A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Egyfelől az ellenőrzött beutazásoknál teljesen nyilvánvaló, hogy a járványügyi helyzet miatt szigorításokra van szükség. Ezekről a szigorításokról az elmúlt percekben már volt szó itt a Házban, és azt gondolom, hogy ezeknek minden lépését ismerik is az emberek. Az is nyilvánvaló veszély, hogy a járvány okozta gazdasági helyzet az elmaradott országokban, azokban az országokban, amelyek egyébként is kibocsátó országok, tovább növeli azt a nyomást, ami alapján az ott élő emberek elindulnak Európa felé. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon továbbra is ellássuk a határvédelmet. És konkrétan a kérdése alapján azt kell mondanom, hogy mintegy 40 százalékkal nőtt az idei évben az Európába irányuló migrációs nyomás a magyar határokon is. A határvédő szervek természetesen végzik a munkájukat, és megvédik a határt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt kell mondanom, hogy az ön által vélt bűneink felsorolása mérhetetlen mennyiségű ténybeli tévedéssel járt. Egyfelől azt gondolom, hogy az önkormányzati rendszer valóban a magyar demokratikus átalakulás egyik legfontosabb bástyája, és az önkormányzatok a települések szabályozásával, a települések életének formálásával valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok érezzék azt, hogy az ország fejlődik. A szisztematikus átalakítás, amit ön megfogalmazott  az önök frakciójától ezek a vádak folyamatosan elhangzottak, nagyjából ebben a sorrendben is és ezekkel a tévedésekkel is. Tehát azért szögezzük le, hogy 2009-2010-re a magyar önkormányzati rendszer az összeomlás szélére került. Az akkori Állami Számvevőszék állítása szerint mintegy 3000 milliárd forintot vont ki a kormány 2006-2009 között az önkormányzati rendszerből. Ebből az önkormányzatok mintegy 1300 milliárdot hitelből pótoltak, és mintegy 600-700 milliárdot vagyonfelélésből és vagyonértékesítésből. Az Orbán-kormány a hiteleket átvállalta, és a feladatok észszerű megosztásával az önkormányzatok működési lehetőségét újra megnyitotta.

Ön óriási tévedésben van, amikor például az okmányok kiadását önkormányzati feladatként aposztrofálja; ez sosem volt az, maximum jegyzői hatáskör volt. Az építéshatóság ugyanígy. Nagyon furcsa lett volna, ha az önkormányzat képviselő-testülete bármilyen módon egy hatósági ügybe, építéshatósági ügybe beleszólhatott volna. Ez jegyzői hatáskör volt, taxatív szabályozás alapján kellett végrehajtani. Tehát semmi köze nem volt az önkormányzati rendszer működéséhez.

Az ASP-t folyamatosan támadták önök. Ma már az önkormányzatok döntő többsége örömmel dolgozik az ASP-ben, és tisztán látják, hogy lényegesen egyszerűbb a szabályos gazdálkodás, mint ezt megelőzően. Egyébként az ellenőrzések is azt mutatják, hogy lényegesen szabályszerűbbé vált az önkormányzatok gazdálkodása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Önnek nem nyílt ki a szeme, sőt önnek teljesen becsukódott a szeme. Emlékezzen koalíciós partnerének, Lamperth Mónikának belügyminiszterként elmondott mondataira, amelyekben egyértelműen kifejtette, hogy azzal, hogy az önkormányzati választásokat az MSZP elvesztette, ettől függetlenül ők pontosan rajta tartják majd a kezüket az önkormányzati költségvetésen, rajta tartják a kezüket a fejlesztéseken, és a kistérségi társulásokat ennek megfelelően alakították ki és találták ki. Tehát amikor ön arról beszél, hogy politikai alapon történt pénzosztogatás, ezt pont az önök saját, újdonsült barátja, a baloldal hozta be ebbe az országba. S ha ön megnézi a „Magyar falu” programot, akkor láthatja azt, hogy az ötezer-egynéhányszáz pályázatból a magyar önkormányzatok mindegyike legalább két pályázati alprogramon nyerni tudott, függetlenül attól, hogy milyen pártállású az önkormányzat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az emberi élet minőségét alapvetően befolyásolja a biztonság. A biztonság, amely a munkahelyek biztonságában, az egészség biztosításában vagy a közbiztonságban mérhető; és ugyanígy a biztonságot nagyban befolyásolja az, hogy azokban a politikai intézményekben megbízhatunke, amely az ügyeinket intézi, amely képvisel bennünket, amellyel napi kapcsolatban vagyunk. Az emberek joggal várják el tehát, hogy a helyi közügyek képviselője, a helyi közügyekben eljáró önkormányzatok az érdekeiket szolgálják, és munkájuk során jogszerűen és etikusan járjanak el. És nyilván a biztonsághoz, a közbiztonsághoz hozzátartozik az, hogy a rendőrség működjön, és a rendőrség mindenkivel szemben fellépjen, aki megsérti a törvényt. Mindenki számára biztosítjuk az élet- és a vagyonbiztonságot, valamint a védelemhez való jogot. Mindenkinek, egyformán.

Jelen esetben is igaz az, hogy a rendőrség nyomozást kezdett, mely, mint minden valamennyi esetben, az összes tény és körülmény feltárását elvégzi, mérlegeli azokat, és eldönti a rendőrség azt, hogy megindítjae a nyomozást, illetve szükségese ennek a folytatása. A bűncselekmény észlelése, illetve tudomásra jutása esetén a hatályos jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedés meg fog történni.

Abban az ügyben, melyet képviselő úr felvetett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. kerületi kapitányságához érkezett lopás és más bűncselekmények miatt feljelentés. A feljelentés szerint a VIII. kerületi önkormányzati hivatali helyiségben, amely helyiség egyébként kizárólagos használatba volt átadva Borkai-Szász Tamásnak, bitcoinbányászatot folytató gépet találtak, illetve ennek a működését észlelték. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. §-a szerint kisebb értékre elkövetett lopás vétségének gyanúja merült fel. Ennek a büntetési tétele egyébként két évig terjedő szabadságvesztés lehet. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája folytatja le.

A feljelentés adatait megvizsgálva megállapítható, hogy az eszköz üzembe állítása megtörtént, szükséges vizsgálni a működése során felhasznált energia mennyiségét, az ez alapján okozott kár mértékét, miután a jogosulatlan áramvételezés esetében a lopás tényállása megvalósulhatott.

Az önkormányzat hivatali helyiségében 2020. október 16-án a jegyző közreműködésével hajtották végre a házkutatást, az eljárási cselekmény során a Nemzeti Nyomozó Iroda adatmentést végzett, illetve az érintett számítógépet lefoglalta. A kutatás során adatgyűjtést végeztek, további releváns információk megállapítása, tanúként kihallgatandó személyek azonosítása érdekében.

