Készült: 2024.05.20.01:19:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (2023.03.27.), 67. felszólalás
Felszólaló Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:36


Felszólalások:  Előző  67  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak megerősíteni tudom azt, amit napirend előtti felszólalásomban elmondtam, hogy a Magyar Szocialista Párt üdvözli, hogy nyolc hónap után eljutottunk oda, hogy a madridi csúcson még támogatott finn-svéd NATO-csatlakozási kérelem után a magyar Országgyűlés ratifikálja legalább most a finn csatlakozási szándékot.

A nyolc hónapon van a hangsúly, illetve azon az elmúlt időszakban mutatott fideszes magatartáson, amelyről Vadai képviselőtársam is említést tett, ami igen szégyenteljes, és az ügy komolyságához mérten egy nagyon komolytalan hozzáállást mutatott. Tényleg, elnézve a négyfős küldöttség Canossa-járását a két uniós tagállamban, sok minden eszébe jutott az embernek, de mondjuk, a NATO-bővítés geopolitikai jelentősége vagy Magyarország kifejezett nemzeti érdeke a csatlakozás kapcsán éppen nem. Azt kell önöknek mondanom, hogy az elmúlt hónapokban én személy szerint politikusként is, magyar állampolgárként is szégyenkeztem, hogy Magyarország Kormánya ilyen magatartást tanúsít egy ilyen halálosan fontos kérdésben.

De nem is erről szeretnék beszélni, hanem arról az érvelésről, amit önök hozzátettek ehhez a magatartáshoz. Itt még az első indok az volt, hogy a magyar Országgyűlés olyan hihetetlen módon elfoglalt, mindenféle rendkívül fontos jogszabályt a háborús veszélyhelyzet miatt el kellett fogadni, hogy nem fért fel a napirendre a két tagállamjelölt csatlakozási szándékáról szóló szavazás és a ratifikáció. Majd utána egy fordulatot vett ez az indoklás, ott pedig már szóba került, hogy a két tagjelölt állam hogyan gondolkodik a Magyarországon lévő kormányzatról, annak politikájáról, a magyar jogállamiságról, a korrupcióról, s a többi, s a többi; és kifejezetten sértve érezték magukat azokkal a mondatokkal kapcsolatban, amelyek kritizálták, hogy például a finn és a svéd adófizetők pénzét Mészáros Lőrincnek szokták átjátszani, illetve a miniszterelnök vőjének és környezetének. Nyilván ez önöknek rendkívül rosszulesett, de mi ezt ténymegállapításnak tekintjük, hiszen a mindennapokban ebben élünk.

De én ezt az érvelést megfordítanám. Gyorsan itt az interneten tájékozódtam; én nem nagyon értek a hadászathoz  bár nyilván nyomon követem a híreket , de az interneten megnéztem, hogy tulajdonképpen Svédország és Finnország még mit tesz hozzá a NATO-erőhöz és a NATO-szövetséghez, ha csatlakozik. Azt írják a két északi állam haderejéről, hogy kisebb létszámú, de rendkívül ütőképes és elképesztően jól felszerelt hadseregekről van szó. Svédországban már meghaladta az 50 ezret a hadsereg létszáma, közel 270 ezer mozgósítható tartalékossal rendelkeznek, közel 300 harckocsival, 116 Gripen repülőgéppel. Finnországban is már a 30 ezret meghaladta a hadsereg létszáma, közel 230 ezer tartalékos, több mint 300 harckocsi, és ott is meghaladja a 60-at a harci repülőgépek száma, ha ami információkat én olvastam, igazak.

Tehát tulajdonképpen ez a két tagállam azzal, hogy csatlakozik a NATO-hoz, vállalja azt a kötelezettséget, hogy ha bármely NATO-tagállamot támadás ér, akkor azt a NATO-tagállamot megsegíti és a védelmére kel. Tehát két ilyen haderővel rendelkező ország azt vállalta, hogy a semlegességük feladásával, nyilván a saját biztonságuk növelése mellett, de ha Magyarországot érné bármilyen támadás, akkor ez a két állam rendelkezésre állna, és Magyarország védelmére kelne, annak ellenére, hogy Magyarországon a jogállam folyamatosan leépül; annak ellenére, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét éppen most számolják fel a szemünk láttára, ezért nem érkeznek az európai uniós támogatások; annak ellenére, hogy a svéd és a finn adófizetők pénze kézen-közön eltűnt az elmúlt időszakban, és ez is az egyik oka, hogy nem jutunk hozzá az európai uniós támogatásokhoz. Ez a két állam ezek ellenére csatlakozna egy olyan szövetséghez, hogy ha Magyarország bajba kerülne, akkor védelmére kelne.

Örülnünk kéne ennek a fejleménynek, örülnünk kéne, hogy az a katonai szövetség, amelybe beléptünk, és amiben most az önök által rendkívül sokat kritizált Horn Gyula is rendkívül sokat tett, hogy ennek a szövetségnek a részesei, tagjai lehessünk, hogy Magyarország biztonságának egyik legfőbb garanciája a NATO-tagállam, hogy ez bővül, ennek örülnünk kéne, és mindent meg kellett volna tennünk, hogy támogassuk a két ország NATO-csatlakozását, hiszen ez Magyarország nemzeti érdeke.

Államtitkár úrnak a mostani felszólalása köszönőviszonyban sincs a mai napirend előtt felszólalásomra adott válaszához képest. Nem tudom, hogy mi történt, valószínűleg a futsalos megjegyzésem felbosszantotta államtitkár urat. Ez volt a szándékom amúgy; mert szerettem volna bemutatni, hogy egy ilyen horderejű kérdéshez képest, amit önök csináltak és csinálnak most, hogy szétválasztották a két ország csatlakozásáról szóló szavazást, mutatja ezt, hogy önök nem veszik komolyan, hogy mi zajlik körülöttünk.

Az MSZP támogatni fogja Finnország NATO-hoz való csatlakozását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.00 )




Felszólalások:  Előző  67  Következő    Ülésnap adatai