Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelettel köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy négy szempont szerint fogalmazzam meg azokat az aggályokat az előttünk levő törvényjavaslatról, amelyek miatt nagyon komoly kérdőjeleket látunk ennek a projektnek a végrehajtásában, és remélem, hogy a részletesen ismertetett szakmai szempontok meggyőzik tisztelt képviselőtársaimat is. Miután számunkra, a néppárti Jobbik számára az oktatás és a felsőoktatás ügye kimondottan kiemelt nemzetstratégiai ügy, ezt a kérdést is ezen a szemüvegen át fogjuk nagyon részletesen elemezni.

(13.10)

A négy szempont a következő: egyrészt ismertetem az előterjesztés formájával és tartalmával kapcsolatos aggályainkat, másodsorban a projekt gazdaságosságával összefüggő aggályainkat, harmadsorban az egyetem- és tudománypolitikai aggályainkat, negyedsorban pedig a nemzetközi és a külpolitikai vetületével kapcsolatban megfogalmazott aggályainkat. Még egyszer hangsúlyozom: ez azért is fontos, mert a Fidesz vezérszónoka, Pósán képviselőtársam itt már jó előre elmondta azt, hogy a baloldali frakciók véleménye majd hogyan néz ki. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha képviselőtársam esetleg megvárja az adott frakcióknak, mondjuk, a vezérszónokait ebben az ügyben, de nagyon örülök, hogy a Jobbik, az ellenzék egyetlen jobboldali, keresztényszociális alapon álló néppártjának a véleményét is ezúttal elmondhatom önnek is.

Tehát forma és tartalom. Kedden éjjel, 23 óra 37 perckor megjelent a ParLexben ez az előterjesztés. Nos, az Országgyűlés alelnökeként is azt gondolom, hogy ha valami sérti az Országgyűlés tekintélyét és a képviselők tekintélyét, na, ez a fideszes metódus nagyon sérti, kedves képviselőtársaim, hogy éjjel, 23 óra 37 perckor önök ezt feltöltik. (Nacsa Lőrinc: Házszabály!) Azt gondolom, hogy amikor egy ilyen nagyságrendű projektről kell döntenünk, akkor igenis elvárható az, hogy minden olyan érdemi szereplővel egyeztetést folytassanak le, aki ezt a nagy horderejű kérdést aztán kénytelen elszenvedni.

Azt, hogy Palkovics miniszter úr hogyan szokott projekteket végrehajtani, a Fidesz tudás- és értelmiségellenes, utolsó évben bekövetkezett tevékenysége jól mutatja. Tehát ha ebben az ügyben is megnézzük miniszter úr tárgyalásait, ha megnézzük a megszólalásait, akkor ugyanaz a metódus van, ami megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek a leválasztásánál, folytatódott az egyetemi világ felforgatásánál, és most is itt van újra egy alapítványi forma. Mivel annyiszor elmondtam már, ezért nem mondom el még egyszer részletesen, hogy mi a nagy probléma egy ilyen alapítványi formával: elsősorban az, hogy megint a magyar nemzeti vagyon egy részét egy olyan alapítvány és egy olyan kuratórium fogja gyakorlatilag minden elemében aztán eldönteni, amely felett gyakorlatilag a felsőoktatás-politika és a politika nagyrészt elveszíti a kontrollt.

Másodsorban: a gazdasági szempontok. Ugye, azt kell mondanunk, hogy nem a kínai fél tőkebefektetésével és kockázatvállalásával történne ez a projekt, hanem a magyar polgárok pénzéből épülne ez a kínai egyetem itt hazánkban, tehát ezt a hitelt mindannyiunknak közösen, az önök választópolgárainak is, tisztelt fideszes képviselőtársaim, kell majd visszafizetniük. Azt gondolom, hogy 90 milliárd forinttal többet, mint amit az egész magyar hazai egyetemi világnak önök szánnak a 2022. évi költségvetésben, kifizetni egy ilyen projektre, az mutatja az önök értékválasztását. Márpedig a magyar polgárok közpénze, az adójukból befizetett közpénze véges, és azt gondolom, hogy azért ülünk itt a magyar Országgyűlésben, hogy figyelmeztessük a döntéshozókat arra, hogy igenis az ország érdekeit szem előtt tartva kell döntenünk.

A hitel felvételéről semmit nem tudunk, tisztelt képviselőtársaim. Mi a visszafizetés ütemezése? Milyen valutában történik mindez? Hogy oszlik meg az árfolyamkockázat, tisztelt államtitkár úr? Milyen záradékok lesznek majd? Hogy vannak a gyakorolt jogok szabályozva? Tehát rengeteg olyan nyitott kérdés van, amelynek a tisztázása nélkül szerintem felelősen nem lehet ezt a projektet támogatni.

Menjünk tovább, ismertetném az egyetem- és tudománypolitikai aggályainkat. Teljes mértékben egyetértek államtitkár úr azon kitételével, hogy a hazai felsőoktatás, amely természetesen be van ágyazva az európai felsőoktatásba, nagyon érdekelt abban, hogy a nemzetközi kapcsolatai növekedjenek. Nagyon örvendetesnek tartom jómagam is azt, aminek az előkészítésében részt vettem annak idején egyetemi vezetőként, hogy egyre nagyobb létszámban vannak hazánkban is külföldi diákok, és ebből a szempontból egy külföldi egyetemnek a megjelenése hazánkban nem egy ördögtől való dolog, ezt senki nem állítja.

