A felszólalás szövege:

RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat beemeli a független műszaki szakértői szervezet fogalmát az atomenergiáról szóló törvénybe a független műszaki szakértőről szóló szabályozás mellé. Ahogyan azt a javaslat indoklása is tartalmazza, a több szakterületet érintő engedélyezési eljárások során szükséges lehet az egyéni szakértők mellett több szakterületet együttesen értékelni képes független műszaki szakértői szervezetek szakvéleményének beszerzése is. Annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon, szükséges az eljárásokban részt vevő szakértő személyekre külön szabályozás kiegészítése. A javaslat szerint csak az a szervezet végezhet majd szakértői tevékenységet, amely legalább egy területen szakértői minősítéssel rendelkező személyt foglalkoztat.

A független műszaki szakértői tevékenység folytatását és a természetes személy független műszaki szakértői nyilvántartásba vételét jelenleg a Magyar Mérnöki Kamara és a területi kamarák végzik. A javaslat szerint a független műszaki szakértői szervezeteket is a kamara fogja nyilvántartásba venni, ami kellő biztosítékot jelent a szervezetek szükséges szakmai felkészültségének biztosítása érdekében.

Ezenkívül a javaslat a szakértői szervezetek függetlenségének biztosítása érdekében összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják, hogy az engedélyeztetési eljárásokban semmilyen külső befolyás ne érvényesülhessen.

Az előterjesztés nyilvántartás időtartamára vonatkozó rendelkezései összhangban vannak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel.

Tisztelt Ház! A paksi beruházással kapcsolatosan felmerülő összetett engedélyezési eljárások során szükséges lesz olyan megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szervezetek bevonása, amelyek biztosítják azt, hogy a beruházás során minden energetikai, biztonsági és egyéb fontos szempont megfelelően érvényesüljön.

A javaslat tartalmazza azokat a biztosítékokat, amelyek a szakértői szervezetek működéséhez szükségesek, ezért azt a Fidesz-KDNP-frakció támogatni fogja, és kérem önöktől is ennek támogatását. Köszönöm szépen, elnök úr.

RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelenleg Magyarországnak összesen 28 olyan egyezménye van hatályban  jogutódlások miatt 43 állammal , amely vagy önállóan, vagy a bűnügyi területtel együtt szabályozza a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködést. Ezek jelentősége fokozatosan növekszik, hiszen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése, illetve az emberek növekvő mobilitása következtében az olyan jogviták száma is nő, amelyekben valamilyen határon átnyúló elem van. Ilyen esetekben a jogviták rendezését segíti, ha az érintett állammal fennálló egyezmény lehetővé teszi a bíróságok, hatóságok közötti együttműködést egyes eljárási cselekmények elvégzésében, az ilyen eljárásokban hozott határozat érvényre juttatásának lehetőségét pedig növeli, ha a nemzetközi egyezmény biztosítja a határozatok elismerését és azok végrehajtását. Az ilyen céllal létrehozott kétoldalú jogsegélyszerződéseink sorába illeszkedik a magyar-vietnami polgári jogsegélyforgalmat szabályozó szerződés, amely a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegélyek tárgyában Hanoiban, 1985. év január hó 18. napján aláírt szerződés, amely a polgári igazságügyi együttműködés számos részterületét szabályozza. Ezt a szerződést több mint 30 évvel ezelőtt írták alá, azóta pedig számos változás következett be a politikai, gazdasági, társadalmi és jogi környezetben.

Nemcsak ez a szempont teszi indokolttá a jelenleg is hatályos szerződés újragondolását, hanem az uniós kötelezettségeink is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 351. cikke, illetve a csatlakozási okmány 6. cikkének (10) bekezdése a tagállamokat arra kötelezi, hogy a csatlakozásuk előtt kötött nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeik és az uniós jog között ne legyen összeegyeztethetetlenség.

A megállapodás öt fő területre terjed ki, és részletesen szabályozza azokat. Az „Általános rendelkezések” című rész általános hatályú szabályokat állapít meg, mint például a szerződés hatályára vonatkozó, a nyelvhasználatra vagy a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések. A kézbesítési és a jogsegély egyéb formáira vonatkozó szabályokat „Az eljárásjogi jogsegély” című rész tartalmazza. A perköltség biztosítása, illetve a költségkedvezményekre irányadó rendelkezéseket az „Eljárásjogi rendelkezések” című fejezetben találhatjuk meg. A IV. fejezet tartalmazza a polgári ügyekben hozott határozatok, illetve a választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását, végül pedig az átmeneti és zárórendelkezésekkel fejeződik be a megállapodás. Példának hadd mondjak néhány tartalmi elemet.

A hatályos szerződéssel szemben nem állapít meg joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, aminek következtében egyrészt a magyar jogalkalmazók a vietnami vonatkozású ügyekben is a magyar, illetve, ahol van, az uniós jogot alkalmazhatják, másrészt az e területeket szabályzó uniós jogba ütközés lehetősége is kizárásra került. A szerződés tartalmát tekintve megállapítható, hogy a megállapodás a hatályos kétoldalú jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb és magyar szempontból kedvezőbb szabályozást tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek ismeretében kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy véleményezi a kormány felé az információs társadalom kialakításának programját, az informatika, a hírközlés és a média területére vonatkozó stratégiai döntéseket, a kutatás és fejlesztés irányvonalának meghatározását, valamint a kormány számára készült kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, előterjesztéseket, és gazdaságossági szempontok alapján vizsgálja az állami és közigazgatási szervek infokommunikációt érintő pályázatait, projektjeit, beszerzéseit, illetve azok teljesülését.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jelenlegi működését, feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács című fejezete határozza meg. A tanács létrehozásának elsődleges célja az volt, és azóta is az, hogy a kormány a hírközlés és az informatika teljes területéről választott, elismert szakemberek álláspontjára és szakértelmére támaszkodjon.

Tisztelt Képviselőtársak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat szerint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács új, kibővített szerepet kap, amelyben feladata egyebek mellett a kormányzati hírközlés és informatikai beruházások véleményezése lesz, valamint az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak kinevezését a miniszterelnök hatáskörébe utalja. Mivel a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány tanácsadó és véleményező szerve, ezért célszerű, hogy annak működését, tagjait és finanszírozását is a kormány lássa el. (Sic!) A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezetét a titkárság fogja működtetni, jövőbeni működését és szervezeti felépítését a kormány fogja meghatározni külön rendeleti úton.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal a kormány kibővíti a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács feladatait, ezáltal a szervezet működését hatékonyabbá teszi, ennek érdekében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy talán a mai nap általános vitái után, amelyek eléggé széles spektrumon mozogtak, de inkább a két szélső pólus felé, talán egy olyan témát érinthetek, amely sokak szívét megdobogtatja, és mindenki, aki a vidék Magyarországán vagy Budapesten él, talán érti és érzi, hogy a turizmus közös ügyünk, hiszen a kultúránk, az épített, a tárgyi örökségünk, a természeti szépségünk vagy azok különféle megnyilvánulásai mindannyiunk számára fontosak, és mint ilyen, a nemzetgazdaság egyik kiemelkedő ágazatáról beszélünk. Ezért is fontos az, hogy helyén kezelve nézzük meg, hogy hogyan nézünk ki jelenleg a világban, hogyan nézünk ki ebben a vészterhes időszakban, és nézzük meg, hogy a magyar kormány hogyan tekint előre ezen ágazat jegyében. Ha egy kis visszatekintést megengednek, akkor 2019-ből néhány olyan fontos, kulcsadatot szeretnék ismertetni, amely bizonyítja, hogy az elmúlt tíz év ennek az ágazatnak az egyik sikertörténete volt, hiszen rendszerbe szedve, komplex módon kezelve a fejlesztéseket a kapcsolódó infrastruktúrán keresztül az attrakciókig, a látnivalókig és mindaz, ami része ennek a nagy körforgásnak, részét képezte a hazai fejlesztéspolitikának.

