Készült: 2024.05.30.20:15:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2023.06.13.), 66. felszólalás
Felszólaló Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:02


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami előttünk van, az nem költségvetés. Egy költségvetés ugyanis tényekre és megalapozott reális számításokra épül. Ebben az értelemben a Fidesz által benyújtott 2024-es költségvetés egy fikció. Amit most a kormány elénk tett, az csupán egy költségvetésnek látszó tárgy, valójában azonban csak ábrándok, vágyak és megalapozatlan feltételezések kusza összevisszasága, ami valóságot még nyomokban sem tartalmaz. Ez a valami, nevezzük jobb híján irománynak, a tényszámok ismerete nélkül, a 2022-es zárszámadás hiányában készült el, úgy, hogy számos tételnél még maga a kormány sem tudja, hogy mi várható. Még egyszer mondom: ez nem költségvetés. (Balla György: Még egyszer!)

Némi pikírtséggel azt is mondhatnám, hogy akkor is hasonló számokat kapnánk, ha a Fidesz csak egy bögre kávézaccot hozott volna ide, és most abból próbálnánk jósolni. (Balla György: Jaj, de jó!) És ezt nem csak én mondom, szó szerint idézem a Költségvetési Tanács észrevételeit arról, amit a kormány jövő évi költségvetésnek nevez. A tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági nehézségei újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét. Segítek lefordítani, hogy ez mit jelent: a Költségvetési Tanács virágnyelven azt mondja, hogy a költségvetés számai bizonytalanok, megalapozatlanok, és ez az iromány nem alkalmas egy költségvetés közjogi szerepének betöltésére. (Balla György: Nem ezt mondja.)

De nézzük konkrétan, melyek azok a tényezők, amik súlytalanná teszik ezt az irományt! Először is, itt vannak az Európai Bizottsággal való megegyezések késlekedései, ami már most ezermilliárdos nagyságrendben okoz károkat a magyar gazdaságnak. Miből gondolják, hogy jön majd az uniós forrás, ha ezért nem tesznek semmit? (Balla György: Mi?) Igazságügyi reformnak nevezett valamit hajtanak végre úgy, hogy a parlament nem is vitatja meg a javaslatot, egy ítélkezési gyakorlat nélküli pártkatonát hagynak a Kúria élén, aki a feleségét nevezi ki fontos pozícióba, és mindig úgy keveri a bírói ítélkező tanácsok összetételét, hogy azok mindig a Fidesz javára hozzanak ítéletet. (Balla György: Micsoda?!)

Aztán itt van a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati optimizmus. Már idén is jóval a tervezett szint alatt marad a növekedés. A forint esetleges újabb mélyrepülése szintén valós esély, ha komolyan lehet venni Varga Mihályék mondatait, akkor már idén októberre 425 forintos euróval számolnak. Mindeközben a kormány által tervezett áfabevételek hatalmas ugrása arra utal, hogy a drágulás egyáltalán nem fog olyan mértékben lassulni, ahogy önök ezt ígérik. Ezzel szemben az államadósság növelésével önök egyre nagyobb terhet tesznek az emberek nyakába. Az idei 2500 milliárd forint után jövőre már 3100 milliárd feletti összeget kell fizetnie a magyar adófizetőknek. Ezekkel a kockázatokkal a Fidesz-kormány még csak nem is számol. Persze tudjuk, hogy a rendeleti kormányzással a háta mögött a Fidesz-kormány akár azt is beleírhatná a költségvetésbe, hogy jövő évtől Rogán Antal egyik találmánya ingyen energiával látja el majd az országot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet általános indoklásában az olvasható, hogy ha a tényleges költségvetés eltérne a benyújtott változattól, mert például nem érkeznek meg az Európai Uniótól követelt milliárdok, akkor a Fidesz-kormány minden olyan intézkedést időben meghoz, ami megalapozza a kiadási és bevételi előirányzatokat. Magyarul ez azt jelenti, ha a költségvetés megbukik, akkor a Fidesz-kormánynak már megvannak a megszorító intézkedései. De hogy mik ezek, azt még nem árulják el. Azt is elmondták, hogy miért, idézem: „ezeknek az elképzeléseknek a költségvetési javaslattal egyidejű nyilvánosságra hozatala a pénzügyminiszter szerint idő előtti lenne, veszélyeztetné az abban foglalt joghatás megfelelő kiváltását”.

