A felszólalás szövege:
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A mögöttünk álló 30 esztendő több mint fele úgy telt el, hogy valamelyik hazánkkal határos ország fegyveres konfliktusban volt érintett, és sajnálatos módon jelenleg is háború sújtja az egyik szomszédunkat. Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően biztonságos országnak számít, mégis gyakran igen közel van hozzánk egy-egy háborús tűzfészek, így a béke és a biztonság megőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Ezért tartom kiemelkedő jelentőségűnek az évek óta zajló haderőfejlesztési programunkat, melynek célja, hogy Magyarország önvédelmi képessége megfeleljen a XXI. század kihívásainak, és hogy a Magyar Honvédség egy meghatározó erő legyen a térségünkben.
Van hová fejlesztenünk a magyar haderőt, hiszen a NATO-hoz való csatlakozásunk után alig néhány évvel az akkori baloldali kormányok a hadsereg reformjaként a trianoni békediktátum katonai rendelkezéseivel összevethető demilitarizációs programot hajtottak végre. Megszűnt a sorkötelezettség, egy működésképtelen, önkéntes tartalékos rendszer jött létre. 2010-ben összesen 17 önkéntes tartalékosunk volt. A fegyvereinket és haditechnikai eszközeinket jelképes összegekért vagy ingyen adták át más országok hadseregeinek, vagy éppenséggel az ócskavastelepeken végezték; mindezt úgy, hogy semmilyen program nem volt a pótlásukra, teljes fegyvernemek működése lehetetlenült el így. Az akkori baloldal talán abból a hibás feltételezésből indult ki, hogy a NATO nem várja el, hogy saját erőfeszítéseket tegyünk önmagunk védelme érdekében. 2010-ig egy olyan úton jártunk, amely teljes tévedés volt, olyan politikusok vezetésével, akik ma is itt ülnek a parlamentben.
Magyarország korábbi lemaradásait behozva várhatóan 2024-re érhet el odáig, hogy a védelmi kiadások GDP-arányosan elérjék a 2 százalékot. Tisztelettel kérdezem: hogyan látja a Magyarország előtt álló biztonsági kihívásokat? Milyen választ adhat ezekre a folyamatban lévő haderőfejlesztési program? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr. Igen, elfogadom a választ, mert a Fidesz-KDNP-kormány már az elmúlt évtized közepén megkezdte a haderőreform fejlesztését, tervezését a „Zrínyi 2026” program kapcsán, és mint ahogy a tisztelt parlament is láthatta és értesülhetett róla, új haditechnikai eszközök beszerzése történt meg a tankoktól kezdve a helikoptereken át a kézifegyverekig. Tehát Magyarország erős ország kíván lenni azért, hogy a térségben egy meghatározó haderővel rendelkező ország lehessen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim, Államtitkár Úr! Az előző ciklusban kezdtük meg azt a reformot, amellyel hazánk védelmi és biztonsági struktúráját megújítjuk. A munka rendkívül időszerű, sőt akár sürgősnek is nevezhető.
Ha visszatekintünk az elmúlt néhány évre, azt látjuk, hogy egymást érik a súlyos, súlyosabbnál súlyosabb fenyegetések, amelyek Magyarország biztonságát veszélyeztetik, és igencsak próbára teszik a védelmi rendszereinket is. Migrációs válság, világjárvány, gazdasági válság, háború, energiaválság, még véget sem ért az egyik, már itt is volt a másik, a kormány pedig csak különleges jogrend keretei között volt képes úrrá lenni az újabb és újabb kihívásokon. Világossá vált, hogy azok a struktúrák, azok a jogszabályok, amelyek Magyarország védelmét és biztonságát hivatottak szavatolni, elértek egy bizonyos korlátot, rendszerszintű megújításra szorulnak.
Mindannyian jól emlékezünk, a folyamat az Alaptörvény kilencedik módosításával vette kezdetét, majd a védelmi és biztonsági keretszabályozás megteremtésével folytatódott. Éppen egy éve, 2021. június 15-én fogadtuk el a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt, azóta a belügyi és a honvédelmi ágazatok legtöbb jogszabálya módosult, alkalmazkodva a létrejövő új rendszerhez. Az eredetileg jövő nyárra tervezett rendszerindítást a jelenlegi nemzetközi környezetben indokoltnak látszott előrehozni, és így idén november 1-jére minden készen kell hogy álljon.
