1848. március 3-án „roppant számu hallgatóság, fuladásig tömött karzatok” előtt, „remegő várakozás” közepette kezdődött meg a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ülése. 1848. március 1-jén érkezett meg Pozsonyba a február 24-én kirobbant párizsi forradalom híre, amely itt is, Bécsben és Pest-Budán is felgyorsította az események alakulását. Ebben a légkörben mondta el Pest megye követeként Kossuth Lajos a nevezetes felirati javaslatát 1848. március 3-án.

Az előterjesztésben követelte a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését Magyarországon. Az indítvány páratlan visszhangot váltott ki Pozsonyban, és az alsótábla ellentmondás nélkül el is fogadta azt. A felirat azonban mégsem juthatott el V. Ferdinánd magyar királyhoz, mert a bécsi kormány intésére valamennyi olyan főméltóság elhagyta a várost, aki a főrendeket ülésre hívhatta volna össze, így az indítvány elakadt. Mivel a javaslat az örökös tartományoknak is alkotmányt követelt, a tervezet Bécsben is széles befogadóközönségre talált.

Kossuth Lajos portréja a Rothermere-albumban, 1929
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.