Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Csak a kollektív emlékezés okán, tisztelt szocialista képviselőtársaim, illetve Szakács képviselő úr, önök elvették a 13. havi nyugdíjat, mi pedig visszaadjuk. Ez elég nagy különbség, azt hiszem. (Dr. Szakács László: Majd jövőre valamennyit!) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által előterjesztett 2021-es költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása áll. Én most a felszólalásomban a 2021. évi költségvetési tervezet agráriumot érintő részeiről szeretnék beszélni. Mielőtt erre kitérnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a mezőgazdasági ágazatban a Covid-19 koronavírus okozta gazdasági problémák kezelésére már az idén 25 milliárd forint többletforrást biztosít az agrárium leginkább érintett szereplői részére.

Tisztelt Országgyűlés! 2021-ben agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 782 milliárd forint kerülhet kifizetésre, amelyből tisztán hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatásokra 94 milliárd forint, uniós társfinanszírozással működő piaci támogatásokra 30 milliárd forint, tisztán uniós finanszírozású közvetlen támogatásokra 455 milliárd forint, az uniós társfinanszírozással működő vidékfejlesztési program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program működésére 203 milliárd forint fordítható. Ebben a számban nincsen benne az öntözésfejlesztés több mint 15 milliárd forintos támogatása. A nemzeti agrártámogatásokra  amely a Gazdaságvédelmi Alapban szerepel  a 2021-es költségvetési javaslatban 78,5 milliárd forint került beállításra, amely magában foglalja a korábbi nemzeti agrártámogatások előirányzat mellett a tanyafejlesztési program, a zártkerti program, valamint az állattenyésztés támogatása előirányzatot is.

A betervezett források lehetővé teszik az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások biztosítását. Ezt az Európai Unió 2021-re még engedélyezi. Ez elsősorban a szarvasmarha, juh, illetve a dohányágazat támogatását tudja biztosítani. Azt is lehetővé teszi a betervezett forrás, hogy az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordíthat a közvetlen uniós forrásokból nem támogatható baromfi- és sertéságazatra is. Ezeket az állatjóléti támogatásokon keresztül tudjuk finanszírozni. Az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatására, az állati hulla biztonságos elszállítására és megsemmisítésére vonatkozó jogcímek, amelyek valamennyi állattenyésztési ágazatot érintenek, szintén tovább lesznek finanszírozhatók. A mezei őrszolgálatok alapításának és működtetésének támogatása szintén biztosítható lesz az olyan speciális jogcímekkel együtt, mint például a 2016-ban bevezetésre került, a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége elleni támogatás. Az úgynevezett csekély összegű támogatások között meg kell említeni a szárított takarmány, a zöldség, a fűszerpaprika, a gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövényszárítmány-előállítók, a fűszerpaprika minőségi árutermelésének, a nyúltenyésztésnek, a méhészeti járművek, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez, a rendezett piaci kapcsolatok kialakításához, a tenyészkos, tenyészbak, tenyészbika-tenyésztés beállításának, az árutermelők, galamb, a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolaj támogatását is. (Sic!)

Fontos ezen intézkedések támogatási szintjének fenntartása. Továbbra is kiemelt cél marad az agrárgazdaság finanszírozási feltételeinek kedvezményes hitelezési eszközökkel történő javítása. A 2011. évben indult és immár 200 millió forint összegű Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelhez elérhető költségvetési kamattámogatás, valamint a kezességvállalási díjhoz kapcsolódóan nyújtott költségvetési támogatás a továbbiakban is biztosításra kerül.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett különböző hitelkonstrukciók kamattámogatása, kezességvállalási díja továbbra is fennmarad. Az állattenyésztési feladatok előirányzat 1,3 milliárd forintos keretösszege 2021-ben is biztosításra kerül, amely a magyar tenyésztő szervezetek, állattenyésztők versenyképességét és esélyeit javítják a globális szerepre törekvő tőkeerős külföldi tenyésztő vállalkozások terjeszkedésével szemben. Nagyon fontos a mezőgazdasági kockázatkezelés, főleg olyan évben, mint az idei is. Nagyon komoly fagykárok voltak, aztán aszály, most a napokban éppen vihar- és jégkárok. A nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatán a termelői befizetések mellett 4,3 milliárd forint költségvetési forrás biztosítja az előírt állami 50 százalékos hozzájárulást.