Nyilvánvalóan egy ilyen bitcoinbánya üzemeltetése egy önkormányzat épületében nem elsődlegesen azért probléma, bár nyilván súlyos ügy az, hogy az áramot vagy az energiát lopták, de nagy valószínűséggel egyébként közpénzből vásárolhatták az eszközöket, és az egész üzemeltetésről a hivatal vezetése, a politikai vezetése és az országgyűlési képviselő is tudott, tudnia kellett, hiszen abban a helyiségben (Arató Gergely: Honnan tudott? Lenyomozták? Nem igaz, hazudsz, mint a vízfolyás!), amelyben az eszközök jelen voltak, ők is jelen voltak, és ennek a gépnek a működése teljes egészében nyilvánvaló; aki találkozik vele, annak a hasznosítását is ismernie kellett. A nyomozásnak tehát egyfelől ki kell terjednie arra, hogy milyen bűncselekmény valósult meg, ennek milyen büntetési tételei vannak, de azt gondolom, hogy nagyon súlyos politikai kérdést vet ez fel: önmagában a bitcoinbányászat, önmagában az, hogy egy politikus bitcoint bányászik, és különösen az, hogy mindezt egy önkormányzat hivatalos helyiségében, az önkormányzat eszközeivel végezhette, aminek következtében feltehetően korábban akár tűzeset is történt a DK irodája felett. Úgy gondolom, hogy egy súlyos ügy, mindenképpen nagyon pontos kivizsgálást igényel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A közbiztonság, a közrend védelme rendkívül fontos, azt gondolom, ezt mindannyian tudjuk, és hogy ebben az elmúlt tíz év alatt a rendőrség a polgári kormány vezetése alatt óriási eredményeket ért el, az véleményem szerint elvitathatatlan, hiszen a bűnözési statisztikák minden ágban igen jelentős, 40-50 százalékos csökkenést mutatnak az elmúlt időszakban. Nyilván ennek az egyik feltétele az volt, hogy a megfelelően képzett és jól motivált rendőri gárda rendelkezésre álljon.A rendészeti életpálya három pillérre épül. 2015-ben indult el egy ötéves bérfejlesztési program, amelynek az utolsó ütemének a végrehajtására 2019-ben került sor. 2016-tól új illetményelem is bekerült a rendszerbe, az úgynevezett teljesítményjuttatás, amelyhez 2016-ban 8 milliárdot, 2017-től pedig évente 12 milliárdot biztosít a kormány. Második elemként megjelent a lakhatási támogatások kibővítése, illetve harmadik pillérként az egészségkárosodási ellátás bevezetése. 2019 decemberében egyszeri, egyösszegű, bruttó 500 ezer forint juttatásban részesültek a rendőrök. Ez az 56 660 fős belügyi hivatásos állományban nettó 332 500 forint juttatást jelentett. Az intézkedések eredményeként a 2019. január 1-jei illetményhez képest 10 százalék emelkedés valósult meg, és 2020-ban a 10 százalékos jövedelemkiegészítés is új juttatási formaként bevezetésre kerül, amelyet miniszteri rendelet szabályoz. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Értem én, hogy ön a választási vereséget nehezen tudja elviselni (Csányi Tamás: Én nem kaptam ki!), és a beharangozott nagy választási győzelemnek, a kétharmadnak a lebontása nem sikerült, ezért próbálnak mindent olyan módon egybe összesöpörni, aminek a valósághoz semmi köze nincs; így van ez a rendőri illetményekkel kapcsolatban is, és mindazzal, amit ön itt felsorolt. A belügyminiszter, ahogy az előbb már elkezdtem mondani, a garantált bérminimum emelkedése miatti hatások kiegyenlítése érdekében a tiszthelyettesi beosztásoknál a hivatásos pótlék mértékét megemelte, így garantált az, hogy havi bruttó 210 600 forint az az alap, amelyről a tiszthelyettesi szolgálati beosztások esetén a jövedelem indul, és ehhez jönnek a további pótlékok. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor önök hamis vádakat fogalmaznak meg videókban, amikor a Facebookon valótlanságok tömegét terjesztik, akkor nagyon furcsa, cinikus és visszatetsző az, amikor ön álhírgyártással vádolja meg a kormányt vagy a kormány bármely tagját vagy bármely kormánypárti politikust, amikor bejelentjük azt, hogy az influenza elleni védőoltást mindenkinek ebben az országban térítésmentesen biztosítjuk. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Ne mondjon ilyet, hogy nem igaz! Az influenza elleni védőoltás szezonja gyakorlatilag most kezdődik el, majd amikor lefutott és mindenki megkapta a védőoltást, akkor tessék ezzel kapcsolatban reagálni! A védőoltás beadása, hogy mindenkihez eljuthasson, és valóban ne a pénzügyi lehetőségei határozzák meg azt, hogy valaki a védőoltást megkapja, ezért lényeges, hogy megfelelő logisztikával minden olyan pontra, háziorvosokhoz, üzemorvosokhoz, foglalkozás-egészségügyi orvosi szolgáltatást nyújtókhoz eljusson a vakcina, akik ennek a beoltásában részt vesznek, ennek a logisztikáját, ennek a kihordását biztosítjuk. Ehhez a szükséges mennyiségű oltóanyag rendelkezésre áll, ezeket az oltóanyagokat a kormány megvásárolta, és biztosítva lesz, hogy mindenki, aki igényli, az megkapja.

Bízunk benne, hogy az emberek élnek azzal a lehetőséggel, amelynek a példáját valóban a miniszterelnök is bemutatta, hogy a védőoltást magának beadatta, hogy mindenki, nemcsak a veszélyeztetettek, hanem mindenki ebben az országban az influenza ellen beoltassa magát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az influenza elleni védőoltás minden évben visszatérő lehetőség. Ebben az évben valóban térítésmentesen biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy az emberek az influenza ellen beoltassák magukat. Az oltásnak nyilván van egy sebessége, amennyi idő alatt az oltás beadható. Jelen pillanatban a tavaly igénybe vett oltásnak több mint a kétszerese rendelkezésre áll, és az elkövetkezendő időszakban a szükséges mennyiség továbbra is beszerezhető. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Völner Pál: Így van!  Taps a kormánypártok soraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Részvétünk mindenkinek, akiknek szeretteit vagy önmagát a terrortámadásban bármiféle sérülés ért, illetve az elhunytaknak.Megrázó az, hogy Európán egy terrorhullám száguld végig, egy olyan terrorhullám, amelynek, azt gondolom, nem lehet nem észrevenni az okát. Nem lehet nem észrevenni azt, hogy a szélsőséges, radikális iszlám szervezetek megerősödnek Európában. És olyan okból erősödnek meg Európában, hogy Európa egyes országai saját érdekeiket, az európai érdekeket félretéve a bevándorlást, az ellenőrizetlen, illegális bevándorlást lehetővé teszik. Észre kell vennünk azt, hogy ezek a támadások egész Európa kultúrája, egész Európa életmódja, az európai életmód ellen irányulnak.

A bécsi terrortámadást követően a Terrorelhárítási Központ soron kívül műveleti és felderítő egységeket küldött a határra. Akkor még nem volt tiszta és világos, hogy magányos merénylőről volt szó, és a TEK folyamatosan kapcsolatban van, volt az osztrák és a szlovák munkatársakkal is, felajánlotta segítségét, illetve folyamatos azóta is az információcsere. A Nemzetbiztonsági bizottság november 5-én hallgatta meg a polgári és katonai nemzetbiztonsági szervek beszámolóját a bécsi eseményekkel, illetve a magyarországi terrorfenyegetettséggel kapcsolatban.

