Az Országház elkészülésekor az épülethez legközelebbi villamosmegálló a Báthory utca és az Országház tér sarkán volt. A Házig tartó séta „különösen tél idején a rettentő hideg és szeles Dunaparton fölöttébb kellemetlen” volt, emiatt több képviselő panaszkodott a képviselőház elnökénél. Apponyi Albert házelnök ezért levélben fordult a fővároshoz, hogy a villamost hozzák közelebb az Országházhoz. A téren áthaladó első vágányszakaszt 1903. október 14-én adták át.

A 20. század első felében a tér már csomóponti szerepet töltött be a budapesti villamoshálózatban, előfordult, hogy azt egyszerre akár több mint féltucat járat is érintette. A Földművelésügyi Minisztérium és a Kúria épülete előtt mindkét irányban megállóhelyeket létesítettek. A járművek a téren 16 km/óra sebességgel haladhattak. A viszonylatokat kezdetben színes tárcsákkal különböztették meg egymástól, a számozást 1910-ben vezették be.

1919 után többször változott a vágányhálózat, a járatok cserélődtek, megszűntek, átalakultak és újraindultak. A jelenlegi 2-es villamosvonal 1942. december 14-én jött létre.

A Kossuth tér legutóbbi átépítése során a téren áthaladó szakaszt teljesen felújították, és a déli részen a vágányokat visszahelyezték eredeti helyükre, a tér szélére, hogy az Andrássy-szobor körül visszaállítható legyen a park eredeti szerkezete, és minél kevésbé zavarják a járművek, illetve a kiszolgáló infrastruktúra az Országházra való rálátást. Új, egyedi tervezésű megállók és felsővezeték-tartó oszlopok készültek. A villamosközlekedés 2014. március 16-án indult meg újból a téren.

Az Országház város felőli oldala, 1910-es évek
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

A Kossuth téri közlekedésről bővebben A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet ad tájékoztatást.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.