A folyamat részeként tavaly fogadtuk el az új honvédelmi törvényt, ez a lépés tette szükségessé a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény felülvizsgálatát és egy új törvénnyel történő kiváltását. Ez az új javaslat fekszik most előttünk a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat formájában. Megismerve a tervezetet elmondható, hogy egy egységes szerkezetű, áttekinthető, az újonnan létrejövő védelmi és biztonsági struktúrába jól illeszkedő jogszabály fogja felváltani a korábbit. Az új törvény új adatkezelést nem generál, a tárgykörben a jelenlegi, hatályos szabályozásra épül. Az egyetlen jelentősebb kiegészítésről már tavaly, az új honvédelmi törvény tárgyalásakor is szó volt.
Az új adatkezelési törvény átveszi a jelenleg még hatályos honvédelmi törvény III/A. fejezetét. Ez a fejezet a honvédelemben közreműködő szervekre vonatkozó, honvédelmi felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat tartalmazza, így kézenfekvő, hogy az adatkezelési törvény része legyen. A javaslatról elmondható, hogy megfelelően lehatárolja az adatkezelői, adatszolgáltatói köröket és felelősségeket; korrigálja a jelenleg hatályos szabályozás alkalmazása során felmerült kisebb hibákat; megfelelően illeszti a honvédelmi adatkezelési szabályozást a létrejövő új védelmi és biztonsági rendszerbe; aktualizálja a jelenleg hatályos adatkezelési törvény szabályait.
Helyesnek tartom, hogy a javaslat által előirányzott és a konkrét adatkezelési folyamatokban is megjelenő változásokkal kapcsolatban a honvédség állományának érintett tagjai megfelelő felkészítést kapjanak. Az adatkezelési folyamatok zavartalan ellátása csak így biztosítható.
A Fidesz-frakció a javaslatot támogatja. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák ezen javaslat elfogadását. Bízom benne, hogy ebben az új ciklusban konstruktív és építő jellegű vitákat tudunk folytatni a honvédelmi és rendészeti tárgyú (Dr. Harangozó Tamás közbeszól. Dr. Vadai Ágnes: Fogunk!) javaslatok kapcsán. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 2023. évi költségvetése a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Egy olyan időszakban élünk, amikor egy ilyen mondat foglalja össze a legtömörebben a jövő évi költségvetés lényegét.
Vegyesek az érzelmek ezzel kapcsolatban, hiszen rendkívül sajnálatos, hogy az utóbbi években válság válságot követ. Alig kezdtünk kilábalni a koronavírus-járvány okozta nehézségekből, máris egy komoly katonai konfliktus bontakozott ki a szomszédunkban, amely energiaválságot és háborús inflációt hozott magával, ugyanakkor valamilyen szinten szerencsésnek is mondhatjuk magunkat, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatott helyzetben. Erős gazdasági alapokról indulunk, amelyek az évek óta tartó nehézségek ellenére is engedik, hogy ilyen külső körülmények között is megfelelő mértékben áldozzunk Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzésére.
Az előttünk fekvő költségvetési tervezetből egyértelműen kirajzolódik, hogy a kormány az elhúzódó háborús környezetben is megvédi az ország biztonságát, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat, és biztosítja hazánk biztonságának az erősítését, a haderőfejlesztést, amelyről a felszólalásomban szeretnék egy kicsit részletesebben szólni.
Elsőként hangsúlyozni szeretném, hogy mi a béke pártján állunk. Az év elején a választási kampány hajrájában világossá vált, hogy a baloldal háborúval kapcsolatos álláspontja belesodorna bennünket a konfliktusba, egy olyan háborúba, amihez semmi közünk sincsen.
(10.40)
Vannak, akik abban érdekeltek, hogy ez a háború minél inkább elhúzódjon, és abban is, hogy Magyarország valahogy bekerüljön a tűzvonalba. Világosan láthatók az ez irányú próbálkozások.
Újra hangsúlyozom: mi a béke pártján állunk. Nem kell fegyvereket küldenünk Ukrajnába, azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk. Mielőbb békét szeretnénk. A kormány ezen dolgozik, minden, a háborúval kapcsolatba hozható döntését ennek a fényében hozza meg. Ez azonban nem valami vadonatúj álláspont, miniszterelnök úr a háború kitörése előtt is a békéért fáradozott. De még korábbra visszamennék: a két ciklussal ezelőtti miniszter, Simicskó István honvédelmi miniszter által elindított haderőfejlesztési programra utalnék.
