A felszólalás szövege:

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Beszéljünk most akkor a tengerentúli tagozatról!

Tisztelt Miniszter Asszony! Bár már túl vagyunk az idei választási kampányon, azért mégis érdemes felidézni, hogy az ismét a baloldal jogellenes ügyeskedéseitől volt hangos. (Derültség az ellenzék soraiban.) Felmerült ugyanis annak a gyanúja, hogy Szabó Timea baloldali képviselő kampányát kábítószer-értékesítésből származó pénzből finanszírozhatták. (Derültség az ellenzék soraiban.) Felháborodásra adott okot, ugyanis a kampányidőszak során egy olyan felvétel látott napvilágot, amelyen Fischer László ügyvéd, Kiss László óbudai DK-s polgármester feleségének üzlettársa arról beszélget egy ismeretlen személlyel, hogy Szabó Timeának, a Párbeszéd társelnökének, a budapesti 10. számú választókerület baloldali képviselőjelöltjének hatalmas összegeket emészt fel a választási kampánya.

A beszélgetés során több folyamatban lévő üzlet is szóba került, amelyeket azonban nem részleteztek. Fischer viszont elmondta, hogy Marbelláról jön a pénz, ám az összegek utaztatása nem egyszerű. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Hozzátette azt is, hogy kanyaronként 300-400 millió forintot tudnak behozni az országba. (Dr. Lázár János: Ez a spanyol meló!) Majd amikor ismeretlen beszélgetőpartnere rákérdez arra, hogy tulajdonképpen miről is van szó (Zaj.  Az elnök csenget.), Fischer mindössze annyit válaszolt, hogy: szerintem kokain, tömbben hozzák be, kilószámra, hajóval. (Vitályos Eszter: Hoppá! Csúnya dolog lenne!) A hangfelvételen arra is több utalás van, hogy milyen módszerrel kell a pénzt Magyarországra hozni az erre vonatkozó jogszabályok kijátszásával. (Dr. Lázár János: Szégyen!) A felvételen többször elhangzik a Kispesten is feltűnt Patek Gábor neve is, aki korábban Karácsony Gergely főpolgármester előválasztási kampányát szervezte.

Mindezen körülmények megalapozzák a kábítószer-kereskedelem és pénzmosás bűntettének gyanúját. Aggasztó, hogy a baloldal ezektől az eszközöktől sem riad vissza, hogyha a hatalom megszerzéséről van szó.

Tisztelt Miniszter Asszony! Az elhangzottakra tekintettel kérdezem, hogy felmerüle a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja a Párbeszéd képviselőjénél. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Brenner Koloman: Mikor tesz vallomást?)

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy tűnik, a baloldal korrupcióellenes elkötelezettsége porba hullt, most éppen fehér porba. (Derültség a kormánypártok soraiban.  Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Az eddig megismert információk alapján a baloldal kampányának lobogó pénzéhségét fehér porral olthatták. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ki írta a viszonválaszt?) Zeman cseh elnök egy 90-es évekbeli kampányáról viccesen (Zaj.  Az elnök csenget.) úgy nyilatkozott, hogy a kampánybuszát a gázolaj és a Becherovka hajtotta. Úgy tűnik, a magyar baloldal 2022-es kampányhajója kokainnal ment  nem is jutott messzire (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), mint ahogy most hétvégén Budapesten sem jutottak messzire, csak sodródnak céltalanul a végtelen tengeren. (Arató Gergely: Te sem jutottál messzire a választáson!) Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 11-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló P/578. számú politikai nyilatkozatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(18.40)

Tisztelt Országgyűlés! A politikai nyilatkozat szerint egész Európát versenyhátrányba sodorná a globális minimumadó elfogadása, valamint komoly többletterhet jelentene a magyar vállalkozásokra nézve, tekintve, hogy ez a 15 százalékos globális minimumadó arra kényszerítené Magyarországot, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat, ami jelenleg 7,5 százalék. Ez a jelenlegi háborús helyzetben meglátásunk szerint teljes mértékben elfogadhatatlan.