Ezt is lefordítom: a Fidesz-kormány nem akarja, hogy a magyar nép már most megtudja, milyen megszorítások lesznek, mert akkor az emberek esetleg minden mozdítható vagyonukat külföldre menekítenék. A miniszterelnök azt hiszi, hogy trükközhet a számokkal és a szavakkal, de tegyük tisztába, ez a fideszes titkolózás a magyar emberek átverése. Éppen ezért kell Orbán Viktornak a rendeleti kormányzás arra, hogy újabb és újabb megszorításokkal foltozhassa a folyamatosan megbukó költségvetést, amikor szembejön a kíméletlen valóság.

(15.00)

Az MSZP ezért azt követeli, hogy vonják vissza az adó- és költségvetésitörvény-tervezetet. Nem felel meg sem az alkotmányos, sem az államháztartást szabályozó törvényeknek, bevételei nem biztosítottak, kiadásai megalapozatlanok, a gazdasági növekedés alacsonyabb, az infláció magasabb, mint amivel a kormány számol. Nyáron és ilyen megalapozatlanul nemhogy költségvetést, de egy családi háztartás terveit sem lehet elkészíteni.

Az MSZP azt követeli továbbá, hogy a kormány minél előbb állapodjon meg az Európai Bizottsággal, hogy Magyarország hozzájusson a nekünk járó támogatásokhoz. Az Európai Unió támogatásai nélkül sem a költségvetés bevételi oldala, sem a Magyar Nemzeti Bank veszteségének rendezése nem biztosított. A hiányzó 2800 milliárd forint nélkül a költségvetés összeomlik, és Magyarország a szakadékba zuhan, eladósodás, nélkülözés vár a munkavállalókra, a közalkalmazottakra, valamint a kis- és közepes nyugdíjjal rendelkezőkre.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az MSZP azt követeli továbbá, hogy a kormány  a befektetők, a beruházók és főként az állampolgárok előtti hitelességének újjáépítése, valamint a közpénzekkel való hatékony és átlátható gazdálkodás érdekében  október 31-éig újra nyújtsa be először az adótörvények, majd azok elfogadása után a költségvetés új tervezetét. Azt akarjuk, hogy tegyék szakmailag megalapozottá a költségvetés szerkezetét, igazítva azt a meghatározó társadalmi és gazdaságpolitikai folyamatokhoz; azt akarjuk, hogy állítsák helyre a költségvetés transzparenciáját és az Országgyűlés hatáskörét a fiskális politikában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés célja mindig az, hogy a közösen megtermelt javak egy részének újraosztásával forrást biztosítsunk a legfontosabb célokra: oktatásra, egészségügyre, az emberek biztonságos megélhetésére. Ezért a Magyar Szocialista Párt az emberek biztonságos megélhetése érdekében új költségvetési politikát, a kiadási oldal átalakítását is kezdeményezi. Mi, baloldaliak úgy gondoljuk, hogy akkor van Magyarországnak jövője, akkor fejlődhet, ha az állami költségvetés biztosítja, hogy az egészségügy, a megelőzés és gyógyítás mindenki számára elérhető lesz, nem csak a gazdagoknak; akkor van jövő, ha minden gyermek és fiatal korszerű tudásra tehet szert, és ehhez az állam számukra esélyt teremt. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy a parlament alkossa meg a biztonság költségvetését: emeljük a közkiadásokat az uniós átlag szintjére. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyre GDP-arányosan a GDP 7 százalékát, szociális támogatásokra 18 százalékát, oktatásra pedig a tagországok felső harmadának szintjét, vagyis a GDP 6-6,5 százalékát költsük el. A gazdasági funkciókra fordított kiadásokat csökkenteni, míg a foglalkoztatáspolitikára fordított költségeket növelni javasoljuk.