Azt mondhatjuk, és a TEK értékelése szerint is ez így szól, hogy hazánk veszélyeztetettsége a hasonló jellegű támadások tekintetében mérsékelt, ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet mind Európában, mind Magyarország közvetlen közelében. Az elmúlt hetek eseményére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a közelgő ünnepi időszakra figyelemmel mindenképpen szükséges a fokozott terrorelhárítási intézkedés. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány álláspontja az illegális migráció kezdete óta egyértelmű: a magyar parlament a szükséges törvényeket meghozta, bár ezeket az ellenzék nem támogatta. Hármas védelemmel biztosítjuk azt, hogy illegálisan az országba ne lehessen bekerülni, és minden olyan támadást, ami az Európai Unió részéről ezen védelem ellen irányul, mi igyekszünk kivédeni. A bécsi és a nizzai merényletek egyértelmű figyelmeztető jelek arra, hogy a járványon túlmenően továbbra is más veszélyek is fenyegetik Európát, Európa jövőjét, és az ellenőrizetlen bevándorlás Európa jövője szempontjából nem megoldás, hanem egyértelmű problémaforrás.

A magyar rendszer értelmében továbbra is csak a környező országok magyar nagykövetségein lehet benyújtani a kérelmet, és ha arra a válasz nemleges, akkor a kérelmező nem jöhet be az országba. Megvédjük az ország határait. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az önkormányzatok valóban végzik a tevékenységüket, végzik a munkájukat, és azt gondolom, hogy alapvetően az önkormányzati rendszer jól is teljesít. Az vitathatatlan, hogy ebben az országban az ország különböző területein különböző önkormányzatok eltérő helyzetben vannak. Azért, hogy ezt az eltérő helyzetet valamilyen mértékben kompenzálni lehessen, ezért egy új finanszírozási rendszert alakítottunk ki, amelyre azért volt szükség, mert az önök kormányzása alatt az önkormányzati rendszer a teljes pénzügyi ellehetetlenülés szélére került.Az önök idejében vizsgálta az Állami Számvevőszék az önkormányzatok működését, és elmondta, leírta, hogy 2000 milliárd forintnyi összeget vontak ki az önkormányzati rendszer működéséből. Tehát amikor ön itt elvonásokról beszél, akkor nyilván a lelkiismeret hangja szólal meg önökben.

Kormányunk, a Fidesz-KDNP 2010 óta folyamatosan az önkormányzatok helyzetének stabilitása érdekében tett lépéseket, így megtörtént az adósságátvállalás, így megtörtént a feladatrendszer átstrukturálása, és létrejött egy olyan feladatfinanszírozási rendszer, amely igazságosan az adott feladathoz igazítja az önkormányzatok állami támogatását.

Ugyanakkor nem szabad arról elfelejtkezni, hogy a gazdasági teljesítmény növekedésével a helyi iparűzési adó növekedése jelentős szabad forrásokat biztosít azoknál az önkormányzatoknál, ahol jelentős iparűzésiadó-bevétel van, így ezek az önkormányzatok képesek arra, és szükséges is, hogy részt vegyenek a közös terhek viselésében. Ezt a szolidaritási hozzájárulás befizetésével teszik meg.

Az önkormányzati rendszer jól működik, a működőképességét megőrizte. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Törvénytelenségekről érdemes beszélni, amikor az ön tárgyalójában lopják az áramot, és bitcoint bányásznak; szerintem ezzel is érdemes lenne foglalkozni önnek. Nyilván jól képzett ebben az ügyben. Az országot pedig nagyon nagy hiba lenne szembefordítani: fővárosi képviselők kontra vidéki képviselők, vagy főváros-finanszírozás, kontra vidékfinanszírozás.

(16.30)

Nyilván van egy adott helyzet az országban, ami az ország gazdaságát jellemzi, adott földrajzi elhelyezkedés, egy örökölt gazdasági helyzet, aminek a megfelelő kompenzálására ez a kormány igen sokat tett, míg az önök idejében Lamperth Mónika örökbecsű szavai szerint: tudják a dolgukat, hogy csak oda adjanak finanszírozást, ahol megfelelőek az önkormányzati képviselők és a polgármesterek.

Mi nem ezt az utat képviseljük, a miniszterelnök felszólalásában is az előbb hallotta: az ellenzéki Miskolc is megkapja a szükséges forrásokat, fejlesztéseket, és ez így van Budapesttel is, így van a metró felújításával, így van a Lánchíd felújításával, így van a közösségi közlekedés eszközeinek a beszerzésével is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az egészségügy az emberi erőforrások minisztere által felügyelt ágazat a magyar kormányban, és én azt gondolom, hogy a miniszter úr rendkívül magas színvonalon és nagyon jól végzi a munkáját, és teljesen természetes is az, hogy az egészségügy feladatai az Emberi Erőforrások Minisztériumában vannak. A Belügyminisztérium egészségügyi kérdésekben, operatív irányításban egészségügyi döntéseket nyilván nem hoz, nem hozhat, hiszen a szakmai kompetencia nem ott van.

Az, hogy az operatív törzs vezetését közösen a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere  akihez az egészségügy is tartozik  vezeti, azt gondolom, egy teljesen természetes dolog, hiszen az egészségügy, az orvoslás, az orvostudomány oldaláról Kásler miniszter úr minden lényeges elemet tud biztosítani, a belügyminiszter feladata pedig az, hogy a szervezésben, az operatív összeállításban, a teendők megszervezésében, megtervezésében vegyen részt.

(17.10)

Ez a kettős az ön állításával vagy az önök állításával szemben igenis jól működik. A magyar járványügyi felkészültség megfelelő, és ezt az európai összevetésben vagy akár a világ számadataival való összevetésben is bizonyítottan láthatjuk. Az ország célja az volt…  a parlament, illetve a kormány célja az volt, hogy az esetleges második hullámra felkészítse az országot. Persze, ezt nagyon sokan kétségbe vonták, hogy egyáltalán lesze második hullám, és milyen mértékű lesz ez a második hullám.