Az Országgyűlés a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló 24/2022. (VI. 21.) országgyűlési határozatában világosan kimondta, hogy ellenzi a vonatkozó tanácsi irányelvtervezet elfogadását. Az Európai Parlament hatásköre egyértelmű túlterjeszkedésével azt próbálja ráerőszakolni Magyarországra, hogy a saját gazdasági érdekeinek képviseletét adja fel.

Az Egyesült Államok szintén nyomást akar gyakorolni Magyarországra, így felmondta a hazánkkal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, melynek egyértelműen az az indoka, hogy Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének.

Európa gazdaságának ma hosszú távú háborús inflációs környezetben kell működnie. Ha ezen körülmények között a termelővállalatok adóterhei tovább növekednének, annak beláthatatlan következményei lennének. Az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most romokban van, a globális minimumadó bevezetése pedig csak tovább rontaná a helyzetet.

Bármekkora is rajtunk a nyomás, természetesen nem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, hiszen nem kockáztathatjuk ezzel több tízezer magyar honfitársunk munkahelyét. Jelenleg a legfontosabb feladatunk a gazdasági növekedés előmozdítása, az adócsökkentés, valamint a beruházások ösztönzése, mert csak így tudjuk megvédeni a munkahelyeket.

Mindezekre tekintettel javaslom a politikai nyomásgyakorlás visszautasítását, a politikai nyilatkozat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hajnali fél három már elmúlt, háromnegyed három van, Kanász képviselő úr nem válaszolt egyébként Hollik képviselő úr kérdésére, hiszen itt hajnali háromnegyed háromkor a képviselő úr megpróbálja az aggódó, szociálisan érzékeny arcát mutatni, de miután befejezi a hozzászólását, akkor nevetgél és jól érzi magát itt az ülésteremben, de nem baj, mi ezt türelemmel végighallgatjuk és végignézzük. De volt egy népjóléti és lakásügyi bizottsági ülés, tisztelt képviselő úr, Újpesten októberben, ahol a Fidesz azt javasolta, hogy a Károly utca 25-ben felépített 29 lakás szociális alapon legyen bérbe adva. Önök ezt a javaslatunkat nem támogatták, és ebből csak 2 lakást adtak szociálisan bérbe.

Lehet itt a parlament nyilvánossága előtt szociálisan érzékenynek mutatkozni, de úgy látszik, hogy ez helyben nem sikerül, és önök egy kétszínű, álszent politikát folytatnak, mint ahogy a mai este folyamán is ezt láthattuk. Tisztelt Képviselő Úr! Miért van az, hogy helyben önöknek nem fontos az emberek lakhatása?

FÖLDESI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius katasztrófát eredményezett, és jelentősen megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet. Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszer-ellátása, az egész világon az egekben az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba, és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye. Hiába regionális fegyveres konfliktusról van szó, az orosz-ukrán háború súlyos, negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az energiaválság és a már említett élelmezési krízis miatt.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország Kormánya a 180/2022. (V. 24.) kormányrendelettel az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdésében az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. A 2022. évi VI. törvény 2022. november 1-jén hatályát vesztette.

2022. november 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye kilencedik módosításának azon része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakítja. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusok, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így immár az új alkotmányos szabályok szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendelettel új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.

A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében 30 napra hirdethető ki. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy jóváhagyja a 425/2022. (X. 28.) kormányrendeletet, amellyel a kormány a korábbi veszélyhelyzetek ideje alatt kiadott, és még hatályban volt 107 kormányrendeletet újból hatályba léptette, és felhatalmazást adjon a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján meghosszabbítsa a törvényjavaslat hatályvesztéséig.

Tisztelt Képviselőtársaim! A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

(17.00)

Annak biztosítása érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítására tesz javaslatot.

Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Száz éve született Gaál Imre festőművész. Korai halála megakadályozta művészi pályája kiteljesedését, de torzóként maradt életműve így is elég impozáns és aktuális ahhoz, hogy komoly érdeklődéssel forduljunk felé.