Állat, növény- és GMO-kártalanításra 2021-ben 3,5 milliárd forint került betervezésre. Az uniós programok kiegészítő támogatása 13 milliárd forinttal került betervezésre. Ez mintegy félmilliárd forinttal nagyobb összeg, mint 2020-ban. Ennek keretében folytatódik a méhészeti nemzeti program, továbbá az iskolatejprogram. A 2019-2020-as tanévben már 2678 oktatási intézmény 435 ezer tanulója jut rendszeresen friss tejhez, tejtermékhez. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program iránt a 2010. évi beindulása óta szintén folyamatosan nő az érdeklődés. A 2019-2020. tanévben már 2309 oktatási intézmény 536 ezer tanulója kap hetente több alkalommal friss zöldséget, gyümölcsöt. Mindkét program, az iskolatej- és iskolagyümölcs-program támogatása mintegy kilencszeresére emelkedett 2021-re 2010-hez képest.

Az Európai Unió által közvetlenül térített támogatások összege 472 milliárd forint lesz jövőre. Ebből közvetlen támogatás 455 milliárd, ugye, ez a területalapú támogatást jelenti, amely alaptámogatásból, zöldítésből és sok ágazat számára nagyon fontos, például a cukorrépa számára nagyon fontos, úgynevezett termeléshez kötött támogatásokból áll.

(12.50)

Itt jegyzem meg, hogy az Európai Unió 2021-től induló új hétéves költségvetési periódusát megalapozó büdzséről a megállapodás a tagállamok közötti, valamint az EP és az Európai Bizottság javaslatai közötti markáns különbségek miatt legkorábban is csak 2020 második felében születik meg. Ebből következik, hogy az agrártámogatások szempontjából a ’21-es év úgynevezett átmeneti év lesz.

Az Európai Bizottság már elismerte a csúszást, és 2021-re átmeneti rendelkezésekről szóló rendelettervezetet nyújtott be, amelynek tárgyalása során egyáltalán nem zárják ki azt sem, hogy akár két átmeneti év is lehet az agrártámogatások tekintetében, tehát a ’21-en kívül lehetséges, hogy ’22-ben is még átmeneti évvel kell számolni. Ebben az esetben a közvetlen támogatások a jelenlegi struktúrában és feltételekkel lesznek nyújthatóak, nyilván azzal a megkötéssel, hogy már az új büdzsé keretei vonatkoznak az adott évre. Ami jó hír, hogy a 70 százalékos előlegfizetési lehetőség, amivel a kormány élni szokott minden évben, ez a lehetőség fenn fog maradni.

Vidékfejlesztési program 200 milliárd forint, a halgazdálkodási operatív program pedig 3,2 milliárd forint lesz. Ennek keretében a közeljövőben új, 80 milliárd forintos mezőgazdasági beruházási pályázati csomag kerül meghirdetésre az állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára.

Az állattenyésztés telephelyeinek fejlesztésére 50 milliárd forint, a kertészeti ágazat fejlesztésére pedig 30 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

Egy korábbi felszólalásban talán az LMP egyik képviselője az alapvető élelmiszerek áfájával kapcsolatosan fogalmazott meg kritikát a kormány felé, amire Banai államtitkár úr reagált. Röviden én is szeretnék reagálni. A kormány adófilozófiájának a középpontjában az élőmunka terheinek a csökkentése áll.

Ennek jó példája, hogy július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal ismét csökkenni fog 15,5 százalékra, és ennek az adófilozófiának volt az az eredménye, hogy Magyarországon 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma közel egymillióval növekedett az előző évre, és a munkanélküliségi ráta pedig mintegy 12 százalékról 4 százalék alá csökkent.

Ami az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, kedvezményes kulcsba történő sorolását illeti, én úgy gondolom, hogy lépésről lépésre haladunk, haladtunk előre eddig is, és reményeim szerint a jövőben is ez így lesz. 2014-ben az élő és a félsertés áfáját csökkentettük le 5 százalékra, 2015. január 1-jétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, kecske áfáját csökkentettük le  ugye, ezek közbülső termékek voltak , 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús áfáját csökkentettük le, ugye, itt már végtermékről van szó, vagyis a fogyasztói árakban azonnal megjelent az áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkentése. 2017 januárjától a baromfi, a tojás, illetve a friss tej áfáját csökkentettük. 2018 januárjától a fogyasztási célú hal és a sertésbelsőségek áfáját vittük le a kedvezményes kulcsra, 2019 januárjától pedig a tartósított tej áfáját csökkentettük. Nyilván ez a folyamat akkor folytatható, ha a gazdasági mozgástér reményeink szerint a járvány leküzdése után és a gazdaság talpra állítása után meg fog történni.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az előterjesztésben szereplő számok biztosítani tudják az agrárium szereplőinek a jövedelmező gazdálkodást, a biztonságos élelmiszer-termelést és a hozzájárulást a vidéki életminőség javításához.

A beterjesztett 2021. évi költségvetés agrárfejezete is megalapozott, biztonságos, átlátható, előremutató, segíteni fogja a járvány miatti gazdasági válságból való kilábalást, ezért kérem tisztelettel önöket az előterjesztés támogatására.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)