A negyedszázados múltra visszatekintő európai uniós témával foglalkozó országgyűlési pályázat legutóbbi kiírására 2018. december 10-én került sor az Országgyűlés elnöke, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által. A diákok által feldolgozott témák közül a legtöbb pályamű - minden ötödik - a Visegrádi négyek és a regionális együttműködés kérdését vizsgálta.A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője adta át.
Az első különdíjat elnyert dolgozat témaválasztásával tűnik ki a pályaművek közül. A dolgozat egy kevésbé ismert területet, a tagállamok és az unió erdészeti politikáját és az uniós szabályozás kialakításának lehetőségeit elemezte. A szerző helyesen ismerte fel, hogy a kérdés nem kezelhető csak uniós hatáskörben, ennél fogva a szubszidiaritás elve és a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett tesz önálló javaslatot az uniós szabályozás megújítására. A pályázat elismerésre méltó módon szól a harmadik országokkal való együttműködés lehetőségéről, az erőforrások hatékonyabb felhasználásáról, a környezet-védelemhez, valamint a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó hatásokról is. A benyújtott dolgozat szerkezete jól felépített, ugyanakkor tartalma részletes és kimerítő.
Az első különdíjat Malik Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elsőéves jogászhallgatója nyerte a „Cselekvés” jeligével beadott munkájáért.
A második különdíjat egy olyan pályázat érdemelte ki, mely egyedüliként vizsgálta az őshonos nemzeti közösségek helyzetét, s azon belül az autonómia törekvések lehetőségeit. Elmondható, hogy a dolgozat minősége kárpótolt az el nem készült pályaművekért. A szerző Erdély számára is mintául szolgálható európai autonómia példákat ismerteti, a téma iránti mély elkötelezettségéről, személyes érdeklődésről is tanúbizonyságot adva. Üdvözlendő, hogy a szerző foglalkozik a „Minority Safe Pack” sikeres európai polgári kezdeményezés jövőjével, s azzal kapcsolatban őszinte véleményt formál. A pályázó az autonómia létrehozására vonatkozó saját elképzeléseit is felvázolja a dolgozat összegzésként.
A második különdíjat idén Gönczi Róbert, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapszak elsőéves hallgatója nyerte a „ZZ8P6FUH” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A III. helyezésben részesülő dolgozat az uniós bővítéspolitika kérdését járja körül. A szerző által választott téma szorosan összefügg az Európai Unió jövőjével, a következő többéves pénzügyi kerettel, továbbá fontos magyar uniós prioritás is. A szerző témaválasztása elismerésre méltó, hiszen időszerű, ugyanakkor nagyon szerteágazó kérdésről van szó. A szerzőnek sikerült az imponáló szakirodalmat feldolgoznia, s az alapján önálló és naprakész munkát letenni az asztalra. Érzékelhető a pályázó magabiztos és részletes tárgyi tudása, a téma iránti elkötelezettsége. A dolgozat a formai követelményeknek maradéktalanul megfelel, felépítése logikus, irodalomjegyzéke jól szerkesztett és széleskörű.
A III. díjat Pethő Rebeka Tünde, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem harmadéves jogászhallgatója kapja kiválóan elkészített, „SNY054” jeligéjű dolgozatáért.
A II. helyezésben részesülő pályamunka a visegrádi együttműködés témájával foglalkozott. A meghirdetett pályázat egyik sláger-témája a visegrádi együttműködés elemzése volt, s a beküldött dolgozatok legalább egyötöde e kérdés bemutatására törekedett. Közülük is kiemelkedett a díjazott pályamű, amelynek sikerült elkerülnie a gyakran elkövetett hibát, nevezetesen a történelmi múltba való szükségtelen visszatérést. A szerző jó érzékkel a jelenkori együttműködés kereteinek további bővítésére koncentrált, valamint bemutatta a közös prioritásokat és az Európai Unió intézményeiben megvalósuló V4 együttműködést is. A megfelelően szerkesztett dolgozat önálló javaslatot tesz a további együttműködések irányára és helytálló következtetéseket tartalmaz.
A II. díjat Horváth Klaudia Gabriella, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati kapcsolatok mesterképzés elsőéves hallgatója nyerte el az „EgyMindenkiértMindenkiEgyért” jeligével benyújtott munkájáért.
A győztes pályamű az Európai Unió 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves költségvetését vizsgálta. A pályázati témák között először jelent meg a 2020 utáni többéves költségvetés, s ez az egyetlen dolgozat, amelyik vállalta a kihívást és feldolgozta ezt a szerteágazó kérdést. Elismerésre méltó a pályázó témaválasztása, hiszen ezek a pénzügyi és szakmai tárgyalások az unió intézményeiben jelenleg is zajlanak, nincsenek lezárva. Ebből következően a szerzőnek egy mozgásban levő témát kellett bemutatnia oly módon, hogy az elemzés kiemelt hangsúlyt helyezett Magyarországra és a közép-európai térségre. Tartalmilag és formailag is példásan megszerkesztett pályaműről van szó, amely átfogóan és összefüggéseiben vizsgálja választott témáját. A dolgozat magas színvonalon, a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalomra támaszkodva tárgyalja az unió többéves pénzügyi keretének megalkotását. Nagyra értékelendő, hogy a pályázó nagy felkészültséggel készítette el művét, s e téma minden fontos részletére kitért. A dolgozat elsőségéhez kétség nem férhet, hiszen a bírálóbizottság tagjai közül kettő első helyezettnek, egy pedig harmadik helyezettnek javasolta a pályaművet.
A 2018. évi pályázat I. díját Sárosi Barnabás, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel alapképzés elsőéves hallgatója nyerte, „A kevesebb néha több” jeligével ellátott magas színvonalú pályázatával.
Országgyűlés Sajtóirodája