Már a főiskolás évei előtt segédkezett Nagy Sándor, a hazai szecesszió mestere munkájában az erzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia-templom freskóinak készítésénél, és néhány évvel később a szentély két oldalsó üvegablakát, Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is ő tervezte. A Budapest, XVI. kerületi Szent József-plébániatemplomban is megcsodálhatjuk üvegablakait.

Gaál Imre 1943-ban iratkozott be Gallé Tibor szabadiskolájába, majd 1945-ben vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél és Szőnyi István növendéke volt. 1946-ban ismerkedett meg Rátkay Endre festőművésszel, s haláláig tartó barátság szövődött közöttük. 1947-ben elhagyta a főiskolát, hogy idejét teljes egészében a többirányú alkotómunkának szentelje. Kezdetben szimpatizált a szocialista közösségi életről szóló optimista elképzelésekkel, később azonban több kortársához hasonlóan a szocreál sematizmus elkeserítette, és új kifejezésmódok keresésére indította. Ide vezethető vissza Rátkay Endréhez hasonlóan önként vállalt száműzetésbe visszavonuló attitűdje is.

A hagyományos esztétikai elvárásokkal szemben nem a klasszikus szépség formai megragadása, inkább az elemző értelem által teremtett új szépségideál vizuális megjelenése izgatta. Az ötvenes években Décsei Géza prelátus, művészeti író, másfél évtizeden át a pesterzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia-templom plébánosa segítségével kapott megbízást a mendei templom Loyolai Szent Ignác életét ábrázoló freskóira és egy hasonló témájú oltárkép elkészítésére az esztergomi Loyolai Szent Ignác-plébániatemplom számára. Kiskunlacházán a református parókián 1959-ben festette a Gályarabok című falképet, melyen számos helyi lakost is megörökített. A helyi rendőrkapitány, Nolipa István Pál festő és grafikus szintén felismerte Gaál Imre tehetségét, és támogatta őt. Nolipa jóvoltából jutott műteremlakáshoz Pesterzsébeten, a Kende Kanuth utcában, ahol ma emléktábla is őrzi a nevét. Ebben az utcában lakik egyetlen lánya és unokája is.

(20.20)

Érett korszakának alkotása szinte mind-mind egy-egy sorozat részei, a Karnevál és a Cirkusz mellett a Gyermekjátékok, a Mesterségek, a Panoptikum és a Pantomim témaváltozatain dolgozott. 1960-ban pesterzsébeti művészbarátaival, írókkal, képzőművészekkel megalapították az Átlók csoportot, mely 1964-ig, a művész haláláig működött. Éppen első önálló kiállítására készült, valamint esküvőjére, amikor 1964. május 14-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.

A halálát követő években országszerte számos önálló kiállítással emlékeztek meg róla. Alkotásainak túlnyomó többsége a Pesterzsébeti Múzeum gyűjteményében, két festménye a Magyar Nemzeti Galéria, további néhány alkotása pedig a Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum gyűjteményében található. A korábbi Pesterzsébeti Múzeum felújított, 1989-től időszaki kiállításoknak helyt adó épülete Gaál Imre nevét kapta, és életműve jelentős része állandó kiállításon látható a pesterzsébeti Rátkay-Átló Galériában.

A halála utáni kiállításokhoz kapcsolódóan több cikk, írás és néhány kiadvány is megjelent róla, de mégsem sikerült integrálni őt a kortárs magyar festők körébe. Ennek egyik oka, hogy a munkásságát szakmai szempontból vizsgáló és számba vevő gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány eddig nem jelent meg róla.

Ezért is fontos és örömteli, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával születésének 100. évfordulójára megjelenhetett a Pesterzsébeti Múzeum 13. kötetének D. Udvardy Ildikó Gaál Imre című albuma. A könyvben a festmények és grafikák mellett bravúros rajztehetségének érzékeltetésére válogatás található vázlataiból, töredékben maradt rajzaiból, valamint egyházi megrendelésre készült monumentális alkotásaiból is. Gaál Imre mindig esztétikai és morális igényű művészete, életútja arra int, hogy körültekintőbbek legyünk, nagyobb gonddal ügyeljünk tehetségeinkre. Ezt Kovács A. Béla mondta Gaál Imre művészetéről 1968-ban.

