reagált. Röviden én is szeretnék reagálni. A kormány adófilozófiájának a középpontjában az élőmunka terheinek a csökkentése áll.

Ennek jó példája, hogy július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal ismét csökkenni fog 15,5 százalékra, és ennek az adófilozófiának volt az az eredménye, hogy Magyarországon 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma közel egymillióval növekedett az előző évre, és a munkanélküliségi ráta pedig mintegy 12 százalékról 4 százalék alá csökkent.

Ami az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, kedvezményes kulcsba történő sorolását illeti, én úgy gondolom, hogy lépésről lépésre haladunk, haladtunk előre eddig is, és reményeim szerint a jövőben is ez így lesz. 2014-ben az élő és a félsertés áfáját csökkentettük le 5 százalékra, 2015. január 1-jétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, kecske áfáját csökkentettük le  ugye, ezek közbülső termékek voltak , 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús áfáját csökkentettük le, ugye, itt már végtermékről van szó, vagyis a fogyasztói árakban azonnal megjelent az áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkentése. 2017 januárjától a baromfi, a tojás, illetve a friss tej áfáját csökkentettük. 2018 januárjától a fogyasztási célú hal és a sertésbelsőségek áfáját vittük le a kedvezményes kulcsra, 2019 januárjától pedig a tartósított tej áfáját csökkentettük. Nyilván ez a folyamat akkor folytatható, ha a gazdasági mozgástér reményeink szerint a járvány leküzdése után és a gazdaság talpra állítása után meg fog történni.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az előterjesztésben szereplő számok biztosítani tudják az agrárium szereplőinek a jövedelmező gazdálkodást, a biztonságos élelmiszer-termelést és a hozzájárulást a vidéki életminőség javításához.

A beterjesztett 2021. évi költségvetés agrárfejezete is megalapozott, biztonságos, átlátható, előremutató, segíteni fogja a járvány miatti gazdasági válságból való kilábalást, ezért kérem tisztelettel önöket az előterjesztés támogatására.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénynek az egy évvel ezelőtti országgyűlési vitájában is elhangzott, hogy a jelenlegi számítások alapján a XXI. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár három és fél fokkal is emelkedhet. Idén is tapasztaltuk a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változását. Alappal jelenthetjük ki tehát, hogy komoly gazdasági és társadalmi érdek fűződik az öntözés mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának terjedéséhez.

(0.10)

Az agrárkormányzatnak jelen ciklusra vonatkozó egyik kiemelt célja az öntözéses gazdálkodás alkalmazásának minél szélesebb körben történő elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.

Öntözéses gazdálkodás nélkül nem képzelhető el Magyarországon fenntartható kertészet, vetőmagtermesztés, hibrid- és csemegekukorica-, valamint szántóföldi zöldségtermesztés sem. Ugyanakkor nem csupán gazdasági kérdésről van szó, hiszen élelmiszer-önrendelkezésünk okán ez nemzetstratégiai kérdés is. Sokszor említett távlati célunk, hogy az öntözhető területek mértékét a gazdálkodói igényjelzések szerinti 400-500 ezer hektárra növeljük. A 2020. január 1-jével hatályba lépett öntözéses gazdálkodásról szóló törvény jelentős előrelépést hozott a bürokratikus akadályok lebontása terén, valamint nagy segítséget nyújt a felszíni vízből öntözni kívánó gazdálkodók számára. Ugyanakkor a földrajzi és vízrajzi adottságokból eredően vagy a beruházási költségek mérlegelése során számos gazdálkodó találja magát szemben azzal a helyzettel, hogy számára csak a felszín alatti vízből való öntözés jelent reális alternatívát.

Jelen törvényjavaslat megteszi a következő lépést azon az úton, amelyen tavaly elindultunk azzal, hogy egyszerűsíti a mezőgazdasági kutak létesítésének szabályait, valamint rendelkezik a már meglévő, de illegálisan létesített kutak további sorsáról. Újításként tekinthetünk a korábbi engedélyezési eljárást felváltó bejelentési rendszerre. Egy kút az alatta fekvő föld adottságai miatt érinthet az első vízzáró réteg feletti talajvizet vagy az alatti rétegvizet, illetve karsztos vízbázist. Mindennek a fenntartható vízgazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentősége van.