Ugyanakkor Pósán képviselőtársam már jelezte, hogy, mondjuk, itt a galaktikus hazai egyetemek létszámához képest, azt hiszem, így fogalmazott képviselőtársam, ez egy ilyen kicsi kis egyetem. Hát, nem az, tisztelt képviselőtársaim! Az összes olyan példa, amelyeket mind államtitkár úr, mind Pósán képviselőtársam elmondott, általában egy-két szakot és főleg üzleti jellegű szakot üzemeltet Norvégiától kezdve mindenhol, ami egy teljesen más biznisz, kedves képviselőtársaim. Államtitkár úr elmondta, hogy ez egy négykarú, szinte teljes egyetem, amely igenis nagyon komoly konkurenciát fog okozni a magyar egyetemi világnak, a kivéreztetett magyar egyetemi világban, ahol az önök kétharmados uralkodása után, 11 év után egy egyetemi tanársegéd nettó 145 ezer forintot keres. Ez az önök értékválasztása, tudomány- és egyetempolitikája, és ehhez képest lesz majd itt egy olyan egyetem, amelynek az oktatói tízszer ennyit fognak keresni, kedves képviselőtársaim. Hogy ez milyen tandíjakkal jár, azt mindannyian elolvashattuk a sajtóban. Tehát ez egy felelőtlen döntés, a magyar egyetemi világot meg kell védeni egy ekkora nagyságrendű befektetéstől.

Hangsúlyozom, egy szerényebb létszámú olyan egyetemre, amely valóban arra szolgálna, amit az államtitkár úr expozéjában említett, hogy gyarapítsa hazánk nemzetközi tudományos beágyazottságát, szükség volna.

Az egy más kérdés, és ezzel elérkeztem a negyedik szempontomhoz, hogy ennek az egésznek igenis van egy nemzetközi és külpolitikai dimenziója. És akkor tényleg a Fudan Egyetemnek a világ egyetemi rangsoraiban betöltött helyével nekem semmilyen vitatémám nincsen; egy megjegyzésem van, amit egyébként az Európa Tanács által jóváhagyott, az akadémiai szabadságról és az egyetemi autonómiáról szóló jelentésembe is beleírtam: egyvalamit azért ne felejtsünk el, azt, hogy ezek a rangsorok nem mérik az egyetemek mögött lévő társadalom szabadságfokát, és azt, hogy az ottani értelmiség valóban szabadon fogalmazhatjae meg a gondolatait; azt gondolom, ebben az ügyben itt is valósak ezek az aggályok.

Én nem azt mondom, hogy itt marxizmust-leninizmust fognak oktatni, mert nem azt fognak, de egyvalami bizonyos: egy olyan államot és nevezzük úgy, hogy nem demokráciafelfogású intézményt engedünk ide Budapestre, amely sajnos egyre jobban illeszkedik a Fidesz egypárti túlhatalmat kiépítő rendszeréhez. Tehát azt gondolom, hogy ráadásul, mivel a külpolitikai egyensúlya hazánknak az elmúlt 11 évben sajnos kezdett nagyon vészesen megborulni  még egyszer mondom, kiegyensúlyozott politikai, tudományos, gazdasági kapcsolatot kell ápolnunk Kínával , az teljesen egyértelmű, ha nemzetstratégiai szempontból mi felmondjuk az eddigi eldöntött tényt, amit a rendszerváltozás időszakában eldöntöttünk, miszerint mi egy euroatlanti meghatározottságú külpolitikát folytatunk, ami mellett mi kiállunk, akkor azt lehet látni, hogy azok a lépések és akár az Európai Unión belüli vétói hazánknak az utóbbi napokban, hetekben, akár Oroszországgal szemben, akár Törökországgal szemben, akár Kínával szemben elfoglalt külpolitikai álláspontja a fideszes kormányzatnak bizony azt mutatja, hogy az a kényes egyensúly  mert valóban kényes egyensúlyt kell tartanunk , még egyszer hangsúlyozom, kezd elborulni keleti irányba.

Ez egy nagyon veszélyes folyamat, és mivel minden döntés, így egy ilyen tudomány- és egyetempolitikai döntés is valamilyen formában befolyásolja a külpolitikánkat, és egy ekkora nagyságrendű intézmény megjelenése hazánkban igenis komolyan befolyásolja hazánk nemzetközi beágyazottságát, azt gondolom, ez nagyon rossz jelzés lenne ebben a nagyon kényes időszakban.

(13.20)

Összefoglalóan tehát azt gondolom, hogy a jelenlegi törvényjavaslat a nagyon részletes elemzések alapján nem felel meg a magyar polgárok érdekeinek. A magyar polgároknak a modern, XXI. századi, kiemelten támogatott magyar egyetemek az érdekeik, jól kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek illeszkednek hazánk nemzetközi beágyazottságába. Én nagy örömmel tárgyalnám, mondjuk, a heidelbergi egyetem campusának az ügyét Budapesten, nagy örömmel tárgyalnám a tübingeni egyetem campusának az ügyét Budapesten, de bármely más, az Európai Unióban lévő egyetem campusának az ügyét is.

Ez az előterjesztés ráadásul érinti a következő napirendi pontunkat is, a diákcentrum ügyét. Az akkori vezérszónoki felszólalásomban nemsokára majd egy kicsit részletesebben is elmondom, hogy arról mi a véleményem. De annyit azért már most engedjenek meg, hiszen ez a két dolog a projekt helyszíne miatt összefügg: azt gondolom, hogy miután 11 évig kétharmaddal kormányozták ezt az országot, nem bírtak érdemi választ adni arra a lakhatási válságra, amit a budapesti egyetemisták az albérletárak égbe szökése után a túl szűkös kollégiumi kapacitások miatt nap mint nap elszenvednek. Ehhez képest most egyik pillanatról a másikra létre akarnak hozni egy ilyen kínai campust, megint háttérbe szorítva a budapesti egyetemistákat.

Ez már csak ezért is egy nagyon aggályos előterjesztés, amelyet így mi a néppárti Jobbik nevében nem tudunk támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.