Tisztelt Ház! A Gaál Imre-emlékkiállítás Pesterzsébeten december 17-éig még megtekinthető. Arra biztatom önöket, hogy látogassanak el, és tekintsék meg ennek a nagyszerű festőnek a kiállítását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Még februárban történt a fővárosban az a megdöbbentő támadássorozat, amelynek során egy jórészt külföldi aktivistákból álló csoport békés járókelőket vert meg brutális kegyetlenséggel. Minden esetben többszörös túlerőben, mégis alattomos módon, hátulról támadtak áldozataikra, botot, kalapácsot, viperát használtak. Különösen felháborító, hogy az elkövetők áldozataikat minden esetben kizárólag a kinézetük alapján választották ki. A megvert emberek semmilyen okot nem szolgáltattak arra, hogy rájuk támadjanak, még csak szóváltásra sem került sor.

Az eseteket követően hamar világossá vált, hogy erőszakimportról van szó. Az elkövetők egy nemzetközi szélsőbaloldali szervezet, az Antifa tagjai és támogatói voltak. Azért érkeztek Budapestre és a céljuk az volt, hogy rendzavarást, felbolydulást okozzanak. Tűrhetetlen, hogy egy szélsőbaloldali erőszakszervezet tagjai magyar állampolgárokat verjenek Budapest utcáin, pusztán azért, mert a kinézetük alapján úgy vélelmezik, hogy azok politikai meggyőződése más, mint az övéké.

Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon politikai meggyőződésből erőszakos, felforgató cselekményeket kövessenek el. Nálunk közéleti konszenzus van abban, hogy az erőszak semmilyen formában sem tolerálható. A rendvédelmi szervek legszigorúbb fellépésére van szükség annak érdekében, hogy ez a baloldali erőszakszervezet ne vethesse meg a lábát hazánkban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Folyike még nyomozás vagy vizsgálat az említett ügyben? Sikerüle felelősségre vonni az elkövetőket? Folyike célzott munka a rendvédelmi szerveknél az Antifa Magyarországra irányuló tevékenységének felderítésére és elsődleges későbbi támadásainak megakadályozása érdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy erőszakimportról beszélhetünk, felmerül a kérdés, hogy ki az importőr, kik azok, akik idehívják ezeket a külföldi bűnözőket. Az is valószínűsíthető, hogy valaki segítette az erőszakos cselekmények elkövetőit az akciónak a szervezésében, ezért ha megengedi, államtitkár úr, további kérdést intéznék önhöz: kik és hogyan segíthetik az antifasiszta erőszak importját? Kinek áll érdekében a társadalmi rend erőszakos cselekményekkel történő megzavarása?

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság a 2023. június 29-én és 30-án tartott ülésén megtárgyalta a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott adócsomag célja, hogy a fennálló háborús helyzet ellenére is megvédje a családbarát adórendszert. Ennek érdekében megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, és mindemellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát.

A törvényjavaslat alapján a légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedékiadó-kötelezettség alá, így a légi közlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony. A benyújtott előterjesztés számos javaslatot tartalmaz, a teljesség igénye nélkül néhányat érdemes kiemelni. A javaslatnak köszönhetően Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkenést jelent a vállalkozóknak. Ezenfelül környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte.

A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti jogszabályban foglalt azon előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmiadó-mérték időbeli hatályát. Ezenkívül az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. Szintén kedvező hír a lakásbővítés előtt állóknak, hogy illetékmentessé válik a CSOK-támogatással elvégzett, más tulajdonban álló ingatlan bővítésével létrejövő vagyonszerzés. Ennek tipikus esete lehet a tetőtér-beépítés.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során a javaslat több helyen kiegészítésre, pontosításra került. Így például a javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok áfakulcsát. A javaslat szerint a nulla százalékra csökkentett áfakulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széles körű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Ezenkívül a népegészségügyi termékadóból származó adóbevétel meghatározott részét nemcsak egészségmegőrző programra, hanem élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program céljaira, továbbá a meglévő és kiegészített célokat szolgáló beruházásokra is fel lehet ajánlani.

Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat megfelelő alapot ad a jövő évi költségvetéshez, amellyel megvédhetők a családok, a nyugdíjak, a munkahelyek, a rezsicsökkentés, továbbá megőrizhető Magyarország biztonsága. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 16-án tartott ülésén megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló T/5663. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat elsődleges indoka, hogy a kormány az MFB Zrt.-t jelöli ki egyes európai uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtására, így szükséges ezen tevékenységek törvényben történő megjelenítése is.

Pontosításra kerül a kötvénykibocsátásra jogosult szervezetek köre, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozásához hasonlóan a továbbiakban az Állami Számvevőszék a Befektetővédelmi Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzésére is jogosultságot kap.

A törvényjavaslat emellett a vezető állású személyekre, befolyásoló részesedéssel rendelkező személyekre vonatkozó következményeket kiegészíti azzal, hogy a büntetlen előélet mellett kizáró okként rögzíti, hogy az érintett ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vonatkozásában eltiltás alatt. Ezen utóbbi kiegészítés a törvényjavaslat alapján valamennyi pénzügyi ágazati jogszabályban megjelenik.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása értelmében a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására vonatkozó szabályok módosításával megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kölcsön nyújtása készpénzben is történhessen, valamint szűkíti a kölcsön felhasználási körét azzal, hogy nem használható fel ingatlan vagy éven túli értékpapír vásárlására.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazott módosítás értelmében a Magyar Államkincstárnál az új számfejtőrendszer bevezetésével egyszerűsödik, gyorsabbá válik a gyermekgondozási díj lejártát követően a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az adatátadás, tovább egyszerűsítve és gyorsítva a gyes megállapítását.

A hivatalbóli eljárás gyorsaságát szolgálja, hogy nem szükséges a szülőtől nyilatkozatot bekérni, illetve az adatátadás határideje úgy kerül rögzítésre, hogy lehetővé tegye az adatátadás korábbi időpontban való teljesítését is.

Mindezek tekintetében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 16-án tartott ülésén megtárgyalta a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. számú törvényjavaslatot.

Az összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja a Tanács 2022/2523. számú, az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadószint biztosításáról szóló irányelvének magyar jogrendbe történő átültetése, továbbá ezzel összefüggésben az átültetéssel érintett hazai jogszabályok módosítása.

A szabályozás bevezetése alapvető nemzeti érdek, mivel annak hiányában a Magyarországon keletkező jövedelmek külföldön adóztathatóvá válnak. A tervezet gondoskodik az irányelv szerinti szabályok magyar jogrendbe történő átültetéséről, az átültetés kapcsán néhány hatályos adó- és számviteli jogszabály módosításáról, továbbá egyéb módosítások bevezetéséről.

A globális minimumadó lényege, hogy kiegészítő adót kell beszedni minden olyan esetben, amikor egy adott államban valamely multinacionális vállalat tényleges, effektív jövedelemadó-mértéke  Magyarországon a jövedelemadó, a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a Robin Hood-adó  15 százalék alatti, akkor az adott államban illetőséggel rendelkező csoportok alacsony adóterhelésűnek minősülnek.

A kiegészítő adó három típusú lehet. 1. Amennyiben a tényleges, effektív jövedelemadó mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett tagállam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki, amely révén saját maga beszedi a tényleges jövedelemadó-mérték és a 15 százalék közötti különbözetet. 2. Ilyen adó hiányában a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót a csoport bármely alacsony adóterhelésű tagja után, és a végső anyavállalat szerinti tagállam szedi be a különbözetet. 3. Ha a végső anyavállalat a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával nem tudja beszedni az alacsony adóterhelésű csoporttagok utáni kiegészítő adó teljes összegét, akkor a kiegészítő adó maradványösszegét felosztják a csoporttagok között, és azt az érintett tagállamok aluladóztatási kiegészítő adóként szedik be.

Mindezek tekintetében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Izer Norbert tapsol.)

