Az első, népképviseleti alapon összeülő országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, ám az ünnepélyes megnyitót július 5-re halasztották. Az első ülést István nádor nyitotta meg a Redoute-ban. A képviselőház itt, a felsőház pedig a Magyar Nemzeti Múzeum nagytermében ülésezett.

1848. április 11-én, az áprilisi törvények szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése után kezdődött meg a modern magyar polgári állam megszületése. A korábbi alsótábla népképviseleti alapon álló képviselőházzá átalakítása forradalminak volt mondható: nem kiváltság alapján, hanem a – vagyoni cenzushoz kötött – választójoggal rendelkezők választották meg a képviselőket. A 20 éves kort betöltött férfiak nagyjából negyede szavazhatott, ami akkor Európa legszélesebb választójogának volt mondható.

Az 1848–49-es országgyűlés megnyitása, Vajda Zsigmond falképe az Országház képviselőházi üléstermében, 1901
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.