A most tárgyalt költségvetési javaslat haderőfejlesztésre vonatkozó részei hazánk védelmét kívánják erősíteni a béke megőrzése és a magyar emberek biztonságának megőrzése céljából. Ezt a célt pedig haderőfejlesztéssel lehet elérni, hiszen erő kell ahhoz, hogy a békét fenn tudjuk tartani. Azért erősítjük, fejlesztjük a magyar haderőt, mert valljuk, hogy saját biztonságunkért elsősorban mi vagyunk felelősek. Tagjai vagyunk a világ legerősebb katonai szövetségének, de nem valamiféle csatlósként, hanem olyan tagként, aki részvételével erősíti az egész közösséget. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert korábban voltak olyan baloldali kormányaink, amelyek egészen máshogy gondolkodtak ebben a kérdésben. NATO-tagországként szerintük elég volt olyan fegyverekkel rendelkezni, amikkel hazánktól távoli békemissziókban vettünk részt. Itt-ott ellébecoltunk a szövetségben, és ha ne adj’ isten, baj volt, akkor a nagytestvérek „majd megvédenek bennünket” hangzott. Teljes tévút volt ez, a történelem vagy a geopolitika ismeretének hiánya mutatkozik meg ebben.
A NATO a kollektív védelem elve alapján megvédi Magyarországot, de a szövetség csak akkor erős, a védelem csak akkor hatékony, ha minden NATO-tag erős. Nem távoli konfliktusokba kiküldött segítségekkel vívjuk ki a helyünket, hanem a saját védekezőképesség megerősítésével. Ugyan miért ajánlaná a NATO, hogy a védelmi kiadásaink GDP-arányosan elérjék a 2 százalékot? Valószínűleg nem azért, hogy úgy gyengítsük a hadseregünket, mint ahogy azt a szocialisták tették Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején.
Az imént említettem a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó ajánlását. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt fekszik előttünk az a költségvetési javaslat, ami az eredetileg tervezett 2024-es céldátum helyett már 2023-ra ígéri a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási szintet. Évek munkája van már mögöttünk a haderőfejlesztés terén, és még mindig van hová fejlődni. A GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szint elérése egy fontos mérföldkő ebben a folyamatban, amit szeretnénk a jövő évben teljesíteni, és ezáltal mintegy 41 százalékkal megnövekszik a költségvetés honvédelemre fordítható része.
Az előttünk fekvő javaslat 51. fejezetében Honvédelemi Alap címszóval 840 milliárd forint van elkülönítve. Ez a bázis biztosítja a haderőfejlesztési program folytatását. A Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési programról beszélek, amely mellett a kormány már 2016 óta elkötelezett. A program beszerzéseinek, fejlesztéseinek köszönhetően katonáink már használják az új gyakorlóruhákat, a cseh licenc alapján hazánkban gyártott kézifegyvereket, a korszerűsített Mistral légvédelmirakéta-rendszert, a Leopard 2A4 harckocsikat, a Gidrán négykerék-meghajtású harcjárműveket és a homokfutókat, az új gránátvetőket, már a magyar légtérben repülnek a többfeladatú Airbus H145M helikopterek, ezenkívül új szállító repülőgépek beszerzésére is sor került.
Folyamatban van a Gripen-flotta modernizációja, az Airbus H225M közepes szállító helikopterek beszerzése, az L-39 kiképző repülőgépek beszerzése, valamint az Embraer KC-390-es rámpás taktikai szállítógépek beszerzése, amely légi utántöltő képességgel rendelkezik. Szintén folyamatban van a NASAMS légvédelmi rakétarendszer és az ELM-2084-es radarok beszerzése is.
A szárazföldi képességeink továbbfejlesztése érdekében folyamatban van az új Leopard 2A7+ harckocsik, a PZH 2000 önjáró lövegek, valamint a Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzése is, amelyek jelentős részét itt Magyarországon fogják gyártani.
A program további tervei között szerepel még a hazai lőszer- és robbanóanyag-gyártás megújítása, ami részben már túljutott a tervezési szakaszon. Az aknavető képességeink és kibervédelmünk további fejlesztése, az új laktanyák létesítése, az egyes meglévők felújítása szintén napirenden van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország védelmi képességei az elmúlt időszakban jelentősen növekedtek, ez a térség biztonságát is javítja. Tisztelettel kérem, hogy támogassák a 2023-as költségvetést, ami az ország biztonságát tovább fogja növelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak két főbb célja van. Az egyik a megújuló védelmi és biztonsági szabályok által érintett honvédelmi tárgyú törvények módosítása, a másik pedig a honvéd főparancsnokság Honvéd Vezérkarrá történő átnevezése. Röviden szót ejtenék mindkét témáról.
