Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azok közé a képviselők közé tartozom, akik már a magyar NATO-csatlakozás idején, 1999. március 12-én a parlament Külügyi Bizottságának és a NATO Parlamenti Közgyűlése delegációjának tagjai voltak. Hazánk 1990-től kilenc évet várt a teljes tagság elnyerésére, közben ’95-ben volt nálunk egy népszavazás is erről  mindezt azért, hogy része legyen a kollektív védelmi szövetségnek.

Bár Svédország és Finnország évtizedeken keresztül nem csatlakozott a NATO-hoz, az orosz-ukrán háború kitörését követően felvételüket kérték a szövetségbe. Az is igaz, hogy a két ország parlamenti delegációja a NATO Parlamenti Közgyűlés tagja, parlamenti delegációval képviseltetik magukat a különböző rendezvényeken, és alapvetően a két ország szoros védelmi együttműködést is kialakított a NATO-val, tavaly, 2022 júniusában pedig kérték a teljes jogú tagságukat. A NATO elfogadta, ám az eljárásban az összes tagország parlamentjének ratifikációja szükséges a végleges döntéshez. Ezért Magyarország Kormánya is az Országgyűlés elé terjesztette a svéd, finn NATO-csatlakozás ratifikációjáról szóló előterjesztést. Tette ezt azért, mert támogatta a szövetség bővítését, Magyarország mindig is a nyitott ajtók politikáját képviseli a szövetségben.

A kormány támogatása tehát elvi alapokon áll és egyértelmű, ennél viszont kevésbé egyértelműbb a frakciószövetségünk képviselőcsoportjainak álláspontja, hiszen a képviselőcsoportokban számos kérdés fogalmazódott meg a svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ezek egy része védelempolitikához, szakmai kérdésekhez kapcsolódó aggodalmak, például hogy célravezetőe egy háborús időszakban bővíteni és növelni több ezer kilométerrel a NATO-szövetség határait Oroszországgal; másrészt politikai jellegű kérdések vetődtek fel, köztük a két ország különböző pártjainak és kormányzati szereplőinek Magyarországgal szembeni kritikus politikai támadásai.

Hosszan lehetne sorolni azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a migránsválság, a Covid-járvány, a jogállamiság, vagy akár a szankciós kérdésekben képviselt magyar álláspont kapcsán megfogalmaztak. Hogy egyet emeljek ki ezek közül a nyilatkozatok közül, ami talán egy akkori kormánynak is a véleményét tükrözte, Ann Linde svéd volt szociáldemokrata külügyminiszter 2020-ban egy képviselői kérdésre a következő választ adta: „A kormányt és engem is aggasztanak a demokratikus fejlemények néhány EU-tagállamban. Én és kollégáim a kormányban több alkalommal szóltunk a magyarországi negatív fejlemények ellen Magyarországot képviselő személyekkel folytatott tárgyalásokon, a svéd parlamentben, valamint, és ezt hangsúlyozom, nemzetközi és multilaterális keretek között. Egyebek mellett egyértelműen kiemeltük a sajtószabadságot, a migránsok fogadásának körülményeit és a koronavírus elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos kockázatokat. Továbbá észak-európai kollégáimmal közösen levelet küldtem az Európa Tanács főtitkárának, amelyben többek között erre is felhívtuk a figyelmet Magyarországgal kapcsolatban. Legutóbb a külügyminiszterek április 3-ai ülésén vetettem fel ezt a kérdést.” Itt az idézet vége. (Nagy Csaba: Elképesztő!) Vagy az Európai Parlamentben képviselt politikai álláspontjuk Magyarországról, amely akár Lengyelországgal, akár hazánkkal szemben kettős mércét felállítva meg akar vonni különböző nekünk járó forrásokat. Az Európai Parlamentből is elég sok, Magyarországot bíráló nyilatkozatot fel lehetne sorakoztatni, ami svéd és finn képviselőktől hangzott el.

Ezért jogos, hogy képviselőink felvetik, hogyan vár el egy ország támogatást, ha annak a politikusai, vezető politikusai az elmúlt időszakban folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztettek Magyarországról, hogyan várnak el gyors, korrekt döntéshozatalt akkor, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan kritizálták Magyarországot, a migrációs politikánkat, jogállamisági ügyekben illettek bennünket igaztalan vádakkal, amelyek időnként prekoncepción alapulnak, amelyek nem igazak. Azoknak a magyar parlamenti képviselőknek, akiket négyévente demokratikus választáson megválasztanak, ezek a kritikák természetesen bántók, mert amikor Svédországban a politikusok azt állítják, hogy Magyarországon nincs demokrácia vagy jogállamiság, akkor megkérdőjelezik a magyar parlamenti képviselők megválasztásának legitimitását. Ezért joggal várja el a magyar parlament kormánypárti része, hogy egy svéd és finn parlamenttel történő politikai diskurzus vagy megbeszéléssorozat keretében ezeket a kérdéseket tisztázni lehessen.

A geopolitikai és biztonsági kihívások és a helyzet védelmi szempontból a bővítés mellett szólnak, hiszen a NATO ma a legerősebb védelmi szövetség, amely hazánk számára is biztonságot ad.

(15.00)

Viszont a politikai jellegű aggodalmakat, amelyeket megfogalmaztak az új tagjelöltekkel kapcsolatban a frakciónkban, politikai alapon kell kezelni. A jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt, de ez nem egy egyszerű technikai kérdés. Ez nem így van! Összetett döntésről van szó, ezért fontos, hogy a parlamenti delegációnk találkozzon az érintett parlamentek képviselőivel, hogy mielőbb tisztázzák a felvetődött kérdéseket. S bízom benne, hogy a kérdések tisztázását követően az Országgyűlés támogatni fogja a kormány előterjesztését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)