Fontosnak tartom a törvényjavaslat azon megközelítését, hogy a könnyítések során határozott figyelmet fordít a környezeti állapot védelmére, amikor csak az első vízzáró réteget el nem érő és 50 méternél nem mélyebb talpmélységű kutak vonatkozásában szünteti meg az engedélyezési eljárást. További garanciát jelent, hogy a kút nem érinthet védett vízbázist vagy karsztvizet.

Összefoglalva tehát: a talajvízből való vízkivétel esetében alakítja egyszerű bejelentéssel intézhetővé a kút létesítését, amely esetben a víz utánpótlása a csapadékból folyamatosan biztosított a vízbázis sérelme nélkül. A már meglévő, de illegálisan létesített kutak vonatkozásában a törvényjavaslat ugyanazt a feltételrendszert és a bejelentési eljárást tartalmazza, valamint kútamnesztiát hirdetve eltekint a bírságolástól. Erre azért is nagy szükség van, mert a továbbhaladás érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy ismerjük az öntözőkutak pontos számát, helyét és főbb tulajdonságait.

A kitermelt víz mennyiségének mérésére szolgáló digitális vízmérőórák alkalmazásával teljesebb képet kaphatunk mind a kitermelt vízmennyiségről, mind pedig az egyes kutak hozamairól. Ezen információk biztosíthatnak megalapozott hátteret a további szabályozási döntések meghozatalához.

Kijelenthetjük, hogy az illegális kutak száma jelenleg szinte megbecsülhetetlen. Az információ hiánya pedig bénítóan hat az eljáró hatóságra, és korlátozza a szabályosan öntözni kívánó gazdák lehetőségeit is. Véleményem szerint nagy hasznunkra lesz a későbbiekben egy minél szélesebb körű kútkataszter, akár a víztestek állapotának vizsgálata, a vízkészletek lekötése vagy uniós forrásból finanszírozott fejlesztések előkészítése során. Várhatóan ösztönzőleg hat a bejelentések számára, hogy az eljárás díjmentes, és csak egy igen egyszerű adatlap kitöltése szükséges. Nem okoz költséget a folyamat azáltal, hogy mérnöki szakértő igénybevétele sem szükséges.

Üdvözlöm a törvényjavaslat által hatósági szervezetben bekövetkező változtatást. A Nemzeti Földügyi Központ öntözési ügynökségi hatáskörei közé jól illeszthetőek a mezőgazdasági kutakkal kapcsolatos feladatok. Az öntözésfejlesztési tervek elkészítése során is hasznosíthatóak lesznek a rendelkezésre álló információk.

Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat elfogadásával egy további lépést tehetünk az öntözéses gazdálkodás és ezen keresztül a magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében. Javaslom és kérem mindannyiukat támogató szavazatukra, a Fidesz-képviselőcsoport természetesen támogatni fogja az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket.

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A most előttünk fekvő előterjesztés a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén lévő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelye védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek, különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízi létesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza, tehát elég sok mindent.Egy olyan jogszabályról van szó, amely elfogadásakor és az eddigi módosítások során is pártoktól függetlenül támogatott volt, és az idő is igazolta, hogy a kitűzött célok érdekében a megvalósításhoz rendelt eszközök konzekvens alkalmazása jelentős eredményeket hozott az ágazatban, legyen szó haltermelőkről, horgászokról vagy éppen az ágazat kiszolgálóiparáról.

A törvény 3. §-a alapján Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.

Az 5. § rendelkezései szerint a halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. A tervezett módosítások fő vonulata az állami halgazdálkodási feladatok jelentős részét, benne több száz állami vízterület halgazdálkodási hasznosításának biztosítását 2019. január 1-je óta közfeladatként az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központon keresztül ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség működése segíti, a 700 ezer főt is átlépő regisztrált horgász, az őket tömörítő 26 tagszövetség, a speciális jogállású gazdasági társasági tagok, illetve közel 2000 egyesület érdekében.

A magyar horgásztársadalom látványos bővülése az utóbbi négy évet tekintve összességében több mint 125 ezer fős növekményt jelentett. Kiemelendő, hogy a horgászszövetségi HORINFO-rendszerből előállított horgászkorfa adatai alapján mára már a sporthorgászoknál is az aktív korosztályok vannak többségben, és emellett az utóbbi időszakban dinamikusan növekszik a hölgyek aránya is.