Ma az látszik, hogy a szükséges ágyszám, a szükséges intenzív ágyszám rendelkezésre áll, a kórházakban dolgozók mindent megtesznek azért, hogy ezeket az ágyakat megfelelő módon kiszolgálják, és a szükséges személyzetet hozzá biztosítsák. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha figyelt volna, akkor észrevehetné, hogy egy világjárvány közepében vagyunk, és ennek a világjárványnak a leküzdéséért dolgozik a kormány, de nem a kormány itt a fő szempont, hanem az egészségügyi dolgok, az egészségügyben dolgozók, az orvosok és az ápolók. Az a kérdés, hogy mennyi egészségügyi dolgozó van. Én azt gondolom, ma is elhangzott, ön is utánanézhet: ma hétezerrel több orvos dolgozik, mint az önök kormányzása idején, tehát  bár tíz éven keresztül nem járványra készültünk  az egészségügy megerősítésében nagyon-nagyon komoly lépéseket tettünk mind a személyi állomány, mind pedig az épített környezet értelmében. Abban biztos vagyok, hogy az egészségügyben dolgozók, az orvosok, az ápolók továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a betegeket ellássák. Az pedig, hogy a betegek, a más betegek, a nem Covid-betegek nem kapnak ellátást, ez ugyanolyan hazugság, mint amit önök folyamatosan, módszeresen végeznek az elmúlt néhány hónapban, amikor is önök egész egyszerűen a tényeket tagadva, hazug videókat, hazug embereket a központba állítva próbálják a vírust támogatni, próbálnak az emberek ellen tenni, próbálnak az egészségügyben dolgozók ellen küzdeni. Önöknek is az lenne a dolguk, a feladatuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy az emberekért tegyenek, ne pedig a rövid távú politikai érdekeiket szolgálják.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A Jobbiktól nem egyedi vagy nem váratlan, hogy az önkormányzatokat siratja. Az elmúlt tíz évben folyamatosan az önkormányzatiságot siratták, és folyamatosan arról beszéltek, hogy megszűnik az önkormányzati rendszer. Önök megjövendölték azt, hogy Magyarországon nem lesz minden településen polgármester (Dr. Rétvári Bence: Tényleg ezt mondták! Levelet küldtek!), hogy nem lesz mindenhol önkormányzat, hogy nem fognak működni a települési önkormányzatok. Ezzel egy levelezésbe is bonyolódtak az önkormányzatokkal. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Ez egyértelműen bebizonyosodott (Dr. Rétvári Bence: Álhír!), hogy nem így van, valótlanságokat állítottak.Ön most a jogkörelvonásokról beszélt, különösen az önkormányzati választás utáni jogkörelvonásról. Én nem hiszem, hogy ilyen példát fel tudna mutatni. Semmiféle jogkörelvonás nem történt az önkormányzatok esetében, sőt az önkormányzati vezetők rendkívüli jogrenddel speciális jogkört kaptak (Potocskáné Kőrösi Anita nevetve: Speciális?), amely jogkörrel mind tavasszal, mind most ősszel éltek. Amennyiben ezt bárki törvénytelenül vagy szabálytalanul tette vagy teszi, azt a következő időszakban, illetve a tavaszi időszak után a kormányhivatal, illetve az önkormányzati miniszter megvizsgálta, és ezekről döntés született. Ilyen problémák elenyésző számban fordultak elő.

A polgármesterek alapvetően jól éltek a feladatukkal, felnőttek a feladathoz, és az önkormányzatok alapvetően jól vizsgáztak mind a rendkívüli jogrendben, mind az egyéb időszakban. Az önkormányzatiság biztosított, az önkormányzatiság biztonságát az Alaptörvény garantálja, és az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztás új rendszere jól vizsgázott, az önkormányzatok gazdálkodása stabil tud maradni, az önkormányzatoknak van lehetőségük az ön állításával ellentétben fejlődni, fejleszteni, és ezt a települések végzik is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszakban nem kormánypárti meg nem kormánypárti, hanem általában polgármesterek kaptak jutalmat, illetve fizettek ki nekik jutalmat. Tehát ha egy települést előcitálunk, akkor elő kellene citálni az összes települést, az ellenzéki településeket vagy az ellenzéki fővárosi kerületeket is. Tehát a jogszabályi lehetőségekkel ezek az önkormányzatok éltek, hogy ezt aztán a választópolgárok hogyan élik meg, ezt nyilván majd a következő önkormányzati választáson megmutatják. (Zaj a Jobbik soraiban.) De én azt gondolom, hogy Gyál városában ’90 óta fideszes polgármester van, alapvetően Gyál városa elégedett az önkormányzat működésével az eltelt 30 évben (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), én elhiszem, hogy ez önöknek fáj. Az, hogy az önkormányzatok megtakarítással rendelkeznek, ez így van. Elmondom önnek, képviselő úr, hogy mi hiánnyal vettük át az önkormányzatokat, több mint 1300 milliárd forint hitellel, ahhoz képest ma az önkormányzatoknak több mint 1500 milliárd forint megtakarításuk van. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos törvényjavaslatok és különösen azóta, mióta az elektronikus adathalmaz kezelésével kapcsolatos törvényjavaslatok kerülnek a Ház elé, ismételten és rendszeresen visszatérőek azok az ellenzéki bírálatok, amelyek ma is hallhatók voltak. Gyakorlatilag néhány tényleg konkrét és a törvényjavaslattal foglalkozó bírálat kivételével általános kormányzati bírálatok hangzottak el, sokszor egyébként abszolút önmaguknak is ellentmondó módon.

Azt várjuk, hogy a bürokráciacsökkentés az állampolgároknak az ügyintézést könnyebbé tegye, azt várjuk, hogy az állampolgár, ha ügyet intéz, akkor ne gyomorgörccsel tegye ezt, és a lehetőség szerint minél inkább, minél kevésbé kelljen megjelenni egy-egy hivatalban, egy-egy irodában, hanem amit csak lehet, intézhesse el otthonról, számítógépről vagy ma már az is elvárás, hogy mobiltelefonról történhessen. Ehhez nyilván egy informatikai háttér kell, a megfelelő sávszélességű hálózat, a megfelelő eszközök és a megfelelő adathordozó igazolványok.

Annak idején, amikor az elektronikus személyi igazolvány bevezetéséről, a személyi igazolvány elektronikus adattartalmáról vitatkoztunk ugyanebben a teremben, gyakorlatilag hasonló vagy időnként szó szerint ugyanezen aggályok merültek fel, és lám, lám, milyen jól teljesít az elektronikus személyi igazolvány.

Akkor is elmondtam, hogy az ügyintézés felgyorsítása, az elektronikus, digitalizált világ bevezetése az ügyintézésben akkor válik igazán használhatóvá, ha ezek a személyi igazolványok teljeskörűen elterjednek, akkor lehet aztán ugrásszerűen javítani ezeken a szolgáltatásokon, és érhetjük utol vagy akár előzhetjük meg az európai államok többségét is ilyen típusú szolgáltatásokban.

Tehát adat kell. Amikor azt bírálja valaki, hogy miért vannak adatok, akkor azt akarja megakadályozni, hogy az elektronikus ügyintézés működhessen. Az adatokat nyilvánvalóan össze kell vezetni, ne sok helyen sokféle adatot tároljanak, hanem egy olyan adatbázis legyen, amelyben megfelelő hozzáférési jogokkal, nagyon nagy figyelemmel arra, hogy a jogok mire terjednek ki, de megfelelő hozzáférési jogokkal leigényelhesse az adott szakterület az adatot, és ezáltal kíméljük meg az állampolgárt attól, hogy sok helyen egyszerre többféle nyomtatványon, akár elektronikus formában adjon meg adatokat. Hiszen az állam valamely szervezete, ha egyszer már megszerzett, megkapott egy adatot, azt köteles a többiek számára ügyintézés céljából átadni. Tehát ez egy egyértelműen szükségszerű és jó dolog.

Ez a javaslat, ez a törvénycsomag semmiféle új adat begyűjtéséről nem rendelkezik, semmiféle új adat létrehozásáról, csoportosításáról nem rendelkezik. Fölmerült az, hogy miért van naplózás. Naplózás eddig is volt, és pontosan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság észrevétele alapján történik most a naplózás változtatása. Teljesen értelmetlen módon bekeveredett ide az EESZT-vel kapcsolatos észrevétel, aminél azért lényeges tudni, hogy az EESZT-ben tárolt adatokban ki mihez fér hozzá, azt az állampolgár tudja szabályozni, be tudja állítani, le tudja tiltani. Tehát egyáltalán nem igaz az, amit itt a DK-s képviselő próbált elhinteni, hogy az EESZT-ben lévő adatokhoz bárki bármilyen céllal hozzáférhet, csak az állampolgár által szabályozott módon és csak az adott orvosi szakterület férhet hozzá az adatokhoz. Tehát a szükséges biztonság megvan.