Amint arról már sok korábbi vitában szóltunk, az új védelmi és biztonsági rendszert megalapozó lényeges jogszabályi változások november 1-jén léptek hatályba. Most ezekhez az új szabályokhoz kapcsolódóan szükség van néhány kisebb korrekcióra. Csak néhány példát szeretnék kiemelni. A védelmi és biztonsági tevékenységben részt vevő szervezeteknek a jövőben kötelező lesz védelemgazdasági tervet készíteni. Meghatározásra kerülnek a települési és területi veszélyelhárítási terv elfogadásának és alkalmazásának a szabályai. Kormánydöntéshez lesz kötve a Nemzeti Eseménykezelő Központ működtetése. Az alkotmánybírák és a hivatalok alkalmazottai munkakörük teljesítésével eleget tesznek a polgári védelmi kötelezettségük teljesítésének. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is találkozni fogunk még néhány, ezekhez hasonló, az új szabályok alkalmazása során felmerülő módosítási igénnyel is.
(21.10)
A Honvéd Vezérkar elnevezés újbóli bevezetésével kapcsolatban megjegyezném, hogy ez a törvényjavaslat strukturális változásokat nem vezet be. A Honvédelmi Minisztériumtól elkülönülő jelenlegi főparancsnoksági felépítés változatlan marad. Megítélésem szerint ezt a módosítást egyrészt a hagyománytisztelet, másrészt a praktikum indokolja. A vezérkar és a vezérkari főnök megnevezések mélyen gyökereznek a magyar honvédelmi nyelvezetben és észjárásban. Emellett pedig a nemzetközi kommunikációban is könnyebben értelmezhetőek.
Az előző parlamenti ciklus derekán, amikor megtörtént a minisztériumi adminisztráció és a honvédség vezetésének a szétválasztása, kézenfekvőnek tűnt, hogy ezt a komoly lépést egy nevezéktani váltással is támogassuk. A tapasztalatok ugyanakkor a jelenlegi módosítás irányába terelik a jogalkotást. A régi-új megnevezés bevezetését ez a javaslat hajtja végre az érintett törvényi helyeken.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat igazolványának és jelvényeinek a bevezetését is szeretném megemlíteni, mint egy érdekes és fontos részletet. Több kisebb jogtechnikai jellegű módosítást is tartalmaz ezen javaslat.
Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezései támogathatók. A Fidesz-frakció természetesen támogatja a javaslatot, kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SIMON MIKLÓS, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság előadója, a napirendi pont előadója, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném jelezni, hogy most a határozati javaslat előterjesztője képviseletében és egyben a Fidesz-frakció vezérszónokaként is szólok.
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság november 2-án tartott ülésén megtárgyalta és elfogadásra alkalmasnak ítélte a NATO koszovói békefenntartó műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót. A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot az Országgyűlés elé terjesztettük. A beszámoló is hangsúlyozza, hogy hazánk biztonság- és védelempolitikai célkitűzései között Nyugat-Balkán békéjének megőrzése stratégiai prioritásként szerepel. A régió hosszú távú stabilitását a nyugat-balkáni országok sikeres euroatlanti integrációjával tartjuk megvalósíthatónak, azonban ennek előfeltétele a törékeny biztonsági helyzet javítása. A KFOR-műveletben való, hosszú évekre visszatekintő aktív részvételünk jól mutatja az elkötelezettséget ebben az irányban. A szövetség részéről pedig ezt a szerepvállalást nagyra értékelik. Ennek egyértelmű jele az a tény, hogy a művelet az elmúlt 12 hónapban magyar parancsnokság alatt működött. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a KFOR-műveletben szolgálatot teljesítő állomány példás helytállását.
A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot a Fidesz-frakció támogatja, kérem tisztelt képviselőtársaimat is, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen.
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előző napok vitái során az ellenzéki képviselőtársainktól sokféle megnevezést hallottunk az előttünk fekvő javaslat vonatkozásában. A kormány a 2024. évi költségvetésnek a „védelem költségvetése” megnevezést adta, és azt gondolom, hogy ez teljes mértékben helytálló. A veszélyek korát éljük biztonsági, biztonságpolitikai, energetikai, világgazdasági szempontból egyaránt. Védekeznünk kell a negatív folyamatok, negatív hatások ellen, és a költségvetésnek ehhez a védekezéshez kell a megfelelő alapot biztosítani.
Bárcsak más lenne a fókusz, bárcsak ne lenne háború a szomszédunkban, ne lennének gazdasági és energetikai szankciók! Ezek nehézséget okoznak Európának.