A horgászok ma Magyarország legnagyobb hálózatos civil szervezeti rendszerét alkotják, országos szinten 99,8 százalékos lefedettséggel. A központi rendszer egyre több elektronizált szolgáltatást nyújt, megkönnyítve a horgászok ügyintézését és információszerzését is. A további, szintén gyakorlati alapú módosítások, pontosítások, illetve egyszerűsítések az Agrárminisztérium és a Nébih szakmai kezdeményezései a haltermelők ágazatközi szakmai szervezete, a Mahal egyetértésével.

Tisztelt Országgyűlés! A közfeladat-ellátás első évi gyakorlati tapasztalatai alapján november első napjaiban az agrárminiszter és a Mohosz vezetése áttekintette a feladatokat, benne azokat a jogalkotási lépéseket is, melyek törvényi és rendeleti szinten egy időben, 2021. január 1-jétől még tovább dinamizálják az ágazatot, és egyben segítik a haltermelési szerkezet átalakítását, a horgászturizmus és az azt kiszolgáló hálózatos fejlesztések támogatását is.

A 23 fő feladatot tartalmazó közfeladatleltár és a kapcsolódó rendelkezések pontosításával minden olyan feladat rögzítésre került, ami a gyakorlat alapján felmerült igényeket kiszolgálja. A további módosító javaslatok többsége technikai jellegű pontosítás, illetve hiánypótló kiegészítés, ezek részleteibe most időkímélés miatt nem mennék bele.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a tények és a napi tapasztalatok alapján jogosan úgy ítéli meg, hogy a horgászok az elmúlt években bebizonyították, hogy az állami tulajdonú természetes vizek náluk jó kezekben vannak.

Az élőhelyfejlesztések esetében a Mahop új ciklusában, a horgászturisztika és az alapinfrastruktúra-fejlesztés esetében pedig a horgászati célú nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégiáról és az országos horgászati hálózati programról szóló kormányhatározat gyakorlati megvalósításában rejlik az a lehetőség, hogy a jelen törvénymódosítás és a kapcsolódó rendeleti szintű módosítások a napi működés talaján, a szinergiák erejével egy újabb szintet lépjen a horgászati és ahhoz kapcsolódó szabadidős, rekreációs és sporttevékenységek, a hazai és a nemzetközi horgászturizmus, a háttéripar fejlesztésében és a minőségi magyar haltermelés és a halas gasztronómia fokozatos újrapozicionálásában is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztést, és erre kérem önöket is, hiszen egy jó és társadalmilag hasznos módosításról van szó. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Klasszikus salátatörvényt tárgyalunk, amely számos kisebb-nagyobb, de különböző okoknál fogva szükséges vagy időszerű módosítást tartalmaz. Ezek közül a földvédelmi szabályok módosítását érintően szeretnék hozzászólni egy kiemelten aktuális és fontos kérdéshez.

Magyarország Alaptörvényének P) cikke értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növényi és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Alaptörvény ezen rendelkezése az alkotmány korábbi szövegezéséhez képest tovább is fejlesztette ezt az értékrendet azzal, hogy amíg az alkotmány alapján csak az állami kötelezettségek voltak hangsúlyosak, addig az Alaptörvény mindenki, így a civil társadalom és minden egyes állampolgár kötelezettségéről beszél. Vagyis a termőföld védelme az államon túl minden természetes és jogi személy kötelessége is.

Már a Nemzeti hitvallás jelzi, hogy Magyarország a fenntartható fejlődés keretei között elkötelezett a Kárpát-medence természeti és épített környezetének megóvása iránt, tekintettel a jelenkor emberére és a jövő nemzedékekre egyaránt. A Nemzeti hitvallás egyértelműen utal a fenntartható fejlődés elvére, amely az Alaptörvény Q) cikkében kifejezetten is nevesítésre kerül oly módon, hogy Magyarország az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Akkor fenntartható a fejlődés, ha a gazdaság fejlődése folyamatos szociális jobblétet eredményez az ökológiai eltartó képesség határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára.