Komoly bírálat hangzott el a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban. Először is tisztáznunk kellene, hogy ez a javaslat a Start-munkaprogramokon, -pilotprogramokon belül létrejött szociális szövetkezetekkel foglalkozik. Nem foglalkozik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására szakosodott és valóban sok esetben a törvényeket áthágó szövetkezetekkel, és nem is foglalkozik a közfoglalkoztatásban előttünk álló probléma tízéves időkorlátjának feloldásával.

Ez a törvényjavaslat kizárólag a Start szociális szövetezeteknek azon átmeneti segítségét kívánja megadni, amikor létrejött a szociális szövetkezet, de az a kettősség még fennáll, hogy teljesen piaci alapon, teljesen önálló gazdasági szereplőként, közfoglalkoztatottak bevonása nélkül még nem képes működni. Most megteremtjük azt a lehetőséget, hogy ezt az átmeneti időszakot a szociális szövetkezet közfoglalkoztatottak foglalkoztatásával segítse, de ez semmiféle új közfoglalkoztatási terepet nem nyit, és nem foglalkozik, még egyszer mondom, a tízéves korláttal, ami a közfoglalkoztatásban való foglalkoztatás határidejét jelenti. Ezzel egyébként az elkövetkező időszakban nyilván foglalkoznunk kell.

Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, az elhangzott felszólalásokból megköszönöm különösen Gyüre képviselő úrnak a részletes és pontos észrevételeit.

(13.30)

Nyilván, amennyiben szükségszerű, és úgy látják, várjuk a módosító javaslatokat és azokat megvizsgáljuk, de összességében úgy érzékeltem a felszólalásokból, hogy az általános kormánykritikán túlmenően érdemi bírálat a javaslattal kapcsolatban nem fogalmazódott meg, így kérem, hogy majd a törvényjavaslatot támogassák a frakciók. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a törvényjavaslat a közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez, az ügyfélközpontú szolgáltató állam működéséhez járul hozzá.

Az általános vitában is, alapvetően ott, de ellenzéki oldalról most is felmerültek kétségek a törvényjavaslattal kapcsolatban, különösen arra utalva, hogy a törvényjavaslatban több irányú téma módosítása történt meg. Ugyanakkor, ha ezeket egyenként végigvesszük, jól látható az, hogy ezek a javaslatok olyan pontosítások és olyan fontos kiigazítások, amelyek valóban hozzájárulnak egyfelől a bürokrácia csökkentéséhez. És itt a bürokrácia csökkentésén az állampolgár egyértelműen érezheti azt, hogy egyszerűbb lesz az ügyintézés; érezheti azt, hogy például egy jogosítvány kiállítása sokkal inkább észszerű és gyorsabb lesz, mert hogyha levizsgázott, azonnal vezetheti a járművet, hiszen a rendelkezésre álló adatrendszerek mindezt lehetővé teszik.

Itt felmerültek különböző kifogások vagy kérdőjelek az adatokkal kapcsolatban. Az ellenzék az akkori véleményében újabb adatgyűjtésről beszélt, holott teljesen nyilvánvalóvá vált, nyilvánvalóvá tettük, és a törvényjavaslatból is nyilvánvaló, hogy semmiféle új adatot nem gyűjtünk be, semmiféle új adatot nem szerzünk be. Pontosan azokat a pontokat építettük be, hogy ami már az államnak a rendelkezésére áll, azt észszerűen, a megfelelő biztonsági eljárások mellett alkalmazhassa, és alkalmazza is.

Én azért azt gondolom, azt ki kell mondani, hogy maga a törvényjavaslat bírálata alapvetően politikai jellegű, és a kormány politikai támadására került felhasználásra, mintsem a törvényjavaslat tényleges és tárgyszerű vitatása történt volna. Éppen ezért én azt köszönöm, hogy képviselőtársaim, és itt alapvetően kormánypárti képviselőtársaim, támogatták a javaslatot. A normaszöveg javítására azért kerül sor, mert néhány helyen nyelvhelyességi, illetve jogtechnikai pontatlanságok vannak, de ezek módosításával a törvényjavaslat egyértelművé válik.

Az, hogy a módosítás biztosítani fogja, hogy nemcsak a nyomozó hatóság, hanem az előkészítő eljárást folytató szerv is jogosult megismerni az adóazonosító jelet, amennyiben büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása szükséges, azt gondolom, ez egy egyértelműsítés, amely szükséges volt a törvényjavaslat-csomag benyújtásakor.

Összességében, a javaslat a hivatalos ügyek intézését számos területen teszi egyszerűbbé, és számos területen gyorsabbá teszi és olcsóbbá teszi az eljárást. Éppen ezért köszönöm képviselőtársaimnak, akik támogatták a törvényjavaslatot, és kérem, hogy az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy kis előzményt azért mégiscsak érdemes hozzátenni, bár ön ettől próbált elzárkózni. Az Állami Számvevőszék 2009-ben azt írta le a jelentésében, hogy az önök kormánya a kormányzása alatt az önkormányzatoktól mintegy 1600 milliárd forintot vont el, és ezt az 1600 milliárdot az önkormányzatok nagyrészt hitelből, kisebb részt vagyonfelélésből pótolták. Ezt a hitelt egyébként ez a kormány átvállalta, és az önkormányzatok helyett kifizette.

Azok az önkormányzatok, amelyek akkor egyébként nem voltak eladósodva, külön támogatást kaptak arra, hogy fejlesztéseket hajthassanak végre.

És szintén ehhez tartozik, ön is élharcosa volt annak, hogy Budapest és Pest megye egy régióként, egy európai uniós fejlesztési régióként jöjjön létre, aminek következtében ugyan Budapest nem járt jól, de Pest megye a két európai uniós pénzügyi ciklusban mintegy 700 milliárd forint fejlesztési forrástól esett el, amit egyébként ez a kormány belföldi forrásokból, a versenyképes Közép-Magyarország operatív programon belül részben pótolni tudott.

De az idei és az elkövetkező évről is beszélhetünk. A magyar költségvetésben az önkormányzatoknak az előző évihez képest mintegy 23 százalékkal több működési támogatás jut majd.

S valóban, az önkormányzatok is részt vettek a koronavírus elleni védekezésben, és valóban pénzügyi áldozatot is vállaltak, de azt is láthatjuk, hogy a 25 ezer alatti lakosú települések számára a kieső iparűzési adót, függetlenül attól egyébként, hogy milyen vezetésű az önkormányzat, teljes egészében megtérítettük, ugyanakkor annak a 27, 25 ezer lakos feletti településnek, amelyiknek működési támogatásra volt szüksége, amiből egyébként 13 ellenzéki vezetésű volt, azoknak az önkormányzatoknak biztosítottunk 22,7 milliárd forintot, amiből egyébként 11,4 milliárd jutott az ellenzéki vezetésűeknek, tehát 0,1 milliárddal több, mint a kormánypárti vezetésűeknek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország demokratikus jogállam, és mint ilyenben, senki sem állhat a törvények fölött, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. A rendőrség minden esetben, amikor bűncselekmény gyanúja merül fel, nyomozást rendel el, a nyomozást a törvényeknek megfelelően végzi el, és minden szükséges eljárást végig is visz.