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság a 2023. november 16-án tartott ülésén megtárgyalta a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló T/5886. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat szükségességét a felhalmozott jogalkotási tapasztalatok indokolják a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működése, illetve a lakosság biztonságos ellátása érdekében. Az integrációs folyamat során több esetben is problémát okoz az, hogy a tulajdonos önkormányzatok egyhangú döntése szükséges az állam részére történő átruházáshoz, így akár egy önkormányzat döntése révén is meghiúsulhat az integrációban való részvétel, ami nyilvánvalóan hátrányosan érinti azokat az önkormányzatokat, amelyek élni kívánnak az állam által felkínált lehetőséggel.

A fentiekre tekintettel szükségessé vált a törvénymódosítás akként, hogy a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközműrendszerek esetében az állam részére történő átruházáshoz elegendő legyen az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntése. Ezen módosítás lehetőséget biztosít az állam részére történő átruházásra azoknak az önkormányzatoknak, amelyek élni kívánnak a lehetőséggel. Azon önkormányzatok viszont, amelyek nem kívánnak részt venni az integrációs programban, megtarthatják a tulajdonrészüket, ezáltal minden érintett fél számára megnyugtató szabályozási környezet jöhet létre.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során a javaslat több helyen kiegészítésre, pontosításra került. Így például a javaslat biztosítja, hogy a miniszteri rendelet lakossági felhasználókra irányadó részének hatálybalépéséig a hivatal által megállapított lakossági felhasználókra irányadó átmeneti díj tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg, beleértve az alapdíjat, ne haladhassa meg a nem lakossági felhasználók vonatkozásában az adott ellátási területre kihirdetett hatósági díjat.

(19.30)

Mindezek tekintetében elmondható, hogy a módosítások szükségesek a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működése, illetve a lakosság biztonságos ellátása érdekében. Ezért a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (V. Németh Zsolt tapsol.)

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2024. április 4-én tartott ülésén megtárgyalta a Nemzeti Földalap hatékonyabb kezeléséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/7729. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes hatósági kérdésekről szóló törvény 1. §-a a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény kiegészítésével 2024. július 1-jei hatállyal a környezetvédelmi hatóság által hozott egyes határozatokkal szemben fellebbezési lehetőséget vezet be. A hivatkozott törvénymódosítás alapján a környezetvédelmi hatóság külön kormányrendeletben megjelölt ügyekben meghozott határozatával szemben fellebbezésnek van helye.

Annak érdekében, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szabályaival összhangban a fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú hatóságként minisztériumban működő helyettes államtitkár is kijelölésre kerülhessen, indokolt a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény további kiegészítése, a másodfokú hatósági hatáskör gyakorlásával járó helyettes államtitkári feladatellátás garanciális szabályainak a megállapítása.

(17.30)

Továbbá az imént elhangzottaknak megfelelően a hatálybalépés módosítása is szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért javaslom annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2024. április 4-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a polgári vészhelyzetek terén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/7725. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 34 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat fontos együttműködést rögzít egy kiemelt stratégiai partnerünkkel. A magyar-török kapcsolatok a csúcson vannak. Tavaly ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját, és idén pedig nagy sikerrel fut a magyar-török kulturális évad. Sajnos azonban elmondhatjuk, hogy a természeti és emberek által okozott katasztrófák gyakorisága és súlyossága növekvő tendenciát mutat.

A polgári vészhelyzetek esetén folytatott segítségnyújtás terén közös és szorosabb együttműködés életre hívását szorgalmazza az ENSZ, az Európai Unió, valamint a Türk Államok Szervezete. Ennélfogva született meg az előttünk fekvő új szabályozás, amely a már meglévő, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem terén aláírt egyezmény helyébe lép.

Február 6-án volt egy éve, hogy pusztító erejű földrengés következett be Törökország és Szíria közös határánál. Megközelítőleg 60 ezer ember életét követelte ez a katasztrófa, és 120 ezernél is többen sérültek meg, és veszítették el az otthonukat. A magyar kutatók, mentőcsapatok példásan helytálltak a természet által romba döntött területeken. Az ilyen és ehhez hasonló közös munkát, segítségnyújtást könnyíti meg, teszi keretbe és szabályozza ez a törvényjavaslat. A tervezethez módosító javaslat nem érkezett.

Kérem, szavazatukkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)