Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Barkóczi Balázsnak mondanám, hogy gyorsan nézze meg a telefonját, hátha csipogott már az sms és jött valami dollár, ezért a felszólalásért különösen. (Barkóczi Balázs: Neked meg most fog érkezni…) Egy garázdaságért elítélt képviselő szavait hallhattuk az átláthatóságról, a tisztaságról, a politikáról. (Barkóczi Balázs: Már nyertem egypár…  Az elnök csenget.)

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy meghallgattuk azt a DK képviselőitől, van jó külföldi befolyás és van rossz külföldi befolyás. Van olyan külföldi befolyás, amely Amerikából és Brüsszelből érkező dollárokban és eurókban nyilvánul meg, ez a jó külföldi befolyás. A képviselő úr rákospalotai kampányában is ki voltak helyezve azok az óriásplakátok, amelyeket Márki-Zay Péter mozgalma amerikai dollárokból fizetett. Barkóczi Balázs kampányában is megjelentek ezek a plakátok. Hogy mindenkinek tiszta legyen, hogy kitől hallhattuk most a véleményt: olyan emberektől, a dollárbaloldal képviselőitől, akik dollárokat kaptak a kampányukban, kihelyezték ezeket az óriásplakátokat, és ebből kampányoltak. (Barkóczi Balázs: Közpénzből kampányoltok folyamatosan…)

Ez a nagy probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök itt nem felállnak és ezért bocsánatot kérnek a magyar emberektől, hogy 4 milliárd forintnyi dollárt fogadtak el a kampányban. Önök ezt nem bevallják  és nyilván a magyar emberek ezt már rég tudják, hiszen kiderült az igazság , önök nem ezért kérnek bocsánatot, hanem még önöknek áll följebb, és önök azt akarják, hogy az Európai Unió ellenőrizzen mindent, nem tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét. Mert, Barkóczi képviselő úr, a szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a lehető legalacsonyabb szinten hozzanak döntést; nem a lehető legalacsonyabb intellektuális szinten, üzenem a DK képviselőinek, ez különböző, tisztelt képviselő úr. Tehát legyen tiszta, hogy miről beszélünk itt az Európai Ügyek Bizottságának a javaslatánál.

Egyáltalán nem új, hogy a Demokratikus Koalíció nem támogatja a magyarországi szuverenitást, a magyarországi politikai szuverenitást, gazdasági szuverenitást. És képviselő úr még egy megmosolyogtató elemmel színesítette a hozzászólását: orosz titkosszolgálati befolyásról beszélt, miközben miniszterelnöksége idején Gyurcsány Ferenc kérésével, engedélyével és tudtával engedték be az orosz titkosszolgálatot a magyar titkosszolgálatokba, és adtak át minden hozzáférést. Ez az akkori MSZP-SZDSZ-, mára DK-vá változott kormány egyik legnagyobb bűne, tisztelt képviselőtársaim. Ezzel sem számolt el Barkóczi Balázs, hogy az orosz titkosszolgálatot miért engedték be aktív segédlettel a magyar titkosszolgálatokhoz.

Tehát megtudtuk Barkóczi Balázstól, hogy ha Amerikából érkezik a dollár és ha Brüsszelből érkezik az euró, akkor az jó, az helyes, azt nem vizsgálhatja senki, ott mindenki maradjon csöndben; sőt még azt is mondta, hogy ezek civil szervezetekhez érkeztek. Hát, ismerjük ezt a történetet, tisztelt képviselőtársaim: amikor Barkóczi Balázsék civileznek, akkor tudni lehet róla, hogy a háttérben meghúzódó Gyurcsány-szál azért csak ott van ezeknél a szervezeteknél.

Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, tisztelt Hörcsik elnök úr előterjesztőként, hogy ismerjük ennek az ügynek a történetét, hiszen 2023. december 12-én az Európai Bizottság előterjesztette a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezetet. Megint csak nem azokkal foglalkozott az Európai Bizottság és az Európai Parlament, Dobrev Klára párttársaival, akik bőröndben kapták a millió eurókat, a százezer eurókat  Dobrev Klára barátaival, kinti elvtársaival, frakciótársaival , akiket a rendőrség vitt el, mert kenőpénzeket kaptak külföldi országoktól bőröndben, tisztelt képviselőtársaim. Erről sem hallhattunk a DK képviselőitől; nem hallhattunk arról, hogy Dobrev Klára barátait, frakciótársait miért vitte el a rendőrség, miért fogadtak el külföldről készpénzben eurószázezreket.

Az Európai Bizottság a 2024-es, hamarosan következő európai parlamenti választások előtt tavaly december 22-én demokráciavédelmi csomagot is elfogadott. Ennek központi eleme ez az irányelvtervezet, amit én is említettem korábban.