2019-ben a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,9 milliót, a vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 31,5 milliót. Kiegyensúlyozott volt a külföldi és hazai vendégek aránya, és ezt igazolja az, hogy az elmúlt években dinamikusan nőtt a belföldi turizmus, a külföldivel megegyezően; tavaly az összes vendégéjszaka felét, 15,8 millió éjszakát a belföldi turisták és 15,8 milliót szintén a külföldi vendégek töltötték el hazánkban. A kereskedelmi, valamint az egyéb szálláshelyek forgalmi adatait összesítve még kedvezőbbek a számok, mely alapján azt mondhatjuk, hogy 2019-ben 16,5 millió vendég közel 43 millió vendégéjszakát töltött el hazai szálláshelyeken. Jelentős növekedés látható az összesített bevételi adatok esetében is, 10,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele, és 2018-hoz képest közel 10 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 561 milliárd forintot. A SZÉP-kártya, amely támogatja a hazai turizmus, illetve annak lehetőségei kihasználását, ennek a felhasználása során pedig megközelítettük a 31 milliárd forintot, a panziókban 34,4 százalékos, a szállodákban pedig 46,5 százalékos volt a SZÉP-kártyás költések növekedése.

Mindez minek lehetett az eredménye? Annak lehetett az eredménye, mint említettem, az elmúlt tíz év átfogó, áttekintő fejlesztéspolitikát vont maga után; részben hazai, részben uniós forrásból táplálkozott ez az ágazat. Úgy intézményi, mint civil szervezeti és önkormányzati szinten is számtalan olyan szervezet vett részt ebben a folyamatban, amelynek eredménye egy olyan kiváló eredmény is, amelyet büszkén vallottunk mindannyiunk magunknak, én vidékiként is, hogy Európa legvonzóbb turisztikai célvárosa Budapest volt a tavalyi évben.

Milyen turisztikai fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban, kapcsolódva az uniós terminusokhoz? A 2007-13-as uniós költségvetési időszakban mintegy 1239 olyan projekt több mint 336 milliárd forint támogatást nyert el, amely természetszerűen vonzotta a további forrásbevonás lehetőségét, így közel 500 milliárd forintot mozgatott meg a hazai turisztikai típusú fejlesztési körben.

(19.30)

A 2020-ig tartó ciklusban összesen már több mint 500 milliárd forint volt csak a hazai és az ezt kiegészítő uniós forrás, amely nyilván ettől lényegesen magasabb összeget fog majd végeredményként hozni a teljes költségvetésben, illetve a megmozgatott pénzeszközökben.

Amellett, hogy a hazai turisztikai szakma kiemelt desztinációkat kezel  ilyen a Balaton, a Balaton környéke, ilyen a Sopron-Fertő turisztikai térség, vagy hogy közelítsek kicsit szülőföldem felé: Tokaj-Hegyalja, a Felső-Tisza, a Nyírség turisztikai attrakciós körével , ezt kiegészítették azok a kiemelt városi programok is, amelyeknek épp a minap történt egy nagyon fontos bejelentése. Palkovics miniszter úr a tegnapi napon jelentette be, hogy Debrecen mint a térség meghatározó városa, annak szellemi és egyéb gazdasági kisugárzásával a következő tíz évben 600 milliárd forintot fog majd átmozgatni olyan célok érdekében, amelyek egy része a turizmust fogja gazdagítani.

Milyen lábakon áll ma a hazai turizmus? Az egyik legfontosabb a hazai turisztikai célelőirányzat, amelynek az intézményesült szereplője a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az ügynökség maga is rendelkezik olyan forrásokkal, amelyekkel attrakciókat, különféle beruházásokat, fejlesztéseket tud támogatni. Emellett nagyon fontos, hogy az idegenforgalmiadó-bevétel, amely helyben és magasabb szinten is jelentkezik, tovább gazdagítja annak lehetőségét, hogy forrásokkal tudjuk táplálni a turisztikai fejlesztések okkal-joggal igényt tartó területét.

Nagyon fontos elmondanunk, hogy harmadik lábként emlegetjük a „Modern városok” programját, amely csak az elmúlt időszakban 2336 milliárd forintot jelentett bevonandó forrásként ebbe a körbe, és ebből mintegy 135 milliárd forint lesz az, amely fejlesztési értékén kifejezetten turisztikai célok megvalósítását szolgálja. A „Magyar falu” program tovább fogja javítani a maga komfortérzetének biztosításával a magyar falu vonzerejét, annak lehetőségeit. Hiszen a „Magyar falu” program során részben a közutak újulnak meg, a közösségi létesítmények, az egészségügyi szolgáltatások és sok minden más, ami élhetővé, lakhatóvá teszi az egyébként is szép vidék Magyarországát.

Mi várható az idén? Az idén a koronavírus megjelenésével, és ez nemcsak magyarországi, hanem európai és azon túl pedig világjelenség, hogy az első olyan nagy terület éppen a turizmus volt, amely megsínylette a vírus megjelenését. Az országhatárok lezárásával, a nemzetek bezárkózásával, azon belül pedig ki-ki a karantén időtartamának kijelölésével, meghosszabbításával vagy éppen megélésével pontosan ettől a lehetőségtől zárja el, zárta el a maga turisztika iránt érdeklődő polgárait. Nagyon fontos, hogy mely ország hogyan, milyen ütemben tudja megnyitni határait a fegyelmezett védekezés után, és ebben Magyarország élen járt, hiszen jól látható módon nálunk alacsonyan tudtuk tartani a megbetegedések számát és a kapcsolódó halálesetek számát is. Bár minden magyar ember elvesztése súlyos veszteség az ország számára, mégis nemzetközi összehasonlításban jó eredményeket tudunk ebben is felmutatni.

A turizmus résztvevőinek az egyik legfontosabb üzenet az, hogy ha a határok nyitásával elsősorban a határokon belüli, de ahogyan majd lazulnak a nemzetközi mozgást gátló különféle jogszabályok, akkor a határon túli szolgáltatást igénybe vevők száma is meg fog nőni. Mi azt szeretnénk, ha a magyar értékek az idén előtérbe kerülnének. Azt szeretnénk, ha a magyar polgárok újra és újra rácsodálkoznának mindarra a csodára, amit Magyarország szépségének nevezünk. Nem véletlen, hogy egy olyan programmal haladunk most már évek óta ütemesen, amelyet hungarikumprogramnak nevezünk, amelynek nem titkolt célja, hogy lajstromba szedje, értékláncba próbálja meg összerakni mindazt, ami fontos számunkra, és ami unikális, ami megkülönböztet bennünket más nemzetek fiaitól és azok erényeitől. Ezek a mi saját büszkeségeink, és ezek mind-mind részt vesznek a turisztika nagy-nagy körforgásában.