A természeti erőforrásainkat takarékosan, a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételével kell tehát védeni, megőrizni, illetve a leghatékonyabb felhasználás biztosításával kitermelni, minimálisra csökkentve a termőföld igénybevételével járó kedvezőtlen hatásokat. Az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését várhatóan éppen a természeti erőforrások, így az ivóvíz, energia, termőföld szűkössége befolyásolja majd a legmarkánsabban. Korlátozás hiányában a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható. A termőföld védelméről szóló törvény rendeltetése annak megelőzése, hogy a termőföldek indokolatlanul áldozatul essenek. A kizárólag rövid távú gazdasági előnyök alapján túlhajtott, a termőföldek igénybevételével járó beruházások nem csupán a legfontosabb mezőgazdasági termelőeszköz mennyiségét csökkentik, hanem gátolják vagy akár ellehetetlenítik a távlati fejlődését is.

A beruházási kedv növelése gazdaságilag támogatható cél, hiszen nagyon fontos az ország fejlődése szempontjából a beruházások eredményezte gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és minden olyan cél, amely az ország, az adott régió vagy az adott település gazdasági növekedését eredményezheti. A beruházások megvalósítására alkalmas területek kiválasztásának módját azonban úgy kell megtalálni, hogy közben a kiemelt értékek, így a termőföldek védelme is megvalósuljon, vagyis a gazdasági célt nem lehet a kiemelt értékek védelme fölé emelni.

A termőföldek más célú hasznosítására irányuló földvédelmi engedélyezési eljárások legfőbb célja, hogy a beruházásokhoz, a településfejlesztési célok megvalósításához elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez mégis elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű termőföldeket használják fel. Vagyis a cél, hogy a más célú hasznosításra irányuló túlzott mértékű, indokolatlan kezdeményezések megakadályozásra kerüljenek, illetve a szükséges igénybevételekre az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken kerüljön sor; a termőföldvagyon védelme, a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása, a zöldmezős beruházásra és erdőtelepítésre csak a gyengébb minőségű termőföldek igénybevétele, a területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület-kieséssel járó harmonikus összehangolása, a barnamezős beruházások szorgalmazása.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra figyelemmel fontosnak tartom, hogy a naperőművek létesítése kapcsán még időben érkezett ez a törvénymódosítás. Kiemelt kormányzati cél hazánkban is a megújuló energia minél nagyobb arányú felhasználása, ennek egyik fontos eleme a napenergia-termelés fejlesztése. Sok ezer hektárnyi naperőmű kiépítése előtt állunk, és nagyon helyes, hogy ezek helyének meghatározásához a javaslat többlépcsős rendszert határoz meg.

Elsődlegesen a barnamezős területeket kell előnyben részesíteni a termőföld igénybevétele helyett. Ebben az esetben a földvédelmi szabályok alkalmazására értelemszerűen nem is kerül sor. Naperőművek termőföldre történő telepítése esetén a termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet kis teljesítményű erőműnek földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése céljából veszik igénybe. Ez a rendelkezés jótékonyan ösztönzi az agrártermelők diverzifikációját, azaz a több lábon állást. Ha pedig a kis teljesítményű erőmű létesítését és üzemeltetését nem a földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó kezdeményezi, akkor az csak az átlagosnál gyengébb minőségű, továbbá legfeljebb hektáronként 15 aranykorona értékű termőföldön jöhet létre a más célú hasznosítási eljárás lefolytatása nélkül.

Jelen törvényjavaslat elmondott elemeinek elfogadásával egy időben és jó irányba tehetünk lépést a földvagyonunkkal való felelős gazdálkodás és ezen keresztül a magyar mezőgazdaság és vidék fejlődése érdekében. Javaslom és kérem mindannyiuk támogató szavazatát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott 2022. évi költségvetés az ország újraindításának a költségvetése. Én most a felszólalásomban az agrárfejezettel kívánok foglalkozni, azon belül is az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal.

A kormány kiemelt célja a tudásalapú, fenntartható és nemzetközi szinten versenyképes mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, a stabil és minőségi élelmiszer-előállítás, egyúttal az élhető vidék felvirágoztatásához szükséges intézkedések meghozatala és azok támogatása. Ezen cél megvalósításához mind az uniós, mind a hazai finanszírozás is biztosított a 2022-es költségvetésben. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz az Agrárminisztérium fejezeten túl a Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, amely a nemzeti agrártámogatások előirányzatát is tartalmazza, és a Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztési fejezet is biztosít forrásokat.