A Belügyminisztérium gyakorlata az, hogy folyamatban lévő ügyben, folyamatban lévő eljárás alatt nem adunk tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel. Ebben az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szeptember 23-án rendelt el nyomozást, bővebb információt majd csak a nyomozás lezárása után közölhetünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Csak megismételni tudom: a kormány a rendőrség munkájára nem gyakorol nyomást, a rendőrség végzi a feladatát, végzi a tevékenységét, a rendőrség mindenkivel szemben egyformán lép fel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja egyrészt az egyes eljárások elektronizálása és automatizálása révén az ügyintézés gördülékenyebbé tétele, másrészt az ország belső biztonságának erősítése. A javaslat választ ad azokra a kihívásokra, amelyekkel a közigazgatás a járványhelyzetre tekintettel szembesült, hiszen a veszélyhelyzet időszaka is rávilágított az újabb elektronikus ügyintézést segítő szolgáltatások minél szélesebb körben történő alkalmazásának szükségszerűségére. Ezért olyan új központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésére van szükség, amelyek révén a közigazgatásban növekedhet az érintésmentesen, személyes kontaktus mellőzésével elvégezhető feladatok köre, amelyek egyben az ügyfelek gyorsabb és egyszerűbb ügyintézését is szolgálják.

Kiemelten fontos, hogy az ügyintézés modernizálásával lehetőséget biztosítsunk a mesterséges intelligencia használatára, ezáltal mind a polgárok, mind a hatóságok terhei csökkenhetnek. Erre figyelemmel a kormány olyan új, mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat javasol bevezetni, amelyek révén hiteles írásbeli nyilatkozattá alakíthatók a szóbeli nyilatkozatok, valamint a piacokon megszokottakhoz hasonlóan chatrobot útján is kommunikálhatunk a hatóságokkal.

Ilyen új, a törvényben még nem nevesített, de a végrehajtási rendeletben meghatározandó mesterséges intelligencia támogatásával kiépített szolgáltatás lesz a hangképzés, vagyis az elektronikus irat beszéddé alakítása, a hangleiratozás, ami az élő beszéd írássá alakítását jelenti, továbbá az ügyfél-kommunikáció szolgáltatás, vagyis a chatrobot. Ezek segítségével az ügyfél számára nyitva áll majd a lehetőség, hogy például szóban nyújtson be írásbeli kérelmet, vagy chatrobot útján terjesszen elő írásbeli nyilatkozatot.

Ehhez kapcsolódóan a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a leiratozott nyilatkozatok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljenek. A rendelkezés alapján a szolgáltatást igénybe vevő piaci szereplők esetén is hiteles irat lesz az így elkészült irat. A tervezet az ehhez szükséges törvényi lábakat tartalmazza.

Jelenleg az egyes elektronikus aláírások esetében az aláíró szerepköre vagy nem kerül feltüntetésre, vagy azt az aláíró szervezeti tanúsítványában kell feltüntetni. Mindez azzal a hátránnyal jár, hogy ha ugyanaz a személy eltérő szerepkörökben akar aláírni, különböző aláírás-tanúsítványokat kell igényelnie. Mindezek mellett amennyiben az adott aláírás nem tartalmazza a szervezeti szerepköri adatot, az érintett személy jogosultságát egyéb módon kell igazolni.

A törvényjavaslatban szereplő szerepkör-tanúsítvány segítségével az elektronikus aláírás funkcionalitásának alkalmazásakor a dokumentum aláírásával, hitelesítésével egyidejűleg a dokumentumhoz elválaszthatatlanul csatolódni fog az aláíró szerepköre, a tisztségére vonatkozó hiteles adat. Ez a lehetőség első körben a közfeladatot ellátó személyek számára nyílik meg.

2021. augusztus 2. napjától az állandó személyazonosításra alkalmas igazolvány kötelező eleme az ujjlenyomat. Az állampolgársági eljárások során ugyanakkor felmerülhet, hogy az érintett számára az ujjnyomat még nem került rögzítésre, azonban a személyazonosító igazolvány ennek okán nem kerül hivatalból kiállításra. Mivel a polgár emiatt nem szenvedhet joghátrányt, biztosítani kell, hogy a személyazonosító igazolvány nélkül is tehessen esküt, fogadalmat. A módosítás nyomán 2022. december 31-éig, ha a hivatalbóli állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást a hatóság megszünteti, a honosított polgár kérelmére kerül kiállításra az új okmánya.

Szintén 2021. augusztus 2. napjától van lehetőség a polgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolványon a származási hely feltüntetésére. A jogszabály-módosítás célja a már kialakított szabályozás kiegészítése azzal, hogy az állandó személyazonosító igazolvány pótlása esetén az újonnan kiállított igazolványon a polgár kérelmében feltüntetett „származási hely” adat kerüljön feltüntetésre.

Magyarország, valamint a magyar állampolgárok védelmének és biztonságának a további erősítése érdekében a törvényjavaslat további kiemelt célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

Magyarország támogatja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását. Digitális nomádok alatt olyan munkát végző, harmadik országbeli személyeket értünk, akik nem dolgoznak teljes munkaidejükben a szolgáltatójuk telephelyén, illetve a saját telephelyükön, valamint rendszeresen szakmai célból használnak fejlett elektronikus eszközöket, számítógépet, internetet. Tekintettel arra, hogy a digitális nomádok beutazása és tartózkodása 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodást jelentene, ehhez tartózkodási engedély szükséges. A Fehér Kártya olyan nemzeti hatáskörben kiadott tartózkodási engedély, amely birtokában a meghatározott feltételeknek megfelelő külföldi állampolgár legfeljebb egy évig jogosult Magyarország területén tartózkodni. Az engedély egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

A folyami hajózási utasadatok felhasználása jelentősen hozzájárulhat a kockázatelemzési tevékenység hatékonyságához. A javaslat összhangban van az utasadatok hatékony feldolgozását célzó európai uniós kezdeményezésekkel. A módosítás nem hoz létre új adatszolgáltatási kötelezettséget, hanem a schengeni határellenőrzési kódex alapján jelenleg is meglévő előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatandó adatok elektronikus felületen keresztüli megküldésének lehetőségét biztosítja.

(15.10)

Kialakításra kerül egy olyan felület, amelyen a folyami fuvarozók elektronikus úton rögzíthetik a szükséges adatokat, így azokat a TIBEK  a szükséges törvényi felhatalmazás alapján  célhoz kötötten átveheti, és kockázatelemzés céljából felhasználhatja. Ezzel hatékonyabbá válhat a súlyos bűncselekmények elkövetésének megelőzése, erősödik az ország belső biztonsága.

A rendőrségi törvény szerinti fokozott ellenőrzés törvényi garanciáinak bővítése hozzájárul, hogy a fokozott ellenőrzés csak a szükséges ideig és földrajzi területen legyen érvényben, összhangban az elrendelés céljával.