A Turisztikai Világszervezet szerint 3-4 százalékos növekedés volt várható 2020 egészére. Nos, az új számok már 20-30 százalékos visszaesést prognosztizálnak valamennyi kapcsolódó szolgáltatás tekintetében, úgy a szállás, mint a közlekedés, a logisztika és minden egyéb vendéglátás területén, amelyik kapcsolódik a turizmushoz.

Magyarországnak e tekintetben, mivel jelentős GDP-bevétel is keletkezik a turizmusból, az egyik legnagyobb vesztesége az, hogy az a 400 ezer ember, aki ebben az ágazatban dolgozik, veszélybe került állását tekintve. Nem véletlen volt a kormánynak az a szándéka, hogy az elmúlt napokban, elmúlt hetekben különböző könnyítésekkel igyekszik hozzájárulni az ágazat fennmaradásához, hiszen pontosan tudjuk, hogy ha a nehéz napokon túl leszünk, akkor az emberek érdeklődése vissza fog térni. Ezt igazolják vissza a növekvő foglalások, a növekvő érdeklődés a hazai szolgáltatások iránt, legyen az fürdő, legyen az aktív turizmus, vagy legyen szállás, mindezek iránt megnőtt a kereslet.

Június 30-áig teljes egészében elengedik a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét. A munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik, nem kell fizetniük nyugdíjjárulékot, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken. Továbbá helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, s a bérleti díjakat sem lehet megemelni, valamint az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét.

Nos, a változó helyzethez változó feltételeket kell hozzáigazítanunk, és bízunk abban, hogy a nyár, a nyár vége meghozza azt a változást, hogy a hazai turizmus is újra megpezsdül, és újra lehetőségekkel lesz teli.

Engedjék meg, hogy a hozzászólásom utolsó részében egy kicsit közelítsek szűkebb hazámhoz, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez és azon belül is Ózdhoz. Ózddal kezdeném, szülővárosomnak tekintem, hiszen születésemtől itt élek, és bár bennünket mindig a nehézipar fellegváraként emlegettek, de az elmúlt években visszatértünk a turizmus hazai palettájára. Visszatértünk olyan rekonstruált gyári épületekkel, amelyeket új tartalommal töltöttünk föl honi segítséggel, európai támogatással, és olyan megújult régi gyárépületeket tudtunk visszaadni, mint a volt erőmű épülete, a Fúvógépház, amelyek közül már nemzetközi építészdíjat is nyert és nem is egyet az itt megvalósuló beruházás.

Nagyon fontos volt, hogy az állam megértette azt, hogy a kiemelt desztinációk mellett a vidék Magyarországában számtalan olyan kincs van még, amelyet megfelelően bevonva a fejlesztéspolitikába, a hazai fejlesztési körbe, szerepet tud majd adni, vállalni mindannak, ami a hazai érdeklődés és a külföldi vendégek számára is vonzóvá válhat.

Ózd mellett, mondom, nekünk nagyon lényeges, hogy be tudjunk kapcsolódni a hazai körforgásba, hiszen az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park a közvetlen közelünkben van, és az ő értékeik nagyjából 18, illetve 20 kilométerre vannak tőlünk, és ha mi az attrakcióinkkal kapcsolódni tudunk a két nagy kiemelt nemzeti park egyébként fontos szolgáltatásaihoz, látnivalóihoz, attrakcióihoz, akkor részesei tudunk lenni ennek a nagy körforgásnak mi is.

Mi a teendő, mit tudunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tenni? Először is számba vesszük mindazt, ami kincsünk, ami számunkra is kedves, ami látvány, élmény, az a vendég számára is azzá válik, válhat, ha már nem vált azzá. Hiszen vannak olyan világörökségi helyszíneink, mint az Aggteleki-karszt és a tokajhegyaljai történelmi borvidék, amelyek nemzetközi szinten is védettek, kiemeltek. És vannak olyan klasszikus turizmusterületek, mint a fürdő- és gyógyturizmus. Ilyen Sárospatak, Miskolc, Mezőkövesd Zsóry fürdője, vagy ha Bogácsot említem, akkor a gyógyulni vágyó emberek megtalálják ki-ki a maga gyógyvizét.

Az aktív turizmus szereplői is megtalálják mindazt, ami számukra vonzó lehet, a vizet, a csodálatos környezetet, a jó levegőt, amely mint mondtam, az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Parkok mellett számtalan olyan lehetőséget kínál, mint a Bódva-völgy, a Sajó-völgy, amely különös szépségével, látnivalójával megragadja az idetérő kerékpárosokat, bakancsos turistákat, és olyan újszerű szolgáltatások is helyet kapnak, mint a Bodrog vagy a tiszai kishajós szállás-, pihenési lehetőségek, túralehetőségek, amelyek tovább segítik megismerni a mi egyébként gyönyörű környékünket.

(19.40)

Nagyon lényeges számunkra, hogy olyan települések is, mint Szendrő  amely olyan földvárral rendelkezik, amit sokan nem ismernek, és az egyik olyan épített várunk volt, amely végvárként éppen a Felvidéket védte, és az 1300-as évektől már emlegetett védőhely volt , most újra visszakapják a maguk szerepét, helyét a történelmi távlatokban úgy, mint a mai turizmusban. Ehhez igyekeznek olyan attrakciókat teremteni, amelyekhez kormányzati segítséget kaptunk s kapunk a jövőben is, mint a Rakaca-víztározó, amely az Északmagyarországi Regionális Vízművek tulajdonában vagy kezelésében áll. Nemzeti kincsünk, hiszen ivóvízbázisunkat gazdagítja, és olyan turisztikai attrakciókkal gazdagszik a jövőben, amelyeknek a terveit a közelmúltban készítette el, éppen állami támogatás segítségével, az ÉRV vezetése, illetve azok a szolgáltatók, kapcsolódó vállalkozók, akik mindebben érdekeltek és érintettek.

Nagyon fontos számunkra az a konferencia- és emellett az élményturizmus  ilyenek is, mint a szerencsi csokifesztivál, vagy a miskolci operafesztivál, a kocsonyafesztivál, Tokaj vagy Kazincbarcika a kolorfesztiváljával , amely egy-egy napra, de néha több napra is meg tudja ragadni az odatérő vendéget, aki ott alszik, megpihen, körülnéz. Ugye, a turizmus egyik fontos velejáró szándéka, hogy nem az egynapos, egyéjszakás vendég felé törekszünk, hanem a többnapos pihenőturizmust szeretnénk erősíteni, aminek egyik velejárója, hogy csomagban kínáljuk a magunk turisztikai lehetőségeit az oda betérőknek. Most ez jellemezte a kormány elmúlt időszakbeli munkáját, a Turisztikai Ügynökség munkáját is, hogy nem egyedi attrakciókat és egyedi szolgáltatásokat igyekeztek támogatni, hanem mindazokat a térségeket, amelyek a kiemelt desztináció mellett mindinkább csomagban kínálják a maguk különféle szolgáltatását a természeti és kulturális látnivalók vagy attrakciók mellé.

