Steindl Imre nem tudott elképzelni füstölgő kéményt az Országházon, ezért a fűtésre szolgáló központi kazánházat az épülettől mintegy 150 méterre, a mai Balassi Bálint utcában, egy bérház udvarán helyezte el. A bérház bokrétaünnepét 1898. december 17-én tartották meg, vagyis az építkezés ekkor érte el a főpárkány szintjét. Ezután kezdődhetett meg a belső kialakítás és a fűtéshez szükséges berendezések felállítása.

A gépházat a bérház takarásában állították fel, a pincékben pedig a fűtéshez szükséges szénraktárak kaptak helyet. Az épület emellett a tisztviselők és hivatalszolgák elhelyezésére is szolgált. Utcai homlokzatának architektúrája az Országházéhoz hasonló, de kő helyett téglaburkolattal, így építészeti értelemben a legközelebbi rokonai a Ház belső udvari homlokzatai. A sárga színű téglahomlokzatot faragott kőelemek és színes Zsolnay kerámiabetétek élénkítik.

Steindl az Országház fűtésének kialakításakor Európa egyik első gőz alapú távfűtési rendszerét hozta létre: a kazánházat egy 150 méter hosszú, téglából falazott, boltíves közműalagút köti össze az Országházzal, ebben futnak azok a csövek, amelyek a gőzt szállítják a kazánoktól a Parlament pincéjében elhelyezett elosztókba.

Az országházi bér- és gépház részben megőrizte a régi funkcióját, de jelentős részét idővel az Országgyűlési Őrség foglalta el, továbbá itt működött a Független Rendészeti Panasztestület irodája, valamint az Országház központi postai levélelosztója is.

A Steindl Imre Program keretében 2017 és 2019 között sor került az épület teljes rekonstrukciójára, amelynek során lebontották az utólag ráépített ötödik emeletet, helyreállították az eredeti tetőformát, az oromzatokat és az eltávolított homlokzati díszítőelemek is visszakerültek a helyükre. A felújított épület legfelső emeletén kapott helyet a házelnök rezidenciája, többi része továbbra is az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgál. Az irodaházat 2019-ben Tisza Lajosról nevezték el, aki az Országház építését irányította.

A Tisza Lajos Irodaház a rekonstrukciós munkák után, 2017
Forrás: Országgyűlési Múzeum

A Kossuth tér épületeit részletesebben A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet mutatja be.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.