Az idegenrendészeti tárgyú törvények módosítása kapcsán a jelenlegi rendelkezések nemzetbiztonsági szempontból hátrányos szűkítéseket tartalmaznak, amikor bizonyos esetekben a nemzetbiztonság megsértését követelik meg annak veszélyeztetése helyett. Ezért a jogszabályokban módosulnak a „nemzetbiztonságot sérti” szerkezetek a „nemzetbiztonságot veszélyezteti” kifejezésre, összhangban az uniós joggal.

Összességében elmondható, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat a jogharmonizációt, az állampolgárok ügyintézésének megkönnyítését és az ország védelmét szolgálják. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, különösen a kormánypárti hozzászólásokat, amelyekben támogatták, támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat az elfogadását követően egészen biztosan javítani fog az elektronikus ügyintézés színvonalán, az elektronikus ügyintézés olyan lehetőségeit nyitja meg a polgárok előtt, ami biztosítja azt, hogy felzárkózzunk ilyen téren az Európában élen járó országok közé.

A közbiztonsággal kapcsolatos kérdések, amelyeket több ellenzéki képviselő is érintett, különösen a migrációval kapcsolatos kérdések esetén el kell mondanom, hogy minden szabályozásunk a kormányzat eddigi politikájával összhangban és azzal szinkronban van, és egyben szinkronban van az európai uniós törekvésekkel is.

(16.00)

A vízi járműveken, hajókon beérkezők esetében az utaslisták ellenőrzése éppen olyan fontos, mint a légi közlekedés esetében, és az ehhez szükséges informatikai rendszer, illetve jogszabályi háttér is megteremtésre került.

A felszólalások egy jelentős része alapvetően nem a törvénnyel vagy nem a törvény szakmai részével foglalkozott, hanem az ellenzék által rendszeresen megfogalmazott, az ellenzék által valósnak vélt vádakkal és ezeknek a kiterjesztésével, amelyek, úgy gondolom, hogy ennek a törvénynek a hatásosságát semmilyen módon nem érintik.

Így egészen biztos vagyok abban, hogy amennyiben a törvény elfogadásra kerül, az jól fogja szolgálni az előbb említett célokat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön fenyegeti itt az önkormányzatokat. Ön fenyegeti, hiszen önök kormányoztak már ebben az országban, és talán ön is ebben a Házban ült akkor, amikor az Állami Számvevőszék 2008-ban szembesítette a kormányt azzal, hogy az önkormányzati rendszerből az addig eltelt hat év alatt közel 2000 milliárd forintot vont ki. Ezt a 2000 milliárd forintot, amit önök akkor kivontak az önkormányzati rendszerből, az önkormányzatok részben vagyonfelélésből, részben pedig hitelek felvételével pótolták.

Önök voltak azok, akik folyamatosan terhelték az önkormányzati költségvetéseket, az államháztartás hiányát  amiről egyébként nagyon jól tudjuk, hogy rekordmagasságig tudott szökni  úgy próbálták csökkenteni, hogy a feladatok egy jelentős részét önkormányzati feladatnak titulálva, forrás nélkül az önkormányzatokra hagyták. Hogy csak a legelejére emlékezzünk, amikor önök olyan dicsőségesen meghirdették az 50 százalékos pedagógusbér-emelést, azt arra a három hónapra, szeptembertől novemberig biztosították, amely évben bejelentették, utána pedig magukra hagyták az önkormányzatokat. Önök, tisztelt képviselő úr, eljuttatták oda az önkormányzatokat, hogy 2009-2010-re gyakorlatilag a fizetőképtelenség határára jutottak az önkormányzatok.

Tisztelt Képviselő Úr! A megyei önkormányzatoktól egyetlen tollvonással elvették az illetékbevételeket, amikor nagyon jól tudták, hogy a fennmaradó állami támogatásuk arra sem elegendő, hogy az önkormányzati hivatal dolgozóinak kifizessék a bérüket, tehát a megyei önkormányzatokat is belehajszolták a hitelfelvételbe. Ne fenyegesse az önkormányzatokat azzal, hogy ha önök visszajönnek, akkor önök majd itt bármit is tesznek, mert ebből jól nem jöhetnek ki! Emlékezzen vissza a miniszter asszonyára, aki azzal kampányolt a saját frakcióülésükön, hogy tudják, mit kell tenni, tudják, kiket kell odaültetni a fejlesztési tanácsokba, hogy az önkormányzatok számára, amelyek 2006-ban alapvetően Fidesz-KDNP-s többségű választási sikert értek el, akkor önök majd megváltoztatják az európai uniós támogatások felosztását, és majd megmutatják, hogy az önkormányzatok közül csak az akkor önök által sebtében összetákolt baloldali önkormányzatok szövetsége fogja majd a támogatásokat megkapni. Ön, képviselő úr, ha 2010 után szétnéz, akkor láthatja, hogy mindezeket a torziókat, mindezeket a torzításokat felszámoltuk. Visszafizettük, illetve átvállaltuk az önkormányzatok teljes adósságállományát, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzatot milyen színű önkormányzati vezetés vezette, hiszen az önkormányzatok a magyar polgárok jólétét szolgálják, és ezt segítjük 2010 óta folyamatosan. A teljes adósságállományt átvállaltuk.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön a helyi iparűzési adó elvonásáról beszél? Nem vontuk el a helyi iparűzési adót az önkormányzatoktól. 150 milliárd forintot otthagytunk a vállalkozóknál, és a magyar kormány biztosította az önkormányzatok döntő többségének, mindazoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek valóban nem volt lehetőségük arra, hogy az eltelt időszakban, a korábbi időszakokban megjelent iparűzésiadó-növekményből átvészeljék ezt az egyéves adóeltérítést, illetve azt, hogy a helyi vállalkozásokat támogassák, ezt a kormányzat biztosította. Minden olyan önkormányzat, 25 ezer lakos alatti önkormányzat, amelynél ez a támogatás, ez az 1 százalékos adócsökkentés megjelent, az megkapta a támogatását teljes egészében. A megyei jogú városok, illetve a nagyvárosok is támogatást kaptak, méghozzá nagyobb arányban kaptak a baloldal által vezetett önkormányzatok támogatást, mint a kormánypárti önkormányzatok. 27 önkormányzat  27 városból 13 ellenzéki vezetésű  kapott támogatást, és el lehet mondani azt, hogy az ellenzéki vezetésűek 11,4 milliárd többletforráshoz jutottak, míg a kormánypártaiak 11,3 milliárd forint többlettámogatáshoz jutottak.

Amikor ön az iparűzési adó elvonásáról beszél, azt is figyelembe kellene vennie és meg kellene értenie, hogy az eltelt hat évben, az elmúlt hat évben az iparűzésiadó-bevétel több mint 50 százalékkal nőtt az önkormányzatoknál, és mindezt a gazdaság teljesítménye, mindezt az itt dolgozó emberek munkája tette lehetővé. Tehát nem romlott az önkormányzatok pénzügyi helyzete, mint azt megelőzően. Ön a kistelepülésekért aggódik, közben persze otthagyná az iparűzési adót.