A gasztronómiai, borturizmus mindig része volt a megyének, hiszen Tokaj-Hegyalja, Miskolc ennek bízvást adott otthont. De olyan komplex élményközpontok is kialakultak, mint Sátoraljaújhely kalandparkja, vagy Tokaj borhoz kapcsolódó valamennyi olyan attrakciója, amely odavonzza az embereket.

A költségvetés, amely a 2020-as magyarországi célokat szeretné megvalósítani, lehetőséget biztosít arra, hogy ez a szektor tovább erősödjön. Hogyan fogunk tudni erősödni ezen a területen? Úgy tudunk erősödni ezen a területen, ha egyrészt figyelembe vesszük, hogy a kormányzat nemcsak egy jogcímen segíti Magyarország költségvetésében a turisztikai lehetőségek kibontását, kibontakoztatását, hanem egyrészt az ügynökségen keresztül közvetlenül, amellett a települési önkormányzatokon, illetve azokon a civil szervezeteken, szolgáltatókon keresztül, akik beruháznak, fejlesztenek, attrakciót készítenek elő. Ezeknek a különféle jogcímen történő támogatását is más-más soron találja meg az érdeklődő, aki a magyarországi turizmus és ennek jövő évi lehetőségét igyekszik megkeresni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy a magyar turizmusról beszélhettem, és bízom benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek velem, hogy ez mindannyiunk kincse, mindannyiunk öröme. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ahogyan az előbbiekben elhangzott, a pártcsaládunk számára örömteli tegnapi választási eredmények születtek, melyhez hasonlóan fontosnak ítéljük meg, hogy október 11-én Tiszaújvárosban is hasonló eredményt tudjunk elérni. A tragikus hirtelenséggel, szomorú körülmények között eltávozott Koncz Ferenc képviselőtársunk emberbarát, energikus munkáját valakinek folytatnia kell, méghozzá hasonló lelkesedéssel, odaadással, empátiával. A Gyurcsány Ferenc által gründolt baloldal jelöltjéről nagyon súlyos dolgok derültek ki. Kezdődött mindez a judapestező és tetűcsúszdások jelzőkkel ellátott antiszemita megnyilvánulásokkal, az ezekhez hasonló cigányellenes kirohanásokkal, majd mindez folytatódott a homályos cégügyekkel, megfélemlített, kisemmizett dolgozókkal és fegyverrel való fenyegetéssel. Megbotránkoztató azonban, hogy annál a baloldalnál állt be a pálfordulat, akik naponta kígyót-békát kiabálva temetik a demokráciát és a jogállamiságot, álszent módon mégis egy olyan jelöltet támogatnak, aki nyíltan antiszemita hangnemet üt meg.

A Fidesz-KDNP számos kérdést szegezett a baloldal jelöltjének, ám ő érdemben egyikre sem válaszolt, csak perek sokaságát helyezte kilátásba. Viszont most új helyzet állt elő: sajtóhírek alapján több irat is igazolja, hogy Bíró visszatartotta alkalmazottai bérét. Bérgarancia-biztos kijelöléséről írnak (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), és több hivatalos dokumentumra is hivatkoznak, amelyek rögzítik az elmaradt bérek összegét. Vajon hány embert nem fizetett ki? Vajon hány család megélhetése került veszélybe? Álságos, hogy pont az a Bíró László beszél munkahelyekről, tisztességes bérkifizetésekről, aki a hírek szerint ahelyett, hogy saját dolgozóit kifizette volna, az 50 millió forintos munkahelyvédő támogatással kitömött cégét strómanok kezére játszotta át. Elég a lapításból, a sunyításból (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), valljon színt a baloldal jelöltje!

Az elhangzottak alapján kérem a miniszter urat, mondja meg nekem, hogyan biztosítható az állampolgárok elemi joga a bérhez, fizetéshez, illetve az emberi méltóságukhoz. (Tállai András tapsol.)

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter úr. Többen illettek azzal a váddal bennünket, hogy hamisítjuk a híreket, és hogy ez nem igaz. Hadd cáfoljam meg annak ismeretében, hogy én vagyok annak a választókerületnek a választott országgyűlési képviselője. A csernelyi embereket és a varroda volt dolgozóit is kiválóan ismerem, sok-sok éves kapcsolat fűz össze bennünket. Tehát amit elmondtak a televízió nyilvánossága előtt, szóról szóra igaz. Sőt, annál súlyosabb dolgokat is mondtak.

Kérdezem ezek után, hogy hogyan lehet rábízni az ilyen Bíró-féle emberekre egy ország sorsát. Hogyan lehet rábízni Bíró-féle emberekre munkahelyeket és a munkahelyeken lévő embereknek a tisztességes bérkifizetését? És hogyan lehet rábízni az erkölcsöt, a tisztességet, és kapni attól a Jobbiktól, amely beolvadt a szemkilövetők pártjába, elvárni azt, hogy tisztességet és becsületet adjanak a magyar munkának és annak ellenértékének, a bérnek? Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.00)

RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszak jogalkalmazói, hatósági tapasztalataira, az energiaszektorban végbement változásokra és végrehajtott intézkedésekre tekintettel az energetikai tárgyú törvények kapcsán, valamint a harmadik energiacsomagra vonatkozó megfelelő szabályozási környezet kialakítása érdekében módosítás vált szükségessé. A törvényjavaslat előzményeként, úgy gondolom, fontos megemlíteni, hogy az Európai Bíróságnak az Európai Bizottság Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárása tárgyában hozott ítélete szerint Magyarország nem sértett uniós jogot azáltal, hogy az energetikai rendszerhasználati díjak megállapításakor kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségek rendszerhasználati díjakban történő elismerését.

Az Európai Bíróság megerősítette, hogy Magyarország megfelel az uniós energiapiaci szabályozási követelményeknek, és hogy az Európai Bizottság beleszólása nélkül, tagállami hatáskörben dönthet a rezsicsökkentést kiemelten érintő ezen kérdésekről.

Mindemellett Magyarország biztosítja a megfelelő jogorvoslati mechanizmust annak érdekében, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatban hatékony jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre a jelen jogszabály szerinti módosítások révén. Az Európai Bíróság ítélete szerint tehát Magyarország rezsipolitikája és a rezsicsökkentés nem ütközik uniós jogba. Magyarország az Európai Bizottsággal folytatott vitáját megnyerte, és megvédte a rezsicsökkentés eredményeit.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő T/13108-as irományszámú, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalma szerint három energetikai tárgyú törvény módosítását indítványozza. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. számú törvény, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat előírja egyrészt az árszabályozás harmadik szintjének számító, a hivatal által meghatározandó konkrét döntés határozati formában történő meghozatalát, másrészt biztosítja ezen döntések ellen a közigazgatási eljárásokban általánosan alkalmazandó jogorvoslatot.