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke alapján a szubszidiaritás elvének egy tervezett uniós intézkedés akkor felel meg, ha az tagállami szinten nem megvalósítható, illetve ha a kitűzött cél uniós szintű fellépéssel jobban, hatékonyabban elérhető, és az uniós szintű intézkedés hozzáadott értéket teremt. Még egyszer tehát: a szubszidiaritás elve értelmében a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. Az EU-tagállam nemzeti parlamentje az uniós szerződésekhez csatolt 2. jegyzőkönyv alapján jogosult az európai uniós jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban egy jogilag leszabályozott eljárásban vizsgálni a szubszidiaritáselv érvényesülését.

A magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága 2024. március 11-ei és március 18-ai ülésén lefolytatta a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatát. Az irányelvtervezettel kapcsolatban benyújtotta a vizsgálatról szóló jelentését az Országgyűlésnek, és megállapította, hogy az irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Ez a vizsgálat  köszönjük szépen a bizottságnak és a bizottság munkatársainak, illetve az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának is  egy komoly szakértői és jogi munka volt, amely megállapította, hogy az irányelvtervezet túlterjeszkedik a belső piaci szabályozási hatáskörön, amire hivatkozva az Európai Bizottság a szabályozást javasolta.

Továbbá az irányelvtervezet választott jogalapja  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke  nem megfelelő, mivel nem igazolt egyértelműen és kellően a belső piachoz való kapcsolódás mértéke. A brüsszeli irányelv nem biztosítja a szubszidiaritás elvének megfelelő tagállami döntéshozatali hatáskört.

Jelenleg 15 EU-s tagállamban van hatályban érdekképviseleti tevékenységet szabályozó jogszabály vagy egyéb rendelkezés, ami azt mutatja, hogy az érdekképviselet szabályozása tagállami hatáskör; tudjuk, hogy a Demokratikus Koalíció európai egyesült államokat szeretne, ahol a magyar kormánynak és a magyar parlamentnek semmi hatásköre nem lenne, mindent elvennének tőlünk hatáskörökben. Természetesen teljesen világos, hogy ez is tagállami hatáskör, és helyes, ha ezt tagállami hatáskörben tartjuk, nem pedig uniós szinten.

Ezáltal az irányelvtervezet nem rendelkezik igazolható hozzáadott értékkel a nemzeti fellépéshez képest, és az Európai Bizottság nem is indokolja kellően, hogy miért javasolt uniós szintű fellépést egy olyan kérdésben, amelyet a tagállamok közel fele egyáltalán nem is szabályoz. Tehát teljesen világos, hogy az Európai Bizottság nem nyújtott be kellő indoklást  ugye, ez a DK-nak meg a baloldalnak nem is kell, tehát ők indoklás nélkül szokták elfogadni azt, amit az Európai Bizottság mond és az Európai Parlament elfogad , de szerintünk kell indokolni. És ha nem összeegyeztethető az európai uniós alapszerződésekkel, ha nem összeegyeztethető a szubszidiaritás elvével, ha sérti a tagállami hatásköröket és érdekeket, akkor magyar parlamentként nekünk az a feladatunk, hogy ez ellen felemeljük a hangunkat, hogy választ küldjünk erre Brüsszelnek, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk.

Amennyiben meg kívánjuk őrizni az Európai Unió közösségét jogi normákon és demokratikus értékeken alapuló, a kölcsönös tisztelet alapján működő nemzetállamok közösségének, akkor komolyan kell venni és be kell tartani legalább az Európai Unió legfontosabb alapdokumentumát, az úgynevezett európai uniós alkotmányt, ami az Európai Unióról szóló szerződés, azaz a 2007-es lisszaboni szerződés.

A 2007-es lisszaboni szerződést minden EU-s tagállam és uniós intézmény elfogadta, magára nézve kötelezőnek ismerte el és ratifikálta. Ez a lisszaboni szerződés az uniós közösségi jogban egyfajta alkotmánynak számít. Nem lehet a lisszaboni szerződéssel ellentétes jogszabályt hozni, még akkor sem, ha Barkóczi képviselő úr úgy kívánja. Ez olyan, mintha a belső nemzeti jogban egy jogszabály alaptörvény-ellenes lenne  erre is láttunk már DK-s példát.

Nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel lopakodó jogalkotása alapszerződés-ellenesen újabb nemzeti hatáskört vonjon el a nemzeti parlamentektől, így tehát mindezen indoklással a KDNP-frakció elfogadja az Európai Ügyek Bizottságának jelentését és beszámolóját, miszerint a brüsszeli irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét, és ennek megfelelően a KDNP-frakció támogatja a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)