Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Én azzal a gondolattal folytatnám, amit bizottsági elnök úr befejezett, hogy az Igazságügyi Bizottság 2022. november 15-én tartott ülésén valóban rendkívül alaposan és részletesen megtárgyalta a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolóját az ügyészség 2021. évi tevékenységéről, és ahogy hallottuk, ezt a bizottság elfogadásra alkalmasnak ítélte. Alkalmasnak ítélte elfogadásra azért, mert mind a beszámolóban leírtak, mind pedig a legfőbb ügyész úr szóbeli kiegészítése igenis azt üzente, hogy az ügyészség magas szakmai színvonalon és a törvényben előírt módon látta el 2021-ben is a feladatát.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési beszámoló benyújtásával a legfőbb ügyész eleget tesz és eleget tett az egyik legfontosabb kötelezettségének, bemutatta a szervezet működését és annak eredményeit. Azt is tudjuk mi, országgyűlési képviselők, hogy a legfőbb ügyészhez írásbeli kérdéseket lehet feltenni, és a 2021. esztendőben az országgyűlési képviselők 127 esetben fordultak írásbeli választ igénylő kérdéssel a legfőbb ügyészhez, és a megkereséseikre természetesen a jogszabályi keretek között meg is kapták a képviselők a megfelelő választ.

Már az is elhangzott, hogy a 2021. esztendő a pandémiáról, a koronavírus-járványról szólt, vagyis hasonlított nagyban a 2020-as esztendőhöz, mégis úgy gondolom, hogy a nehézségek ellenére a 2020-as esztendő tanulságait felhasználva a 2021. évben is sikerült a kihívásnak megfelelnie az ügyészségnek.

Tisztelt Országgyűlés! Én is szeretném kiemelni és szeretném hangsúlyozni, hogy mi is az ügyészség alkotmányos feladata, ami nem más, mint az állam büntetőigényének az érvényesítése. Elhangzott már az, hogy a tevékenység hatékonysága szempontjából természetesen annak van meghatározó jelentősége, hogy a büntetőeljárás jogerős lezárására az elkövetéshez képest mennyivel későbbi időben kerül sor. Aztán a járványhelyzet megkövetelte azt is, hogy az eljárásjogi lehetőségek közül  itt is figyelembe véve a törvényes kereteket  az ügyészség azokat válassza, amelyek kevesebb személyes érintkezéssel járnak.

Ebből a beszámolóból az is kiderül, hogy az elmúlt években végrehajtott fejlesztések következtében az ügyészek szinte kivétel nélkül rendelkeznek távoli munkavégzést lehetővé tevő informatikai eszközökkel, és ez egy nagyon pozitív és nagyon jó dolog. A tapasztalatok szerint a munkaszervezés új módja, amelynek keretében az ügyészek egyrészt online módon tarthatják a kapcsolatot a társhatóságokkal, másrészt a munkaidő meghatározott részében a szolgálati helyüktől távol végezhetik a munkájukat, és ez is, hála istennek, hatékonyan tudott működni.

Az állam büntetőigényének érvényesítése abban is megnyilvánul, hogy az ügyészség indítványt tesz a bíróság előtt azon személyek felelősségre vonására, akik a rendelkezésre álló adatok alapján bizonyíthatóan valamiféle bűncselekményt követtek el. És már az is elhangzott, de nem árt, ha megismételjük pontosan, hogy ne csak a kritikák hangozzanak el, és ez számomra öröm, hogy a bíróságok milyen arányban osztják a vádhatóság álláspontját. Azt jó volt hallani, hogy a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hozták meg. Ez utóbbi mutatónak az ügyészség tevékenységének értékelése szempontjából legalább akkora jelentősége van, mint a váderedményességnek.

Aztán a beszámolóból megtudhatjuk, hogy a statisztikai adatok alapján a pénzmosás miatt folytatott eljárások száma 2021-ben az előző évhez képest növekedett, és ebben annak volt jelentős szerepe, hogy 2021. január 1. napjától a büntető anyagi jogi szabályok megváltoztak, és a korábban orgazdaságként elbírált cselekmények ettől az időponttól kezdve már pénzmosásnak minősülnek.

(13.40)

A büntetőeljárási törvény szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga, hogy a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentsen be a bíróság jogerős ügydöntő, illetve végleges nem ügydöntő, más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható törvénysértő határozata ellen. Jelen beszámoló szerint erre 2021-ben hét esetben került sor. A Kúria a már elbírált indítványokban osztotta a jogorvoslati indítványban kifejtett érveket. Ugyancsak az ügyészi indítványnak megfelelően 48 személy esetében mondta ki a Kúria az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni megtorlásokkal összefüggő ítéletek semmisségét.

Érdemes kiemelni, hogy a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény módosította az Üjt.-t, amelynek alapján 2021. január 1-jétől az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, valamint a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott részére kafetériajuttatás is biztosítható.

A legfőbb ügyész 2021. évi nemzetközi tevékenységét jelentősen meghatározta és befolyásolta tehát a koronavírus által okozott nemzetközi járványügyi helyzet, ezért a személyes részvétellel zajló események helyett az online részvételi formák részesültek előnyben. A 2020. évre tervezett felső szintű nemzetközi konferenciák, programok kisebb része szintén 2021-ben valósult meg online formában, és itt kiemelendő, hogy 2021 áprilisában, ahogy már elhangzott, és számomra ez nagy eredmény és örömteli dolog, a magyar legfőbb ügyész és az Európai Ügyészség főügyésze aláírta a két intézmény közötti együttműködési megállapodást.

Mindezek tudatában és az elhangzottak alapján tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a beszámoló elfogadását, ugyanakkor fejezzük ki köszönetünket legfőbb ügyész úrnak és természetesen a munkatársainak, amit én most megteszek, a magas szakmai színvonalon és a törvényben előírt módon való feladatellátásért. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Földi Lászlót a jegyzői székben Mihálffy Béla váltja fel.)