A villamosenergia- és a földgázár-szabályozás ez idáig kétszintű  útmutató, rendelet  volt, a tervezett módosítást követően viszont egy háromszintű  rendelet, útmutató, határozat típusú  szabályozás jön létre. Jelen módosítás célja e szabályozás harmadik szintjének kialakítása.

A jelenlegi ágazati szabályok alapján a rendszerhasználati, valamint a kapcsolódó egyéb díjak konkrét alkalmazandó mértékét a hivatal rendeletei tartalmazzák. Annak érdekében, hogy a díjak konkrét alkalmazandó mértéke tekintetében biztosítható legyen a harmadik energiacsomag irányelvei alapján előírt hatékony jogorvoslat az érintett engedélyesek számára, szükséges, hogy azokat a továbbiakban rendeletek helyett a hivatal határozatokban határozza meg.

Tisztelt Ház! A hőenergia-ellátásban jelenleg a gáznak van a legfontosabb szerepe, az ország gázellátása tehát kritikus fontosságú kérdés. Az elmúlt években a kormány elvégezte azokat a beruházásokat, megkötötte azokat a szükséges megállapodásokat, amelyek nyomán ma el lehet mondani, hogy Magyarország gázellátása hosszú távon biztosított. Megépültek az összeköttetések a szomszédokkal, a hét szomszéd országból ma már hattal van gázvezeték-összeköttetése Magyarországnak, a keleti és nyugati vállalatokkal is korrekt, bizalomra épülő kapcsolat épült ki. Az együttműködéseket a jövőben is fenntartják, mivel az ország érdeke, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon érkezzen gáz mindezen országokba.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A 2010 óta képviselt energiapolitikát jellemezve fontos megemlíteni, hogy a rezsinövelés pártján álló baloldallal szemben a Fidesz-KDNP-kormányzás alatt óriási mértékű rezsicsökkentés történt, amelynek eredményei számszerűsítve is imponálóak: 2013 óta közel 2000 milliárd forint maradt a lakosság zsebében, amely pontosan 2019. december végéig több mint 1700 milliárd és 2020. szeptember végéig közel 1800 milliárd forintot ért el.

A kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy megvédje a rezsicsökkentés eredményeit, amely az idén januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervének is fontos eleme, hiszen ez is segít abban, hogy a lakosság olcsó energiát használhasson.

Az elhangzottak ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársak! Szégyellem magam. Szégyellem magam, mert én azzal a (Varga Zoltán: Lehet is!) naivitással jöttem ide, hogy az ellenzék majd szakmai vitát szeretne lefolytatni a magyar emberek, közte a borsodi emberek, közte az ózdi emberek pénzéről, arról a fejlesztési pénzről, amely milliárdokban fejezhető ki, arról a fejlesztési forrásról, amely mindannyiunk jövőjét befolyásolja.

Köszönöm Schmuck Erzsébetnek, hiszen ő van azok közül itt csak, akitől valóban szakmai érveket, indokokat hallottam. Köszönöm azért, mert azon túl, ahogy mifelénk mondják, handabandázás és egy gyenge kereskedelmi vendéglátóegységben szómenésnek nevezett szlogeneket hallottunk, amelyeket bármelyik parlamenti napon bármelyik napirend előtti, napirend utáni hozzászóláskor meghallottunk. Az lett volna jó a mai napon, amelyet az ellenzék kezdeményezett, ha valóban érvet érvvel szembe állítva, a magyar emberek milliárdjairól beszéltünk volna, hogy mi történik a következő tervezési időszakban.

Fontos lett volna mindez azért, hogyha a mai napon úgy tudunk hazamenni mindannyian, hogy jogcímenként, területenként legalább vannak alapvetések, amelyekben meg tudunk állapodni, hogy mi történjen a közútjainkkal, mi történjen a hazai iparral, a hazai mezőgazdasággal, mi történjen a magyar vidékkel, a falvakkal, a magyar környezettel, azzal a természeti környezettel, amely mindannyiunk jövőjét jelenti. Én erre készültem ma.

Nem voltam rest, számtalan olyan dokumentumot kerestem elő, olvastam át, jegyzeteltem ki, húztam alá, amiről úgy gondoltam, a mai nap fontos lehet. Sajnos nagyon kevés volt az a konkrét találkozás a valódi számokkal, a valódi érvekkel, amely ma elhangzott.

Ha az eszenciáját szeretném a mai napnak eddig összefoglalni, akkor három gondolatkör mentén lehet ezt megfogalmazni: ellopták, kormányváltás és 1080 milliárd vagy 18 000 milliárd. Ez volt a lényege eddig a mai napnak. Jó lenne, hogyha az itt ülő parlamenti képviselők elmondanák, ki-ki a maga ellenzéki mivoltában, hogy a magyar emberek nem ezt kérik és várják az ellenzéktől. Azt várják, hogy legyenek alternatív javaslataik, álljanak a kormány, illetve a parlamenti többség javaslataival szemben, adott észérvekkel, konkrétumokkal, a vidék ismeretében, hiszen ma, én úgy gondolom, hogy kevesen vagyunk választott egyéni képviselők, akik nap mint nap a maguk választókerületében személyesen találkoznak a választópolgárral. És ha én holnap, holnapután összefutok a 71 településem bármelyik polgárával, okkal fogom megkapni azt a jogos kritikát: képviselő úr, maguk estébe hajló órákon ott ültek, én végighallgattam, tessék nekem megmondani, hol fogom én megtalálni az én közútjaimat, az én munkahelyem jövőjét, a gyermekeim boldogulását, hol találom meg a magyar mezőgazdaság jövőjét, hol lesz a jövője a magyar erdőgazdálkodásnak, a magyar minőségi árunak, hogyan lehet az én gyermekem vállalkozó, és miért legyen vállalkozó. Erről kellett volna szóljon mindaz, amiről ma eddig beszéltünk.

Engedjék meg, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiként, azon belül pedig ózdiként néhány gondolattal hozzájáruljak a mai estébe hajló órákhoz. Egyrészt visszatekintenék két gondolat erejéig a korábbi tervezési időszakokra. Annyi szakmaiságot talán hadd vigyek bele, hogy ’96 óta, az első területfejlesztési törvény óta valamilyen módon kapcsolatban vagyok a területfejlesztéssel mint politikákkal, mint lehetőséggel és mint forrásokkal. Nagyon fontos azt tudni, hogy az első időszak szükségszerű velejárója volt a szó rossz értelmében, hogy foltszerűek, pontszerűek, egymással nem köszönőviszonyban levő fejlesztések valósultak meg, amelyeknek később láttuk bizony kárát, hiszen olyan ipari vagy mezőgazdasági vagy infrastrukturális fejlesztések zajlottak, amelyek nem köszöntek össze a helyiek igényével és a helyi gazdaság általános fejlődési ívével.

