Készült: 2024.05.20.22:19:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

217. ülésnap (2021.10.19.), 52. felszólalás
Felszólaló Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:16


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban igen könnyű helyzetben vagyok, hiszen képviselőtársaim minden lényeges dolgot elmondtak ezzel kapcsolatban. Tehát a Párbeszéd is úgy gondolja, hogy a törvény elfogadhatatlan, és a kivételes kezelése pedig teljes egészében indokolatlan, tehát mi semmiképpen sem fogjuk ezt támogatni.

Azzal kapcsolatosan azért egyetlenegy megjegyzést hadd tegyek itt, hogy kormánypárti képviselőtársaim arról beszélnek, hogy a takarékszövetkezet, annak a 120 takarékszövetkezetnek a nagy része milyen nehéz helyzetben volt, és hogy a kormány micsoda nagy áldozatkész segítséget nyújtott ehhez az egész történethez. Szóval, ez egy eléggé álságos felfogása ennek a kérdésnek, hiszen arról van szó, hogy egy piacgazdaságban a piaci működésnek kell lenni meghatározó és alapvető jelentőségűnek, és majd a piac szelektálja ezt az egész dolgot.

Ha az derül ki, és úgy áll a helyzet, hogy egy válságszituációban, illetve bizonyos társadalmi csoportok kerülnek veszélyhelyzetbe, olyan esetben természetesen az állam beavatkozhat, be is kell hogy avatkozzon, de akkor ezt kellőképpen normatív módon tegye meg, úgy, hogy biztosítsa azt, hogy mindenki számára ez a fajta segítség hozzáférhető legyen, és az egész folyamat teljes egészében áttekinthető legyen. Nos, az, ami itt az elmúlt nyolc esztendőben lezajlott, az igen messze van ettől. Tehát mi semmiképpen sem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Engedjék meg nekem még azt is, hogy a gazdasági helyzettel kapcsolatban mondjak néhány szót, mert Nacsa képviselő úr egyrészt engem is megszólított, másrészt pedig igen irritáló volt, amit ő mondott nekem mint makroközgazdásznak a jelenlegi gazdasági helyzetről. Kétségkívül igaz, hogy a második negyedévben 18 százalékkal, 17,7 százalékkal növekedett a GDP, de azért ehhez, azt gondolom, mindenképpen hozzátartozna az is, hogy ennek a növekedésnek mi volt az alapvető és meghatározó motorja. És ha ezt nézzük, akkor azt lehet látni, hogy ez bizony nem a piaci folyamatok felgyorsulásából következett, hanem sokkal inkább az állami kiadások csúcsra járatása következtében, ami egyébként a hiánymutatókban nagyon szépen jelentkezik, és jelentkezett már a korábbi időszakban is. És sajnos azt kell mondanom, ez majd később fog kiderülni, hogy ennek a kimutatott növekedésnek egy része csak látszólagos, hiszen az építőipar szárnyalása mögött egy jelentős részben nem valós teljesítmény van, hanem egy jelentős mértékű felülárazás, amit egyébként nem lehet az inflációval lekövetni, tehát nem lehet megfelelően deflálni.

Ami a magyar gazdaság valóságos helyzetére jellemző, hogy a magyar termelékenység fele vagy még fele sincs, mint az Európai Unió átlaga, és egy ilyen szituációban, ha a bérek emelkednek, akkor a béremelkedésnek az egyik következménye szükségképpen az lesz  mert nincs megfelelő termelékenység mögötte , hogy az inflációt fog gerjeszteni. És ha önök megnézik és áttekintik, hogy hogy néz ki a magyar infláció nemzetközi összehasonlításban, akkor azt láthatják, hogy a magyar infláció lényegesen meghaladja az Európai Unióban mért inflációt, és a következő időszakban még rosszabb helyzet várható e tekintetben.

Ugyanez egyébként nagyon jól látszik a forint árfolyamán is, hiszen ha össze akarjuk hasonlítani a dolgokat, akkor 2010 előtt 260 forint volt egy euró, most 360. Ha a 2008-as GDP-t dollárban megnézzük  a 2008-as GDP-t  és a 2020-as GDP-t szintén dollárban, akkor azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a 2020-as GDP alacsonyabb dollárban, mint amennyi a 2008-as volt. Csak úgy mellékesen, ennyit ér a magyar GDP.

Már képviselőtársaim említették, Z. Kárpát képviselő úr, hogy hogyan néz ki az adósság. 2010-hez képest az adósságállományunk nominálisan a duplájára emelkedett, kétszeresére nőtt, és erről már egyszer beszéltem, ki is számoltam, hogy míg ezt a beszédemet elmondom, az idő alatt legalább 3,5 millió forinttal emelkedik Magyarország adóssága. Tehát nagyon drága ez a kormány mindannyiunk számára.

A 2020-as zárszámadásból jól lehet látni azt, hogy a pénzforgalmi hiány a tavalyi esztendőben 11,3 százalék volt, de 8 százalék volt a maastrichti hiány is, az adósság/GDP hányados pedig 80,1 százalékra emelkedett föl, és az idei év végén biztos, hogy 80 százalék fölött lesz. Tehát azért ezek a számok nem azt mutatják, hogy Magyarország hasít, hanem sokkal inkább azt mutatják, hogy Magyarország csak úgy tudja fönntartani az adott status quót, hogy egyre többet és többet költ, illetve az egyensúlyt az inflációval és a leértékeléssel próbálja valamilyen módon megteremteni.

(11.30)

Sajnálatos módon a mi exportszektorunk, a magyar tulajdoni többségű vállalkozások exporttevékenysége továbbra is igen alacsony, rá vagyunk kényszerülve a külföldi tulajdoni többségű vállalkozások exportjára, ezért továbbra is megmarad, hogy Magyarország egy összeszerelő-üzem, illetve hogy a magyar gazdaság egy ilyen gyarmati gazdaság. Sajnálatos módon ez a rengeteg többletforrás, amely bevonásra került, főként európai uniós források, nem teremtették meg azokat az exportkapacitásokat, amelyekkel mi, mondjuk, high-tech iparágakba képesek lettünk volna vagy képesek lennénk a jövőben, a magyar tulajdoni többségű vállalkozások adni, mondjuk, az exportnak legalább egy meghatározó részét. Az exportunk 20 százalékát adják magyar tulajdoni többségű vállalkozások, és ezeknek is nagy része alapanyag, illetve nyersanyag, tehát igen kis, elenyésző mértékű az a termelés, amely a high-techbe tartozik.

Vagyis azt lehet mondani, és ebben egyébként igaza van Nacsa képviselőtársamnak, hogy én nagyon kritikus voltam 2010 előtt, hogy hogyan néz ki a magyar gazdaság, és így van, és szerintem jogosan voltam kritikus, és most is kritikus vagyok, mert valójában és a lényegét tekintve nem változott a magyar gazdaság helyzete, épp olyan fejletlen, és épp olyan erőteljesen ki van téve a nemzetközi gazdasági viszonyoknak, mint ahogy korábban volt. Tehát éppen időszerű lenne már az, hogy Magyarország végre egy valóban fenntartható növekedési pályára lépjen, mert a mai pálya sem az, mint ahogy a 2010 előtti pálya sem volt az. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai