Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A benyújtott jövő évi büdzsé az ország újraindításának költségvetése. Alapvető célunk lehet  remélem, nemcsak a kormánypárti oldalon, hanem a másik oldalon is , hogy egy új világgazdasági korszak nyertesei legyünk. Ezt ez a tervezet megalapozza. Mert mikor jó egy költségvetés? Megpróbáltam néhány fogalmat összegyűjteni. Hogyha reális, a bevételek és kiadások arányban vannak. Tartja a hiánycélt. Ha a gazdaságot ösztönzi, ha adót csökkent, és ezáltal fehéríti a gazdaságot, és motivációt ad a vállalatoknak, vállalkozóknak, és ha csökkenti az államadósságot is.

Ezek a célok ebben a költségvetésben benne vannak. És természetesen több képviselőtársamtól hallottuk, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe a koronavírus-járvány idején, azt kell hogy mondjam, hogy ez a költségvetés gyakorlatilag gazdasági növekedést akar, munkahelyteremtést és -megtartást, és a munkáért tisztességes béreket. Kiemelt törekvése a költségvetésnek, hogy támogassa a vállalkozásokat, hogy fejlesztésekkel és minőségi munkával versenyképesebbekké váljanak, és munkahelyeket hozzanak létre. 2022-ben  ahogy már többen említették  a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében 7300 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít. Az előrejelzések szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idén 4,3 százalékkal nőhet, jövőre pedig akár 5,2 százalékkal bővülhet.

Engedjék meg nekem, hogy az oktatásról szóljak, az oktatás két fontos területéről  hiszen a köznevelésről már Kállai Mária szólt , az egyik a felsőoktatás, a másik a szakképzés.

A felsőoktatásnál egyetlen zárójeles mondatot szeretnék mondani Keresztes László Lórántnak. Elővettem a „Modern városok” programot, és a költségvetésben is benne van, hogy a pécsi egyetem mennyit kap. A „Modern városok” program keretében az idén 27,5 milliárd forintot kap infrastruktúra-fejlesztésre, hallgatóilétszám-növelésre, minőségi munkára, és a jövő évi költségvetésben is benne van 533 millió forint, tehát még félmilliárd forint. Nem tudom, hogy miért ilyen egyetemellenes az az ember, aki egyetemen tanít. (Dr. Keresztes László Lóránt széttárja a karjait.)

Én magam is egyetemen tanítok, és azt gondolom  nem is akarok visszafelé mutogatni , hogy nagyon nagy szükség van az egyetemek fejlesztésére, szükség van arra, hogy minőségi oktatás legyen. Szükség van arra, igen, ez egy előttünk álló feladat, hogy az oktatókat megbecsüljük, és legyen egy béremelés, de pont erről van szó, hogy az egyetemek fejlesztése, az egyetemek jövője Magyarország jövője. És azt gondolom, hogy most, ebben az időszakban, 2022-ben és az utána következő időszakban is  remélem, mi tudjuk megtenni ezt a fejlesztést 2022 után is  egy nagy fejlesztés legyen, és ne Bologna legyen, meg ne olyan fejlesztések legyenek, amelyek feleslegesek voltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az oktatásról beszélek, akkor az oktatásra a jövő évi költségvetési tervezet 2180 milliárd forintot fordít. Ebben benne van minden. 2010-hez képest ez 235 milliárddal több forrást jelent, és a GDP-nek közel 5 százaléka. Ez sem elhanyagolható forrás.

És ha már az egyetemeknél vagyunk, a modellváltó egyetemeknek nem a teljes kiadása jelenik meg a költségvetésben, hanem csak az állami támogatás jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a modellváltó egyetemek azzal, hogy vagyont kaptak, rugalmasabb struktúrában dolgoznak, rugalmasabban foglalkoztathatják az oktatókat, a gazdaság igényeit is kiszolgálják, ezért a bevételek is sokkal magasabbak lesznek egy ilyen struktúrában.

De ha az alapfokú és a középfokú oktatást nézem  és a szakiskolákat is ide kell érteni , az ideihez képest 100 milliárd forinttal nőnek az erre a területre fordított források.

És ha már itt vagyunk, hogy mi volt 2002-2010 között, és mi történt az elmúlt 11-12 évben  hiszen 12 költségvetési vitában vettem részt, előtte 8 évig önkormányzati költségvetéseket láttam , ha a közszférában dolgozók béreit nézzük, akkor a jövő évi költségvetési tervezet szerint 2010-hez képest a bérek nominálisan  aláhúzom, nominálisan  85 százalékkal nőttek. 85 százalékos növekedés figyelhető meg a 12 év alatt.