Én úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban nagyot tudtunk e területen előrelépni, az integrált területfejlesztési programmal, ami megyei szinten határozta meg egy-egy megye fejlesztési területi lehetőségeit, ívét, sokat léptünk abban előre, hogy a helyi szereplőkkel átgondolva, végigbeszélve, társadalmasítva mindazt, amit a magunk lehetőségének tekintünk, ez hogyan köszön vissza ebben a programban. A források pedig ehhez igazodtak.

És én örülök annak, államtitkár úr, ahogy ön elmondta, hogy nincs új a nap alatt, hiszen a korábbi operatív programok neve megmaradt, „plusz” kitétellel, hiszen a korábbi elvek mentén fogalmazódnak meg a mostani igények, lehetőségek, azzal, hogy mit tudunk hozzátenni ahhoz, ami megfelel a kor szellemének, a kor igényének, illetve mindannak, ami egy minőségében változó világ tekintetében körülvesz bennünket.

Azt is nagyon fontos elmondanom, hiszen az ellenzék részéről kaptunk hideget és kevés meleget, hogy én is tudok olyan példákat mondani a korábbi tervezési időszakokból, amikor elhagyott iskolaépületekkel találkozom. Hiller elnök úrra nézek, aki pontosan ismerve a magyar pedagógia és a magyar közoktatás helyzetét, tudja, hogy mit jelent egy olyan bezárt nyolc tantermes iskola, ahol a kazánháztól a tornateremig, a majdnem sportcsarnokig minden ott van, csak gyerek nincs benne, és hány településen  csak az én választókerületemben három ilyen iskola van.

Ha olyan vállalkozásokat nézek meg, amelyek 2 milliárd forintból két hétig működtek, akkor a helyi embereknek okkal van olyan véleménye: miért tetszenek ott ülni, önök milyen döntéshozók, ha ilyen döntéseket tudnak csak megfogalmazni vagy meghozni, ami bennünket csap be, a mi zsebünkből veszi ki a milliárdokat, és közben nem valósulnak meg azok a programok, amelyeket önök ígéretként vetettek ide? Ilyen volt az én területem, például Perkupán, ahol két hétig működött egy klímaberendezéseket összesze-relő üzem. Ma már, hála istennek, újra tartalommal sikerült megtölteni, és helyi emberek dolgoznak ott.

Továbbgondolva egy picit a megyei lehetőségeinket, boldog vagyok azért, mert közszereplőként megéltem azt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a megyék közti sereghajtó szerepből a gazdaság tekintetében az első hat-hét közé tudott fölzárkózni. Miért? Mert a forrásokat jól tudta felhasználni. Miért? Mert a fejlesztések Miskolc-központúsággal és a nagy növekedési centrumok köré szervezve, reálisan egymásra épülve, beszállítói köröket kialakítva olyan termelési termékláncokat tudtak létrehozni, amelyek életképesek, fenntarthatóak lettek, és azzá váltak. Na, ezek a források hasznosulnak jól. Boldog vagyok, hogy ilyenben is lehetett szerepem, ha másért nem, akkor talán szerény közreműködőként, képviselőként, mert ha másért nem, akkor a szervezés során, az egyeztetések során ott ülhettem.

(19.50)

A gazdaságfejlesztési és innovatív programban 1882 projektet gondoztunk az elmúlt időszakban, és mintegy 121 milliárd forint, ami eddig erre a területre érkezett. Megadta a gerincét a megyének, Sátoraljaújhelytől Ózdon keresztül, sok olyan településnek, amely korábban vesztese volt a rendszerváltásnak hosszú-hosszú éveken át.

Azt is fontos elmondanom, hogy ahogy Miskolc körül szaporodtak a cégek, úgy mobilizálódtak az emberek, és a környékből, az agglomerációból tartós, biztos munkahelyhez hozzájutva, a kisvállalkozásokat is segítve mint a beszállítói kör tagjait, ki tudták építeni a maguk érdekköreit.

Az is fontos volt, hogy Tiszaújváros, Kazincbarcika mint vegyipari központok mellett Ózd, emellett még Szerencs és emellett még Újhely is fel tudott zárkózni a maga ipari lehetőségeivel. Csak Ózd esetében több mint 15 milliárd forint érkezett a helyi gazdaság fejlesztésére. A megye egy új, részben nem idegen, de a megye teljes egészére kiterjedő lábon is meg tudott állni. Az egyik, ami nagyon fontos volt, az idegenforgalom, amely Tokaj-Hegyalját mint kiemelt desztinációt figyelembe véve, túlnyúlt ezen, és most már olyan új lehetőségek is szóba jöttek, mint a mi környékünkön az Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park között Ózd-Putnok térsége is, amely a sajátos kézműves termékeivel, a sajátos természeti adottságaival be tudott kapcsolódni ide. Olyan attrakciókat is létre tudunk hozni a közeljövőben, mint a rakacai víztározó teljes átgondolt fejlesztési projektje, ami egy újabb kosarat kínál a hazai idegenforgalom szereplőinek, akik meg fogják találni a szabadidejüknek megfelelő elfoglaltságot, látnivalót, attrakciót és helyi értéket.

Ózdiként engedjék meg, hogy elmondjam, talán picit furcsa, hogy kohászat is volt, részben bányászváros, hogyan kerül az idegenforgalom tekintetébe. A kormány hitt s bízott abban a gondolatban, hogy ipari épületek megmentésével lehet olyan attrakciót létrehozni, amiért odajönnek emberek. Több államtitkárt és több minisztert sikerült vendégül látnunk  többek között Vargha Tamás államtitkár urat is , aki rácsodálkozott mindarra, ami ebben a volt két kohászati létesítményben ott megvalósult. Számtalan olyan kritikát kaptam az ellenzéki oldal részéről, még építész részéről is, hogy fölösleges beruházás volt Ózdon. Nem volt fölösleges, 80 ezer ember látogatta már meg ezt az intézményt, és sokan rácsodálkoztak arra, hogy a két nemzetközi építészeti elismerést kapott rehabilitált épület milyen új tartalommal töltődhetett fel.

Fontos azt is tudnunk, hogy a megye azon része is, amely nem tartozott a növekedési potenciál elemei közé  tehát Miskolc, Tiszaújváros és Kazincbarcika mellett , a megyének azon részei is újra tudtak fogalmazódni már, amiért jó lakni és amiért jó lenni: a jó levegőért, a tiszta környezetért, és egyre többen telepednek vissza fiatalok az ország központi régiójából, és kevésbé fiatalok is, akik biztonságra, nyugalomra vágynak. Schmuck képviselő asszony pontosan tudja, hogy én miről beszélek. Sokan vágynak olyan környezetbe, mint nekünk az a 71 település azon a környéken.

Én büszke vagyok arra, amit az Unió támogatásával a magyar polgárok, a magyar vállalkozók segítségével elértünk, és büszke vagyok arra, hogy a me-gyében ezekkel a megfogalmazott gondolatokkal, ezzel a tervezési időszakkal, amely 2020-szal zárult, és 2021-gyel tovább bővítve újra tudjuk fogalmazni, egyre több ott élő ember gondolkodik abban, hogy hazahívom a gyermekeimet, s hazahívom mindazokat, akik itt akarnak vállalkozni, élni, lakni s boldogulni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Lassan estébe hajló időben egy talán váratlan fordulattal kezdem a magam hozzászólását. A vezérszónoklatok között elhangzott többek között a kormányoldal számára olyan kritika, hogy mi egyszerűen hazaárulók vagyunk. Elhangzott annak kapcsán, hogy a kínai befolyás hogyan erősödik a tervezett Fudan Egyetemen keresztül Magyarország irányába.