(10.20)
Bárcsak ne növekedne a migrációs nyomás a kontinens határain!
Sajnos az a helyzet, hogy ezek a jelenségek most egyszerre vannak jelen, és semmi nem utal arra, hogy 2024-ben ezek eltűnnének. A magyar emberek viszont jövőre is legalább akkora vagy nagyobb biztonságban szeretnének élni, mint az idén. Ez a környezet határozza meg leginkább a 2024. év költségvetésének főbb hangsúlyait. Így nem véletlen, hogy a rezsitámogatási rendszer, a családtámogatási rendszer, a munkahelyek és a nyugdíjrendszer megvédése, valamint a közbiztonság és a védelmi képességeink erősítése sok forrást kíván, és a kormány javaslata ezt megteszi.
A polgári kormány háborús környezetben és nehéz gazdasági körülmények között nem az adókat emeli, nem a családok vagy a nyugdíjasok juttatásait törli el, mint ahogy a baloldal ezt 2010 előtt tette, hanem éppen ellenkezőleg, ezek azok a területek, amelyeket igyekszik védelem alá helyezni. Jövőre is megmarad a rezsitámogatás rendszere és az azt működtető Rezsivédelmi Alap, jövőre is lesz 13. havi nyugdíj, 2024-ben is 3300 milliárd forintot fordítunk családtámogatásokra, hogy csak a legjelentősebb tételeket emeljem ki.
Amiről a felszólalásomban többet szeretnék beszélni, az a honvédelem költségvetése. Egy kis visszatekintéssel szeretném kezdeni, mert azt gondolom, hogy a 2024-es költségvetésitörvény-javaslat is egyértelműen megmutatja, hogy a haza védelme területén szöges ellentétben állunk a baloldali gondolkodással.
A NATO-hoz való csatlakozásunkat követően egy olyan folyamat indult be a magyar honvédelem-politika terén, amelynek hatásait a mai napig érzékeljük. A kormányzati hatalmat gyakorló baloldal arra hivatkozva, hogy a szocializmus idejéből megörökölt szovjet fegyverrendszereink nem NATO-kompatibilisek, elképesztő méretű selejtezési programot vezényelt le anélkül, hogy bármilyen fejlesztési programot elkezdtek vagy akár csak kidolgoztak volna.
Sokszor beszéltünk már erről, de nem lehet elégszer, mert ez a káros tevékenység egy téves elképzelésből indult ki, ami gyakorlatilag a működésképtelenség szélére taszította a Magyar Honvédséget, és létrehozta a most zajló haderőfejlesztési programunk lepusztult kiindulási alapjait. A téves elképzelés az volt, hogy NATO-csatlakozásunk lehetővé tette mondták a baloldaliak , hogy keveset költsünk honvédelemre. Az volt a baloldali elgondolás, hogy ha bajba kerülünk, ha megtámadnak minket, majd jönnek a NATO-csapatok, és megvédenek minket. De ez csak egy szelete a valóságnak.
A NATO valóban egy védelmi szövetség, amelynek tagjai adott esetben ténylegesen fellépnek egymás megvédése érdekében, de a tagok alapvetően elvárják egymástól, hogy képesek legyenek megvédeni saját magukat. Csak az önmagukban is erős honvédelemmel rendelkező tagállamok tudnak együtt egy nagyobb erőt képviselő szövetséget alkotni. Ezért létezik a sokat emlegetett GDP 2 százalékos ajánlás, amelyet a baloldali kormányoknak eszük ágában sem volt komolyan venni.
A Gyurcsány-kormány nemcsak Brüsszel felé küldött meghamisított adatokat Magyarország gazdasági és költségvetési helyzetéről, hanem a NATO-t is félrevezette, amikor még a katonai nyugdíjak kifizetését is védelmi költségvetésként számolták el. Ezen a hozzáálláson a polgári kormányok változtattak. Egy hosszú haderőfejlesztési programba vágtunk bele, és ezzel együtt fokozatosan emeltük a honvédelemre fordított költségvetési forrásokat. Idén a tervek szerint elérjük a GDP 2 százalékát, és az előttünk fekvő javaslat szerint ezt az arányt jövőre is tartani fogjuk. Összesen több mint 1700 milliárd forintot fordítunk a honvédelemre, ezenkívül pedig több mint 100 milliárd forintot védelmi ipari fejlesztésekre és hadiipari innovációkra.