(20.20)

A jövő évi költségvetés közel 1100 milliárd forintot fordít óvodai, általános iskolai, középfokú és felsőfokú intézmények oktatóinak és segítőinek bérére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a juttatásoknál vagyunk, a béreknél és tankönyvellátásnál vagy gyermekétkeztetésnél, ami az oktatási szereplőket meghatározza, akkor hadd mondjam el, hogy ez a kormány az elsők között vezette be a pedagóguséletpálya-modellt, és 50+10 százalékos béremelést hajtott végre az elmúlt időszakban. A szakképzésben tavaly egy új struktúrát sikerült a szakképzési törvény módosításával bevezetni, ami azt jelentette, hogy 2020-ban, tehát tavaly július 1-jétől 30 százalékos, átlagosan 30 százalékos béremelés volt megfigyelhető, és a szakoktatókat is bevették ebbe a rugalmasabb foglalkoztatásba és béremelésbe, jobban megfizetve, a gyakorlati oktatást kiemelve, és így az oktatás és a gazdaság igényeit összehangolva. Nem akarom ezt hosszan taglalni, hogy a duális képzés és az a gyakorlati képzés, amit majd még a szakképzésnél el fogok mondani, milyen motivációkat jelent.

De ha megnézzük a magyar családok támogatását, ami az oktatás területén is megjelenik, ez a tankönyvellátás ingyenességét jelenti, amely a 2020-21-es tanévtől ingyenessé vált mindenki számára az alapfokú és a középfokú oktatásban minden, aláhúzom, minden tanuló számára. Erre 13 milliárd forintot fordít jövőre a kormány. De ha még ideveszem a gyermekétkeztetést, az iskolaalmát, az iskolatejet, az egészségesebb ételeket, ami a tízórait és az uzsonnát jelenti, a gyermekétkeztetésre  egy számot mondanék, tisztelt hölgyeim és uraim  2010-ben 31 milliárd forintot fordított a kormány, ennyit tudott, így vettük át az országot. Most pedig, pontosabban jövőre 87 milliárd 200 millió, közel háromszorosa, háromszorosa, amit a gyermekeink kapnak a gyermekétkeztetés területén. Nagyon sokan ingyenesen kapják, sőt olyan példát is tudok, hogy az önkormányzatok közül van olyan önkormányzat, amelyik teljesen mindenki számára  mert lehet, hogy ez csak 80-90 százalékot jelent , mindenki számára ingyenessé teszi az iskolai gyermekétkeztetést.

Összességében ennél a fejezetnél azt tudom mondani, hogy a családok támogatása, az oktatás színvonalának növelése, az intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, a képzési színvonal emelkedése vagy emelése mind-mind azt jelenti, hogy a XXI. században magas szintű képzettséggel lehet csak kilépni a munkaerőpiacra. Ezért mondom én azt, hogy az oktatás stratégiai ágazat, a humán erőforrásba be kell fektetni, és ma, a XXI. században az egyén megszerzi a piacképes tudást, de nemcsak az egyén számára, hanem a közösség számára, sőt egy nagyobb, magasabb közösség, a magyar nemzet  ahogy Illyés Gyula írja  számára kamatoztatja ezt a tudást, tehát nemcsak az egyén, hanem a közösség és az egész ország számára is.

Egy rövid idézetet hoztam önöknek Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunktól, ő egyedül Magyarországon ’37-ben szerezte a Nobel-díjat, és elmondja, hogy mire való az iskola. Talán érdemes ezt a pár sort meghallgatni. Idézem: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog.” Szerintem ebben az idézetben minden benne van, hogy az iskolától a munkaerőpiacig hogyan lehet nevelni gyermekeinket.

A felsőoktatásról csak két gondolatot: tulajdonképpen a felsőoktatás fejlesztése 2016 decemberében a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című anyaggal jelent meg, amely campusfejlesztést, a PPP-k kiváltását, új kutatásfinanszírozási rendszert, felsőfokú duális képzést, teljesen megújult doktori képzést irányzott elő, és erre a forrásokat is biztosította, és reméljük, hogy ez 2022-ben is meglesz.

