Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Márai Sándor úgy fogalmaz egyik művében, hogy a világ nemcsak fényes és sötét, hanem sokszor zavaros is. Zűrzavaros időszakban mindig fontos a tisztánlátás képességének a megszerzése és kialakítása.

És egy másik klasszikustól, egykori Kossuth-díjas írónktól, Hamvas Bélától is hadd idézzek, aki úgy fogalmaz, hogy az igazságot felismerni, az igazságban lenni és az igazságért tenni különösen fontos küldetése a közösséget szolgáló embereknek, így a magyar politikának is, de azt hiszem, hogy ez szerte a világban fontos.

Egy ilyen helyzetben, amikor háború robbant ki a szomszédságunkban, amely valóban olyan újabb lépés, olyan újabb jelenség  minden háború természetesen szörnyű  , amely azt mutatja, hogy a mai világunk eléggé sajátos jellemzőket tud felmutatni, és gyakorta mondjuk, hogy a XXI. század, ahelyett, hogy a várt békét, adott esetben sokszor a szépségversenyeken is hangoztatott világbékét hozta volna el, újabb és újabb kihívásokat, veszélyeket és fenyegetéseket, sőt háborúkat hoz.

Magyarország legújabb kori történetében a rendszerváltás óta most már megélhettük a jugoszláv háborút itt, a szomszédságunkban a maga pusztításával, és most láthatjuk az orosz-ukrán katonai konfliktust is. Önmagában is tanulságos az, hogy mi vezetett idáig. Valóban, majd egyszer, ha elkövetkezik a béke  reményeink szerint mielőbb  , akkor majd ezt is elemezni kell, hogy többet ilyen hibát ne kövessen el a ma embere, legyen az bármilyen nemzetiségű, bármilyen vallású, de az mindenképpen tanulság már most, hogy jól látható az a tipikus emberi hiba, amelyet az Ószövetségből gyakorta idézünk, a testvérháborúk jelensége Káin és Ábel esete is, és szomorú az, hogy az emberiség nem tud ezekből sem tanulni és okulni, és újból és újból elköveti ezeket a hibákat, elsősorban ártatlan emberek halálával járó háborúk kirobbantását.

Az biztos, hogy kettős értelemben is szomorú ez, hiszen egyrészt a legközelebbi testvérnép háborújáról van szó, másrészt két keresztény nép háborújáról is szó van, miközben azt látjuk, hogy a világban ettől sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembesülnünk, hiszen a civilizációk, a különböző vallási alapon működő civilizációk egymásba érnek. Látható, hogy az európai vagy a nyugati világunk kereszténysége milyen spirituális lelki válságba került, ennek milyen jelei vannak, lásd az elmúlt évek több milliós létszámú migrációs hullámát, és ez még csak a bemelegítés volt; látjuk, hogy ennek milyen alapvető átalakító folyamatai zajlanak le a keresztény világunkban: a megszokott szokásainkat, a hétköznapjainkat átíró jelenségekről van szó. Tehát óriási konfliktusokkal és kihívásokkal szembesül a világ, és most még itt van egy újabb testvérháború a keleti keresztény világunk soraiban. (Arató Gergely közbeszól.)

Magyarország ebben a helyzetben, egyértelműen a tisztánlátás érdekében, az eligazodás érdekében csak és kizárólag a magyar érdekek szem előtt tartását tartja és tartotta a legfontosabbnak, és ez lehet egy olyan igazodási pont, amely minden döntésünket meghatározza.

Mit tehetünk egy ilyen helyzetben, egy ilyen szomorú és szörnyű háborúban? Azt tehetjük, hogy segítünk a bajbajutottaknak, segítünk az Ukrajnából elmenekülő embereknek, ukránoknak, ruszinoknak, magyaroknak, és természetesen különböző adományokat, segélyszállítmányokat juttatunk el az ott maradott és bajba jutott idős embereknek, családoknak és másoknak.