A honvédelmi kiadások tekintetében a források jóval több mint 20 százalékos mértékben növekednek a tavalyi szinthez képest. Külön hangsúly kerül a személyi kiadások emelésére. Több jut a honvédelmi szakképzésre, a honvédelmi feladatokhoz kötődő nonprofit szervezetek támogatására is, így a Honvédelmi Sportszövetség támogatása is növekszik. Továbbra is megvan a fedezete a nemzetközi katonai szerepvállalásainknak.
Összességében talán csak egyetlen olyan honvédelmi költségvetési tétel van, amely drasztikus mértékben csökken 2023-hoz képest, ez pedig nem más, mint a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó honvédelmi kiadások sora, amelyre a határvadász századok felállítását és a rendőrség költségvetési sorainak szintén kiemelt összegű támogatását követően már nincs szükség.
A Honvédelmi Alap fejezet több mint 1300 milliárd forintos kiadási tétele adja a jövő évi honvédelmi költségvetés legnagyobb fejezetét. Az idei évhez képest több mint 450 milliárd forinttal több pénz jut az alapból a haderőfejlesztési program folytatására. A program eredményeként a Magyar Honvédség középtávon a régió meghatározó haderejévé válik. Egy modern eszközökkel rendelkező, a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes high-tech hadsereg kialakítása a cél, és ehhez jó úton haladunk.
Várhatóan 2024-ben is látványosan bővül a Magyar Honvédség modernizálódó eszközállománya. Hamarosan érkezik az Embraer KC-390 rámpás taktikai szállítógépek első példánya, csakúgy, mint az újgenerációs L-39 kiképző repülőgépek is. Várjuk az Airbus H225M közepes szállító helikoptereinket, és zajlik a Gripen vadászgépek modernizációja is, valamint a légvédelmi rendszerünk magasabb szintre emelésén is dolgozunk. A jövőben beindul a Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártása is, amelyekből több mint 200 darabot rendelünk. Már a képzéseken vannak azok a katonáink, akik kezelni fogják ezeket a járműveket és a fegyverrendszereiket.
A békéhez erő kell, nincs tehát ellentmondás a háborúval kapcsolatos álláspontunk és a haderőfejlesztési programunk között.
(10.30)
Ha most nem a saját hadseregünket, önvédelmi képességünket fejlesztenénk, hanem, mondjuk, Ukrajnába küldenénk a fegyvereket ahogy azt a baloldal képviselői követelik , akkor amellett, hogy hozzájárulnánk az értelmetlen háború további elhúzódásához, még saját magunkat is gyengítenénk.
Éppen a baloldal által levezényelt honvédelmi leszerelés miatt nem tehetünk mást, mint hogy fegyverkezünk, hiszen enélkül gyengék és védtelenek lennénk egy háborús konfliktus szomszédságában. Hangsúlyozom, a kormány a védelem költségvetését terjesztette be a parlament elé, és nem a háború költségvetését. Nem érdekünk, nem akarjuk, hogy a szomszédunkban tovább folytatódjanak az összecsapások. Azt sem akarjuk, hogy belerángassanak minket egy olyan konfliktusba, amihez semmi közünk nincsen. A költségvetésben az Ukrajnából érkező menekültek ellátásának, és az életük megmentését szolgáló eszközök és javak átadásának megvan a fedezete, a pusztításnak pedig nincs fedezete. Csak a békét támogatjuk, egy olyan békét, ami a lehető leghamarabb eljön, és ami Ukrajna számára is elfogadható.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat megfelelő alapot teremt arra, hogy Magyarország 2024-ben a jelenlegi nemzetközi körülmények között is egy biztonságos hely legyen, valamint arra is, hogy a belső nehézségekkel meg tudjunk küzdeni. Kérem, hogy támogassák a költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrég részt vehettem egy hadgyakorlaton a Bakonyban, amelynek része volt a Magyar Honvédség új önjáró lövegeinek rendszerbe állítása. A látványos és hanghatásoktól sem mentes kiképzés helyszínére lánctalpas szállító járművel érkeztünk. Ott rendkívül részletes tájékoztatást kaptunk a világ egyik legmodernebb önjáró tarackágyújával, a Panzerhaubitze 2000-rel felszerelt tüzérosztályról.
