Készült: 2024.06.03.02:05:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

102. ülésnap (2024.02.27.), 84. felszólalás
Felszólaló Dr. Apáti István (Mi Hazánk)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Csak érdemi javaslatot szeretnék megfogalmazni, nehogy azt gondolják, hogy csak problémafelvetéssel állok ki vagy csak problémafelvetésre képes a Mi Hazánk Mozgalom.

Nagy tisztelettel felvetném, előbb megkérdezném főleg Szatmáry Kristóf alelnök urat, hogy kelle bármilyen biztosítékot nyújtaniuk az ilyen nagy multiknak, ezeknek a szálláshely-közvetítőknek  értem ez alatt például a pénzügyi letétet , vagy felelősségbiztosítással kelle rendelkezniük. Mert azért az elég cifra, és a józan paraszti ésszel meglehetősen szembemegy, vagy józan paraszti ésszel felfoghatatlan, hogy egy egyszerű könyvelőnek kell szakmai felelősségbiztosítás, egy bizonyos szűkebb bevétel vagy üzemméret felett, mondjuk, egy építési vállalkozónak kell felelősségbiztosítás, mondjuk, egy benzinkút-üzemeltetéshez is kell felelősségbiztosítás, vagy sorolhatnék még egy sor olyan szakmai tevékenységet, amelyhez kötelező jelleggel meg kell kötni a felelősségbiztosítást, különben nem lehet végezni a tevékenységet, de az euró- vagy dollármilliárdokat vagy tízmilliárdokat forgató, forgalmazó, és Magyarországon is jelen lévő, mondjuk, szálláshely-közvetítőknek meg nincs ilyen kötelezettségük.

(14.30)

Csak azért vetem fel, mert én úgy gondolom, hogy nincs ilyen. Lehet, hogy az én ismereteim hiányosak, de szerintem nincs ilyen. Mi akadályozza meg önöket abban  úgyis önök döntik el, önöknek megvan hozzá a megfelelő szavazatszáma , hogy ilyet előírjunk, méghozzá egy komoly összegű pénzügyi letétet? Ne, ne ne, felejtsük el ezt a 45 napot, mert olyan ideges leszek, hogy csak dadogok már közben! 3 nap, és nincs tovább, ha nem tetszik, akkor nem kell idejönni, és elvenni a magyaroktól a szálláshely-lehetőséget, hogy kicsit próbáljam az önök egyik szlogenjét némileg kifordítva visszaadni. Ha nem hajlandók fizetni, akkor ebből, mint egy kártérítés- vagy kifizetésalapból lehet biztosítani azt a forrást a magyar kisvállalkozóknak, legalább a mikrovállalkozók számára, ami egy 3 nap utáni pénzhez jutási lehetőséget biztosít, és utána meg kell szépen kínálni egy versenyfelügyeleti eljárással, amiben megtorló jellegű bírságot kap az első dobásánál.

Szerintem az rendkívül irritatív, és az Országgyűlés tekintélyét már sokadszor jelentős mértékben sérti, hogy gyakorlatilag hülyének nézhetnek minket, hülyének nézhetik a magyar vállalkozást, de hülyének nézhetik, bocsánat, a magyar törvényhozást is, mert kiröhögnek minket, hogy amíg ez a csigalassú rendszer működésbe lép, és az ingerületátvitel beindul, addig gyakorlatilag már nem is nagyon van jelentősége. Majd kifizetik, majd utóbb helyrehozzák, majd valamikor lesz normális ügyfélszolgálat, majd valamikor lesz jogi tanácsadás. Mindig majd valamikor, meg mindig csak majdnem meg valahogy.

Hozzanak létre, kötelezni kell őket egy megfelelő felelősségbiztosítás megkötésére. Ehhez nyilván biztosítói háttér is kell; akkor a biztosítós multik meg a szálláshely-közvetítő multik működjenek szépen együtt, valószínűleg nem vágja őket földhöz ez a teher, de legfőképpen egy szabad szemmel is jól látható mértékű letéti pénzt helyezzenek el.

Hadd mondjak önöknek egy egyszerű példát, ha nem is a vendéglátás vagy a szálláshely-közvetítés, hanem, mondjuk, az agrárium világából! Itt az erdőgazdálkodást tudnám rossz példaként hozni. Ma Magyarországon egy olyan erdőgazdálkodónak, aki nem tud felmutatni korábbról sikeres erdőfelújítást  és valószínűleg önhibáján kívül nem, mert, mondjuk, életvitelszerűen vagy élethivatás-szerűen nem ezzel foglalkozik, megörökölt egy kisebb erdőterületet , és tarvágásra készül, mielőtt egy fát kidöntene, 500 ezer forint/hektár erdőfelújítási biztosítékot kell befizetnie a Nébihnek az erre a célra meghatározott vagy rendelt letéti számlájára, és addig nem kapja vissza, amíg a tarra vágott erdőt nem újítja fel, ami több év. A jelen inflációs környezetben gyakorlatilag a pénze jelentős részének a vásárlóértéke elvész, ezzel senki nem foglalkozik, erre semmilyen kamatot, hozamot, semmit nem kap. Ez csak azt a célt szolgálja, hogy amíg az új állomány nem ér el egy megfelelő, egy külön jogszabályban előírt méretet, addig a Nébih ezt neki nem utalja vissza.

Tehát itt akár egy hektár erdőnél 500 ezer forint biztosíték letétbe helyezésével ez működik, na, akkor működjön a booking.com-mal meg a nagy tőkeerejű multikkal szemben; nyilván üzemméretüknek meg a tevékenység jellegének megfelelően egy olyan összeggel, ami már valós segítséget jelent a vállalkozások számára, és nem az államkasszát terheli, nem az államnak kell majd valahonnan pénzt elvonni, és természetesen visszatartó erejű. Szerintem inkább ez vezetne a megoldás irányába, és ez, mondjuk, a felszín kapargatásától meg a piszkálgatástól már sokkal több. Köszönöm szépen. (Szabadi István tapsol.)




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai