Készült: 2024.05.20.00:50:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

154. ülésnap (2020.10.06.), 137. felszólalás
Felszólaló Horváth István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  137  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Előterjesztőként szeretnék reagálni a vita lezárásakor. Tisztelt Képviselőtársaim! Türelemmel végighallgattam a hozzászólásokat, és engedjék meg, hogy nagy tisztelettel megköszönjem képviselőtársaimnak, Magyar Zoltánnak, Földi Lászlónak, Dankó Bélának, dr. Varga Lászlónak, Vadai Ágnesnek, Mesterházy Attilának, Balczó Zoltánnak, Steinmetz Ádámnak és Keresztes László Lóránt képviselőtársaimnak a konstruktív és támogató hozzászólásukat, amellyel az állattenyésztők napjának létrehozását támogatták. Azt gondolom, hogy vannak olyan ügyek, amelyek gyakorlatilag felülemelkednek adott esetben a politikai nézetkülönbségeken. A vidék tisztelete és az állattenyésztők tisztelete ilyen. És még egyszer köszönöm a támogató hozzászólásokat, és számítok mind az önök, mind a frakciójuk támogatására.Ha megengedik, azért szeretnék reagálni  miniszterhelyettes úrral teljesen egyetértve  egy-két dologra, az úgymond egyebekben elhangzottakra is, ami itt a vitában elhangzott.

Magyar Zoltán képviselőtársam a támogatása mellett egy-két dolgot felemlített, és többször említette, hogy adjunk kellő tiszteletet, a kormány adjon kellő tiszteletet és támogatást az állattartóknak, mert úgy gondolja, hogy nem kapják meg a kellő támogatást.

Tisztelt Képviselő Úr! El szeretném mondani, hogy ma jelen pillanatban az Európai Unión belül a magyarországi állattenyésztők kapják meg a legtöbb és a legmagasabb szintű támogatást elsősorban nemzeti forrásból. Ha konkrétan szeretnék erre vonatkozóan reagálni, csak a sertéságazat a sertésállatjóléti támogatás révén mintegy 17 milliárd forintot kap mind a tenyészkoca-állatjóléti támogatásban, mind a hízóállatjóléti támogatásban. Illetve most a legfrissebb adatok: 2019-ben a tejágazat gyakorlatilag 20 millió forint híján 10 milliárd forint rendkívüli tejtámogatást kapott. Azt kell hogy mondjam, hogy sem a sertéságazat, sem a baromfiágazat, sem a tejágazat nem volt még olyan jövedelmező, mint az elmúlt évben volt. Ha visszaemlékszik a Gyurcsány-korszakra, akkor a gazdák tüntetni jártak fel gyakorlatilag Budapestre, és alapvetően alulfinanszírozott és valóban ellehetetlenült állapotok voltak. Az elmúlt időben a gazdák jellemzően bankokba járnak, illetve adott esetben az MVA-hoz támogatással kapcsolatos egyeztetésekre, mert amit elmondott a miniszterhelyettes úr, hogy most is 50 milliárdos forráskeret lett kiírva, ahhoz azt is hozzá kell még tenni, hogy ez egy 50 százalékos támogatást jelent, és ez azt jelenti, hogy 50 milliárdot az ágazat is hozzá tud tenni. És azért teszik ezt hozzá, mert úgy gondolják az ágazat szereplői, hogy megéri.

Többször fölmerült az a kérdés, hogy miért nincs több sertés, miért nincs több baromfi, miért nincs több tehén, sok minden miért nincs több. Én azt gondolom, mint vidéki gyakorló gazdálkodó ember, és aki ismeri a vidéki emberek gondolkodását, hogy akkor fognak az emberek foglalkozni mind állattartással, növénytermesztéssel, kertészettel, ha az majd meg fogja érni számukra. Azzal a fajta ideális birtokpolitikával, amit Ángyán professzor úr valamikor meghirdetett, nem a Fidesz zárta ki Ángyán professzort a soraiból, hanem Ángyán professzor zárta ki a Fideszt az ő gondolataiból, tehát megfordítanám ezt a kérdést, mert az jelen pillanatban nem életképes dolog. Hiszen ha megnézzük azt, hogy nemcsak a sertés tűnt el a vidéki ólakból, a vidéki konyhakertek is eltűntek, és beszéltünk a baromfiról. Ma már az emberek mind a sárgarépát, a hagymát, a krumplit, a tojást, a tejet, a húst többségében kiskereskedelmi láncokban vagy diszkontokban veszik meg, mert úgy gondolják, hogy nem éri meg vele foglalkozni. De azzal, hogy mi tudatosan be akarjuk terelni az embereket egy ilyenfajta állattartói foglalkozásba, ezzel is csínján kell bánni, mert alapvetően az, hogy valaki jószággal foglalkozik, az nem feltétlenül egy munkahely, hanem ez egy elhivatottság. Ha nincs nyitottságom meg elhivatottságom az állatok közelében lenni, akkor én hiába akarok valakit odaterelni, nem fog a jószággal foglalkozni. Tehát ez nagyon fontos, azt gondolom, az elhivatottság.

Tehát összességében azt kell hogy mondjam, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar állattenyésztés soha nem kapott még annyi támogatást, mint az elmúlt tíz évben kapott, és ezzel az Európai Unión belül magasan elöl állunk.