Milyen felsőoktatásnak kell lenni  és a modellváltás lényege ez -: egy teljesítményelvű, a gazdaság igényeire nyitott, a hagyományokra építő, modern, versenyképes oktatásra van szükség. Ehhez természetesen sok munkára is szükség van, az állami képzés finanszírozása azonban benne van a jövő évi költségvetés tervezetében.

Csak egy pici példa  most nem akarom itt a vidéki egyetemeket mondani, Pécsről már szóltam , Debrecenben is van egy ilyen terv, hiszen Debrecen is kap 2022-ben a kormánytól közel 4 milliárd forintot; a hallgatói szám növelésére, a műszaki szakképzés, a mérnökképzés, az orvosképzés fejlesztésére mintegy 4 milliárd forintot. És 2 milliárd forintot kap a költségvetési tervezet szerint a doktoranduszképzés, amely  most mondom a számot  1300 főről 2000 főre, majdnem megduplázza a doktoranduszok számát. Szerintem ez egy komoly előrelépés.

Röviden a szakképzésről szólva néhány sarokpontot szeretnék kiemelni. Ez egy sikertörténet, a szakképzés 4.0, hiszen az idén 41 százaléka a diákoknak a szakképzésbe, technikumba és szakképző iskolába jelentkezett, és 34 százaléka gimnáziumba. A többi diák vagy szakiskolába jelentkezett, vagy éppen nem tanul tovább, de ez egy alacsony szám, tehát 41 százaléka jelentkezett szakképzésbe. Nem akarom szembeállítani a gimnáziumi jelentkezést és a szakképzést, de a gazdaságnak szüksége van jó szakemberekre, akik technikumot végeznek, egyetemet végeznek vagy éppen középfokon technikusi állást töltenek be.

41 szakképzési centrum van, a költségvetéshez kapcsolódva hadd mondjam el, hogy mennyi a költségvetési támogatásuk. Tehát 41 szakképzési centrum van, egy példát tudok mondani, a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban tíz intézmény található, tartom velük a kapcsolatot, és gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy örülnek ennek a tavalyi béremelésnek, örülnek a szakmai munkának, és van elég jelentkezőjük. A szakképzési centrumok 176 milliárd 496 millió forintos költségvetési támogatásban részesülnek. Ez bázisszinten 22 százalékkal több, hiszen a tavalyi béremelés növekedésének mértékét is beépítették. Emellett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2 milliárd 760 millió forintot kap. Tudjuk, ez a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a felnőttképzést, a felnőttoktatást viszi, ellátja a szakképzési centrumok egyes középirányítói feladatköreit, és egyébként szakképzési, államigazgatási szerv részére meghatározott feladatokat lát el. Felnőttképzés, felnőttoktatás, csak egy címszó: lifelong learning, vagy a jó pap holtig tanul, hogy mindenkinek adjuk meg a lehetőséget, hogy felnőttkorban is, munka mellett is szerezzen szakmát, szerezzen szakképesítést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy szám a felnőttképzésről: míg 2009-10-ben 11 százaléka tanult a felnőtteknek felnőttoktatásban, mára ez a szám 15 százalék lett. Lehetne egy kicsit több, de éppen mai hír, hogy ez jelentősen növelhető lesz.

Befejezésül az ösztöndíjrendszerről csak egyetlen mondat. Szakképzési ösztöndíj, felfutó rendszerben egy általános szakképzési ösztöndíj kerül bevezetésre, és ez motiválja a fiatalokat, akár százezer forint is elérhető a szakképzési ösztöndíjjal, és ezzel lehet őket motiválni, hogy jelentkezzenek, komoly gyakorlati képzésen, gyakorlati képzőhelyeken legyenek, és utána a szakmájukat tisztességgel végezzék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként szeretném elmondani, hogy az oktatás fontos része életünknek, a szereplők, a tanárok, a diákok és a szülők együttműködésén alapul, a költségvetés biztosítja a megfelelő forrásokat ahhoz, hogy az iskolákban minőségi munka folyjon megfelelő infrastruktúra mellett, és informatikai eszközök is rendelkezésre álljanak. A digitális oktatás ugyan jól vizsgázott, de az is kiderült, hogy a jelenléti oktatást a nevelés szempontjából nehezen pótolja.

(20.30)

Az egyetemek jövője, az ország jövője, a szakképzés jövője pedig az ország gazdasági teljesítőképességének a jövője. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)