A Magyar Szocialista Párt meggyőződése szerint Magyarország boldogulása múlik azon, hogy a jóléti kiadások az alacsony és átlagos jövedelemmel rendelkezőket szolgálják és ne kizárólag a nagy jövedelemből élőket. Ennek keretében új család-, illetve lakástámogatásokra van szükség. Fenntartani javasoljuk a gyermekvállalás magas szintű támogatását, de arra törekedve, hogy azok kapjanak több segítséget, akiknek arra nagyobb szükségük van, hogy minden gyermek egyforma eséllyel induljon az életben. Az MSZP ezért kezdeményezi, hogy a családi pótlék és az alanyi jogon járó támogatások több mint tíz éve nem emelt összegét duplázzák meg, mindenki férjen hozzá az adókedvezmény maximális összegéhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonnali korrekcióra van szükség a nyugdíjasok érdekében is. Az MSZP ezért a biztonság költségvetésének keretében kezdeményezi, hogy 2024-től a teljes öregséginyugdíj-minimum legalább a mindenkori nettó minimálbér 70 százaléka legyen.

Biztosítani kell a nyugdíjak értékállóságát, vásárlóerejük megőrzését. Elképesztőnek tartjuk, hogy jelenleg a nyugdíjasok hiteleznek az államnak, mivel a kormány az alultervezett infláció alapján emeli az év elején a nyugdíjakat, a különbözetet pedig csak az év végén adják oda. Magyarul: a Fidesz-kormány egy évig ingyen használja a nyugdíjasok pénzét. Azért, hogy ez a gyalázatos gyakorlat megszűnjön, kezdeményezzük, hogy a 2024-es évtől a nyugdíjemelés alapja ne a kormány által bemondott infláció legyen, hanem a 2022. augusztus és ’23. augusztus közötti időszak tényszámai alapján emeljék meg a nyugdíjakat.

El kell indítani egy ötéves differenciált nyugdíj-felzárkóztatási programot. Ezért kezdeményezzük, hogy vezessék be az évenkénti nyugdíjemelés vegyes indexálását, amely a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció mellett figyelembe veszi a nettó keresetek növekedését is.

Az indokolatlan nyugdíjkülönbségek csökkentése érdekében kezdeményezzük, hogy minden nyugdíjas azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő 13. havi ellátást kapjon. A társadalmi juttatásként folyósított 13. havi nyugdíj csökkenti a nyugdíjak általános lemaradását a bérekhez képest, és ha az összege azonos, akkor érdemi segítséget jelentene az alacsony nyugdíjat kapó időseknek, és gátolná az egyre erősebb polarizálódást is. Ez a megoldás nem járna többletkiadással.

És javasoljuk az egymillió forint feletti jövedelmekre vonatkozó nyugdíjjárulék-plafon visszaállítását. E jövedelemrész után nem keletkezne nyugdíj, és ezzel csökkenne a régi és az új nyugdíjak között ma meglévő aránytalanság is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzá kell nyúlni az adószabályokhoz, csökkenteni kell a fogyasztást terhelő adókat, és igazságossá kell tenni a jövedelemadózást. Az MSZP kezdeményezi a kedvezményes 5 százalékos áfakulcs bevezetését minden élelmiszer esetében, hogy azok is hozzájussanak az egészséges ételhez, akik ma ezt nem tudják megtenni.

Az energiaár-robbanás mértékének elviselhetővé tétele érdekében 5 százalék áfakulcs legyen a villamosenergia-szolgáltatásra, a vezetékesföldgáz-szolgáltatásra, a vezetékes PB-gáz-szolgáltatásra, tűzifára, brikettre, a kokszra és a palackos PB-gázra ugyanúgy, ahogyan most ez a távhőre vonatkozik, bár ha jól láttam, akkor pénteken éppen a PB-gázra vonatkozó hatósági árat is meg akarják szüntetni.