A naturális mutatók hogyan alakulnak? A sertéssel kapcsolatosan folyamatosan vannak vélemények. Vadai Ágnes képviselő asszony, ezt a 24.hu hozta, de azért, ha megengedi, képviselő asszony, nem fogadnám el szakmai forrásnak a 24.hu írását. Ott alapvetően féligazságokra alapozva Raskó György és Máhr András úr, a MOSZ elnöke tesz folyamatosan kormánykritikus félinformációkat, és ezáltal csúsztatásokat mondanak; de mondjuk, ha Varga-Damm Andrea képviselő asszony mondta, hogy gyalázatos privatizációk voltak a rendszerváltáskor, akkor Raskó Györgyöt meg kell kérdezni, neki konkrét információi vannak arra vonatkozóan, hogy mire gondolhatott a képviselő asszony. Most viszont azt mondja, hogy erre hivatkoznak, a 24.hu-ra mint hiteles információra. Azt gondolom, hogy sem a 24.hu, sem Raskó úr és Máhr András sem autentikus, tényszerű információkat adott, hanem félinformációkkal látja el az olvasókat, és hamis csúsztatásokat, hamis állításokat, megállapításokat tesznek.

Amúgy a sertéssel kapcsolatosan lehet, hogy a kocalétszámok nem nőttek, de a malaclétszámok jelentősen nőttek, és míg 2013-ban Magyarországon 3,4 millió sertést vágtak le, addig az idei évben, illetve a 2018-19. évben több mint 4,5 milliót. Tehát több mint egymillióval megnövekedett a magyarországi sertésvágások száma. Ez is az ágazat fehéredését is mutatta.

Pont Varga László képviselő úr az áfacsökkentésre hivatkozott. Nyilván a Fidesz is támogatja azokat az áfacsökkentéseket, amelyek tényszerűen a gazdaság fehéredését, illetve a lakossági tehercsökkenéseket adják, de ennek pont a legnagyobb nyertese éppen az állattenyésztés volt, hiszen pont az élő sertés és a juh és a szarvasmarha lett először 5 százalékos áfás, és mind a sertéshúsnál és baromfihúsnál van az 5 százalékos áfa. Tehát az áfacsökkentés pont ebben az ágazatban volt a legjelentősebb, és nyilván ha megvan a gazdasági erő, akkor majd meglesz a politikai döntés és bátorság arra, hogy ezek az áfacsökkentések továbbmennek.

Az osztrák példára is utalt Magyar Zoltán képviselőtársam; sok mindenben egyetértünk, csak más szempontból nézzük. Az osztrákoknál alapvetően a tudatos vásárlói magatartás vitte előre a hazai ágazat fejlődését. Tehát amíg egy osztrák embernél elképzelhetetlen, hogy ne osztrák húst vagy krumplit vegyen, tehát nem azt nézi, hogy mi mennyibe kerül, hanem azt nézi először, hogy osztrák legyen, így adott esetben az osztrák kisebb gazdák is, akik magasabb termelési költségen dolgoznak, tudják értékesíteni az áruikat, így valóban van nekik arra lehetőségük  és ebben még előttünk járnak , hogy ezzel a fajta tudatos vásárlói magatartással jobban tudják a vásárlók, akár a városban lévő vásárlók is a vidéki gazdákat támogatni. Ebben még, azt gondolom, nekünk 10-20 év elmaradásunk van.

Viszont erre vonatkozóan is az elmúlt években soha nem látott piacfejlesztés volt. Ha tehát körbemennek Magyarországon, akkor igenis a jószágokat látják kint az út mellett villanypásztorban, de ha bemennek a települések központjába, mindenhol felújított piachelyek vannak, ahol a helyi termelőknek igenis van lehetőségük értékesíteni az árujukat.

Összességében tehát azt gondolom, hogy a többnél van még több, tehát nyilván lehetne még több támogatást az ágazatba tenni, ezen is kell dolgozni a következő időszakban, de alapvetően ez a határozati javaslat, indítvány nem a vitáról szólt, ezért tisztelettel köszönöm az önök hozzászólását, hanem arról szólt, hogy egy több száz éves hagyományt, a nemzeti kultúrának egy intézményesített formáját is adjuk meg azáltal, hogy elismerjük az állattenyésztők munkáját.

Steinmetz Ádám képviselőtársammal egyetértve nemcsak a jelenben lévő állattenyésztőkre kell gondolni, hanem a múltban már sokat letett elődeinkre is, de pont ez a nap teszi lehetővé, az azokon megrendezett rendezvények, hogy méltósággal emlékezzünk vissza, és adott esetben az elődeink hagyatékán tudjuk ezt a nagyon nehézkes, de mégis, sokunk számára nagyon gyönyörű és több mint 50 ezer családnak munkát adó foglalkozást, hivatást gyakorolni.

(16.20)

S ha ehhez a parlament megadja a megfelelő tiszteletet, akkor azt gondolom, hogy mindannyian ezáltal egy kicsit többek is lettünk, és több tiszteletet adtunk a vidéknek és több tiszteletet adtunk az állattenyésztőknek. Köszönöm szépen a támogató hozzászólásaikat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  137  Következő    Ülésnap adatai