Szeretnék idézni egy klasszikus gondolkodótól, egy volt és jelenlegi képviselőtársunktól. „A Fudan Egyetem egy olyan mágnes, amely egyébként a világ sok pontjáról hívhat ide nagyon jó tudásra vágyó és egyébként jó fizetőképes háttérrel rendelkező diákokat és oktatókat, professzorokat. A Fudanon Nobel-díjasok sokasága tanít, egy igazán pezsgő nemzetközi élet zajlik. Mindaz, amit a Fudannal kapcsolatban itthon hallunk, hogy a kommunista doktrína jegyében kell ott oktatni, meg élni, ez közel sem így van. Tehát ennél a kínai tudományos és egyetemi világ jóval felvilágosultabb. Ez egyébként Magyarországnak csak hozhat.”

Elmondom, hogy ki volt az illető: Ujhelyi István, aki az ATV nap hírei között 2021. április 22-én mondta el ezeket a gondolatait. Javaslom, hogy az ellenzéki sorokban még itt lévő képviselőtársak tegyék magukévá az ő gondolatait, és talán ennek jegyében át fogják értékelni a Fudan Egyetem magyarországi lehetőségeit.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország költségvetésitörvény-javaslata tárgyalása során néhány előzetes gondolatot engedjenek meg. Nagyon sok szempont elhangzott már a magyar gazdaság, Magyarország nemzetközi megítélését illetően, én néhány olyan aprósággal szeretnék hozzájárulni a teljes képhez, ami talán mindannyiunk számára fontos.

Tudjuk, hogy Magyarország egy nyitott gazdaság az európai gazdaság felé és elsősorban német orientáltsággal, de számtalan más európai ország felé gazdasági kapcsolatokkal, kereskedelmi kapcsolatokkal. Az öröm számunkra, hogy azok a hitelminősítők, amelyek Magyarország besorolását időről időre megteszik az adósság, a gazdaság fejlettsége, a gazdaság teljesítőképessége tekintetében, mostanában ritkábban kerülnek az ellenzéki sajtó részéről fókuszba, hiszen jókat mondanak az országról.

Azt is tudjuk, hogy az elmúlt időszak egyik véleménye volt, hogy BBB besorolásban hagyta a Fitch Magyarország kilátásait a következő időszakra, és 2021-től újra növekvő pályára állítja a magyar gazdaságot. Ugyanezt erősítette meg a Standard & Poor’s, amely szintén változatlanul hagyta a magyar besorolást, és hasonló szinten stabilnak minősítette a magyar gazdaság kilátásait. Ezt erősítette meg a tegnapelőtti napon napvilágra került hír, hogy az első negyedév GDP-adatai szerint jóval a várakozáson felül kezdte 2021-et a magyar gazdaság, az előző évi utolsó negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt, csökkentve a mínuszunkat a GDP arányaiból.

Fontos azt is elmondanunk, hogy olyan vezető elemzők is pozitívan nyilatkoznak Magyarország lehetőségeiről, mint például az ING egyik vezető elemzője, aki azt mondta, hogy az első negyedéves GDP-növekedés és a vártnál mérsékeltebb éves visszaesés azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság a vártnál korábban, vagyis már a nyár előtt elérheti a válság előtti teljesítményét.

Tisztelt Képviselőtársak! Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van. Azt is jelenti, hogy a magyar kormány jól tervezett akkor, amikor befektetést követően igyekezett a magyar gazdaságot, a magyar munkavállalót megvédeni. Megvédte elsősorban azért, mert tudjuk jól, ha munka van, minden van. Ahol jövedelem van, abból adót tudunk fizetni, és ahol adót fizetnek, ott a helyi önkormányzat, az ország adópolitikája és nagyon sok minden más, ami szolgáltatás igénybevétele, szolgáltatás biztosítása is, a helyére kerül.

(18.50)

Nagyon fontos azt is tudnunk, hogy Magyarország ezekkel a számokkal Európa élmezőnyébe tartozik.

Azt is fontos tudnunk, hogy a 2022. évi költségvetésben az egyik legfontosabb tétel az, hogy 7308 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaság-újraindítási akcióterv keretein belül. Három pilléren nyugszik a növekedésünk: a meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázása támogatja a foglalkoztatás további növekedését, így az elkövetkezendő években ugyanakkor növekedési szempontból egyre meghatározóbbá válnak a termelőkapacitások, illetve az ezeket bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai és zöldberuházások is.

Én Borsodból érkeztem, a borsodi 3. választókerületből, amely 71 települést takar, és a 71 település Borsod nyugati részén Ózd központtal a közelmúltban olyan szomorú hírekkel köszönt be az ország nyilvánossága elé, hogy egy több mint húsz éve ott működő cég, cégcsoport bezárta a működését, és mintegy 900 munkavállalót engedett utcára. Nem sokkal ezt követően, rá egy fél évre egy újabb bejelentés érkezett, amely azt mondta, hogy ez év szeptemberében újabb olyan multi cég zár be Ózdon, amely 750 fővel fog újabb szomorú statisztikaként hozzájárulni a térségben lévő munkanélküliségi adatokhoz.

Azt viszont boldogan és büszkén mondom el, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Külgazdasági Minisztérium nagyon gyorsan reagálva azonnal keresni kezdte azt a magyarországi partnert, lehetőleg tőkeerős magyar társaságot, amely fel tudja szívni azt a munkaerőt, amely az első ütemben elbocsátott, tehát az ez év végével elküldött 900 ember számára lehetőség szerint rövid úton munkalehetőséget biztosít. Így találta meg azt a Wellis nevű céget, amely 8 milliárd forint értékben mintegy 3 milliárd forintos állami támogatás mellett 800 fő foglalkoztatását fogja jövő év végéig biztosítani.

Engedjék meg, hogy azt is büszkén elmondjam, hogy a két említett minisztérium segítségével Ózd és térségére egy olyan gazdasági csomagot készítünk, készítettünk elő, amely több pilléren nyugszik: nyugszik egyrészt azon az előnytelen helyzeten való változtatásnak az igényén, amely részben jelenti az infrastruktúrát, amely fizikai infrastruktúra, másrészt a humán erőforrás lehetőségeinek hiánya vagy annak biztosítása, illetve emellett még azokat az egymásra épült lehetséges gazdasági integrációkat is figyelembe veszi, amelyek a jövőben eredményesebbé tudják tenni ezt a térséget.

