Miután az Országgyűlés elfogadta a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot, az 1948. évi XVIII. törvénycikknek megfelelően az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumán adták át.

A kitüntetést az ország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari munkása, földművesei vehették át, akik hozzájárultak az ország „újjáépítésének” sikeréhez. Az első 110 Kossuth-díjas között volt Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott mások mellett Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.

A díjat 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért ítélik oda. 1991-től a kitüntetettek a pénzjutalom, az oklevél és a jelvény mellett egy Kossuth Lajost formázó emlékszobrot is kapnak. Az ünnepélyes átadó az Országház kupolacsarnokában zajlik.

Bajor Gizi színésznő a Kossuth-díj átadási ünnepségén, 1948. március 14.
Forrás: MTI/Bartos Péter

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.