(10.30)

A tervezet szerint 2022-ben agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra közel 830 milliárd forint kerülhet kifizetésre, amelyből tisztán hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatásokra 90 milliárd forintot meghaladó összeg, uniós társfinanszírozással működő piaci támogatásokra 30,8 milliárd forint, tisztán uniós finanszírozású közvetlen támogatásokra 471 milliárd forint, a vidékfejlesztési és halászati programokra 234,5 milliárd forint fordítható.

Először nézzük az úgynevezett első pilléres uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokat, amely a költségvetési tervezet mellékletében jelenik meg. Talán ez a legismertebb és legnépszerűbb támogatási forma, a gazdák ezt szokták területalapú támogatásnak nevezni elsősorban.

A közvetlen támogatások a termelők részére 2022-ben is a 2015-től érvényes szabályok szerint lesznek elérhetők. A 2022-es költségvetésben az Európai Mezőgazdasági Garancialapból nyújtott közvetlen támogatások tervezett összege 471 milliárd forint, amely a 2010. évihez képest több mint kétszeres növekedést jelent.

A közös agrárpolitika új szabályainak elhúzódó uniós tárgyalása miatt 2021-ben és 2022-ben is egy úgynevezett átmeneti időszak bevezetésére kerül sor. Az átmeneti rendelkezések értelmében a jelenlegi feltételrendszer, ami, ugye, tartalmazza az alaptámogatást, a zöldítést, fiatalgazda-támogatást, a kisgazdaságok támogatását, az úgynevezett termeléshez kötött támogatásokat, ezek keretében lehet a támogatásokat a jövőben is, a 2022-es kérelmezési évben is igényelni. A pénzügyi fedezetet azonban már az új büdzsé kerete fogja biztosítani természetesen.

Ha eltekintünk az egyes jogcímek után igényelt területi és állatlétszámadatok, illetve a hivatalos árfolyam esetleges változásaitól, a 2022. évi támogatási mértékek várhatóan a 2021. év szintjén fognak alakulni majd. Ez azt jelenti, hogy az alaptámogatások várható mértéke 51 ezer forint/hektár lesz majd, az ehhez kapcsolódó zöldítés mértéke várhatóan 29 ezer forint hektáronkénti támogatási mértéket fog elérni. A kettő együtt adja ki a klasszikus területalapú támogatást, amelynek a mértéke várhatóan mintegy 80 ezer forint lesz majd hektáronként. Ehhez jönnek az egyéb jogcímek, amiket említettem korábban, természetesen a feltételek teljesülése esetén.

Szintén az úgynevezett első pilléres támogatásokhoz tartoznak a piaci támogatások, mértéke 30,8 milliárd forint lesz, amelyből 17,8 milliárd forint uniós forrás és 13 milliárd forint hazai költségvetésből finanszírozott támogatás. Érinti ez a jogcím a borászati ágazatot, a méhészeti nemzeti programot, iskolatej-, iskolagyümölcs-programokat, termelői szervezetek támogatását.

A kettes pilléres támogatás az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési és halászati programokat jelenti. Ezek finanszírozására 234,5 milliárd forint került beállításra, amely a 2021. évi összeget több mint 31 milliárd forinttal haladja meg.

A kormány történelmi jelentőségű döntésével, amely szerint a 2021-2027-es évek tekintetében a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékra emelte, megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható összeg nagysága. Első lépésként a 2014-2020 közötti programra vonatkozó szabályokkal már 2021-ben is kerültek, kerülnek meghirdetésre pályázati felhívások, amelynek első kifizetése 2022. évben valósulhat meg.

Idén már megjelent új pályázati felhívás: öntözéstámogatás, kertészet, ültetvénytelepítés, állattartó telepek megújítása, terménytárolók, szárítók, tisztítók fejlesztése. Szintén még az idén fog megjelenni új pályázati felhívásként külterületi helyi közutak fejlesztése, kertészet, gomba-előállító üzemek fejlesztési támogatása, kertészeti üzemek megújításának támogatása, a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, élelmiszeripari üzemek fejlesztésének támogatása.

Végezetül a nemzeti agrártámogatásokról szeretnék szólni; ugye, ez a 100 százalékban hazai forrásból finanszírozott támogatásokat jelenti. A jövő évi költségvetési javaslatban 77,3 milliárd forint került erre a jogcímre beállításra. Ez azt fogja jelenteni, elmondható, hogy a termelők számára kiemelten fontos és megszokott nemzeti jogcímek támogatottsági szintje továbbra is biztosított lesz.

Megmaradnak az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások is a jelenlegi feltételekkel. Ez elsősorban a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatok támogatását fogja biztosítani.

Továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kormány az Unió által közvetlenül nem támogatott ágazatok megsegítésére; itt a sertés- és a baromfiágazatra gondolok. 2010 óta ezen ágazatok az állatjóléti támogatási jogcímeken keresztül kerülnek megsegítésre, és ezek a támogatási mértékek 2010 óta mind a sertés-, mind a baromfiágazatban háromszorosára emelkedtek.

Állatbetegségek megelőzése, illetve állati hulla ártalmatlanítása 12,5, illetve 4,5 milliárd forinttal szerepel az előterjesztésben.

Számos, úgynevezett csekély összegű támogatás kerül évente meghirdetésre. Ennek olyan ágazatok a kedvezményezettjei, mint a szarvasmarha-, a juh-, kecske-, a méhészet, a nyúl-, a hal-, a húsgalamb-, gyümölcs-, szőlő-, dohány-, fűszerpaprika-ágazat, és még jó néhányat lehetne sorolni.

A termelők vagyonbiztonságának megteremtése érdekében a tervezetben 800 millió forint szerepel a mezőőri szolgálat támogatására.

2022-ben is fontos célkitűzés az agrárgazdaság finanszírozási feltételeinek javítása. Ez kedvezményes hitelezést jelent, elsősorban kamattámogatást, illetve kezességvállalási díjhoz történő támogatás biztosítását, ezek továbbra is fennmaradnak.

Szólni kell az agrárkárenyhítési alapról, amely, úgy gondolom, hogy sikeresen működik 2011 óta, mintegy 75 ezer tagot számlál, azonban 2011 óta a feltételek változatlanok voltak, szükségessé vált az alap forrásainak a felülvizsgálata. A döntés megszületett: mind a költségvetési oldalról, mind a termelői hozzájárulás oldaláról a mérték 50 százalékban megemelkedik. Így az alapba várhatóan mintegy 13 milliárd forint fog bekerülni.

Állat- és növénykártalanításra 3,5 milliárdot tartalmaz az előterjesztés.

Végezetül még szeretnék szólni a mezőgazdasági felhasználású gázolaj-visszatérítésről, részleges jövedékiadó-visszatérítésről, amelynek mértéke mintegy 30 milliárd forint, szintén szerepel a jövő évi előterjesztésben.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján úgy gondolom, hogy az agrárium finanszírozása jövőre is biztosított, éppen ezért kérem a támogatásukat az előttünk fekvő törvényjavaslat megszavazásakor. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kevesen emlékeznek már a kárpótlási földalap kifejezésre és annak bonyolult szabályaira. Ez annak az örömteli körülménynek köszönhető, hogy a kárpótlási és részaránykiadási folyamatok a rendszerváltást követően a kilencvenes évek vidéki közbeszédét jellemezték, de néhány év leforgása alatt sikerült azokat úgy lefolytatni, hogy mára csak történelmi epizódként gondolunk vissza rájuk.

Ma mégis ilyen régi szakkifejezések hangzanak el az Országgyűlésben, amikor több mint negyed évszázaddal később ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk. Ennek pedig az az oka, hogy maradt egy olyan közösség Magyarországon, akik ilyen hosszú időt követően sem tudtak hozzájutni ahhoz a kárpótláshoz, amit a még korábban, mintegy hetven éve, a második világháborút követően a kommunisták által okozott sérelmeik miatt jogosultak lennének megkapni.

Elöljáróban szeretném kifejezni a köszönetemet és tiszteletemet ezen emberek felé, akik türelemmel várakoztak, hogy megkaphassák végre az ifjúságukban elszenvedett igazságtalanságok kompenzálását, vagy hogy az ő elhunytuk esetében az örökösök megkaphassák az elődeik jussát.

Nem lehetünk ugyanis büszkék arra a folyamatra, amin nekik az elmúlt évtizedekben keresztül kellett menniük. Az államigazgatási szervek és bíróságok ezen hosszú idő alatt nem voltak képesek ügyüket még az első lépés megtételéig sem eljuttatni. Az országban egyedüliként ugyanis csak ebben az ügyben nem sikerült a földalapokat megképezni, amely lépés a kiindulópontja lehetett volna a solymári kárpótlásra váró személyek földhöz jutásának.