Nos, az első fő gondolat, hogy a térség megközelíthetősége olybá kell hogy legyen, hogy azon európai szintű, normálisan közlekedő módon el lehessen jutni A-ból B-be. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a 23-as, 25-ös utak, amelyek a 21-estől, tehát a nógrádi szakasztól közelítik meg Ózdot, a következő évtől, ez év végétől új aszfaltburkolatot kapnak, több településrészen pedig elkerülő szakaszokkal bővülnek  ez körülbelül negyedórával fogja gyorsítani Ózd megközelítését. A másik fontos dolog, hogy Miskolc irányából, amely szintén a megye iparvidéke egy részén, Sajószentpéteren, Kazincbarcikát elkerülve közelíti meg Putnokot és Ózdot, szintén egy elkerülő szakasszal bővül, amely ez év második felétől a közbeszerzések lezárulásával fizikailag is megvalósul 2022-ben, ’23 legelejére. Tehát Ózd és a térség is két irányból válik gyorsabban elérhetővé.

Fontos azt is elmondanunk, hogy az út és a logisztika kapcsán egy olyan fejlesztésen is dolgozunk jelen pillanatban az Innovációs Minisztériummal, amely mintegy napi 150-170 kamion számára olyan kamionterminál kialakítását teszi lehetővé, amely az egyébként a gazdaságfejlesztési csomag részeként odatelepült Wellis, a fejlesztett Ózdi Acélművek Kft. és az odatelepülő további három cég szükségleteit elégíti ki nyilván azokkal a technológiai feltételekkel, amelyek elvárhatóak a XXI. században.

A gazdasági csomagnak része az is, hogy a humán erőforrást hogyan tudjuk felkészíteni a kihívásokra, amelyek nyilván a megkövetelt, illetve az alkalmazott technológiát illetik. Nos, a Wellis robottechnikával dolgozik, és olyan korszerű termelési láncot alakít ki, mint amit a nagy autógyártóknál lehet látni, ahol a félkész termék halad a késztermék státuszig, és közben teamek váltják egymást, és rakják össze késztermékké mindazt, ami majd onnan kikerül. Ehhez olyan emberek kellenek, akik ezt a technológiát tudják kezelni, és képesek arra, hogy ennek a cégnek további eredményességet tudjanak biztosítani, hiszen jelen pillanatban is erős külgazdasági kapcsolatokkal rendelkezik a Wellis, és nemzetközileg elismert termékekkel, termékcsaláddal bír.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanígy nagyon fontos, hogy az Ózdi Acélművek Kft., amelyben 20 százalék tulajdonrésszel rendelkezik jelen pillanatban is a magyar állam, milyen további fejlesztési lehetőségeken tud átmenni, hogyan tudjuk a XXI. században újrafogalmazni a magyar acélipart, illetve annak a termékeit. Ózd az egyik ilyen alapanyag-termelő, a betonacél gyártására szakosodott cég, amely a lehetőségek szerint olyan új termékcsaláddal bővül, amely ennek az alapnak a kiegészítéseként jöhet létre, más méretű termékeket képes előállítani, ami a hazai építőipar számára alapvetés minden induló beruházás alkalmával. Nos, ehhez is a szükséges munkaerőt a következő időszaktól nyilván megerősített formában kell felkészítenünk.

De ugyanúgy nagyon lényeges az is, hogy az a kormányhatározat 650 millió forinttal segíti az Aicher-csoportot, hogy a saját tulajdonrészén olyan barnamezős ipari területet alakítson ki, ahol betonüzem, konténergyártó és az Ózdon nemrégiben bemutatott, a tervek szerint elektromos hajtáslánccal ellátott Hunnoid midibuszt lehessen gyártani, amely éppen azoknak a kis-, középvárosoknak nyújt majd lehetőséget, amelyek alacsony emissziókibocsátás mellett szeretnék megóvni a maguk környezetét, és mégis költséghatékonyan szállítani a helybelieket, illetve az ott érdeklődőként megjelenő utasokat.

Fontos azt is elmondanunk, hogy célja a fejlesztés során mind a minisztériumoknak, mind pedig a helyben lévő gazdasági szakembereknek, hogy a terméklánc kialakításával igyekezzünk az alapanyagtól a késztermékig eljuttatni a lehetőségeinket, pontosan azért, hogy egy krízis, egy válság esetén, ha országhatáron túlra esik az alapanyag, akkor ennek a kockázatát minimalizálni tudjuk, és lehetőség szerint minél rövidebb szakaszon minél teljesebb körben tudjuk a készterméket kihelyezni.

Említettem, hogy a felkészült munkaerőre hogyan kell és lehet infrastruktúrát kialakítanunk. Az egyik a szakképzés középszintje, a másik pedig a felsőoktatás. A Miskolci Egyetem már jelen pillanatban is kihelyezett képzéssel Ózdon van, és az Innovációs Minisztérium tervei szerint tudásközpont létrehozásával, laborháttér kialakításával és az ott működő cégek bevonásával azt a jogi helyzetet, státuszt fogja kialakítani, ahol közös érdekek mentén azok a technológiai fejlesztések valósulnak meg, amelyek labor, illetve a tudásközpont nélkül, ami a Miskolci Egyetem szellemi háttere mellett valósul meg, nem jöhetnének létre.

Egy olyan utolsó inspirációm van még, amely számunkra fontos, hiszen sokáig ezt a térséget nem emlegették a turizmus kapcsán. Aggtelek, illetve a Bükki Nemzeti Park Szilvásváradig említve volt mint hazai turisztikai desztináció, de Ózd térsége, a rakacai víztározó, Szendrő, a Bódva völgye új fogalomként kerül be, és azt is látjuk, hogy a 2022-es költségvetés jelentős fejezetet szán a hazai turisztikai szolgáltatások és attrakciók fejlesztésére. Így számunkra is nagyon fontos, hogy az első ütemben mintegy 418 millió forint támogatás igénybevételével a teljes tervdokumentációt el fogja készíteni a hazai vízügyi vállalatunk, cégünk, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek, aminek a végeredménye az, hogy ott egy komplett vízi paradicsom alakul ki, nyilván tovább bővítve az Aggteleki Nemzeti Park közelségét azokkal a lehetőségekkel, amelyek a természet szerelmesei számára elérhetőek már most is.

Az Esztramos-barlang, amely via ferrata címet is kapott, hiszen speciális utakat, túrautakat jelöl ki, lehetőségként és fejlesztendő területként ott van már a turizmus palettáján.

Még egy utolsó gondolatként annyit engedjenek meg nekem, hogy Ózd, amely mindenképpen volt emlegetve, csak mint turisztikai cél nem, mi is bekerültünk az úgynevezett Digitális Erőművel és a Filmtörténeti Élményparkkal, amely amellett, hogy nemzetközi elismerést kapott a volt kohászati törzsgyári épületek egy részének rehabilitációjáért, de az új, megfogalmazott tartalom mellett új turisztikai lehetőségek is benne rejteznek, és a nyitástól már több mint 80 ezer ember látogatta meg ezt az intézményt, és egyre szélesebb körben válnak ismertté az attrakciói.

(19.00)

Én a magam részéről, éppen azért, mert ez a költségvetés az említett tételeket, amelyeket gazdasági csomagként, turisztikai lehetőségként említettem, tartalmazza a költségvetés kiadási oldalán, javaslom önöknek, hogy fogadjuk el a költségvetés 2022-ről szóló tervezetét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)