Eközben a katonák már készültek az éleslövészettel egybekötött harcászati mozzanatra. Közvetlen közelről tapasztalhattuk meg a tűzalegység rendkívül meggyőző képességeit. A haderőfejlesztési programunk keretében frissen beszerzett PzH 2000 valóban lenyűgöző szerkezet. Kevesebb mint két perc kell ahhoz, hogy egy manőver közben megkapott, nem előkészített tűzfeladathoz automatikusan kiválassza a megfelelő lövedéket, majd egy rövid megállásból végrehajtsa az irányzást, és leadja a nyolc-kilenc lövésből álló tűzcsapást. Akár egy 40 kilométer távolságra lévő célt is ki tud így lőni.
A gyakorlaton a céltárgyak ennél rövidebb távolságra voltak, de így jobban figyelemmel tudtuk követni a lövedékek becsapódását is. Rendkívül látványos művelet volt. Öröm volt megtapasztalni, hogy a magyar katonák milyen rátermettséggel kezelik ezeket az impozáns erejű gépeket.
Az éleslövészet az „Adaptive Hussars 2023” elnevezésű többnemzeti országos hadgyakorlat részeként valósult meg, amely november elején indult, és több héten keresztül az ország különböző helyszínein zajlott. A Magyar Honvédség amerikai, horvát, olasz, török NATO-erőkkel együttműködve hajtotta végre a feladatokat. A gyakorlat rendkívül összetett volt. A Magyar Honvédség valamennyi alakulatát és az államigazgatás egy jelentős részét is megmozgatta. Tulajdonképpen hazánk védelmi képességeinek átfogó tesztelése történt meg.
A tisztelt Ház falai között az előző ciklusban elfogadott védelmi és biztonsági keretszabályozás is vizsgázott ekkor. A veszélyek korát éljük: a szomszédban háború dúl; a Közel-Kelet forrong, közben Európát a migráció és a terror fenyegeti. Mára egyértelmű, hogy az előző évtized derekán még épp időben álltunk neki a baloldali kormányok által szétvert hadsereg talpra állításának. Épp most, ebben a kritikus időszakban érik be a haderőfejlesztési programunk.
Tisztelt Ház! A Magyar Honvédség újra és újra bizonyítja, hogy a veszélyes időszakokban számíthatunk a jelenlétükre. Ahol segítség kell, ott megjelennek, és professzionálisan ellátják a rájuk bízott feladatokat. Láttuk ezt a világjárvány alatt a kórházakban, vagy a déli határon az egyre agresszívebb migránsok feltartóztatása kapcsán. És most ezen a hadgyakorlaton is nyilvánvaló volt a magyar katonák elkötelezettsége, rátermettsége, szakértelme és védelmi ereje. Köszönettel tartozunk nekik, mert mindent megtesznek hazánk biztonságának megőrzése érdekében.
Harminc éve nem volt ehhez fogható méretű és összetételű kiképzési rendezvény Magyarországon. Öröm volt látni, hogy a Magyar Honvédség képes egy ilyen jelentős erőpróba megszervezésére és lebonyolítására. Ehhez csak gratulálni lehet. Minél több ilyen hadgyakorlat kellene (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy erősítsük Magyarország védelmi képességét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium részéről az utóbbi időben megszokhattuk, hogy az előttünk fekvő javaslatokhoz hasonló, több törvényt aktualizáló törvényjavaslatokat nyújtanak be. Ahogy államtitkár úr expozéjából is kiderült, ennek a javaslatnak az adatkezelés és az adatmegosztás az egyik legfőbb tárgyköre.
A 26 megnyitott törvény többsége adatkezeléssel kapcsolatos témakörben módosul. Nem kívánok mind a 26 törvényre kitérni, és a szakágak közül is főleg a rendészet tárgykörébe tartozó javaslatokról szólnék.
Több rendészeti tárgyú módosítás hátterében uniós jogharmonizáció áll. A tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcserét szabályozó, 2006-ban született uniós jogszabályt egy új irányelv váltja fel, amely átalakítja az információcsere korábbi leképezési rendszerét.
Az irányelv új információcsere-variánsokat határoz meg. Az információátadás lebonyolítása minden variánsban külön-külön szabályrendszer mentén zajlik, az átadás irányának és a szándékának megfelelően. Ehhez az új fogalmi és eljárási struktúrához kell hozzáigazítani a magyar jogszabályokat is. A rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ vagy rövidített nevén a NEBEK működését szabályozó törvény esetében új értelmező rendelkezést, adatmegbízhatóságra vonatkozó szabályokat, és statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat vezet be ezen javaslat.