Már magának az érintett Rozmaring Szövetkezetnek a története is fordulatokkal teli, ahogy azt az imént hallhattuk a miniszteri expozéban. Nem könnyítette meg a helyzetet a földek Budapesthez közeli fekvése sem, ami sokak fejében spekulációs gondolatokat ébresztett. Hallhattuk, hogy nehezítette továbbá a kérdést a területek nagy részének természetvédelmi minősítése.

Nyilvánvalóvá vált az ügyben érintett valamennyi szereplő számára, hogy a korábban megalkotott jogszabályokkal kijelölt út esetükben járhatatlan. Ide sajátos és kifejezetten egyediesített megoldás kell, ami  a gordiuszi csomó átvágásához hasonlóan  gyors megoldást tud jelenteni. Az új szabályoknak ugyanakkor garantálniuk kell azt a biztonságot is, hogy illetéktelenek ne élhessenek vissza a helyzettel, azaz pontosan lehatárolt legyen azok köre, akik esetében méltányos, hogy az állam egyedi rendelkezéseket alkosson. Más ponton azonban kellő rugalmasságot kell biztosítani, hiszen az eltelt időre figyelemmel a jogosultságot igazoló dokumentumok már nem biztos, hogy maradéktalanul fellelhetőek.

Külön vizsgálandó kérdés a kompenzáció összege. A kilencvenes évek elején kiadott kárpótlási jegyek értékük jelentős részét mára elveszítették. Ezek az emberek azonban hangsúlyozottan nem spekulációs célból nem használták fel és tartogatták a mai napig a kárpótlási jegyüket, hanem egész egyszerűen nem volt lehetőségük azt földre váltani. Ellenben bizalommal voltak az állam felé, hogy valamikor rendeződhet az ő ügyük is.

A kárpótlási jegy olyan értékpapír, amit forintban megállapított összegű névértékre állítottak ki, és csak egy meghatározott ideig, 1991. augusztus 10. és 1994. december 31. között, a jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatozott. Azóta viszont inflálódott az értéke, így valorizálni szükséges.

A törvényjavaslat konkrét átváltási árfolyamot tartalmaz, amikor 1000 forint összegű kárpótlási jegyet feleltet meg egy aranykorona-értéknek. Ha figyelembe vesszük, hogy pénzbeli kompenzáció választása esetén aranykoronánként 50 ezer forint összeg jár, akkor kijelenthetjük, hogy méltányos átváltási mértéket tartalmaz a törvényjavaslat.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogosult személyek mára már nem feltétlenül gondolkodnak ugyanúgy a pályájukról, mint a kárpótlási jegy kiváltásakor, vagyis akár koruknál, akár megváltozott élethelyzetüknél fogva már nem feltétlenül a mezőgazdasági termelés áll elképzeléseik homlokterében. A törvényjavaslat ezért lehetőséget biztosít a választásra, hogy a kompenzációra pénzben vagy földjuttatásban tart igényt az arra jogosult személy. Az állam tulajdonában álló Solymár környéki földek mennyisége alapvetően határt szab a földosztásnak, hiszen a korábbi perek egyik okozója az volt, hogy az igények mennyisége meghaladta a rendelkezésre álló szövetkezeti földek területét. Nyilvánvaló, hogy védett terület, valamint erdő kiadására nem kerülhet sor.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy időközben a földforgalmi szabályok is alapvető változáson mentek keresztül, aminek egyik sarokpontja, hogy az szerezhet földet, aki azon gazdálkodni is fog. Továbbá az osztatlan közös tulajdoni viszonyok felszámolása kapcsán megtanultuk, hogy kerülni kell a túlzott elaprózódást.

A törvényjavaslat figyelemmel van az elmondott szempontokra, és az ott szereplő határidők megnyugtató garanciát jelentenek arra, hogy a folyamat egy éven, azaz belátható időn belül befejezésre kerülhessen. A földspekulációval szemben megfelelő biztosíték, hogy  a földforgalmi szabályokkal egyező módon  öt évig nem vonható ki a kapott föld a mezőgazdasági művelésből, és az állam javára öt évig elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat az érintett 300 solymári család számára végre igazi elégtételt tud adni a második világháborút követően, a kommunista rendszer alatt elszenvedett sérelmekért, ezért jó lelkiismerettel javaslom, és kérem mindannyiuk támogató szavazatát. A Fidesz-frakció természetesen támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(15.10)