Ön arról beszél, hogy a szolidaritási hozzájárulást bevezettük, de arról nem beszél, hogy a szolidaritási hozzájárulás előtt az adóerő-képesség számításával csökkentett normatívákat kapták az önkormányzatok, és azoktól az önkormányzatoktól, amelyek később áttértek, áttértünk náluk a szolidaritási hozzájárulás fizetésére, kevesebbet vont el az állam, mint azt megelőzően önök. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése, hozzászólása rávilágít arra, hogy Magyarország, bár rendkívül gazdag természetes vizekben, ezek a természetes vizek kiszolgáltatottak, hiszen ezeknek a vizeknek több mint 90 százaléka a határon túlról érkezik hozzánk.

A Tiszára vonatkozóan is valóban úgy van, ahogy ezt a képviselő úr elmondta, 2004 óta ismétlődően, rendszeresen, igen nagy mennyiségben érkezik kommunális hulladék a külföldi vízgyűjtő területekről. Valóban, ennek az alapvető oka az, hogy Romániában részben, Ukrajnában pedig gyakorlatilag semmilyen mértékben nem oldódott meg vagy nem került megoldásra a kommunális hulladék begyűjtése, a lakosság valóban az ártéren helyezi el ezeket a kommunális hulladékokat, és ezt az áradások rendszeresen áthozzák a határon. Egyfelől mindenképpen köszönet illeti azokat a szervezeteket, civileket, akik részt vesznek a hulladék begyűjtésében, de nyilvánvalóan nem ez a megoldása annak, hogy a hulladékot megfogjuk.

Éppen ezért a kormány az 1519/2018-as határozatával 1,3 millió forintnyi forrást biztosított ahhoz, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és négy másik vízügyi igazgatóság fejlesztéseket valósítson meg, eszközöket vásároljon, és ezzel jelentősen csökkenteni tudjuk a hulladék továbbáramlását. A hulladékot tehát gyakorlatilag igyekeznek megfogni, illetve kivenni a Tisza területéről. Ez egy küzdelem egy haváriajellegű esemény ellen, de önmagában nem oldja meg azt a problémát, hogy magán a vízgyűjtő területen nem megoldott a hulladékszállítás.

A román és az ukrán partnerrel folyamatos az egyeztetés. Úgy tűnik, hogy Romániával kapcsolatban komoly előrelépések várhatóak, és ott valóban sikerül megfékezni magát az illegális hulladéklerakást. Ukrajnában a vízügyesekkel ugyan jó az együttműködés, de az ottani politikai helyzet nem mutat afelé, hogy rövid távon ez a probléma megoldódna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a vitában megszólaló képviselő úr, illetve az előző vitában megszólaló képviselők véleményét.

A törvényjavaslathoz képviselői módosító indítvány nem érkezett. A Belügyminisztérium 11 éves töretlen gyakorlata, hogy a sarkalatos rendelkezések esetén kikéri a parlamenti pártok véleményét, és törekszik arra, hogy a szakmailag megalapozott javaslatokat elfogadja. Ezúton is köszönöm a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP részvételét, a szóban tett észrevételüket.

A részletes vita, valamint a Törvényalkotási bizottság eljárása keretében a normaszövegen szükségessé vált nyelvhelyességi, illetve jogtechnikai jellegű pontosításokra sor került.

Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2015 óta, az illegális migráció kezdete óta a magyar kormány álláspontja nem változott a migrációval kapcsolatban, és ez az álláspont teljes mértékben összecseng a magyar polgárok döntő többségének a véleményével is.

Mindig is állítottuk és ma is állítjuk, hogy mindazoknak, akik segítségre szorulnak, akik az otthonuk elhagyására kényszerülnek, azoknak az embereknek a lakóhelyükhöz legközelebb lévő biztonságos területen kell segítséget nyújtani. A migráció kezdete óta állítjuk, hogy azokat az embereket, akiket elüldöznek, nem szabad máshol letelepíteni, mintsem a saját lakóhelyük közelében, a saját határaik közelében. Nem a problémát kell Európába importálni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol ezek a rászoruló emberek élnek. Az ő biztonságuk, az ő jövőjük biztonsága is annak a lehetőségét kívánja, hogy otthon, saját otthonukban élhessenek a továbbiakban is.

Magyarország 2015 óta harcol az illegális migráció ellen, és úgy gondolom, mindenki emlékszik arra a gyűlöletkampányra, amely Magyarországra hullott 2015 után. Mi a kezdetek kezdete óta azt mondjuk, hogy Európa határait meg kell védeni, határkerítést építettünk, létrehoztunk egy hármas, biztonságos védelmet az illegális migráció ellen; és mit ad isten, szép lassan a nyugat-európai országok hasonló módon kezdik el védeni saját magukat, illetve egyre hangosabban követelik ma már az újonnan kormányra jutott európai politikusok, hogy Európa határait külső határokon kell megvédeni, ott kell megállítani az illegális migrációt.

Persze, nem kér senki azért elnézést, hogy milyen gyűlölettel voltak annak idején a magyar intézkedésekkel szemben, nem kérnek elnézést a magyar néptől azért, amiért felvállalta, a kezdetektől felvállalta ezt a feladatot, hogy Európát az illegális migrációtól védje. Mint ahogy a németeknél is jól látjuk, hogy meghívtak mindenkit Németországba, majd azt szerették volna, hogy a sajátos válogatási eszközeik után azokat, akiket meghívtak, szétterítsék Európába, egyébként becsapva azokat a migránsokat is, akik elindultak és elhitték azt, hogy majd Németországban a jólét vár rájuk. Úgy gondolják a németek, úgy gondolta akkor a német politika, hogy majd a számukra szükségeseket ott tartják, a többieket meg szétosztják, mondjuk, elküldik Bulgáriába vagy Portugáliába, és ezzel nemcsak Európa nemzeteit tennék tönkre, hanem azokat is tönkreteszik, akiket ők maguk hívtak meg a saját országukba. Kezdetektől fogva ellenezzük ezt a fajta népvándorlást, kezdetektől fogva ellenezzük a népességfogyás megállítására tett ilyen eszement kísérletet.

Sajnos a migráció nem áll meg, sajnos a migráció egyre erősebb, és valóban, Európán kívül egyre több konfliktusforrás van, egyre több konfliktusos terület van, és konfliktusos ország van, ahonnan az emberek elindulnak. Ma már a tél sem állítja meg őket, éppen ezért szükség van arra, hogy továbbra is erősen védjük a határokat, és miközben, ahogy már az előbb kitértem rá, az Európai Unió nyugati felén is rájöttek, hogy az országukat meg kell védeni, hiszen emlékszünk például, bár ma már talán az akkori osztrák kancellár nevére senki sem emlékszik, de a mondata mégiscsak izgalmas volt, amikor azt mondta, hogy ők nem kerítést építenek, hanem szárnyas kapukat. Megváltoztak, és most már egyetértenek azzal, hogy védeni kell a határokat, de azokat a költségeket, amelyeket mi fordítottunk a határ megvédésére, továbbra sem ismerik el, és Magyarországnak azokat a támogatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határvédelmet továbbra is fenntartsa, az Európai Unió nem biztosítja.

De mi már azzal is elégedettek lennénk, ha az Európai Unió a saját határait hatékonyabban védené, megállítaná a határoknál a migrációt, és olyan lehetőséget teremtene, hogy az otthonukból elmenekülőknek a saját hazájukhoz közel legyen idejük átvészelni a nehéz időszakot, hogy aztán visszatérhessenek oda, ahol születtek, ahonnan származnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)