Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ukrajnai háború kitörése, majd az arra adott rossz szankciós politika következményeként valóban elszabadultak az energiaárak. Egy teljesen kiszámíthatatlan nemzetközi energiapolitika volt jellemző, és az sem volt egyáltalán biztos, hogy nemhogy az árak milyenek lesznek, hanem hogy lesze elegendő energia.

A kormány időben meghozta a döntéseket, és gyakorlatilag az azóta megtörtént, bekövetkezett fűtési szezonokban nem volt veszélyben az energiabiztonság Magyarországon. Ehhez azért az is hozzájárult, hogy a nemzeti kormánynak vissza kellett vásárolnia  és milyen jól tette, hogy visszavásárolta  a baloldal által külföldi kézbe adott földgáztárolókat. Fontos elvi döntés volt az, hogy a lakossági rezsicsökkentést megvédjük, amelyet 2013-ban vezettünk be. S azt kell látni, hogy csak 2022-ben mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt az ország energiaszámlája  tehát ilyen helyzet alakult ki , és mintegy 1000 milliárd forint volt az a nagyságrend, amelyet a háború és a szankciók miatt a kormánynak fejlesztések helyett energiaköltségekre kellett fordítania.

Képviselő úr a holland gáztőzsdét említette. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét Lantos Csaba miniszter úr múlt heti nyilatkozatára, ahol ezzel kapcsolatban számos tényt elmond, és például felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon fontos ilyenkor a szállítási költség figyelembevétele, illetve hogy ezt tárolni kell, utána pedig eljuttatni a fogyasztókhoz. S azt is szeretném kiemelni, hogy az energiaárak még mindig nem tértek vissza a válság előtti szintre.

Fontos azt is kiemelni, hogy a kormány iránti részrehajlással egyáltalán nem vádolható Eurostat legfrissebb adatközlése szerint 2023 második felében is Magyarországon volt a legolcsóbb a villamos energia és a földgáz a lakossági fogyasztók számára az Európai Unióban. A rangsor túlsó végén szereplő német háztartásoknak például az áramért 3,5-szer, a gázért a hollandoknak 7,5-szer kell többet fizetniük. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ár-összehasonlítása szerint 2024 márciusában is a magyar családok rezsiterhei voltak a legkisebbek az Unióban. Egy nagyon kirívó számot mutattak be, azt, hogy a svédeknek 11-szer kell többet fizetniük a gázért, mint a magyar családoknak. Jó hír az, hogy Magyarországon a gáz esetében tíz lakossági fogyasztási helyből kilenc, áram esetében pedig nyolc a rezsivédett sáv alatt marad.

Az Európai Bizottság legutóbb októberben publikálta az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentést. Gyakorlatilag ez mutatja azt, hogy míg az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő felfűtése, Magyarországon ez az érték az uniós átlagnál 50 százalékkal alacsonyabb, 4,7 százalék. Gondoljunk csak arra, milyen probléma volt ez 2002 és 2010 között, amikor ez az arány 15-20 százalékos volt, és jól emlékszünk arra, hogy akkor az energiaárak a legmagasabbak voltak az Unión belül a magyar családoknak, és 15-ször emelték az energiaárakat a baloldalon.

Brüsszel folyamatosan el akarja törölni ezt az intézményt, mi meg folyamatosan azért küzdünk, hogy ezt ne tegyék. A nemzeti konzultációban megkérdeztük erről a magyar embereket, és közel 99 százalékuk ezzel természetesen egyetértett. Egyébként a Mi Hazánk akkor kritizálta, hogy mi ebben az ügyben miért kérdezzük meg a magyar emberek véleményét. Azt szeretném kérni a Mi Hazánktól, hogy támogassa a magyar kormánynak a rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseit, és nagyon fontos, hogy a háborúval kapcsolatos álláspontunkat is. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)