(10.20)
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben szintén az értelmező rendelkezések kerülnek kiegészítésre, és bevezetésre kerülnek azok az új jogszabályok, amelyekből a különböző információcsere-variánsok eljárásrendjei épülnek fel. Többek között: új értesítési rend, szigorúbb határidők, aktualizált adatvédelmi, másolatküldési és nyelvhasználati szabályok jelennek meg. Ezek a 2006-ban elfogadott, a korábbi szabályrendszernél hatékonyabb és a mai kor elvárásainak jobban megfelelő keretbe helyezik az Európán belül zajló bűnüldözési célú információcserét.
A nemzetközi bűnözésre vonatkozó módosítások említése után áttérnék az idegenrendészet területére, amely módosítások ugyancsak az uniós jogharmonizáció körébe tartoznak. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról szóló törvény módosítása elfogadásával lehetőség nyílna arra, hogy az idegenrendészeti hatóság szélesebb körű adatkezelési jogosultságot kapjon az európai határregisztrációs rendszerben. Ezenkívül az Enter Hungary elnevezésű elektronikus idegenrendészeti ügyintézési felület alkalmazási körét is szélesíti a javaslat, miközben a digitális államról szóló törvénnyel is összhangba hozza a szabad mozgás jogával rendelkező személyek beutazásáról szóló szabályokat.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is idegenrendészeti és adatkezelési indokkal történik. A menekültügyi nyilvántartásban megtalálható, családi állapotra vonatkozó adatok frissítése a későbbiekben automatikusan, elektronikus úton történne. Ezzel növekedne a nyilvántartás pontossága, és egyszerűsödnének azok az eljárások, ahol jelentősége van a családi állapotnak, illetve annak változásának.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló törvényt is megnyitja a javaslat. Szigorodnak a befektetői vízumra vonatkozó szabályok. Pontosításra kerülnek a társadalmi együttélési feltételek alkalmazási szabályai. Szintén a szigorítás irányában válnak egyértelművé a nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedélyre és tartózkodási kártyára vonatkozó szabályok. Ezenkívül itt is megjelenik az uniós jogharmonizáció.
Az európai határregisztrációs rendszer és az európai utasinformációs és engedélyezési rendszer használatának elmulasztása miatti bírságolási szisztémát be kell vezetni a hazai szabályok közé, valamint az önkéntes tevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgárok lakcímadat-bejelentési szabályait is frissíteni kell.
Az idegenrendészet tárgyköréhez tartozó módosításon túl még egy fontos rendészeti témát említenék, a szabálysértési eljárással kapcsolatos kiegészítéseket. Amennyiben a parlament megszavazza, a jövőben a szabálysértési elzárással büntethető szabálysértési eljárásokban is alkalmazhatóvá válna az arcképprofil-nyilvántartás és az arcképelemzési technológia. Ez a lehetőség jelentős mértékben növelné a szabálysértési eljárás előkészítését végző szervek hatékonyságát, és adott esetben a bírósági döntéseket is képes lenne megkönnyíteni. Szintén a szabálysértési törvény módosítása tenné lehetővé a Nemzeti Védelmi Szolgálat számára, hogy bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatainak ellátása érdekében betekintést nyerjen a szabálysértési eljárások iratába.
A rendvédelmi módosítások közül én ezeket a javaslatokat tartom a legjelentősebbeknek. Ezek szinte kivétel nélkül valamilyen adatbázis kezelésére vagy az adatokhoz való hozzáférési szabályokra vonatkoznak, hasonlóan a törvényjavaslatban megjelenő más szakági javaslatokhoz. Csak néhány példát említenék: találkozunk a törvényjavaslatban turisztikai adatszolgáltatással, a betegség miatti igazolt hiányzásokra vonatkozó automatikus adatfrissítés lehetőségének a megteremtésével, tápszerek forgalombahozatali engedélyének egyszerűsített adminisztrációjával, valamint az EESZT-rendszer használatát könnyítő ügyfélszolgálat létrehozásához szükséges felhatalmazással is.
Összességében tehát megállapítható, hogy a javaslatok minden esetben olyan jogszabályi változásokra irányulnak, amelyek a közigazgatás, a szociális ágazat és a rendvédelem területén működő különböző rendszerek használati hatékonyságát növelik, emellett pedig több esetben is uniós előirányzathoz való alkalmazkodást is szolgálnak. Még ha szakági szemszögből nézve szerteágazó is a javaslat, az adatkezelési és adminisztrációs területhez való folyamatos kapcsolódás miatt indokolt, hogy egy törvénycsomagban találjuk ezen módosításokat.
A törvényjavaslat elfogadását a Fidesz-frakció ezen megfontolások mentén támogatja. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szintén támogassák a T/7731. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)