Én a minap jártam lent a határnál. Azt láttam, hogy példaértékű összefogás alakult ki Magyarországon, minden jóérzésű ember megmozdult. Köszönet a polgármestereinknek, köszönet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei embereknek, és köszönet az egész országnak, a karitatív szervezeteinknek és a magyar kormánynak is, hiszen nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy ezek a segítségek célba jussanak. És köszönet az együttműködő ukrajnai partnereinknek is, hiszen valóban nagyon fontos, hogy ezek célzottan odaérjenek a bajba jutott emberekhez, és ténylegesen tudjunk segíteni rajtuk.

És mit tehetünk politikusi színterünkön, itt, a magyar Országgyűlésben, a parlamentben? Valóban deklarálhatunk egy fontos szándékot, egy kinyilatkoztatást, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója messzemenőkig támogatja az előttünk fekvő, a Külügyi bizottság által benyújtott politikai nyilatkozatot. Valóban, minden fontos pontot érint; amit megtehetünk, azt tegyük meg. Tíz pontban foglalta össze a Külügyi bizottság azt, hogy mi az álláspontunk. Szerintem ezzel nyugodtan egyetérthet valamennyi képviselő, pártállásra való tekintet nélkül; valóban közelebb visz minket egy egységes állásponthoz.

És amikor azt látjuk, hogy a háborúnak persze van egy természete, amely a történelmi tapasztalatunk alapján úgy jellemezhető, hogy bizony-bizony minél tovább húzódik el egy háború, annál mélyebbre süllyedhet az erőszakhullám, tehát egy erőszakspirál alakulhat ki, ezt mindenképpen célszerű lenne elkerülnünk.

(14.40)

Látjuk azt, hogy folynak tárgyalások a felek között. Ma is volt egy tárgyalás a két külügyminiszter, Lavrov és Kuleba urak között. Egyelőre azok a hírek jöttek, hogy nagy áttörés nem történt, de bízunk benne, hogy hamarosan sikerül megállapodniuk. És az mindenképpen eredmény már, hogy humanitárius folyosókat nyitottak a nagyobb városokból, a körbezárt városokból, és a civil polgártársak elmenekülhetnek, eljöhetnek, és ezért kell hatványozottan a segítség ezeknek a bajba jutott embereknek.

Az biztos, hogy a XXI. századi háborúk sajátosak, de majd egyszer, egy nyugodtabb időszakban azt is érdemes lesz majd elemezni, hogy valójában milyen egyéb érdekek jelentek meg még ebben a háborúban, hogy egyáltalán idevezetett ez az út. Ezek az érdekek valószínűleg nagyon-nagyon messzire nyúlhatnak. Egy biztos, a magyar érdek az, hogy béke legyen mielőbb, és valóban mind az ukrán nép, mind a kárpátaljai magyarok boldogulása elől elháruljon minden akadály.

Emellett önöktől sajnos azt érezni lehet, nagyon sok felszólalásból és nyilatkozatból, hogy felelőtlen nyilatkozatok látnak napvilágot. Valóban, Márki-Zay Péter kijelentései most már nehezen követhetők, különösen egy háborús időszakban. Bizonyos értelemben azt kell hogy mondjam, komoly bajokat is okozhat ez az összevissza beszéd. Magyar katonákat és fegyvereket semmiképpen sem szabad kiküldeni, és meg kell akadályozni, hogy eszkalálódjon ez a háború, és így nagyobb esély van arra, hogy mielőbb békés körülmények legyenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül pedig azzal szeretném zárni, hogy megnéztem Ukrajna nemzeti mottóját, ez nem más, mint a „volja, zlahoda, dobro”, azaz szabadság, egyetértés és jóság. Fontos lenne, hogy a szabadság iránti vágy kiteljesedhessen, fontos lenne, hogy egyetértés legyen Ukrajnában is és itt is, e Ház falai között ebben a kérdésben legalábbis, és valóban jó döntéseket hozzunk és jókat cselekedjünk.

Ehhez kérem az önök támogatását, kérjük az önök támogatását. A KDNP-frakció támogatja a Külügyi bizottság elnökének benyújtott javaslatát, a politikai nyilatkozatot, kérjük, hogy fogadják el önök is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)