Szüntessék meg a kiskereskedelmi különadókat, amelyek 5-8 százalékos többletinflációt okoznak.

A jövedelmek adóztatásának igazságossá tétele keretében az MSZP kezdeményezi, hogy adójóváírás révén legyen adómentes a minimálbér újra. A legkisebb jövedelmet ugyanis nem szabad adóztatni, a minimumból már nem szabad elvenni. A jelenlegi 15 százaléknál adójóváírás révén adózzanak kevesebbet azok, akik a mindenkori minimálbér és az előző évi összes fizetés középértéke, vagyis a mediánbér között keresnek. Ez egy igazságos adórendszer lenne, ami mindenki számára kiszámítható anyagi biztonságot adna.

Ezenfelül az MSZP kezdeményezi, hogy a tőkejövedelmekre progresszív módon magasabb adó vonatkozzon, mint a munkajövedelmekre.

Az MSZP a települések biztonsága érdekében az önkormányzati költségvetési rendszer gyökeres átalakítását javasolja. Kezdeményezzük, hogy a gépjárműadó teljes egészében legyen önkormányzati bevétel. Az üzemanyagok után beszedett jövedéki adó 20 százalékával szintén az önkormányzatokat javasoljuk támogatni, közöttük javasoljuk szétosztani az általuk kezelt úthálózat arányában, azzal a feltétellel, hogy ezt a forrást csak az utakra fordíthatják.

Javasoljuk, hogy szintén az önkormányzatok bevétele legyen a közigazgatási területükön képződő személyi jövedelemadó 20 százaléka. Ennek oka kézenfekvő, hiszen az ellátandó feladatok mindenhol arányosak a lélekszámmal. Az MSZP a biztonság költségvetése keretében kezdeményezi, hogy a helyi iparűzési adó 2024-től az önkormányzatok saját bevétele legyen. Ennek érde-kében a különleges ipari övezeteket meg kell szüntetni.

Az MSZP szerint igazságtalan az, hogy a legnagyobb magyarországi vállalatok gyakorlatilag nem fizetnek nyereségadót. Ugyanúgy fenntarthatatlan az is, hogy multinacionális cégek előnyben részesülnek a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal szemben. Ez így nem mehet tovább! Ezért a biztonság költségvetése keretében olyan adó- és támogatási rendszert javasolunk, amely a kis- és középvállalkozások számára lehetőséget ad a műszaki fejlesztésre és a magasabb minimálbér fedezetére, a versenyképesség javítására és a környezetvédelemre.

Ezenfelül az MSZP kezdeményezi, hogy a társasági adó a kisvállalkozások számára maradjon 9 százalék, a multik viszont egységesen 15 százalékot adózzanak. Ezermilliárdok hagyják el Magyarországot évente minimális adózással.

És végül, de nem utolsósorban ki kell mondanunk, hogy a magyar gazdaság legfontosabb szereplője mégiscsak a dolgozó ember. Ennek elismerése azonban nem állhat meg csak a szavak szintjén. Mivel a vállalkozások és a vállalatok nyereségét jelentős részben a dolgozó emberek állítják elő, úgy igazságos, hogy ők is részesedjenek az elért anyagi sikerből.

(15.10)

Ezért az MSZP a biztonság költségvetése keretében kezdeményezi, hogy a jövő évtől a társasági adó 3 százaléka ne a költségvetésbe kerüljön, hanem a vállalkozások nyereségrészesedésként azonos összegben fizessék ki a mindenkori dolgozóiknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek az MSZP konkrét javaslatai. Hallhatták, mi a dolgozó embereket és a családokat akarjuk segíteni. Amiket most felolvastam, azok mind konkrét kezdeményezések, csak meg kell őket szavazni, a döntés az önök kezében van. Mi azt mondjuk: leépülés helyett biztonságot! Ez az MSZP ajánlata Magyarország polgárai számára. Itt a lehetőség, hogy megalkossuk a biztonság költségvetését közös jövőnkért, Magyarországért. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai